Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-02 / 31. szám
„IN v I lí V ii) 1; ií." KÖZGAZDASÁG. Uj műtrágya. A külföldön, főleg Német-, Augol- és Franczia országban, de Ausztriának egyes tartományaiban is, a hol a lakosság száma aránylag sokkal nagyobb, a föld drágább és ennélfogva a gazdasági viszonyok jóval súlyosabbak miut mináluuk, a gazda csak a legbelterjesebb gazdálkodási rendszer mellett tud megélni. Az ugar, legalább a fekete ugar a vetésforgásból teljeseu ki van szorítva és mindeu talpalatnyi föld folyton használatban van. Ilogy ilyeu rendszer mellet utóljára alföldünk tápdus talaja is kimerülne, a miről most azt mondják, hogy azt trágyázni nem szabad, az kétségtelen és csak az idő kérdése. Kevésbbé jó föld pláne uem állaná azt ki rövid ideig sem, ha csak vissza nem aduák neki azt egy oldalt, mit más oldalt elvettek tőle, t, i ha trágyázással jó erőben nem tartanák Igaz hogy mindazon felsorolt országokban a lakosság nagy számánál fogva a tehenészet termékei igen jól értékesíthetők és hogy azért az odavaló gazda aránylag igen sok jószágot előnyösen tarthat, mely jószág után, tekintettel azoknak jól tartására is, rengeteg trágyát nyer és igy könnyen trágyázhatja földjet, holott minálunk erről legfölebb ott lehet szó, a hol a fő- vagy más nagyobb város szomszédsága a tej, vaj és sajt értékesítését lehetővé teszi. De a külföldi gazda az istálló-trágyával még be sem éri, hauem a mellett még temérdek mennyiségű műtrágyát használ, és ennek alkalinazásábau egyes vidékeken még a kisebb földmives és paraszt gazda is magának annyi gyakorlatot szerzett, hogy számítás alapján az aratásnak nemcsak mennyiséget, de minőségét is eredményesen befolyásolja. Igy például Erfurt köruyékéu a hol az árpa pompásan díszlik, a kisetíb gazdák is igén jól tudják, hogy egy jó sör-árpáuak kevés proteint kell tartalmazni és hogy erre csak phosphorsav düs trágya által lehet hatni és persze e szerint cselekszenek. Dd ösmerek oly birtokokat sőt egész vidékeket, ahol a tehenészet magát ki nem fizetné, az extensiv gazdálkodás pedig a gazdát a koldus botra juttatuá; olyan helyeu azután csak tiszta és tömérdek mennyiségű műtrágyával dolgoznak és bizony szép eredméuyuyel, a nélkül, hogy a föld az erős hasz nálat mellett ős erőbeu csorbát szenvedne vagy talán kimerülne. A fődolog persze az, kísérletek által első sorban megállapítani, hogy talajuuk milyen auyagbau szenved hiáuyt és másodsorbau milyen anyagokat veszüuk el tőle a learatott tennéuyuyel. Ezeu második kérdésre miuden nevezetesebb gazdasági tankönyv szolgál fel • világositással. Mindezek utáu azt hiszem, hogy a műtrágya alkalmazása miuáluuk is megérdemelné, hogy több figyelmet forditauáuk reá, mert ha az ideu a gabonaárak egy pár forinttal emelkedtek is, nem tudjuk fog -e az igy maradni jövőre, ós az utolsó Ü év alatt bizouv iniuduyájau a folytonos árcsökkenést uagy csapásként ére/.tük. Hogy Németország védvámjait teljeseu megszüutetné, azt uagyou íllusoris dolognak tekintem, sokkal biztosabbnak tartom, hogy Franczia - Olaszország és a Svajcz, ha az idén nem is, mert a rendkívül erős tél következtébeu a Shiritfs square head ós a Rivet's bearded búzák mind kifagytak — vedvámjaikat emelni fogják és akkor mináluuk megint árcsökkenés áll be. De én uem akarok politizálni, ez