Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-12 / 28. szám

Melléklet a „IVyírvidék" 1891. 28-ik szamához. léptette hozzáteszi a buzgalmat, melylyel auuak miuden lépését, ha kell támogatólag, hol szükséges: erélyes intézkedések között szemmel tautaui fogja. Adja isten, hogy nemes törekvését siker koronázza. Nyíregyháza, 1891. julius 2. Kuhmann Andor, sz alsófokú keresk. iskola vezető taDitója. * $ * Az alsófokü kereskedelmi iskola elvégzett tananyagát térszüke miatt nem közölhetjük azonbau a statisztikai kimutatásból adjuk a következőket: Az alsófokú kereskedelmi iskolába beiratkozott a két osztályba összesen 54 tauuló, kimaradt 4, felsza badult 5, maradt az év végén 45. Vallásra nézve: ág. ev. 8, ev. ref. 8, r. kath 9, izr. 29. Magaviseletre: G példás, 21 dicséretes, 20 szabályszerű, 4 nem szabályszerű, 3 osztályzat nélkül. Előmenetelre: 12 jeles, 20 jó, 12 elégséges, 7 elégtelen, 3 osztályzat nélkül. Mulasztott órák száma : 503 igazolt, 1409 uem igazolt. Iskolai értesitük. Előttüuk fekszik a lefolyt tauév eredményét feltüntető értesítője a helybeli főgymnásium, a nagykállói főreál iskola és a helybeli ág. hitv. evaug. népiskoláknak. Számot adunk róluk a mennyire csak lapunk szük tere ezt megeugedi. A helybeli főgymnasium értesítője egy hat ívre terjedő kötet, melyet kiválóan érdekessé tesz Kossuth Lajos nagy hazánkfiának levele, mely photolitografiai utou az eredetinek a csalódásig hű másolatát képezi. A máskülönben is érdekes tartalmn füzetet Martinyi József főgymnasiumunk derék igazgatója állította össze figyelmes pontossággal. Ezeu értesítő magában foglal egy terjedelmes értekezést a „Számolási rövidítések és műveletek korlálolt pontossággal" czimmel Eltsclier Simon főgymnásiumi tauár tollából. Ezt követi az igazgató nagyterjedelmü jelentése a lefolyt iskolai tanévről melyben benfoglaltatuak, a tanári testületben történt változások, a tanulók felvételi száma, a tanítás menete és eredménye, a vallás erkölcsi és fegyelmi állapotok, az ifjúsági egyesületek a.) Bessenyei kör, b.) Ifjúsági dalkör, c.) Fillér egylet) működése, a főgymnásiumi tanács működése, a Kossuth alapítványról, iskolai ünnepélyek, könyv és szertárak, jótétemények és ösztöndijak Ezután következik az elvégzett tananyag részletes leirása a uyolczosztályon keresztül; az érettségi vizsgálat; a tanári nyugdíjintézet kimutatása, melyből megtudjuk, hogy ezen uemes intézménynek 4920 frt 83 kr. vagyona vau. A tápintézet kimutatása szintén 4280 frt 73 kr vagyonual zárul. A főgymnásiumi tanács és a tauári kar névjegyzékét követi a tanulók érdemsorozata. Az előttüuk fekvő értesítő szerint, beiratkozott főgymnásiumunkba az elmúlt tanévben 339 tauuló, év közbeu kilépet 18, vizsgálatott nem tett 7. Vallásra nézve volt 74 ág. ev., 57 ev. ref., 66 r. k., 5 g. k., 119 izr., ezek közzül 307 haladó. 13 ismétlő. Anyanyelvre nézve: magyar 306, német 14, tót 1. Közli még az értesítő a főgymnásium javára tett adományokat a könyv és szertár gyarapodását: ugy sziute a jövő tanévre szóló beiratások iránti tájékoztatót. * * A nagykállói főreáliskola értesítője is csinos kiállításban nagy terjedelemben Schurma István igazgató gondos szerkesztésében jeleut meg. Szembeszökő az ötödik osztály hiánya, melyet a következő három felsőbb osztály fokozatosan fog követui s igy három év letelte utáu a kállói főreáliskola megszűnik s helyette négy osztályú reáliskola leeud. Szomorú, hogy az intézet ezeu fokozatos leszállítását a tanulók csekély száma idézi elő. a mi az ez évi értesítőből is kitűnik igy p. o. a IV. ik osztályban a most elmúlt évben 7, a VI. ős VII. ik osztályban 9—9, a Vlll.