Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

Melléklet a „INTyirvidék" 1891. 3G-ik számához. ármentesitő társu>at*-nak neveztessék. Az alapszabályo kon még azt a nevezetes változtatást tette a közgyűlés, hogy ezentúl az igazgató és főméruöki teendők egy kézben fognak egyesittetni. — A lótenyésztési jutalom-dijak kiosztása Nyírbátorban a mult hó 22-dikéu történt meg a következő eredinéuyuyel: sikerűit szopós csikóval anyakancza elő vezettetett 14 db; az első dijit, 5 db 10 frankos aranyat nyerte Gábor Mihály mária-pécsí, a 2 dik dijat, 10.ezüst frtot Szikszay József nyírbátori, a 3 dik dijat, 8 ezüst frtot Duló János gyulaji, a 4 dik dijat, 5 ezüst frtot Szőlősi János gyu 1 aji lakos. Három éves kancza csikó 5 db' vezettetett elő. Az első ós 2 dik dijat, 5 db 10 frkos arany ós 10 ezüst frtot kapta Bicsáuszki János gyu!aj

;, 3-dik dijat, 7 ezüst frt, Szikszay József nyírbátori, s a negyedik dijat, 5 ezüst frtot Gilgóczi József eőri la'.o;. — Szent-Mihályon \ ju'alom dijak kiosztása augu-z tu> 27 dikén ment végbe. S.került szopós csikóval be mutattatott 16 kancza. Az első dijat nyerte Délczeg András Szentmihályról, a 2 dik dijat Mezei Bálint Bűdről, a 3 ik dijat Doh)s Imre Szentmihályról s a 4 dik d jat C . Virág Sándor. Hirom éves kancza csikó 5 db vezettetett elő. Az első dijat nyerte Hutter ^ihály pdgári, a 2 dik dijat H. Pethe Gábor szenimihályi, a 3 dik dijat Mezei Bálint bűdi s a negyedik dijat Djhos Imre szentmihályi lakos. — Kisvárdán i mult hó 29 én tartatott meg a ló dijazás: Elővezettetett: anyakancza szopós csikóval 22 drb, 3 éves kancza 3 drb, 2 éves kanczacdkó 5 drb, 1 éves kaoczacsikó 5 drb. — I. oszt. arany oklevelet nyert Ruszka Bertalan komorói lakos, II oszt arany oklevelet Weiuberger Mór b.-ligeti lakos, I oszt. ezüst oklevelet Rezler György. II. oszt. ezüst oklevelet Harsáuyi M rnyhétt, bronz oklevelet Szalánczy Bertalan. A sikerült szopóscsikóval bemutatott auyakanczák tulajdonosai közül Bilogh János gyürei lakos 5 drb 10 fraukos arany, U Ivar helyi József kisvárdai lakos 10 ezüst frt, Molnár Imre pátrohai lakos 8 ezüst frt, Gyuriskó Ferencz kisvárdai lakoe 5 ezüst frt dijat nyert. A három éves kanczacsikók tulajdonosai közül K donai Dáuiel pátrohai lakos 5 drb 10 frankos arany, a kőt éves kanczacsikók tulajdonosai közül Fjdor Gábor pátrohai lakos 10 ezüst frt, Dömö'.ör Elek gemz3ei lakos 8 ezüst frt, Árokháty Sándor komorói lakos 3 ezüst frt; az 1 éves kanczacsikók tulajdonosai közül Nagy Gyula f.-litkei lakos 10 ezüst frt, Rivész János 8 ezüst frt, Kolonai Dáuiel pátrohai lakos 3 ezüst frt dijat nyert. — Az erdészeti albizottság e hó 10 én, délután, a vármegyeházán ülést tart — A nagy kurczolkodás megtörtént. A kir törvényszék, ügyészség és járásbíróság hivatalai és szem My zete elfoglalták már helyüket az uj diszes palotában. Az áthurczolkodás oly ügyesen lett kere'sztülvive, hogy a rendes ügymenet egyáltalában uem szakadt meg. Az uj palota berendezésének hibája az, hogy a hivatali szobák kissé szűkek, de még nagyobb baj az, hogy az orosi utczára néző hosszú front helyiségei, egész nap odatűzvón a nap, rettenetesen melegek. Az épület hivatalos átvétele rövid idő alatt fog megtörténni. — (íyászrovat. Özv. Nádosy Lajosné szü

