Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-07-05 / 27. szám
XII. évfolyam. 27. szrim. Nyíregyháza, 1891. julius 5. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KOZLÖNYF. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. ^Si Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzele, megrendelések s a A lap szellemi részét képe/.ő küldemények 7 . . 7 r , - a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. lap szétküldésé tarquaban leendő tetsző- „. . ,, , , . , 7 7. , t * i raj. i • j- . i i Bermeutetleu levelei csak ismert kezekto lamlasok Joba Elek >—kiadó-tulajdonos f ogadt atnak el. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit sor eiivszer s:özlése 5 kr.; többszöri közié* esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hiraz det.és után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija aoronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik száin); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország Svciez fővárosaiban is Dont & Comp. által Hamburgban. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők A kéziratok csak világos kívánatra illető költségére küldetnek vissza. 0793. K. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak és Nyíregyháza város polgármesterének. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891-ik évi XIII. t. cz. 3. g-ában foglalt felhatalmazás alapján meghatározható kivételek tárgyában a nagyniélt. kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által 37,892/1891 -VI. szám alatt kiadott körrendeletet legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel és annak pontos megtartása feletti felügyelet czéljából másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1891. julius 2. Mikecz, aljegyző. (Másolat.) Kereskedelemügyi magy. királyi miniszter. 37,892/VI. szám. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. cz. 3. g-ában foglalt felhatalmazás alapján általam rendeleti uton meghatározható kivételek tárgyában kiadott rendeletemet midőn •/. alatt tudomás és megfelelő további eljárás végeit leküldenétn, elvárom a törvényhatóságtól, hogy a vasárnapi munkaszünetnek ezen redeleteinmel engedélyezett kivételek korlátai közt való szigorú keresztülvitelét minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel ekíniozdítandja Lehet, hogy ezen törvénynek életbe léptetése a hazai ipari, kereskedelmi és forgalmi viszonyokat némileg módositani, sőt átmenetileg talán itt-ott hátrányosan érinteni fogja; az is lehet továbbá, hogy különösen a kezdet nehézségei is némely körben ellenszenvet fognak ébreszteni. Megvagyok azonban győződve, hogy a hivatott közegeknek tapintatos és a viszonyokhoz inért eljárásának, valamint magának a nagy közönség érdeklődésének és a törvényhozás által követett nagy czélra irányzott figyelmének sikerülni fog a törvény üdvös intentióinak a keletkezhető nehézségek elhárításával érvényt szerezni. Ezt annyival inkább reményiem, mert a törvényhozás által adott felhatalmazás alapján — az érdekelt szakkörök és testületek meghallgatásával alapos megfontolás után kibocsátott jelen rendeletemmel az iparos és kereskedői osztálynak, valamint a fogyasztó közönségnek a törvény szellemével összeegyeztethető minden méltányos igényét a lehetőségig kielégíteni igyekeztem. A tapasztalás, melyet gonddal fogok megfigyelni fogja mutatni, hogy a jövőben mily további intézkedés lesz esetleg szükséges. Bndapest, 1891. julius hó 1-én. Baross. 37892. sz. VI. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Rendelet. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. cz. 3. g-a következőleg szól: „A kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatik, bogy saját hatáskörében rendeleti uton határozza meg: a) azon iparnemeket, melyeknél azért, mert az üzem félbeszakítása lehetetlen vagy a folytonos üzembentartást a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényei vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek, jelesen ipari indokok feltétlenül megkövetelik, az ipari munka az első szakaszban megjelölt szünnapokon is végezhető lesz; h) azon módozatokat, melyek mellett azok a kis iparosok, kik maguk segédek és tanonezok igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak, a munkaszünet alól felmentendők. E rendeletek megállapításánál a kereskedelemügyi miniszter a belügyi és földmivelési miniszterrel, HorvátSzlavonorszagokra nézve, a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetértőleg jár el. A kereskedelemügyi miniszter ezen rendeleteket, vala mint az ezeken később eszközölt módosításokat utólagosan az országgyűlésnek bemutatni köteles." Ezen törvényhozási felhatalmazás és egyetértés alapján tehát az alábbiakban meghatározom azon iparnemeket, melyeknél az ipari munka ugyancsak az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szt.