-ikban 2 tanuló járt; hát bizony ily csekély szám mellett nem is érdemes egy nagy költséggel járó intézetet tovább is fentartaui; az alsó négy osztály, hiszük, hogy miudenkor kellő számú tanulóknak fog örvendhetni. Az előttüuk fekvő értesítő szeriut a lefolyt tanévbeu beiratkoztak 87 tauuló, ezek közül 72 haladó, 8 ismétlő. Vallásra nézve 18 r. k., 3 g. k., 10 ev. ref., 4 ág. ev., 45 izr. A 87 tanuló közzül év közben kimaradt, illetve vizsgát uem tett 7. 1) A NYÍRVIDÉK TÁRCZÁJA." Hazulról. (Rajzok a talyigás életből.) (Folytatás. Ismét elkezdtük rajta törni a fejüuket. Mi nélkül uem mehetünk mi vissza falunkba? Kocsi nélkül! — Az nem igaz. — Ló nélkül? — Az nem igaz. — Láb nélkül? — Az nem igaz. stb. stb. Sehogy se tudtuk kitalálni. Még goudolkozási időt is adott, ez alatt kiment a pitvarbeli menekültektől beszedni a taksát, Mire bejött sem álltunk különben, miut mikor kiment. Újólag megmagyarázásért esedeztünk, de most már erősen tiltakozott fejével a kérés elleu. E helyett diadalcseppeket vett magához az Illyés korsója-szerű üvegből. (Ebből ha kifogyott, újra megtöltette, ebben különbözött az Illyés korsójától). Midőn látta, hogy sehogysem boldogulunk a harmadik kérdésével sem, örömében kikapta az ágy alól a báránybőr süveget s jól a szoba földből készült padlózatához nyomintotta. — íme, egy talyigás tudja azt, amit három úr sem tud. Három úr sem tudja azt, amit egy talyigás tud! — kiáltá diadalmasan. No nesze nektek! Ez ugyancsak megmondta mindnyájunknak! No eltéphetem miud a két diplomámat, pedig még azon módon frissek! Kár volt értük 16 kerek esztendőkig koptatni az iskola padlóját és padját 1 No jól nézzünk ki. . . . Szerencsénkre már az eső is elállt s igy vége volt a rigorózumnak is Baraczkó uram teljes győzelmével; Az ág. hitv. ev. elemi iskola értesítőjét Szénffy Gyula igazgató közli. E szerint az összes tanyai és városi iskolákban beiratkozott 1724 fiu és leány. Vallásra nézve 1570 ág. ev., 46 ev. ref., 43 r. k„ 28 g. k. és 37 izr. Tauévközben kimaradt és meghalt 91, maradt az év végén 1633. Ezen statisztikai adatokon kivül közli az értesítő Stoffan Lajos tanítónak lapunkban is közölt nép'anodai figyelem és fegyelem czlmü értekezését, a tanügyi mozzanatokat a lefolyt iskolai évről; az ág ev. tanítókor évi működését stb. stb A jégverés. Nyíregyháza város gazdaküzöusége rossz napra virradt fel f. hó 5-ével. A jó aratásba vetett minden reménye néhány perczig tartó elemi csapás romboló ereje által hajótörést szenvedett. Ember emlékezetet meghaladó idők óta nem volt ebez fogható csapás Nyíregyházán s auuál érzékenyebben sújtja gazdaközöusé^ünket, mert már a jó középtermést úgyszólván kezébe tartá, csupán rövid napok választván el az aratástól. Vészterhes felhők emelkedtek ijesztő gyorsasággal városuuk határa felé vasárnap délután, aggodalommal töltve el azoknak szivét, kik a természet e sajátszerű jelenségéből eredhető veszélyt sejtették. Lassaukét sötétségbe borult a vidék, s emberderék vastagságú fákat tövestől kiszakító szélvésztől űzött fellegek romboló tar talma sűrű zápor gyanánt hullott alá az érett kalászoktól sárguló földekre. Az észak-nyugatról emelkedő feketesszürke viharfelhők teljes mértékben igazolták az aggó dalmakat. A város határának nyugati része — a hol tehát a gazdák legnagyobb zöme bír földbirtokkal — csakhamar galambtojás, majd később ökölnagyságuvá növekedett jégdarabok sokaságától lett elborítva, mik törve és zúzva miudeut, néhány perez alatt kopár pusztasággá változtatták át az előbb szép reményekre méltán jogosító termő földeket. Hatalmas fák leveleitől és ágaitól megfosztva cson kán állottak a vihar elvonulása utáu s oldalaikon a kéreg erős jégütések csapásaitól van megszaggatva. Búza, rozs, teugeri és árpa összekavarva a földdel, teljesen kicsépelve és derékban törve keté felismerhetetlen