1. Marsalkó Karolin, Nádosy Dezső, Emil neje szül. Algay Laurával, —,Irőu férjével Márkus Károlylyal s gyermekük Irénnel, — Blanka, — Szeréna férjével Míthé Györgygyei s gyerme keik DJZSŐ és Edittel, — Erzsike, maguk és rokonaik uevébeu fájdalommal tudatjuk a >zeretett gyermek, nővér só goruő ós rokonnak Nádosy Bertának élte 18 ik évébeu, rövid szenvedés u'án folyó évi szeptember hó 2-án történt gyászos elhunytát. A megboldogult folyó hó 3 áu délután 5 órakor fog, orosi u czai lakásu'cból a pazonyiutczai sírkertben, a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szeríut örök nyugalomra tétetui. Az eugesztelő szeut-mise áldozat folyó hó 4 én fog, a helybeli róm. kath. templomban az egek Urának bemu'attatui. Nyiregy háza, 1891. szeptember 3. Áldás emlékére. — Esküvő. Ifj. Soltész Gyula, a nyíregyházai takarékpénztár fiatal tisztviselője e hó 2-dikáu vezette oltárhoz a helybeli ág. ev. templomban Somogyi Aranka kisasszouyt, Somogyi Gyula kir. közjegyző kedves leáuyát. — Pályázat. Pappon (Szabolcs >gye) az államilag segélyezett közs. osztatlan iskolánál megüresedett tauitó állomásra pályázat nyittatik. Az állomáshoz kötött javadalom 300 frt évi fizetés és szabadlakás, 400 Döl területű házi kerttel. Szabályszerűen felszerelt kérvények folyó évi szeptember hó 17 kéig a szab dcsmegyei kir. tanfe ügyelő séghez küldendők. Az állomás szép'ember hó 25 én elfoglalaudó. — A kir. törvényszéknek az uj palotába immáron végbemeut átköltözködése folytáu, a városi hivataloknak az a része, mely most egyes iskolákban van elhelyezve, beköltözik az üresen maradt palotarósz ama helyiségeibe, melyeket a város a kir. péuzügyigazgatóságuak bérbe ki nem adott. Az átköltözésnek sürgősen kell megtörténni, hogy az elfoglalt iskolák idejében visszaadaihassanak rendeltetésüknek. , •— Katonai lóvásár. A cs. és kir. közös h idsereg részéré e hó 7-éu Nyíregyházán s 9 én Kisvárdán lóvásár fog tartatui. Megvétetnek 3'/a—7 éves hibátlan s a katonai szolgálatra alkalmas lovak. A lótenyész'őket alkalmas lovaiknak ez alkalommal való elővezetésére e helyütt is felhívjuk. — A szabolcsvármegyei általános tanitó-egyesiilet Nyíregyházán a vármegyeháza nagytermében, Miklós László alispán, mint egyesületi elnök vezetése alatt szeptember hó 16 án tartji meg tizenötödik közgyűlését, a következő tárgysorozattal: Szeptember 15 én a vidékről előre jelentkezett s megérkező egyleti tagok fogadtatása és elszállásolása. Azon vidéki tagok és tanügy barátok, akik elszállásolásban részesülni óhajtanak, szíveskedjenek t. Rúzsa Endre nyíregyházai tauitó, szállásoló-bizottsági elnöknél szeptember 10-ig jelentkezni. Szeptember 16 án reggel 8—10-ig gyakorlati elő adások és felolvasások tartatnak a róm. kath. iskola egyik tantermében. Előadók: Werner Gyula és Guttmauu József nyíregyházai tanítók. A tauitó egyesületi közgyü lés 10 órakor veendi kezdetét, a megyehlza nagy termében, melynek tárgysorozata: 1. Főjegyző jelentése a központi választmány évi működéséről 2 Az 1890 ik év aug. 20 án és következő napokon Budapesten megtartott IV ik országos, egyetemes tanító gyűlésen — egyesületünk képviseletében résztvett — tagok jelentése. 