Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-21 / 25. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1891. 25-ik számához. Euuek oka abban rejiik, hogy városunk fejlődésével, a lakások iránti kereslet növekedésével párhuzamosan ugy a uagyobb, mint a kisebb háztulajdonosok házukat értékesíteni és jövedelmezőbbé tenni törekedvén, részint az istállókat és kamarákat alakítják szobákul, részint oly felereszü épületeket ragasztanak házfalaikhoz, melyek egészségtelenebbek a putriknál és pincze-lakásoknál, mert oly alacsonyak és szűkek, hogy egy feluőtt ember számára sem tartalmaznak elegendő levegőt, a bent lakók száina pedig gyakran 4—5-re rug. Az ily lakások hátrányos, sőt kártékouy voltát különösen a téli évszakban, legkivált valamely családtagnak megbetegülése esetén, főleg ha a betegség fertőző természetű, bővebben indokolni fölösleges. — A raga.y keletkezésének, továbbterjedésének valóságos melegágyai, tenyészfészkei az ily lakóhelyiségek. Lakosságunk közt a tüdógümőkórnak hovatovább mindinkább sűrűbb fellépését és jelentékeny, évről-évre nagyobb pusztításait pillanatig sem habozom a rossz lakás viszonyoknak tulajdonítani. 1889-ik évben a szóban lévő fertőző betegségnek 149 emberélet esett áldozatul. A helyi okok közt szükségesnek tartom annak fölemlitését, miként népünk táplálkozása az egészségi követelményeknek uem egészen megfelelő. — Fejérjetartalmú tápszerekkel, husfelekkel még a jobbmódu osz tálybeli földmiveseink is kevésbé táplálkoznak. A tulnyomólag keményítő tartalmú ételekkel való táplálkozás a felnőttek emésztó szerveire nem gyakorol ugyan káros hatást, de euuek szóbahozatalát azért látom helyénvalónak, mivel népünknél azon ferde szokás dívik, hogy az emlőtől alig választott gyermeket, sőt a csecsemőt is ugyanolyan kemnye tartalmú eledellel etetik, milyennel maguk táplálkoznak. Nálunk a kisdedeknél oly gyakori báutalomuak: a gyomorbélhurutuak okát, ha uem is kizárólag, de az esetek túlnyomó részénél, a czélszerüüeu táplálkozásban vélem ívjleui. — A uemrégen mult 1889 -ik évheu a gyomorbelhurut folytáui halálesetek száma 103 ra rúgott. Majdnem félszázadra terjedő itteni gyakorlatomban azt észleltem, hogy a gyermekeknél annyira veszélyes gyomor bélhurut uépüuk alsó rétegeinél többuyire halállal végződik. Ellenben a miveltebb osztályoknál, hol a táp álkozás nem esik kifogás alá, a bajnak gyógykezelése jó eredmenyuyel jár. Általam igen tisztelt megyei tiszti főorvos ur 1889-ik évi jeleutésében a tulnagy halaudóság okául városunk talajának szenyezettségét és ivóvizünk rossz miuőségét, fertőzöttsógét hozza föl. Községünk talajának állati és egyébb hulladékok folytáui szennyezettséget, mely kisebb-uagyobb mérvben létezik miudenhol, uem lehet kétségbe vonui, valamint azt sem, hogy az ily feltőzőtt talajból való kipárolgások a légkört megfertőztetik. Euuek kártékouy hatása azoubau elleusulyoztatik az által, hogy községünk számos köztérnek nincs hijjával, utczáiuk szélesek, az udvartelkek tuluyomólag téresek, a házak uiucseuuek egy folytonosságban összeépítve, miuden telket kisebb nagyobb tér választ el, alig néhány ház kivételével majduem miudenikuél olyan a milyeu kert is vau, áruyékot nyújtó lembos ákáczfáiuk száma megszámlálhatatlan, ezek mind oly mozzanatok, melyek összhatásáuak az a jótékouy eredménye, hogy a légkör, melyben élünk, ha uem is absolut tiszta, de meut minden környező fertózméuyéktől. Köztudomásúlag áramlatokban uálunk