egyformaságu képet nyújt. Dohány és burgouya puszta kocsánynyal és iudái nélkül kerültek ki a vészből. Az aprómarhákat az utóiért vihar agyonüté, s a nagyobb állatok bőrét megszakítva, szavahihető szemtanuk állítása szerint húsok czafrangokba csüngött alá. Rémséges az a kép, mely uapok multáu és a szemlélő elé tárult. A merre a szem ellát, mindenütt díszeitől megfosztott romjai a növényzetnek. Ez évben nem fog az aratók vidám énekétől visszhangozni a dúsan termő határ, a természet elvette azt, mit hóuapokou keresztül hozott létre, egy negyedóra alatt szomorú kilátások kínos bizonytalanságának engedve át szorgalmas földinivelők ezreit. Kitűnik e vész által okozott kár nagysága abból, hogy a város 42,000 kat. holdnyi határából 11,220 hold vau teljesen leverve, 20,000 holdat pedig többé-kevésbbé tönkre tett, alig megy tehát 10,000 holdra az a terület, mely épségben került ki a szörnyű jégverés pusztításai alól. Sok helyen nincs a népnek mit euni, s a város által már folyamatba tett adományra vannak szorulva. A vész hírére Beucs László polgármester buzgó kezdeméuyezésére azonnal erélyes intézkedések lettek a megalakított segélyző bizottság által foganatosítva. Az összes kárt szenvedett tanyákra bizalmi férfiak küldettek ki a nyomorba jutottak összeírása végett. Ez idő szerint 93 azou családok száma, kik gyors segítségre szorulnak, s a kiknek részint élelem, részint pedig péuzbeli adomány már folyóvá tétetett e város részéről. Erélyesen dolgozik továbbá egy bizottság a kár felbecslése s ebből kifolyólag az adók leirása czéljából is. Egyáltalában az intéző körök mindent elkövetnek, hogy a jégpusztitásácak szomorú eredményei a lehetőségig ellen sulyoztassauak. Népünk ismert szorgalma biztosítékot nyújt ugyan arra, hogy messze kiterjedő következményei nem lesznek a vasárnapi katasztrófának, annál is inkább, mivel a segélyükre siető hatóság, testületek és intézetek áldozatkészsége, továbbá a uem sújtott magánosok adományai jeleutékenyeu hozzájáruluak a nyomor és baj enyhítésére mindamellett is annyi bizonyos, hogy városuuk lakossága érezni fogjx azt nagyon sokáig. A jég által okozott kár meghalad egy pár százezer forintot. a haszontalau 4 porczió pályiukáért adta meg az utolsó feleletet: — Hát nem tudnak hazamenni — visszafordulás nélkül. No, ezt már nehéz is lett volna kitalálni; ez kissé megnyugtatott. De megnyugtatott még más valami is. Ugyanis a tudós talyigás búcsúzóul igy szóla: — Baraczkó nem bolond émber, mert főtalyigás, meg gyeplomája is van. . . . (Diplomát akart mondani, de ő a gyeplőtől származtatván az oklevelet, igy leve előtte a diploma — gyeploma.) Mi vau ennek? Diplomája? De ezt már nem tudtuk elhinni neki, akármilyen bizonyságott tett légyen is a tudós voltáról. Ha azt állítja, hogy magyar tud. akadémiai tag, ezt elhisszük neki; de hogy diplomája leuue, ezt már uem. Látva a tamáskodást, mig mi útra készültünk, elővette az ócska „komót"-ból hivatalos iromáuyait s kiteregetve, egy osztrák-magyar módra (az und itt kimarad) kiállított uagy, nyomatott szerződést vett elő, melyben is beírva vagyon, hogy bizonyos dolgok szállításával Baraczkó vezértalyigas megbizatik, ő tetszés szeriut fogadván fel az altalyigás szállító urakat, — Ez aztán a valódi gyeploma! Nyiritház i városa adta ám I Mindezt, olyan kevély önérzettel mondta, hogy lehetetlen volt be nem ismernüuk „gyeplomás voltát, Tehát vigasztalódhatunk, mert „diplomás" ember czenziált meg berniünket oly keményen. Mikor útra indultunk, nagy tisztességtudással megkérdezte a becses mivoltomat is. Mit mondjak én ennek ? Akár igazat mondok, akár nem, ennek mindegy. Gondoltam, valami rendkívülit mondok,' amit nein ismerhet. Hazudok neki egyet. ÚJDONSÁGOK. « - ,