csak olyan kis eltérés. Ezen várható árcsökkenést p iralyzálni csak ugy lehet, ha ugyanazon területen, a hol eddig 0 mázsa buza, gaboua vagy árpa termett, ezentúl 7 vagy 8 mázsát termelünk, azt pedig lehet — eltekintve rendkívüli időjárás és ellemi csapásoktól — csak trágyázás által elérni, de mivel extensiv viszonyainknál elegeudó minőségileg is megfelélő istálló trágya alig áll rendelkezésünkre, használjunk műtrágyát. A műtrágya alkalmazása itt Szabolcsmegyében már több izben történt, és pedig a felső-tiszavidéki gazdasági egyesüiet indítványozására és segélyével — a tagok között többféle műtrágya ki lett osztva — valamint egyes nagyobb gazdák által meg lett kísérelve, de kedvező eredményről meg alig hallottam; mi lehet enuek az oka? Mint már emlitém, első sorban okvetlenül szükséges, több évi kísérletek által kitapasztalui, hogy talajunk doháuy, buza vagy repa alá minő trágyát kiváu, mert műtrágyában csak azt kell a földnek adui, a mibeu hiányt szenved, ha azt akarjuk, hogy magát kiűzesse. Csapadékokban szegény éghajlatunk alatt — az idén ugyan elég volna már az eső — csak oly trágya használható, a mely könnyen feloszlik, hogy a növény mindjárt első évben haszuát vehesse. Műtrágya csak ősszel szórandó szét, még a tavaszi veteményeknek szánt földeken is, hogy a téli nedvesség azt feloldhassa, mert tavaszunk rendesen rövid és száraz és ha az első esztendőben hasznát nem vesszük, a következőben már nagyon illuzorissá válik, uiivol az újra bekövetkező téli nedvesség a már feloldott növény tápanyagot áteresztő talajunkban könnyen az altalajba viszi. Ezen szabálynak egy kivételét csak a Chili salétrom képezi, a melyet csak tavaszszal lehet előuyöseu használni. Még az is említendő, hogy aki műtrágyával akar kísérletet tenni, annak nem szabad az első egyik vagy másik oknál fogva uem sikerült kísérlet utáu ítéletet mondani, de a próbát folytatni kell éven át, mert csak igy vezethet az eredményre és utóljára reá fog jönni, hogy mi alkalmas, mi nem. Hiszen a legbiztosabbnak látszó dolog néha nem sikerül, kivált a gazdaságban, a hol annyira az idő és más viszontagságoktól függünk. Ha őszszel a jó földbe minden elővigyázattal jó búzát vetek, reményiem, hogy szorgalmamat jó aratás fogja jutalmazni, de ha azután a tél vagy a szárazság, vagy a féreg, vagy bármi, vetemónyemet teljesen löukre teszi és én alig kapom vissza a magot, nem fogok azért máskor búzát vetni, mert bizonytalan az eredmény? Épen igy vau az a műtrágyával is. De ha hosszabb ideig megkíséreljük, reá jövünk, hogy igeu hasznos. Nem rég volt alkalmam a Vágvölgyben utazni ós ott egy néhány igeu értelmes uri emberrel és földbirtokossal megismerkedni, a kik nekem kivétel nélkül mondták, hogy ámbár uagy tehenészetet tartanak és sok isiálló trágyát produkálnak, műtrágya nélkül uem lehetnének, pedig amíg mináluuk kivételesen mindig esett, ott uagy szárazság uralkodott és a műtrágya hatását alig lehet coustatálui, de a miut ők mondják, máskor bejön duplán. Megjegyzendő ínég az is, hogy épen azou vidék — Nagyszombattól Érsekújvárig — a meteorlógiai hivatal statisztikai kimutatása szeriut, Magyarország legszárazabb vidéke és a legminimálisabb csapadék ott esik, mégis ragaszkodnak az urak a műtrágyához. A műtrágya alkalmazását miuáluuk eddig az is gátolta, hogy konkureutia