3. A tanítói járáskörök működéséről szóló évi jelentések. 4. A közp választmány által kitűzött .Vitatételekre' a járá^körök részéről beterjesztett dolgozatoknak felolva sása. 5 Az „Eötvös* alap helyi gyűjtő bizottságának évi jelentése. 0. Pályaművek felolvasása, esetleg megju'alma zása. 7. Gyakorlati előadások bírálata 8. Számvizsgáló bizottság évi jelentése a pénztár és könyvtár állásáról 9. Az alapszabályok 5 §. e p mtja értelmében a meg üresedett egyesületi p nztárnoki állás betöltése. 10 Indít ványok tárgya'ása, melyek a közgyüléss megelőzőleg I gilább 48 órával az elnökséghez Írásban f>gla'v.i beadattak. A közgyűlés végeztével jutányos közebédról gondoskodva van. — Hirdetmény. Ezeuuel tudomásári hozom az érdekelt adófizető közönségnek, miszerint az 1891. évre szóló községi és megyei pátadók egyéni kivetési laj-troma elkészülvén, a városi adóhivatal helyiségében (I. Egyház utcza 22.) f. hó 3 tói számítva 8 nap/a közüzem ére van kitéve azon czélból, hogy azt bárki megtekinthesse s a netaláni téves kivetések ellen felszólamlását beadh issa Megjegyzem, miszerint a községi pótadó kivetése elleni felszólamlások a köz-zemlére való kitétel lejírtá tói 8 nap alatt hozzám, a megyei pótadó elleni felszólamlások pedig fenti h ttáridőn belől az 1883. XV. t. cz. 12 § a ér.elmében, a megyei közigazgatási bizottsághoz adandók be. Kelt Nyíregyházán, 1891. évi szept. hó 1 én Májerszky Béla, h. polgármester. — Értesítés. A nyíregyházi alsófoku kereskedelmi iskola tanulóinak beiratása az 1891/92 ik tanévre szept. 13-án d. e 11 —12-ig, d. u. 2—4-ig a kereskedők társu'atánál (I'aláuszky-féle ház) fog eszközöltetui. Egész évi taudij 8 frt. Ez összeg két részben, és pedig felerésze a beiratáskor, másik felerésze február hó elején előre fizetendő. Az olyan tanulók, kik első ízben jelentkeznek tanulókul, a taudijon kivül egyszer s mindenkorra 1 forint beiratási dijit fiztenek. A fennálló miniszteri szabályrendelet értelmében minden kereskedői pílyáu lévő tauoucz köte'es az alsófoku kereskedelmi iskolába való felvétel iránt a kitűzött helyen és időben jelentkezni, akik ezt elmu'asztják, azok elleu az 1884 évi XVII. t. 62, 85 és 157 § ai fognak alkalunzlatni. K dt Nyíregyházán 1891. szép', hó 1 éu Ruhmann Andor, igazgató tanító. — Elmaradt hangverseny. A szabolcsmegyei tanító egyesület közgyü ése alkalmából mely 16 án lesz megtartva, hangverseny rendezése volt tervbe véve, amely azonban, értesülésünk szerint, közbejött elhárít hatlau akadályok miatt elmarad. — A helybeli városi felső leányiskolánál a beiratások az 1891/92. tauévre, rendkívüli körülméuyek miatt f. é. szeptember 7—15 ig a Pazár féle osztályban délelőtt 10—12-ig eszközöltetnek. Ugyanakkor a délutáni órákbau leszuek a felvételi, javító s netaláui magán vizsgálatok is. A tanítás azoubau a szokott helyiségben fog megtartatni Egész évi taudij helybeliekre 10 frt, vidékiekre nézve 15 frt, mely összeg félévi részletekben előre fizetendő; azoukivül beiratási