Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-07 / 23. szám

XII. évfolyam. 2

3- szrin

i- Nyíregyháza, 1891. junius 7. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSV ÁR MEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. ^Megjelenik lietenkint egyszer, vasárnapon. Hirdetési dijak: Előfizetési feltételek: . nénzék mearpndrtésrk s a A lap szellemi részét képesei küldemények, postán vagy helyben házhoz hordva : pergel,, megrenaucscu s a a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Egész evre 4 forint l

al' szétküldésé targyuban leendu felszo- , , , • . , , ... Minden négyszer hisábozott petit sor emzer Fél évre 2 „ iLldsok Jóba Elek kiadó-tulajdonos fo "du^nak e^ eZe Ő Közlése 5 kr. /többszöri közlés esetében 4 kr. Negyed évre 1 Irfinvviivnmrláiiíhív/ i<lrr>la ntnva 8 s'/^ir, ' Kincstári bélyegdij fejében, minden ogvai liirA községi jegyző és tanító uraknak e-ész évre y4 y Tr J* , Ukola-Utcza 8. SZálll A. kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 30 kr. fizettetik. • csak két forint

. (J

ánOszky ház) intézendok. illető költségére Küldetnek vissza

. \ nyílt téri közlemények dija soronkint. 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Uoldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és VÖgler 'rodájábau Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország- és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Couip. által Hamburgban. 5007. K. 1891. Hivatalos közlemények. Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetinény. A szabolcsvármegyei árvapénztári könyvvezetés és közgyámi nyilvántartás teendőinél való segédkezés végett, egy 600 frt évi fizetéssel és 100 frt lakpénzzel javadalmazandó ideiglenes számtiszti állás rendszeresítése határoztatván el: a pályázni óhajtók felhivatnak, hogy pályázati kérvényüket, az 1883. évi 1. t. cz. 1- és 18-ik §§-aiban követelt minőségüket igazoló bizonyítékok kíséretében hozzám folyó évi junius- hó 30-ig terjeszszék be. Tájékozásul tudomásra hozatik, hogy ezen állás, főispán őméltósága által fog kinevezés utján betöltetni, javadalmazását a gyámpénztári tartalék-alap fedezendi, s megfelelő fedezés hiányában, vagy a vármegye érdekében álló egyéb oknál fogva, bármikor is beszüntethető lesz. Nyíregyházán, 1891. junius 5-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 5551. K. —1891 Szabolcsvarmegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Az O-Fehértó községben üresedésben levő községi szülésznői állásra vonatkozó pályázati hirdetményt közhírré tétel végeit kiadom. Nyíregyházán, 1891. évi junius hó 3-án. Miklós László, alispán. 000/1891. Pályázati hirdetmény. O-Fehértó községben lemondás folytán üresedésbe jött községi szülésznői állomás az 1891. évi junius hó 20-án délután 3 órakor O-Fehértó községházánál tartandó képviseleti közgyűlésen választás utján fog betöltetni, felhivatnak pályázni óhajtók, hogy szülésznői oklevéllel, eddigi alkalmaztatásukat és erkölcsi magaviseletüket igazoló bizonyítványokkal felszerelt kérvényüket 1891. évi junius hó 19-ig a nyírbátori' járás főszolgabírói hivatalához adják be. A községi szülésznő javadalmazása: évi 50 frt tizetés, moly a községi pénztárból évnegyedenként utólagosan fizettetik ki, továbbá minden uj szülött után 1 frt, az első szülöttől azonban 1 frt 50 kr. Ó-Fehértón, 1891. május hó 27-én. Csiba András, körjegyző. Nóvák János, főbíró. "V^Tl Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A niagy. kir. belügyminiszter 11,459/VI-11. szánni leiratának másolatát a legszélesebb körben leendő közhírré tétel és további megfelelő intézkedés végett oly felhívással adom ki, hogy az ezen rendelet folytán teljesített eljárás eredményéről 30 nap alatt jelentést várok. Nyíregyháza, 1891. évi junius hó 5-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 