-István király napján is végezhető lesz és pedig: I, mert az üzem félbeszakítása lehetetlen: 1. az agyag, porczelán, majolika és kőedény-iparnál nem különben a mész-főz, czement és téglaégető iparnál, kizárólag az égetési munkák; fogva f'élbesza2. a bőriparnál a kavarási • és bőrforgatási ipari munkák, de.csak legfeljebb délelőtt 0 óráig; 3. a czukoripamál a Cukorgyártással és finomítással járó munkák; 4. az eczetiparnál a feltöltési és az erjedési műveletek körül végzendő ipari munka. 5. a fehéritési iparnál a chlorozási és lugozási munkák legfeljebb délelőtt 10 óráig; 0. a kenderáztatási iparnál; 7. a keményítő iparnál; 8. a kőolaj finomító iparnál azon ipari munkarész, mely a végzendő művelet természeténél kitást nem tür; 9. a légszesziparnál kizárólag a légszesz előállítására, a lámpák megyujlásáraés eloltására szükséges ipari munka ; 10. a malmoknál az őrlési művelet; 11. a kertészeti iparnál a termeléssel és növeléssel kapcsolatos f'élbészakilhatlan és a sürgős munka; 12. a papír, papirpép és celulos iparnál a félbeszakítást nem tűrő munka; 13. a pótkávé és katangszáritó iparban azon ipari munka, mely őszszel a répa vagy gyökér feldolgozására és szárítására elkerülhetlenül szükséges; a sajtkészitési iparnál és a szalámigyártásnál a. félbeszakítást nem tűrő 14. 15. munka; Iti. a selyem iparnál: a) a selyemgubók beváltásának ideje alatt a selyeingubók átvétele, továbbítása, fojtása és gondozása körüli munkák; b) a selymérpete készítés által igényelt munka; 17. a serfőző maláta és 18. a szesz-ipar, valamint a szeszlinontílás és élesztőgyártás, nemkülönben az élesztőnek elfuvarozása; 19. a színnyomásnál és kékfestésnél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzeni félbe nem szakithatása miatt szükségesek; 20. a tésztagyártásnál, a szárítással egybekötött munka déli 12 óráig; 21. az üveggyártásnál a mennyiben az regeneratív fűtő készülékekkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási és üvegfuvási félbeszakítást netn tűrő munkák; 22. a vas- és aczélgyárok üzemágainál mindazon munkák, a melyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül a vas- és aczélolvasztó, kavaró, finomító és esőforrasztó pestek, a hengerlő művek munkái az ezekkel kapcsolatban lévő és üzemük folytonosságához szükséges összes műhelyek a gáz- és gőzfejlesztő, szénégető, kokségető, faaszaló, pörkölő és öntő üzentek, a helyi szállító pályák és egyéb mellékműveletek, valamint berendezések félbeszakítást nem tűrő munkái; 23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes műveletei, melyek félbe nem szakithatók, például az izó láng és olvasztókemenczéknél, ólomkamarák és retortáknál folyó munkák stb ; 24. a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknél előforduló ipari munka; 25. a zománezozott vasedény iparnál az olvasztási, égetési és ónégetési munkák. II. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkövetelik: 1. a borbély és fodrász iparnál nyitott üzleti helyiségben csak déli 12 óráig, azontúl csak magán lakásokba, színházakba vagy hasonló nyilvános előadások alkalmából házhoz hiva. 2. a fürdő üzleteknél: 3. a ezukrász, sütemény és mézes kalácsos iparnál: 4. a mészárosok, hentesek és a kolbászkészitők iparánál az előállítás és elárusitás legfeljebb délelőtti 11 óráig; 5. a vaskereskedők iparánál az elárusitás 11 óráig; 6. a kofák üzlete, a mennyiben az áruk üdülő és mulató helyeken, vagy a városon, illetve községen kivül sátrak alatt, vagy valamely szokásos módon asztalokon, vagy a földön kirakva árusittatnak: 7. a pék iparnál a készítés, illetve gyártás déli 12 óráig, az elárusitás azontúl is; 8. a szódavíz-gyártása