nem lóvén hiány a széles utczákban, terjedelmes téreken és a uem szük udvarokbau, a levegő pangásnak uincs helye és alkalma. Az ivóviz minősége ellen sem emelhetüuk jogosult panaszt, legfeljebb annak beszerzésére nézve lehetnek es vaunak kívánalmaink. —- Ivóvíz szükségletünket nem az udvaron levő kutakból fedezzük, hanem a város külterületén levő állati hulladékoktól szabad talajú kutakból, mélyeknek vize az egészségi követelményeknek megfelel. — Megjegyezvén, hogy szomjának oltására legalsóbb osztályú uépüuk sem használja az udvari kutak vizét. Ha talajuuk nagy mérvben szennyezett és vizüuk kórnemző baktériumoktól uem volua ment; ennek káros következménye a gyomorbelhurut, nemcsak a nyári évszakbau, hauem állandóan jelentkezésben leune. Ez azonban az elfogulatlan észleléssel uem egyezik meg. Gyomorbélhurut bajok főleg uyarauta fordulnak lényekkel, sőt talán nem'is tudnak róluk semmit, s ha látják is, jóknak gondolják. Jöjj velem! Ismét elrepültek. A Szent-János-Bogár már nem szédült; egész otthouosau érezte magát a magasban. Először a fehér-liliomhoz tértek be, ahol igen szives fogadtatásra leltek. A pillangó bemutatta társát és a szegény kis Szent János-Bogárnak ugy elszorult a szive a uagy gyöuyörtől, mikor a szép fehér-liliom nyájasan szólt hozzá. Aztáu a rózsához mentek, ahol még tovább időztbk. Mikor a fénytől, illattól máinarosau hazafelé indultak, már besötétedett. A Szeur-János Bogár el akart búcsúzni társától; de ez uem akarta őt elhagyni. — Elébb haza viszlek ; hiszen te eltévednél egyedül! Vak sötétség szállt le az egész tájra. Csak a Szent-János Bogár féuye világított s e mellett érték el a galagouyabokrot, a hol a Szeut-Jáuós-Bogár lakott. Meghívta magához éjjeli szállásra a pillaugót; de ez nem akart maradui. — Köszönöm, kis barátom! Én még egy esti sétát teszek. — De hisz uem látsz már semmit. — A csillagok szeretnek engem, majd világítanak. A két fáradt utas elvált s a pillangó haza felé indult. De a csillagok nem bújhattak elő, bármint szerettek volna is. A tájék mindig sötétebbé vált. Hűvös szél zúgott végig a bokrokon, A pillangó most először érzett remegést. Tétovázva szállongott ide oda, mitha eltévesztette volna az utat. A rút, békák kárörveudve néztek rá. — Ah, ah, majd lejut ő is a földre! — mondogatták. A pillangó sehol sem látott ismerős arezot. Félelmes szörnyek álltak utjábau. Reszketés fogta el; inga dozni kezdett. . . . ugyau elő, de ezek okai egyéb ártalmas hatáuyokra vezethetők vissza. A talaj veszélyes szenuyezettsége elleu szól továbbá az, hogy a hevenyfertőző betegség, a hasi hagymáz városuukban a ritkán jelentkező betegségek sorába tartozik; járváuyszerü uralgása pedig évtizedek folyamában sem látható. Ama nagyfontosságú kérdésre: hogy a nagy százalék u halálozást községünkben miként le'netue csökkenteni, nézetein szerint más feleietet várni uem leher, mint azt, miként oda kell törekedni, hogy a tuluagv halálozás ok aí elhárittassauak Ez azonban oly óriási feladat, melyn k gyökeres megoldása nem remélhető. Pi lanatig sem habozom abbeli meggyőződöm kijelentésére, miszerint ugy a törvényhozás, mint a kormány által a nagy halandóság mérséklésére eddig tett intézkedések palliativ természetűek, melyektől fölötte Csekély eredmény várható. Ilyen a hét éven aluli beteg gyermekek gyógykezeltetésére 187G-ban alkotott törvény, mely a törvénytárban szépen veszi ki magát, de melynek eddig tapasztalt gyakorlati eredménye úgyszólván