alig lévéu — nagyon drága volt, ugy hogy ha valami eredmény mutatkozott is, ez arányban nem állott a költséggel, tiszta haszon tehát nem maradt. Hogy a trágya egyáltalában minálunk még igen kevés értékkel bir, legalább a földmivesek nézete szerint, könnyen kivehető azou körülményből, hogy az emberi ürülék — a különféle trágyauemek egyik legbecsesebbje — ritka helyen használtatik és kezeltetik szakszerűen, de legiukább — kivált kisebb városokban — arra szolgál, a talajvizet fertőztetni és igy mindenféle betegségeket előidézni. Még rövid idővel ezelőtt olvastam, miszerint egy nagy ipar vállalat Budapesteu a rengeteg sok felhalmozott, trágyával nem tudott mit csinálni és az aradi óriási szeszgyáraknak hosszú ideig a trágya nem értékesítése, de csak elszállítása meglehetős fejtörést okozott, míg valaki arra a gondolatra jött, belőle „engrais de boeuf-t* gyártmányozui. Azou ott felhalmozott tömérdek trágya óriási értéket képvisel, de a szállítási költség nagysága lehetetlenné tette eddig kihasználását, legalább itt a Nyírben, holott épen a marha trágya homokos vidékünkön leghathatósabbuak bizonyult be, az engrais de boeuf tehát uem volna rosz, mert uem tartalmaz egyebet mint a természetes fris marha trágya, ds a baj az, hogy drága. BJ ujabb időben Neumau testvérek, az ismert aradi szeszgyárosok a marha trágya értékesítése tárgyában mindent elkövettek ós sikerült is nekik, egy „légen szárított marha trágya* czim alatt forgalomba hozott terméket előállítani, moly az engrais de boeuf fel legalább egyeuértékű és csak fél annyiba kerül. A uagyérdemü gazdaközöuség tájékoztatására ide teszem a vegyeleinzési leletet : I. Weiheustephani bajorországi gazd. közpouii iskola bajor kir. igazgatóságáuak laboratóriuma : Viz 8%, szerves alkatrészek 35%. hamu 57%,, vizbeu oldható vilsva I a 9, összes vilsav (phospor sav) mennyiség 3 I 6, szerves légeuy 2, 0, káli 1 4 5, vilsavas káli 2 < 6. A St.-Mícheleí (tiroli) országos gazdasági intézet elemzese: Légeuy auiouiák alakbau 0., 9°/o. légeuy szerves 3o«, vízben oldható vilsav 1 0 0, savban oldható vilsav 2 4 0, káli l/ 5 0. A m kir. vegykisérleti állomás elemzése: Viz (105 fok celsiusnál szárítva) ll 6 9 %, összes phosphor sav 3 0 0, vízben oldható phosphor sav 0„, káli 1 3 5, nitrogén 2 5 1. Ezeu uekem uagyou czelszerűuek látszó trágyának mázsája vaggou számra rendelve 1 frt 00 kr. Aradon, egy vagou ide szállítású 34 frt. összeseu tehát 1 frt. 94 krba kerülne 100 kiló loco Nyíregyháza, és az uem drága. Felhívom tehát a t. cz. gazdaközöuség figyelmét ezen körülményre és tanácsolnám vele kísérleteket teuui. Nem szükséges hogy valaki egy egész vaggout rendeljen, de méltóztassék a megrendeléseket bárun meunyigbeu hoz zám beküldeni, éu azt összecsoportositom és igy miudeuki abbau az elóuybeu fog részesülni, mintha maga egy vaggout reudelt volua meg. Különösen szőllók trágyázására is felette czélszurűuek tartom ezeu uj terméket, mivel a tőkék között sokkal könuyebbeu kezelhető és mivel nem súlyos, köunyeu szállítható oly helyre is, a hova a fris istálló trágyát terjedelme és súlyánál fogva alig lehet viuni. Tehát még egyszer, tegyünk vele kísérletet. Louls Fedor. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1891. augusztus l-én. A gaboua-cgnruoknal Burgonya 100 kiló 2.