Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-16 / 33. szám

„IN Y 1 R V I O ÉJ Jí." — Figyelmeztetnek mindazok, kik a nagyváradi m. kir. bábaképezdén az 1891—92 téli tanfolyamra magukat állami segély mellett felvétetni óhajtják, hogy a tn. kir. vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz czimzett, keresztlevél, erkölcsi és szegénységi bizonyitványnyal állátott folyamodványukat augusztus hó 15-ig az igazgatósághoz küldjék be. — A cs. és kir. 14-ik huszárezred parancsnoksága a helybeli nagy lovas laktanyai italmérési joggal Baumgartner Pál sátoralja-ujhelyi lakost ruházta fel. — A gazda fegyelmi joga. Egy cseléd panaszt emelt gazdája ellen, hogy az több szidaltuas szavak között róla azt állította, hogy a szobájából dohányt lopott, ezeken felül pedig megverte és pofon ütötte. A budapesti kir. tábla vádlottat becsületsértés miatt 25 írtra itélte. A kúria a vádlottat felmentette, mert tekintve, hogy a föuálló 1876. VIII. t. cz. 45., 46. és 47. § ai szerint a gazda szolgálatában álló cseléd irányában a házi fegyelmi jog gyakorlása közbeu használt kifejezések és cselekmények, melyek a család és házuép keretén kivül más személyek között sértőnek tekintetnének, cseléddel ízemben nem tekinthetők olyanoknak, melyekkel a gazda a cseléd becsületét megsérteni czélozná; tekintve, hogy a cseléd-törvény eme rendelkezései, miután a büntető törvény a gazda házi fegyelmi jogát nem érinti, a jelen Ugy elbírálásánál a panaszolt és panaszos között fenállott viszonynál fogva hasonlókép irányadók ; tekintve, hogy e szerint vádlott az által, hogy a szolgálatában álló D J. magánvádlót uem idegenek, de csak a háznép előtt tolvajlás miatt kérdőre vonta, feleselés közben arczul ütötte és sértő kjfejezéssel illette, a btkv. 258. § ba ütköző vétséget el nem követte. — Szülők figyelmébe. Egy tisztességes állású állatni hivataluok családjába egy oly művelt családból való fiunöveudék, ki reáliskolában óhajtana tanulni, vagy esetleg egy leáuy, ki polg. leányiskolába száudékoznék belépui: egy a gimnázium V ik osztályába száudékozó fiúgyermek helyett — teljes ellátásra és felügyeletre, cserébe elfogadtatik Beregszászban. Bővebb értesítés e lap szerkesztőségénél. — Az 1848—49-ik szabadságharcai emlékek kiállításának reudezői több értékes festményt rendeltek meg oly czélból, hogy azokat a becsesebb s értékesebb tárgjakat beküldő kiállítók közt dijak gyanánt osszák ki a kiállítás befejeztével. E festmények közt Kollarznak két, igeu sikerültnek mondható, képe vau. Az egyiken a Kossuth czeglédi beszédjét hallgató uagy közönséget látjuk, hogy mily lelkesedéssel ós (a képen jól kifejezett) áhítattal vették őt körül a derék alföldi magyarok. Az előtérben állók közül többen leborulva hallgatják Kossuthot. E kép párja azt a hires jeleuetet ábrázolja, mikor Kossuth czeglédi beszéde után másnap több ezer (mindeu fegyvert fogható) ember lelkesedve indul Pest feló kaszákkal, fejszékkel és ajkukon a Kossuth dallal. Azt állítják, hogy itt haugzott föl először a mi kedves nótánk, hogy : .Kossuth Lajos azt izeute." Szerzőjót ma sem tudjuk. E képekeu kivül életnagyságú Kossuth inellképet olajba festve is kapnak mind ama kiálllitók a kik nagyobb számú vagy akik egyes, de