semmi. Népünknél az öröklött indolentiát kiirtani és euuek helyébe teljesen hiányzó érzelmet beteg gyermekei iránt beoltani, bármily drákói intézkedések fölhasználásával, az emberi hatalom körén kivül esik. Népünk műveltségi fokának emelésétől és anyagi helyzetének javulásától várható csak a fent jelzett közönbösséguek csökkenése. Az általános halálozási okok eltávolítása uem áílváu hatalmunkban, csak a helyi viszonyok által feltételezett káros tényezők eltávolítása képezheti feladatunkat. Ilyeueküi városuukbau első sorban a lakásviszonyok szerepelvén, oda kell hatni, hogy azok sajuoiau tapasz talt,évről-évre fokozódó rosszabbulása meggátoltassék. — Erre vonatkozólag általam törtéut kezdeményezésre a mult évben a ta .ács által oly szabályrendelet alkottatott, mely a háztulajdonosoknak pénzbüntetés terhe alatt tiltja egész ségi követelményeknek meg uem felelő lakások létesítését. A jobb ivóviz megszerzése és ehhez könnyebb szer re. való juthatása czéljából egy artézi kútnak létrehoza tala már két év előtt vétetett fogauatba. Euuek létrejöttével azoknak aggodalmai, kik az ivóviz rossz miuőségében keresik a tulnagy halálozás okát, el foguak enyészni. Nem hagyhatom emlittetlenül, miként ugy a város területén, mint ennek közvetlen szomszédságában létezett tavak, mocsárok vizének levezetésére községünk elöljáró sága uagy gondot fordított már az ötvenes években azóta is a csapadék-vizek gyors eltávolítása végett a fó utczákat csatornákkal látta el. Hivalkodás uélkül állithatom, hogy hazánkban alig van közs íg. mely közegészségi viszonyainak javítására annyit áldozott volua, mint Nyíregyháza város. Városuuk lakosságának számát az országos statisztikai hivatal utolsó kimutatása alapján 25 802 re véve fel, a halálozás arányszáma 1889-ik évben uem 43, hauem csak 39'3. Noha örveudetesebb volna a kisebb halálozási aráuy szám, de oly arányszám mellett sincs okuuk rossz köz egészségi viszonyaink miatt aggódni, auuál kevésbé kétségbe esni. — A uépjsedési mérleg megítélésénél ugyani.; a halálozási arányszám a hygeuisták előtt nem szolgál irányadóul. Merésznek látszó állításom igazolására ugy hiszem elég lesz Fodor József egyetemi tanárra hivatkoznom. Az országos statisztikai hivatalnak egyik 1888-ik évkönyvének mérlegelése kapcsán Fodor József egye temi tauár következőleg nyilatkozik: „Isinereíes azou ban, hogy a halálozás arányszáma uagyou megbízhatatlan mutatója a közegészségi viszouyoknak, minthogy nagy mértékben befolyásoltatík a születések aráuyszáma által Tauulságosabb és mogbizhatóbb az az adata, mely mutatja, meuuyi volt a nép szaporodása a születések többlete következtében. Ezután elősorolja a hatóságokat és városokat azon sorreudben, hogy „ezer lakos utáu mily arányban szaporodott a népesség." A halálozási arányszám kimutatásánál Csauádinegye utáu, hol a halálozás leguagyobb volt, t. i. 43, mindjárt Esztergom, Arad és Szabolcsmegyék következuek, melyek uépessége 38-al adózott a halálnak. Abban a rovatban ellenbeu, melybeu a szaporodási arányszám mutattatik ki, Szabolcst 20 3 pro inille szapoEkkor a jószivü szarvas-bogár feléje repült, hogy feltartsa őt és segítségére legyen; de már késő volt! Egy magas bogáncskórónak sikerült elfogui éles tüskéivel a fehér pillaugót. Egy-két szúrás ... és az élettelenül terült el a földön. Rút, borzalmas szörnyek rohantak elő s örvendve tánczoltak körüle, mig a szarvas-bogár szét nem ker gette őket. A féuyes csillagok ijedten