— bejogyzett árak. Marha hús 1 » —.44 Buza 100 kiló —.— 9.50 Borjú hús 1 » -.44 Kozs 100 » 7.50 7 70 Sertés hús 1 » -.48 Árpa(uj) 100 . 4.80 —.— Juh hús 1 » —.36 Zab 100 . 5.50 5.60 Háj 1 » —.— KukoriczalOO » 6.30 6.40 Disznó-zsír 1 > —.77 K. repeze 100 » —.— —.— Szalonna 1 > —.64 Paszuly 100 . —.— —.— faggyú (nyersj l > -.22 Szesz literenként 5455'/, Zöldség 1 csomó —.03 I'iaczi árak. 55'/, Paprika 1 kiló —.70 Borsó 1 kiló -.19 írós vaj 1 liter —.60 Lencse 1 > —.20 Eczet 1 > —.10 Mund-liszt 1 > -.15 Széna 100 kiló 2.80 Zsemlye-liszt 1 > —.14 Szalma (tak.) 100 > 1.40 Buza-liszt 1 » —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.— Barnakenyér-liszt > —.11 Tölgyfa 1 2.80 Szerkesztői üzenetek. K. J, urnák, Berencs. Megkaptuk, intézkedtünk, ugy lesz. Dr. V. J urnák, Budapest. Köszönet és türelem a — viszont látásig. B. M urnák, Ibrány. Kifogástalan édességü. Köszönet. A czikk legközelebb jönni fog. B. I_. urnák, T.-Dob. Kzt nem közölhetjük. Jobb íb telik öntől. Felelős szerkesztő: 1NCZEDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Vörös borok! Budai, burgundi, egri, ménesi, siklósi, villányi, visoutai stb vörös borok, "M úgyszintén kitűnő minőségű fehér csemege, pecsenye ós j asztali borok hazánk összes borvidékeiről, valamint belés külföldi friss töltésű ásvány- és gyógy vizeli jutányos árbau kaphatók HOFFMANN ADOLF kereskedésébon. Tan- és nevelő-intézet leánynövendékek részére. Vau szerencsénk a tisztelt közöuség tudomására hozni, hogy a „Feiugold"-féle tanintézetben eddig elfog, lalt tauitói állomásuuktól megválva: felsőbb engedély alapján Kis-Várdán f. évi szept. l-én hat osztályú taoés nevelő intézetet, nyitunk kizárólag leányuövendékek részére, kik a rendes tantárgyakon kivül úgy a uémet és franczia nyelvekben, miut zongorában — a kézimunka miuden ágában oki. ipartauitóuő által — nyernek oktatást. Bennlakó növendékeink nemcsak teljes ellátásban s családi nevelésben, hanem szakavatott felügyeletben s külön pótoktatásban is részesüleudenek, s erkölcsi s szellemi fejlődésük lelkiismeretesen fog előmozdittatui. A tanügy terén éveken át kifejtett szorgalmunk és sikeres működésünk kellő garancziát nyújtanak, hogy elvállalt kötelezettségeinknek minden tekintetbeu a Tehető legjobban foguuk megfelelni. Előjegyzéseket —különösen bennlakókat illetőleg — már is készséggel elfogadunk. Kívánatra kimerítő értesítéssel készséggel szolgálunk Kis-Várdán, 1891. julius hóban. Kransz Soma és neje született (273-4-3) Frank Katicza. Dr. KISS JENŐ GYERMEKGYÓGYÁSZ folyó évi julius hó 26-án Nyíregyházán letelepedvén, buza-tér 5-ik számú Korondán Péter-féle házba tette át lakását. W Otthon található reggel 8—10-ig és délután 2—4 óráig. (?86-3-i, Fényképészet. Alóllrottak vau szerencsénk a n. é. helybeli és vidéki közönség értésére adni, miszerint fényképészeti műtermünket megnyitottuk s azt állandóan nyitva tartjuk. Felvételek naponta reggel 8 órától este 7 ó'ráig eszközöltetnek bármily időjárás mellett. A n. é. közönség ismert pártfogását kérik kiváló tisztelettel cm—y-3) Kemény J. és társa. Legerősebb natrontartnlmú savanyúvíz (84 r. kelted szénsavas nátron 10,000 r vízben), túlságos gyomorsav képződés, gyomorégés és a gyomor számos egyéb bajai ellen Kizárólagos szállítók MATTONI ESWILLE, BUDAPEST. 