A Tárm

e?y

e közigazgatási bizottsága f. hó 9-en delelott 9 órakor ülést tartott, a melven _ Kállay András főispán ur ő méliósága betegsége miatt meg nem jelenhetvén - Miklós László alispán elnökölt. Néhány igazolási ugy elintézése után elnökölő alispán tette meg •. e.

v J,"

n

i!

ls havár

a vonatkozó jelentését, a melyből is kiviláglik, hogy tiszti főügyésszel egyetemben a szolgabírói hivatalok ugykezelesét személyesen megvizsgálta. Itt szerzett tapasztalatai között mindenesetre felemlítendő azon körülmény, hogy - bár a hivatalok egyes tagjai dicséretre melto odaadast tanúsítanak is — munkával felette tul leven halmozva teljes sikert nem képesek elérni: a mi ismét egy frappans adat arra nézve, hogy közigazgatásunk bajaink főforrása nem a rendszer, sem nem a hivatalnoki kar lanyhasága. hanem igen is a rendellezésre álló erők elégtelensége. Egyébként dicsérettel emeli ki az alispán ur u. n. nagykállói és nyirbáthori főszolgabírói hivatalokat, a melyeket a körülményekhez képest, legjobb rendben talált. Ezután Bégányi Ferencz elnök olvasta fel a vezetése alatti árvaszék junius havi tevékenységének kimutatását, a mely szerint május haváról elintézetlenül által jött 462 drb, ebez junius hóban érkezett 1460 drb. elintézendő volt tehát összesen 1922 drb, ebből elintéztetett 1364 drb, marad hátrány 558 drb. A számok ismét a fentiek mellett beszélnek. Mint közérdekű eseményt megeinlitendőnek tartjuk még a tanfelügyelő ur jelentéséből, azt hogy gróf Desseuffy Aurél úr ő méltósága a szentmihályi ev. ref. iskola szorgalmasabb tanulói részére vizsga, illetve ösztöndíjul minden évre ötvennégy forintot ajánlott fel. A méltóságos grófnak eine a tanügy érdekében telt kegyes adományért a bizottság jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét. ^ Kállay András főispán úr ő méltósága Bencs László polgármesterhez a jégkárosultak részére 100 frtot küldött következő szép levél kíséretében: Tekintetes polgármester úr! A jégverést szenvedett nyiregvházi lakosok nyomorának enyhítése a megyének legsürgősebb társadalmi feladatát képezvén, ez alkalommal 100 forintot azon kéréssel van szerencsém csatolni, hogy azt a kellő, időben e czélra felhasználni méltóztassék. Hogy pedig ugy ezen összeg, valamint a bizonyosan ezután tömegesen befolyó segélypénzek azok között legyenek kioszthatók, kik arra leginkább rá vannak szorulva, helyesnek találnám, ha már most egy helyszíni szemle és egyéb körülmények egybevetése által konstatáltatnék az, hogy a f. hó 5-én bekövetkezett katasztrófa által kik szenvedtek leginkább, s ez által közvetve kik lettek rendes és egyedüli nyári keresetforrásuktól megfosztva. Fogadja a tek. polgármester úr tiszteletem nyilvánítását. Kállay András főispán. Bencs László polgármester, ő méltóságának a város nevében hálás köszönetét fejezte ki c nagylelkű adomány éri. — Kinevezés. Ujjady Béla n.