tűntek elő; de már késő volt. Ezüstös fényük fel uem kelthette többé az alvó pillangót. Ott feküdt elhagyatva és temetetlenül egész éjjel Másnap korán reggel egy csapat szorgalmas hangya haladt el mellette, amely azonbau nem sokat törődött vele. A haugya uein vesztegeti az időt hiábavalóságokra; őt csak az élelemgyüjtés érdekli; hogy rokonszenveznék a szegény pillangóval, hiszen az egész életében röpdösött ide s tova s épen uem töltötte idejét élelmes foglalkozásokkal. A hangyacsapat sietve haladt; egy uagy csoutot pillautott meg a távolban, azt igyekezett h italmába ejteni Végre jöttek a sirásó-bogarak. A hangyák bizonyosan ezeket is lenéznék; mert, ezeknek az önzetlen rovaroknak az a főfoglalkozásuk, hogy a holttetemeknek sírt ásnak. Betették a pillangót, egy szép sírba s az'áu tovább mentek ők is, — másokat temetni. De a pillangó sirjáu szebbnél-szebb virágok fakadtak, s környékét illatos bokrok lepték el. A Szent JáuosBogár és többi barátai napo ként felkeresték a szép sírhalmot s mindig tiszteletben tartották nyugvó társuk emlékét. Egy közeli jázminbokron kedves csalogáuy pár rakott fészket. Sokszor gondoltak arra, hogy az ő világukban nekik is az a sorsuk, ami a szegéuy pillangónak. B. Gy. rodással csak Beregmegye 22.6 szaporodási arányszámmal előzi meg. — A mily rossz volt Szabolcsme»ye osztályozása a halálozási rovatban, oly jó, a többihez Imonlii va majduem kitűnő a kalkulusa a népiség szaporodása tekintereben. Ámbár vannak városok, melyekben a halálozási arányszám jóval kisebb, mint községünkben. Bu lapesten 37., Aradon 35, Debreczenben 32., Bijá-n 25, de ami a népesség szaporodását illeti, a mi pedig a közegészségi viszonyok megítélésénél doutó és irányadó, S-egedet, kivéve, városuuk túlszárnyalja Magvarország minden városát. Ugyanis Szegeden a szaporodás 17-7. Nyíregyházán 16.6, Budapesteu 6 5, Debreczeubeu 4 7. Kecskeméten 1 5, Kassán csak 0.3. Nincs tehát semmi túlzás abbau, ha azzal rekesztem be soraimat: vajha hazánk minden városa hasonló közegészségi viszonyokkal dicsekedhetnék ! Br. Meskó Pál, v fóorvos ÚJDONSÁGOK. — A vármegye központi választmánya e hó 26-dikán, d. e. « órakor, Miklós László ahspiu elnöklete alatt ülést tart, a vármegyeháza nagytermében. — A főszolgabírói hivatalok megvizsgálása. Miklós László alisyan e hó 19 dikéu, pénteken Kisvárdira utazott a főszolgabírói hivatal megvizsgálására. 22 én az alispán uiyan e czélból Kemecsére megy, 24 dikéu NagyKálióba, 25 dikéu Nyírbátorba, julius 1 sejeu Gávára s julius 2-dikán T. Lökre. Az alispán urat távolléte alatt természetesen Mikecz János főjegyző ur helyettesíti — Meghívás. A nyíregyházai fölekezetnélküli népnevelési egyesületnek folyó évi juuius hó 28-áu délelőtt 11 órakor a megyeház nagytermében tartandó választmányi gyűlésére az egyesület v. tagjai tisztelettel meghívatunk. Nyíregyházán, 1891. junius 20 Az elnökség. Tárgy: 1. A pénztári számadások megvizsgálása. 2 Vidovich László e. pénztárnok lemondása folytán ezen állás bei öltése. 