86Ü5. ,íü. 1891. Árverési hirdetmény Kemecsén elhalt Mezőssy Mária Galgóczy Gyuláné hagyatékában. Árverési feltételekül megállapittatnak : 1. Árverés alá kitétetik a gégéuyi 10. számú tjkönyvben foglalt ingatlanokból kiskorú Galgóczy Etelka, Irén, Ilona, Antónia, Auoa és Mária tulajdonát képező s/ 7-ed rész birtok illetőség 36858 frt kikiáltási árban, mely összegen alol. mint a Vas Imre gégényi lakos által tett vételari ígéreten alól az árverés alá kitett ingatlanok eladatni nem fognak. 2. Az árverelui szándékozók tartoznak 5000 frtot készpénzben vagy óvadékképes papírokban, avagy jó hitelű pénzintézet betéti könyvével bánompénzüi az árverezés megkezdése elótt az árvaszék által kiküldött hivatalos közeg kezeihez letenni. 3. Vevő tartozik a vételi ár '/ 3-ad részét az árverezés napjától számított két hónap, másod:k 1/ 3-ad részét 4 hónap, hirmadik '/ 3-ad részét ugyancsak a? árverés napjától számított hat hónap alatt 1891. okt ber 1-tól járó 6% kamataival együtt Szabolcsvármegye árvapéuztárába befizetni. 4. Vevő tulajdoni jogáuak tkönyvi bekebelezése az 1877. évi XX. t. cz. 269. §-a alapján csak a vételár teljes befizetése Utáu fog engedélyeztetni, megjegyeztetik, miszerint az említett szakaii 3-ik pontja alapján az árvaszék megengedi, miszerint a vételi ár '/3-da az árvaszék által ezennel kikötött 60 napi Llmoudási határidő mellett a megvett birtokon első helyen a bekebelezés és a kamatoknak az 1877. évi XX. t. cz. 290. §-ában foglalt fizetési kötelezettségi feltétele mellett vevőknél maradhasson. 5. Vevő a megvett ingatlauokat a jelenlegi állspotban lévő épületekkel kapja tulajdonába, az ingatlanok használatába azonban csak is Báthy K ilmán bérlő haszoubéri szerződésének Ít92. deczember 31-vel törtéueudó lejártával léphet be, 1891. október 1-tól a haszoubéri szerződés szerint járó haszonbér a mellék szolgálmányokkal együtt vevót illeti, ugyanezen idótól tartozik vevó az ingatlanok után járó állami, községi, egyházi közterheket, az ártéri tartozást viselni 1891. október l-ig, az eladás ingatlanok közterhei azelőtt megnevezett kiskorúikat terhelik. 6. Szabolcsvármegye árvaszéke az eladott ingatlan birtokrészekre vonatkozólag 1891. október 1-tól kezdódóleg s Báthy Kálmánnal kötött haszonbéri szerződési jogaival, kötelezettségeivel együtt vevőre ruházza át. 7. Vevő löteles a dohiuypajt* jelenlegi átalakítási költségeit az árvaszék által uyugtatványokkal igazolandó összegben az árverés napjától számított 30 uap alatt megtéríteni. 8. Az eladott ingatlanok szerz idése kölesének költségét, valamint az adásvétel utáu kiszabandó kiucstári illetéket vevó beszámítás nélkül köteles viselni. 9. Az árverés megtartásának határidejéül és helyéül a vármegyei ilrvaszéknéi. a vármegyeház kistermében folyó évi augusztus hó 12-ik napjának d. e. 10 órája kitüzetik. 10. Ha vevó az árverési feltételeknek eleget uem tesz, bánompénzét elveízti, B költségére és veszélyére az uj árverés elrendelhető lesz. 11. Az árverés eszközlésével megbízottak leljogosittatnak, hogy az árverés alkalmával czélszerünek vagy szükségesnek tartott, de a törvénynek mindenesetre megfelelő módosítást a jelen árverési feltételekre nézve megtehessék. Kelt Nyíregyházán Szabolcsvármegye árvaszékének, 1H91. julius 25-éu tartolt üléséből. Böszörményi Kornél, (288—2 1) árvaszéki előadó, miut kiküldött.