igeu érdekes dolgokat küldenek. A többi kiállító is kap életnagyságú fénykép imitácziót Kossuth képéből. Miuden küldemény az 1848—49 ik szabadságharczi kiállítás rendezőinek Budapestre a fővárosi vigadóba czimzendő. — Leányos szülők figyelmébe ajáuljuk a rozsnyói kerületi ev. felső leányiskolát. Ezen iskola Gömörmegye legkiesebb fekvésű városában van, lnvegője kitüuő, vize egészséges és vastartalmú, mi serdülő leánygyermekekre nézve gyakran nagy fontosságú. Az iskola vezetői és jeles tanerői ugy a testi, mint a szellemi nevelés terén minden évben meglepő eredményt mutatnak fel. Az ellátás és tanítás dija mérsékelt. Tájékoztatást mindeu tekintetben szívesen nyújt, vagy értesítőt küld az iskola igazgatósága. Csarnok. A Poesie. Napjainkban alig van valami felkapottabb a szivarvégek és elhasznált bélyegek gyűjtésén kivül a „Poesie" -nól. Ez a díszesebbnél díszesebb kiálliásu könyvecske ma már nemcsak a salonok gyöngyház-betétes asztalkáin látható, hanem minden olyan háznál, ahol 13—30 éves leány várja férjhezmenetelének felvirradó hajnalát. Maholnap megérjük, hogy Miczi a szobacziczus is „Poesie"-vel fog bennünket kikísérni, ha úrnőjétől távozunk, s a szokásos köszönés helyett ábrándos sorokat fog kérni emlékkönyvébe . . . Iskolás kis leányok könyvtáskájukban már .Poesiet" hordanak, melybe gimnáziumi tanulók írják epedő és fájdalmas soraikat. Ha egy fiatal leánykával találkozunk, az azonnal fölkér bennünket arra, hogy irjuuk emlékkönyvébe néhány sort, s hacsak az ember haragot nem akar fejére venni, kénytelen kívánságának eleget tenni. Fiatal asszonyok már netn lelkesülnek a „Poesie*re, ami nagyon is érthető. Ők már tapasztalásból tudják, hogy a .Poesie" talán mindenütt megvan, kivéve a házas életet. Hamar belátják, hogy sziues, ragyogó reményeik uem teljesültek és érzik, hogy az ideálismus mely őket leánykoruk mosolygó reggelén körüllengte csak addig tartott mig az „igeu"-t elrebegték az oltárnál. Nem tagadom, hogy tanulmány tárgyává tettem azon szebbnél-szebb kiállítású könyvecskékét, melyek művészi kivitelű czimtábláikou e szót viselik; Poesie Elgondoltam sokszor, hogy ha ezekuek belső értéke és tartalma arányban állanának a kiállítás külső szépségével, akkor egy-egy ilyen .Poesie" kincsekkel érne fel. Sajnos azonban, hogy a külső és belső között csak a legritkább esetekben találtam hasonlóságot. Soha az emberi észtek annyi aberrátióját nem olvastam, mint épenekönyvecskékben. Sehol annyi hamis érzést betűkkel kifejezve nem találtam, mint ezekben a „szellemgyűjtemények"-ben. Néhányat ezek közül nem lesz érdektelen idejegyezni elrettentésül azoknak, kik emlékkönyveiket szeretnék teleírva látni mielőbb. „Ha egy forró csók utáu eped, ugy ne menjen messze itt vagyok én." Csókossy Adolár bölcsész. „Ne higyje, hogy az életnek nincsenek örvényei. Magam is ezek közzé kerültem és mondhatom kegyednek, hogy ezekben nem valami kellemes a lét." Örvényessy Fridolin érettségi jelölt. „Ha szivem szabad volna, odaaduám kegyednek, hogy azt saját szivének katitkájába zárja." Szivessv Jenő IV. o. tanuló. „A tiltott csókban oly édesség van, milyet az életben nem fog találni sohasem." Czukrossy Ernő kereskedelmi iskolai hallgató. „A megsértett világrendet