3. Esetleges indítványok. — A helybeli ág. ev. főgimnázium pártfogósága e hó 19 dilién tartott ülésében a főgimnázium igazgatójául további három évre ismét Martinyi Józsefet választotta meg. — Az uj főkapitány. Kállay András főispiu ür őméltósága Nyíregyháza város főkapitányává Sztáréi; Fcrenczet nevezte ki Az uj főkapitány e hó 22 dikéu veszi át hivatalát. — Évzáró viszga és majális. A Nyíregyháza városa által rendszeresített alvégi- és felvégi ovodákban az évzáró vizsgák s az azokat követő gyermek majálisok kedvező idő esetén a ,,Széchenyi ligetben" (Bujtos) következő sorrendben fognak megtartatni: juuius 23 áu, kedden délutáu az alvégi, junius 24-én, szerdán délután a felvégi óvodá é. Ezen vizsgákra, valamiut az azokkal kapcsolatos gyermek mulatságokra a tisztelt iskolaszéki tagok, szülők és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. Stoffan Sarolta és Gömöry Ilona oki. ovósnők. — A szóbeli érettségi vizsgálatok a helybeli ág. ev. főgimnáziumnál e hó 11- 16 (lik napjain folytak le, Békéssy Gyula kir, tanácsos tankerületi főigazgató, miut miuiszteri kiküldött és Teray Gyula gömöri főesperes vezetése mellett. A vizsgára boc-:ájtott 14 ifjú közzül négy, névszerint. Adamovíts András, Grosz Sándor, Heumauu Jenő és Pazár Béla jeles ereduiéuynyel, Rézler Jenő egy jó és a tóbbi tantárgyakból jeles kalkulussal, öten egyszerüeu érettnek nyilvánítva telték le a vizsgát. Két ifjú két hónapra, kettő egy esztendőre visszavettetett. — Csorna Vincze, debrecieui kir. főügyész a héten uégy napon át. városunkban időzött, a kir. ügyészi hivatal ügykezelésének s a fogháznak megvizsgálása czéljából. A legnagyobb részletességgel keresztül vitt vizsgálat utáu a főügyész ur e hó 20 dikán utazott el városunkból, legteljesebb megelégedését és elismerését fejezve ki Lázár Kálmán kir. ügyész s az egész ügyészi kar előtt. — Az izr. hitközség négy osztályú elemi nép iskolájában a folyó tanévi vizsgák juuius hó 28—30-ig következő sorrendben tartatnak meg • junius 28 áu d. e. 8 12-óráig az I ső vegyes osztály Horovitz Hedvig tanitóuő vezeté-e alatt; junius 28 án d. u. 2—5 ig a II-dik vegyes osztály Guttman József tanító vezetése alatt és 5—7 ig mind a IV. Osztálybeli tiu gyermekekuek torna-vizsgája ugyancsak Guttman J. vezetése alatt; juniii; 29 én d. e. 8 12-ig a III ik vegyes osztály Fried Ármin tanító vezetése alatt; végre junius 29 én d u. 2—6 ig a IV dik vegyes osztály Weisz Mór lauitó vezetése alatt. — Vallás-háboritás miatt öt napi fogüázra es 10 frt pénzbüntetésre ítélte el a törvényszék a héten Szaráka József ge zterédi napszámost, ki részegen a rém. kath. templomba menve botráuyt csinál', többek közt rákiáltott Stépán József lelkészie: „gyere ki te pap!" s megtámadta őt. — Sikkasztás bűntettével vádolva állottak a héteu a helybeli kir. törvényszék előtt Szabó István voltramocsaházi körjegyző. Vári András és Kulcsár Ferencz ibroeyi községi piuzkezelők, mert a vádhatározat szerint Szabó Is váu a község pénzéből 325 frt 85 krt, Vári András 76 frt. 59 krt Kulcsár Fereucz pedig 118 frt 48 krt elsikkasztott. A törvényszék ez ügybeu pótvizsgilatot reudelt el. — A Nyíregyháza városi gőz- és kád-fürdő folyó 1891 diit év juuius'hó 24 25. 26 és 27-dikén vagyis szerda, csütörtök, péntek és szombati napokon szünetelni fog. — Nyíregyháza felekezeti viszonyai. Szohor Pál városi tanácsos az 1890. evi népszámlálás adatainak feldolgozásával már elkészült s azt a városi tanácshoz beterjesztette Érdekesnek találjuk ézeu feldolgázásból a város lakóinak vallási viszonyaira vouatkozó adatokat, közölni, A 27,004 számra menő polgári lakosság vallás szerint igy oszlik meg: 1. ág. ev. 13408, 2. ró in. kath. 5716, 3 gör. kath. 3063, 4. ev ref. 2623, 5. izraelita 2173, 6 egyébb 21. Összehasonlítva ezen eredményt az 1880. évi népszámlálás adataival, amikor is volt: 1. ág. ev. 12711 2 lóm. kath. 4972, 3. gör. kath. 2555, 4. izraelita