dij, könyvtár és értesítőre öiszeseti 1 frt 50 kr. Azon tauulók, kik magukatrészben vagy egészben a tandíj-fizetés alól felmentetni óhajtják, a városi iskolaszékhez czimzett folyamodványai kat,szegénységi bizonyitváuynyal ellátva, a beiratás alkalmával nyújtsák be. Nyíregyháza, 1891. szeptember 4 Werner László, igazgató. — Értesítés. A helybeli ág ev. népiskolákban az 1891—92 ik tanévi beiratások szept. hó 1 tői 13-ig bezárólag tartatnak, a rendes előadások p dig szeptember 14 éu veszik kezdetűket. Felhívatnak a tisztelt szülők és gyámok, miszerint tanköteles gyermekeiket a fent jelzett időbeu az illető osztálytanítóknál beir .tni szíveskedjenek, auuyival is iukább, mert a kitűzött időben fel nem jött tankötelesek szülőivel szemben a törvény szigora fog alkalmaztatni. Az érdekelt szülők és gyámoknak tudo mására adatik, hogy a fdyamatban lévő iskolaépítkezés miatt a 3-ik, 4-ik és 5—6 ik leányosztályokba tartozó tanulók a Habzsuda féle épületben, a 3-ik fiu osztályba tartozó tankötelesek beiratása p dig a Ruhmau féle o>z tálybau eszközöltetnek; a többi meg uem nevezett osztá lyokbau semmiféle akadály nem lévén, a beiratások a szokott helyen történnek. Nyiregyháíi, 1891 szép'. 4 én Szénff'y Gyula igazgató tauitó. — Tévedésből megvert asszony. Karász Zsuzsánna rozsréti tanyai p inszt asszonyt a mult hó 31-edikéről 1 sejére viradó éjjel, az eresz alatt való nyugodalmas alvása közben hatalmasan megverték. A városi rendőrség fölkutatta a verekedőt Gunyecz János személyében, aki beismerte a dolgot, s elbeszélte, hogy Kecskeménc-iki István sziutéu rozsréti tanyai lakos felbujtására követte el azt, de ne'.á tulajdonképen Paticskó Mih ilyt kellett volua megvernie s az ütlegek tévedésből jutottak Karász Z<uzsánuának. — Borzasztó esés. A héten kedden a Miskolczról Nyíregyháza felé jövő vonat egyik konduktora Virányos és Rikamaz állomások közt leesett a sebesen robogó vonatról s pár ölnyire elvágódva, fejtetőre zuhint. A vo natot rögtöu megállították s mindenki azt hitte, hogy a konduktornak vége vau. C-odálatos véletlen folytán azonban, egy kis nyakfájáson kivül egyéb baji nem történt. — Tömeges betörések. Nyirbáthorban, mint on nan ueküuk írják, hétfőre virradóra 7 boltot törtek föl ismeretlen tettesek, köztük egy aranyműves üzletet is, honnau értékes tárgyakat vittek el. A Várady-féle kereskedés személyzete épen munka közben érte a gazembereket, de ezeknek mégis sikerült elmenekülni. — Megkerült tolvajok. Belfi Mihály helybeli gazdaembertől még ez év elején ellop'ak 45 frt készpénzt s tiz frt értékű fehérneműt, A rendőrség a napjkban jött a tolvajok nyomára s el is fogta őket két vidéki asszony személyében. — Tűz. A rozsréti bokortauyáu Polyák Márton lakóháza csütörtökön reggel kigyuladt s leégett, -- „Lázban", regéuy irta Lindau Pál. A jeles német regényíró egyszerű, de azért mindvégig megkapó és érdekes mese keretében hü lélektani alapból kiindu'va képét adja egy ugy nevezett „tiltott" szerelemnek. Osterode tanár, egy nagyhírű tudós egy év előtt uőül vett egy fiatal leányt, akit tudománya miatt elhanyago