csak egy golyó engesztelheti ki." Pisztoly Lénárt magánzó. „Amit kegyednek élőszóval nem szabad elinoudauom, azt e lapokra iroin fel: Szeretem, mert szép Szeme, foga ép, És bárhova lép Szivet, lelket tép. Oyávay Géza. „Álmatlan éjjeleimet miért nem változtatja örök álommá habkezei simításával." Altnossy Almos. „Ha mindenki elhagyja kegyedet, boruljon keblemre, itt hazát talál." Kebles Aladár. „Ki ifjú korában meg nem becsüli a szerelem mindenható erejét, az uem számithat vidám örökségre." Bölcskövy Izsó. „A kegyed szeme mellett, az égbolt pokoli sötétség." Sötéth Elemér. „Ha férjet választasz csak a vagyonra nézz. Ezzel később mindent megvehetsz.' Okoss Gizella felsőleáuyiskolai növendék. „A boldogság elérésére nem kell ideálismus. Ez utóbbi csak hátráltatja az előbbit." Zengő Birike, „A nevelő-intézet a szabad gondolkodásnak kivégzési kamarája. Azért, ha leányaid lesznek, óvakodjál őket ide juttatui." Zárday Elenora, végzett növeudek, jelenleg 14 éves. Szives érdeklődőknek gyűjteményem bármikor reu delkezésükre áll. De hát ezeken, a fent elősorolt furcsaságokon vagy sajnálkozik, vagy mosolyog az ember, hanem ha azt látja, hogy meglett, magukat okos egyéneknek tartó emberek is irnak ilyeneket, már akkor boszankodás fogja el az olvasót. Magát igen szellemesnek tartó férfi tollából olvastam e rémes sorokat: „Ha az elkárhozottak összes kínjai dúlnának szivemben, még akkor sem fájna az ugy, mint mikor kegyednek villámnál sujtóbb tekiutetével találkozom." Továbbá: „Miért is nem boldog minden ember? Sokszor elgondolkodom e thémáu. Talán azért, mert Isteu az embert férfinek és uőuek teremtette." .Egész életemben epedtem egy kis boldogságért. Vajon lehet-e reményem arra, hogy azt e „Poesie" tulajdonosuőjéuél feltalálom* ? „Ki nem hisz a világon senkiben és semmiben, az a legboldogabb ember. Ez erős meggyőződésem " „Auuyi csalódás után már nem tudnám még azt sem szeretni, ki könyezve vallaua előttem szerelmet." Egy valakinek emlékkönyvébe egy őszbehajló kisasszony e sorokat irta: Az antik műdarabokért lelkesül a művészvilág. Évezredek emlékei drága péuzen keinek el. És a nő? minél előbb halad a korban, annál értéktelenebb lesz. Hol vau itt az igazság?" Egy öreg agglegény az eléje nyújtott „Poesie"-be ily formán öntötte ki világfájdalmát: .Tempi passati." * * » * Egész őszintéu mondhatom, hogy a legtöbb „Poesie" hemzseg az ilyen bolondgombáktól és maszlagos redőszirmoktól, melyeket azután mohón élvez a tapasztalatlan leányvilág szellemi üdeségének végtelen kárára. A „Poesie" most divat, de lehet, hogy néhány év múlva leveszik a salonok asztalairól és csak egy — két világ — fájdalmas hölgy fogja őrizgetni szekrényében, mint a múltnak egy kétes becsű emlékét. De ha már megvan ez a több szellemi kárt, mint hasznot hajtó „Poesie", akkor a mamáknak legyen gondjuk arra, hogy semmi léhaság nem kerül ki tollúk alól. A szellem gyönyörködtet, az elme játszisága szórakoztat, a szellemeskedés művel, oktat és tanít, de az üresség boszant. Ha még ez utóbbihoz oly hurok pengetése is hozzá járul, mely az amúgy is könnyen elcsavarható ifjú sziveket reudetleu rezgésbe hozza — akkor inkább tűzbe minden „Poesie"-vel, hanem lépjen inkább helyébe St.