11,459/VI-11. sz. Oly czélból, hogy az úgynevezett czédulás bábáknak alaposabb kiképeztetésére kellő mód és eszköz nyujtassék, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, ezen belügyminisztériummal egyetértőleg oly intézkedést tett, hogy Ungvár városban, az ottani közkórházzal kapcsolatosan, a kórház szülő-osztályán évenkint ápolásban részesülő mintegy 100—1:0 szülőnőnek felhasználásával, a czédulás bábák részére 3 hónapos póttanfolyamot rendezett be. a melyen az említett bábáknak kitanittatása a mult év november hó 3-án tényleg meg is kezdetett ama 20 czédulás bába felvételével, a kik kitanittatásuk végett ezúttal a kaposi járásból berendeltettek. Ezen 20, valamint a további tanfolyamokra kijelölt bábák segélyezése czéljából pedig Ungvármegye közönsége akként intézkedett, hogy az e végből alakított község-csoportok minden egyes bábatanuló számára napi 40—40 kr segélyt szavaztak meg, ami által azoknak eltarthatása lehetővé tétetett. A tanfolyam egyéb szükségletei és kiadásai a kormány segélyéből fedeztettek. Tekintettel tehát azon üdvös czélra, a mely a jelzett intézkedés állal eléretik, a midőn t. i. a községek alaposan kiképzett, kellőleg begyakorolt szülúsznőkhez juthatnak, a kik a részükre nyújtott csekély segélyezés fejében annyi szülőnőnek és gyermekének életét menthetik meg; felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen körülményt a vármegye lakosságának alkalmas módon tudomására juj tat va, a saját javára czélzó intézkedés iránt kedvező hangulatot kelteni igyekezzék s" egyszersmind hasson oda, hogy a községek Ungmegyé példájára csoportokba osztatva, az ungvári bábaiskdlát annál is inkább igénybe venni igyekezzenek, miután a viszonyok hasonlók s az intézet az ő igényeiket is kielégíteni képes. E mellett jelentse ki a törvényhatóság a területéihez időlog működő czédulás bábáknak azt is, hogy^az ungvári Bába tanfolyamon részt venni saját elhatározásukból is törekedjenek és pedig önérdekükben is azért?' mert a kik ezen rövid három hóig tartó tanfolyamot sikeresen elvégezik, a megye területén mindenütt bábagyakorlatot űzhetnek, ahol még eddig rendes oklevéllel bíró szülésznő nincsen és továbbá, hogy az esetben is, ha gyakorlatuk helyén utánuk netalán rendes oklevéllel biró szülésznő telepedik le: ezen jogosultságukat el nem veszítik. Végül felhívom a törvényhalóságot, hogy intézkedésének eredményét annak idején jelentse fel. Budapesten, 1891. évi május hó 20-án. A miniszter helyett: Lakács György, államtitkár. 5G01. K. 1891". Szabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 38,15 l/V—10. 1891. szánni rendeletének másolatai a tmsvágás iránt 73/91. Bgy. szám alkotott szabályrendelet kapcsán a legszélesebb körben leendő közhirrététel végett kiadom. Nyíregyházán, 1891. évi junius hó 3-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir belügyminiszter 38,154/V—10. szám. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán. A husvágás tárgyában a f. évi május hó 13-án tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésében 73. Bgy. szám alalt megállapított ugyanezen közgyűlésből ugyancsak a fentebbi szám alatt kelt jelentéssel ide bemutatott szabályrendeletet felülvizsgálván, azt az 1879. évi XL. t. cz. 5. g-a alapján ezennel megerősítem. Miről a vármegye közönségét a szabályrendelet egy azt megerősítési záradékkal ellátott példányának s az emiitett jelentés egyéb csatolmányainak megküldése mellett tudomás és további eljárás végett ezennel értesítem. Budapesten, 1891. évi május hó 27-én. A miniszter helyett: Lakács György, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 5090. K. 1891. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy folyó hó 7-én Kis-Léta községben egv darab szarvasmarha lépfenében elhullott. Nyíregyházán, 1891. évi május hó 2G-án. Miklós László, alispán. _