-kállói kir. aljárásbirót Ő felsége a rózsahegyi kir. törvényszékhez biróvá nevezte ki. — Személyi hirek. Sztáréii Ferencz Nyíregyháza város ujonuan kinevezett főkapitánya hosszabb útra iudult a nagyobb magyarországi városok rendőri szervezetének taulmányozása czéljából,,hogy ekként szerzett tapasztalatait esetleg saját hatáskörében is érvényre juttassa. — Sztercska Miklós, a vármegyénél rendszeresített pénztári hivatali számtiszti állásra főispán ur ő méltósága által kineveztetett, — Krcsiuárik Pál volt nyíregyházai jelenleg szabadkai kir. alügyészt Ő felsége, az igazságügyminister előterjesztésére a szegzárdi kir. ügyészséghez ügyésszé nevezte ki. — Xcy Dávid hangversenye. Lapuuk legutóbbi számában fentartással közöltük azt a hírt, hogy Ney Dávid uálunk hangverseuyezui fog. Most egész biztossággal jelenthetjük műértő közönségünknek, hogy a nagyhírű énekes városunkat is szerencséltetni fogj*. Ney egyike azou művészeknek, kikre büszkék lehetünk, mert a magyar művészetnek a külföldön is jó hírnevet szeriett. Most a szünidő alkalmával vidéki körútra indult Síru/)^ler J. hegedű művész és Mayer G. zongora tanár társaságában, hogy nagyobb vidéki városok műértő közönségé-, nek bemutassa magát. Mindössze 25 ily nagyobb várost keres fel s ezek között neküuk is lesz részünk haugjáuak terjedelmében és szépségében gyönyörködhetni. Mindenesetre hízelgő lehet reánk nézve az, hogy oly művész is mint Ney városunkat a nagyobb műigényekkel biró városok közzé sorolta; hisszük is hogy ugy a város mint — Újságíró vagyok! — mondám a tudakozódó főtalyigás unak becses kérdésére. Hirtelen kiderült amúgy sem valami szomorú ábrázata. — Igen? Aki az újságot csinálja? Hogy a jó Istenkém áldja meg, irja ki milyen sok«t tadó embar a véu Baraczkó, a nyiretyházi főtalyigás, aki 3 urnái is többet tud. — Meglesz öreg! — mondám — majd megolvashatja, csak járassa az újságot. Ez az igéret 5 év óta terheli a lelkemet. íme most beváltom szavamat. Bárha száraz lett volna is ez a história, sovány lett volna is ez a „tárcza", de mentsen ki az, hogy az igéret kötelez s én csak ennek, vagyis Baraczkó főtalyigás tisztviselő úr becses óhajának tettem eleget. * * íme leírtam, egy rajzot a talyigás életből amire fel voltam kérve, most pedig le fogok irui ismét egy másikat, amire uem kért fel senki, sőt — azt hiszem — legalább az egyik szereplőnek bosszúságot is okoznék véle, (ha még élne), hogy újra eszébe juttatom nyomtatásban azt, ami vele valóságban megtörtént vala. De mert haragosra már úgy sem találok, elmondom a másik talyigás históriát is, ismételten próbára tévén olvasóim olvasási türelmét. Az a való mese, mi egy nyíregyházi talyigás és egy vidéki igen derék úri ember közt lefolya néhány évekkel ezelőtt, vala a következő: X. úr jöve távoli vidékről s a késő esti órákba Nyíregyházára érkezve Watt James találmányán a nyir-. ségi homoktenger hajóján; egy valóságos uyiregyházi féderes talyigáu akart falujába eljutni még azon éjszaka. (Folyt, köv.)