1. Midőn öc-cse, ttillern Richárd Rerlinbe jön, meglátji ezt az elhagyatottságában kétszeresen bljos nőt és mindkettőjükben lángra kap a „szikra". A szenvedely elleuállhatlari erő vei vonza okét bűvkörébe, s meghódolnak neki. De áVilleru Richárd nem bírja el a tudatot, hogy megcr.alta jóltevőjét és belehal. Lázálmában elárulji féltve őrzött titkát nagybátyjának és ez követve a „tue la" elvét, megöli nejét Egy segéde, hogy megkerítse magának O.terode utolsó uagy müvet, örül uek jelenti ki a hires tanárt; a ki aztán még sokáig él magányba i és kerülve az etub uek tol. A mesteri lélektani rossz miudvégig dicséretére válik Lindau jeles tollának. A kitüuő munkát Tábori Róbert fordította és megjelent a Singer és Wjlfuer-féle „E^vetemes Regénytárábau" miut a vállalat VI. évfolyamának 18 kötete. Ara igeu csiuos piros egész vászonkötésben 50 kr KOZ'iAZD VSÁG. Peronospora viticola! II A peronospora viticola, a mint ezt említettem, hozzánk Fraucziaországból, oda pedig 1879-ben Amerikából lett behu'czolva, a hol a botanikusok már régebben ismerték és hogy mennyire tisztában voltak uiár a 70 es évek elején Európába való behurc oltatásáuak veszélyével, ujabban bizonyítja Ciruunek, a frauczia peronosporák kitüuő ismerőjének 1873 bau közzétett figyelmeztetése: „Veszélyt kell jeleznünk a frauczia szőlóvesszőknek tű'ságosan elhamarkodott behozatalában, nagy és félelmes veszélyt, melylyel most mában még senki sem törődik. Az amerikai szőlőfajok, a Vitis Librusca és Aestivalis hazájukbau egy élősködő gomba, a peronospori viticola által vaunak megtámadva; ez a faj ugyauahoz a nem hez tartozik, mely több éven át oly nagy mértékben sújtotta a burgonyatermelést (peronospora infestans). Az amerikai szőlők különféle, még eddig tökéletlenül lei-t és hiányosan ismert betegségeknek vauu ik alávetve, melyek kü'önbözuek a mi szőlőbetegségeinktől. Ezek között, ugy látszott, a peronospóra a legfélelmetesebb, melyet legyőzni eddig uem sikerült. Bátor vagyok jelezni ezt a veszélyt, ha mindjárt p esszimistáuak tartauáuak is.* És íme itt a bizonyíték, hogy mennyire igaza volt a franczia tudósnak Mielőtt azzal foglalkoznánk, hogy mit lehet és mit kell szőlőink ezeu uj és gonosz ellenségével szemben tennünk, ismerkedjünk meg egy kissé ő magával, mert ha valami ellen védekezni^ akarunk, a sikernek fő feltétele, hogy ezen valami mibenlétét, életmódját sat. alaposau ismerjük. E czélból tegyüuk egy sétát valamely peronosporás szőlőbe. Augusztus elejéu vagyunk, a levelek még zöldek, de már itt-ott mutatkoznak barua foltok rajtuk. Ha most egy ilyeu levelet megfordítunk, akkor az alsó lapjáu a fó- és mellék erek mellett fehér foltokat veszünk észre, melyek ügy néznek ki, mintha hófehér, fiuomra törött ezukor volua odi szórva, vagy minthi só virágzott volua ott ki. Ez a törött ezukor vagy sóhoz hasonló képződmény, mely kizárólagosan csak a levél alsó lapj in mutatkozik, ez a peronospora viticola. Nem szabid azrabau ezen betegséget egy másikkal összetéveszteni, inely az első pillantásra ehhez hilonlit, az Eriueuminal. Ez sziutéu a levél alsó lapjáu lép fel és hasonló foltokat képez, csak hogy azok nem hófehérek, de inkább sárgás színűek és