Ji478. k

. Szabolcsvármegye alispánjától. 1891. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének, községek elöljáróinak és a hatósásí állat" szeinlélő szakértőknek. Értesítem, hogy Bogát községben a községtől két kilométer távolságban fekvő legelőn levő lovak közül egy drb lépfenében elhullott, s ez okból a legelőn levő lóállomány 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1891. május 30-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 5208. K. 1891. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének. községek elöljáróinak és a hatósági állatszemlélő szakértőknek. Értesiteni, hogy a nyíregyházai országos vásáron f. évi május 11-én takonykór gyanúja miatt letartóztatott, megfigyelés alá vett s a Vékony István Balkány községhez tartozó „Csibak" tanyai lakos tulajdonát képező ló a zár alól felmentetett. Nyíregyházán, 1891. május 30-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Nyíregyháza magyarsága. (—k—a) A „Nyírvidék" legutóbbi számának vezérczikkében annak írója, ama sajátszerű idegenkedő viszony egyik legfőbb indokául, mely Szabolcsvármegye és székvárosa között mind e mai napig is létezik, s mely oly karaktheristikus a megye intelligentíájára; azt hozzá föl, hogy Nyíregyháza még nem egészen magyar. Tökéletesen igaz! A dolgok természetes menetében fekszik az. Nyíregyháza mint idegen telepitvény, a környező népekétől elütő szokásokkal, nyelvvel és vallással, ösztönszerűleg kell, hogy felidézte legyen maga ellen idegenkedését, sőt lehet mondani kicsinylő lenézését annak, mely érdemesebbnek s a hatalmi tényezők birtoklására hivatottabbnak érezte magát, azért, mert teljesen és sértetlenül magyar volt. Érdemül róhatjuk ezt föl Szabolcsvármegye lakosainak. Sőt ha ez általa még túlzásba is hajtatott — mert hiszen a hazaszeretet érzületében való közösséget s rajongó szeretetet ép úgy, mint ott a magyarság iránt tagadui lehetetlen — tiszteletet érdemel, annál is inkább, mivel ez ethikai kényszerül szolgált Nyíregyházának ahhoz, hogy hasonlóvá, teljesen azonossá igyekezzék fejleszteni önmagát felfogásában, szokásaiban, érzületében vármegyéje lakosaival. S hogy e folyamat csakugyan logikai törvényszerűséggel megindult, minden kétségen felül áll. Alig van példa rá az egész országban, h»gy egy oly terjedelmes váró?, mint Nyíregyháza, oly rövid idő alatt — alig három évtized lezajlásával annyira megmagyarosodott volna. Analóg például egyedül az ország fővárosa hozható föl, bár itt is inkább a kedvező viszonyok fejlesztő összehatása szerepel legfőbb tényező gyanánt, illetőleg azon körülmény, hogy nagy arányú fejlődését előidéző népesség szaporodása felülszárnyalását, beolvasztását eredményező, a nyelvben, szokásban nem magyar őslakóknak. Szabolcsvármegye erőteljesen emelkedő székvárosában ez az eset sem fordult elő. Megkezdte a magyarosodás munkáját önmagán, önmaga erejéből, követve nemes érzületét — minden külsegitség nélkül. És hogy ez a nagy munka, mily szép sikert ért el, lélekemelő tanúságot tettek erről az ág. evang. egyház iskoláinak mult héten lefolyt évzáró vizsgái. Mondjuk ki egyenesen, a megye intelligentiájának egyik legfőbb indokkal ismét kevesebbje van Nyíregyházát a megye hivatott középpontjának nem tekinteni. Vessünk egy futó visszatekintést az ág. evang. egyház e tekintetben kifejtett munkájára, hogy közvetlen meggyőződés legyen szerezhető az elért nagy eredményekről. Nem régen még, a 60-as években az ág. evang. egyház kebelébe tartozók — hazafias érzelmük föltétlen hangsúlyozása mellett — nyelve, különösen az istenitiszteleti s java részében az iskolai is tót volt. Tót volt a társalgási is, tehát Nyíregyháza tényleg tót város képét nyújtotta. Akadtak azonban egyes buzgó férfi ik, kik e nép előnyős tuiajdonságaiból önként kővetkező s a város sok tekintetben kedvező fekvésében már kellő alapot biró túlszárnyalhatás lehetőségét a környező többi megyei nagyobb városoknak egyedül attól látták függővé téve, ha nyelvében is azonossá lesz e nép a megye tiszta magyar ajkú lakóival. Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.