-Hilaire Josepha „Szakácsköuyv"-e. Ennek forgatása bizonyára söbb hasznot fog hajtani egyeseknek és a társadalomnak, mint az émelygős, hamis érzésekkel telt és a női szendeségnek zománczát könnyen megsemmisítő „Poesie.* Szobránczy. KÖZGAZDASÁG. „A méhállam." (Folytatás és vége.) 6) „Csudálatos! a dolgozók igazi proletárok s birtoktalan koldusokként a házak között, az utczáu laknak." Szerintem a dolgozók igazi lovagias gavallérok, mert az utczáu tartózkodnak, hogy a lakházakban másoknak, az ifjabbaknak engedjék át a helyet, s ott tartózkodnak, hol a királynővel lehet találkozuiok, hogy miuden alkalommal szolgálatára lehessenek, bemutathassák állandó hódolatukat s boldog.thissák azon főt, mely csak az ő boldugságokért él. Ilyen szerep nem a proletároknak juthat osztályrészül. 7.) „Mint az izzadság, ugy válik ki a viasz a potroh gyűrűin"; ezeu meghaladott álláspontnál sokkal valószínűbb az, hogy a viaszkot a méhek nem önkéntelenül termik, hanem öukéuteseu készítik, bőség idején nagyobb, szükség idejéa kisebb mértékben. Mert első esetben mindeu uj viasztermék egy sziuű leuue, mit a méhek életműszerei szabályoznának, már pedig az fehér, sárga, sőt barna is, a szerint, amilyen auyagból készült. 8.) Miután minden háznak hat szomszédja vau mindenik ház hat. szögletüvé válik " Ebben csak a logika a furcsa, ugyanis az okozat van alapul állítva, mefven épült az ok. Hiszeu előbb aein a szomszédok háza, hanem a központ lett. 9.) Hát a munkások pihennek-e fáradozásaik utáu ? Nem, nekik nincs ünnep, nincs szüuidó." Oh igy nem volna ertelme a muukaszünetuek, pedig ezt a miniszter igen bolcseu tette, hogy kiadta. Sot többet mondok ezt egyeneseu méheinktól profitolta a miniszter. Csakhogy a méhek tízparancsolatát nem kőtáblára hanem egyenesen czövekbe irta a Jehova, s nem közvetve, hanem közvetlenül adta ki a következőkben : Előljáró beszéd: Az ügyes és szenvedélyes méhész te néked sorsod s mindened, ki tégedei kiforgathat egész természetedből az ő czéljaira nézve alkalmatlan szokásodból. I-só parancsolat : Ne légyenek te néked idegen ismereteid Ö előtte. II-ik parancsolat: Ne csinálj te magadnak haragos képet és semmi haszoutalanságot. Azoknak portájukra, melyek fent a légben, vagy hant alatt a földön, vagy a vizekben a föld alatt hagynak, — mézet hordva, ne használd ki a lwgelőt. Se ne tűrjed, se ne álljad te azokat; mert az egy sem űr feletted. Ki segit, mikor iuség látogat ahányszor csak kell, euned viszen, — annak ezerszeresen vissza add. III ik parancsolat: A te raktárod helyét hiába ne henyéljed (ecce proletár) mert nem hagyja az ember kutatás nélkül s ami felesleg, azt mind elveendi, IV-ik parancsolat : Meg ne éhezzél és meg ne fázzál, hogy munkáidat jól végezhesd, a nnpokou munkálkodjál, nyári éjen lépd be kaptárodat, rajzási napokon pedig a te anyádnak utja vagyon; dalolásuál ne tégy akkor egyéb dolgot, se te magad, se társad se semmi nemzetséged, ki a te ünnepeden jelen vagyon: riiert a rajzási napok ünnepeid neked. Igy érsz majd lakadalinakat, mikben danáid ismét hangzanak és annyi jóból neked elég nagyon. Anuak okáért szelídek a rajok és rajzáskor a méhek nem is szúrnak. V-ik parancsolat: Tiszteletben tartsad a te gazdádat, hogy hosszú idejű légy e