és elárusitása: 9. szállodák, vendéglők, sör-, bor- és kávé-mérések és kávéházak; 10. tej. gyümölcs és kenyér elárusitás; 11. természetes virágok árusítása; 12. a nyomda iparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, színlapok, műsorok, gyászjelentések kiállítására és ugy ezeknek, valamint a hírlapoknak széthordására okvetlenül szükséges munka; 13. a gép-iparnál a sürgős és halaszthatlan javítási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig: 14. a kis iparosoknál sürgősen rendelt javítási munkák bevégzésére szükséges ipari munka délelőtt 10 óráig; lakásoknak sürgős átalakításánál szükséges munkák a hatóságilag szabályozott köllözködési időszakot megelőző és követő egy-egy hétben; 15. a fűszer, bor, tliea, csemege és liszt kereskedéseknél, valamint a szatócsok üzleténél délelőtt 11 óráig; 16. minden egyéb kereskedelmi, illetve elárusító üzletnél, úgyszintén a szolgálat közvetítő üzleteknél legfeljebb délelőtt 10 óráig: 17. kereskedelmi, ipari és gyári alkalmazottak irodai munkája délelőtt 10 óráig; 18. ha valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező czikkek elárusitásával fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével, vagy elárusitásával is foglalkozik, vagy a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve ugy az 1891. évi XIII. t.-czikknek, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll: 19. élelmi szerek előállítása és szállítása már a szünnapokra következő napon éjjeli ! órakor megkezdhető ; 20. a törvényes munkaszüneti napra eső országos vásárokon az elárusitás a jelen rendelettel korlátolva nincsen és ezen napon az országos vásár helyén létező kereskedői és ipari elárusitás is korlátlanul gyakorolható. A törvényes munkaszüneti napra eső heti vásáron az elárusitás délelőtti 10 óráig tarthat. Önként értetik, bogy ezzel az egyes országos vásárok tekintetében fennálló törvények és szabályrendeletek nem érintetnek és bogy jelesen az 1SGS. évi Lili. t. cz. 19. g-a szem előtt lesz tartandó. III. Mert a közforgalom valamely hadászati, vagy egyéb közérdek a folytonos üzemben tartást feltétlenül követeli: 1. a vasúti és a hajózási üzemek, valamint a posta-, távírda- és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka : 2. hadászati szempontból sürgős építkezési, felszerelési, vagy szállítási ipari munkák: 3. árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására, vagy orvoslására elkerülhetlenül szükséges munkák; , , 4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés es közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet: 5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka; 0. a társas és bérkocsi ipar; 7. a hordár és targonczás ipar; 8. a temetkezési vállalatok; IV. Az idézett törvény 3. g. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kjs iparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak. V. A jelen rendeletben az egyes munkákra illetve müveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segédszemélyzetre vonatkozik, mely illető munkánál illetve műveletnél tényleg alkalmazva van. VI. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes vagy minden két lietben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek VII A jelen rendelet az 1891, évi egyidejűleg 1891. évi julius hó 15-én lép Budapest, 1891. julius hó 1-én. XIII. t. czikkel elétbe. 40. Kpv. 1891. Szabolcsvárrnegye központi Hirdetmény országgyűlési képviselő választól; 18!)2-ilc éri Baross. választmányától. kiigazított ideiglenes névjegyzéke elleni felszólalás tárgyában. Az országgyűlési képviselő választók névjegyzékének folyó évi kiigazítása a törvény rendelete szerint megtörtént. Ennélfogva ezennel köztudomásra hozatik, hogy a választókerületek összes választóinak a központi választmány által megvizsgált és összeállított betűsoros ideiglenes névjegyzéke az 1870. évi XVlII-ik t. cz. értelmében a központi választmány székhelyén Nyíregyházán a vármegyeházánál levő I. aljegyzői helyiségben, az egyes községek választóinak ideiglenes névjegyzéke pedig az illető nagy községben körjegyzőségben a községházánál folyó évi julius ho tétetik ki közszemlére, s kitéve marad 10 egymást es 5-én Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