úgy uéznek ki, mint ha szőrrel volnának bevonva, tőlük a levél felső lapja az illető helyen felpuposodik, miut azt a ribiszkénél mindig észre lehet veuui. Az Erineutn egy régen ösmert betegség, melyet majduem mindig és mindeu szőlőben találunk, anélkül, hogy ebből a termésnek nagyobb baja származna, ha imitt-amott egy levél, behatása alatt, lehull is. Külauböztetni egyébiránt könnyen lehet a peronosporá'ól, mut utóbbinál a levél sohasem pupo sodik fel. Ha most egy ilyen peronospora képződményt erősen nagyító górcső alá vesszünk, látni fogjuk, hogy az csupa ágag-bogas szálakból áll. Minden egyes szál úgy néz ki, miut egy kis fa ágaival, melyeknek végein apró körtealakú testek vannak, lehullván, ha megérettek. Ezek a gomba magvai, ügynevezett spórák vagy conidiumok és mivel c^ak nyáron kép-ődnek, nyári spóráknak, a kis fa pedig, a melyen teremtek, conidium fonalnak lett elnevezve. Ezek a parányi kis magvak — nagyságuk körülbelől egyszázadrész milliméter szélességet és más félszázadrész mméter hoss/.uságot tesz ki — a legkisebb légáramlat által megragadva, tova repülnek és szélcsend idején, vagy eső következtében, gyakran óriási távolságokban lehullanak, hogy ott, ahol kedvező talajt, azaz szőlő levelet találnak, e gombauemnek egy uj geuerátiót fejleszszeuek. Mivel a tünemény miudig csak a levél alsó lapján lép fel, azt hitték eleinte, hogy az infectio is alulról történik, Millardet frauczia búvárnak egy gyönyörű kísérlete azonban az ellenkezőt bizonyította be, melyből egy időben az is kitűnik, mily óriási menyiségü spórákkal vau a levegő telve, egy már egyszer inficiált helyen. Nevezett búvár tuduiillik két drb 1 uégyszögdeciméter, aziz 10 cm. hosszú és széles, egy finom olajréteggel bevont üveglemezt egy peronosporás szőlőben egy méternyire a föld fölött akként helyezett el, hogy az egyik vízszintes, a másik pedig függőleges állást foglalt el, az utóbbinak egyik oldala az uralkodó szél ellenébe volt fordítva. Huszonnégy óra múlva azután ezen két lemezt górcső alatt megviz^gá'ta és constatálta, hogy a függőlegesen elhelyezett lemeznek ászéitól elfordított oldalán 1050 spóra, a szélnek fordított oldalán 0000 spóra, a vízszintesen fekvő lemezen pedig 32000 spóra volt található. Megjegyzendő hogv az ilyeu nagyságú üveglemezek ép középnagyságú szőlő'evél térfogatának legjobban megfelelnek. II i most a conidiumspora a szólőlevélre hull, két eset fordulhat elő. vagy száraz a levél vagy nedves; első esetben elpusztul a spóra mielőtt még czélt ért volna, másodikban azonban rögtön csírázásnak indul és ha ezeu működése első órájában a forró nyári napsugár nem akadályozza, már annyira gyökeret ver hogy azután neki sem nap, sem a legerősebb záporeső nem árt. Eső s napfényayel váltakozó idő, mérsékelt, hőfokok mellett a gomba terjedésére a legkedvezőbb, azért is az idei év sok zivataraival rendkívül elősegítette, de hozzá teszem azt is. hogy azért kedvezőtlenebb körülméuyek között is bebizonyító

1 ta már életerejét és óriási pusztításokat vitt véghez, nem kell tehát abban bízni hogy rendesen száraz klímánkban majd csak elpu ztul m gítól és más eszt.eud )be í