földön, melyet a fulánk birtoka ad tenéked. VI ik parancsolat: Ne ölj, csak szuronynyal támadj. VH-ik parancsolat: Ne garázdálkodjál. VIII-ik parancsolat: Ne lopj, ha védtelen mézet, vagy védtelen és élhetetlen törzset nem találsz. IX-ik parancsolat: Ne hozz a te kaptárod ellen árulókéut rabló hadat. X-ik parancsolat; Ne fitymáljad a te méhész gazdádnak a fa-kaptárát, ne fitymáljad az ő gyékény kasát, se kertjét, se tájékát, se semminemű szerszámját, valami a te méhész gazdádé. Tehát a törvényben világosan meg vanuak jelölve az ünnepek, mint „muukaszünet" napok. Ezeu kivül pihennek a gyűjtő méhek minden éjjel, ezért várják nehezen a világra jött suhanczok felszabadulásuk idejét, az ő születésűk 15 ik napját; inert eddig mindig dolgozniok kell s éjjelenként csak ezután pihenhetnek. Sőt ha már oly sokan vannak a munkások, hogy egymás háborgatása nélkül uem igeu dolgozhatnak, nappal is tartanak kívül, az erkélyen, has eresztő pauzákat. De ők ezt is azou czéls/.erü okból teszik, hogy az uj családdá szakadó nép, vagy az ős ház lakói is ki ne merüljenek a folytonos és erőltetett munka miatt, hanem maradjon meg az ősi erő, mint amit czéloz a miniszteri „munkaszünet" is. Eddig a 27-ik számhoz. Most jő a 28-ik számú közlemény. 10. Ennek első bekezdésében az állíttatik K. K. ur által, hogy méheink a „méhkenyeret" belsejükben készítik, miből én azt következtetem, hogy K. K. ur a mellkenyeret és méhtápot össze téveszti. A méhkenyér u. i. nem egyéb, mint a sejtekben elhelyezett virágpor-gyűjtemény, amely folyadékot pedig belsejükben készítenek a méhek, méhtápuak szokás nevezni. A kukaczok számára való méhtáp, himporból, mézből és vízből készül s ez tej színű folyadék. 11. „16 nap múlva bevégzi álmát s látható lesz az ifjú királynő* Itt csak azt kívánom megjegyezni, hogy ezen időpont nem a pete letételtől, hauem a kikeléstől számítandó, mit K. K. ur nem említett meg. 12. Az 5-ik kikezdésben „a királynő féltette trónját s pártot gyűjtött magának" Erre már a 2-ik pontban feleltem s elmondtam hogy uem a féltékenység, liauetn a kiszámító anyai bölcsesség hozza magával azon intézkedéseket, melyeknek szerfelett örveudetes eredménye egy szép nagy raj, mint a méhész megtestesült reméuvje. 13. „Az ifjú királynő megsebezhető Achillesi sarka a/, egyeduralkodás." Óh uem Itt látszik már ki előbbi, a 2-ik pontbeli állításom azon igazsága, mit az anyától hallottam, hogy ezek még gyerekek. Nem testvér gyiikolási szándék ad az ifjú királyué szájába tü-tü, hangokat, mint régente én is gondolám, hauem az avatatlanság. Tudakozza ugyanis ilyenkor az államtanácstól, hogy mitévők legyünk? s mihelyt megérti az általános akaratot, testvérei — qua, qua — biztató beszédére csakugyan ki indul, az utóraj vezéreként, hogy uj otthont keressen. Da itt is csak a kivonulásban tartja meg vezéri szerepét a kis tudatlan, azután már munkásai akaratához szabja magát, tudván, hogy a nép Ítélete Isten Ítélete s hogy ha munkások nincseuek, nem lehetnek a királyok sem. Lám! mit tud ő! 14. „Ha a nép rajzani nem akar, meg engedi a még ki nem kelt anyák elpusztítását, mielőtt születnének" de ezen pusztítást nem a Felség végzi, hanem alattvalói. Illetleuuek tartaná ő egy védtelen kisdedet le-