Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-31 / 22. szám

..IN Y í R V I D É K." — A „Hét" pünködi száma tarka mozaikszerüségében száz aprü csecsebecséből tarkán összeróva, azon számok közé tartozik, melyeknek e lap híres voltát, közkedveltségét köszönheti. Egy Coppée féle kis vers után, melyet Szalay Fruzina mesterileg lefordított, egy komoly, szép tauu'mány következik Grunwild Béláról, a hét nagy halottjáról. Herczegh Ferencz novellát irt e számba, Inczédy, Torkos Béla verseket. A tanulók országos torna-versenyével Adorján Sáudoruak egy érdekes tárczája foglalkozik. A Króuika „egy kis gróf szerelméről" elmélkedik nem épen unalmas módon Az olvasó midjárt megérti, hogy itt a kis gróf forog szóban, kit a papája Amerikából akart hozni, akár feleségestől, de a terv nem sikerült. Vau a füzetben továbbá egy pompás Sipuluszczikk, a melyben saját ábrázatáról morfondéroz (meg jegyzendő, hogy a czimlapon az ő „cziíferblatt" ja ékeskedik.) Vauuak továbbá könnyen odavetett apróságok a turfról, apró jellemző históriák és alakok. Egy komoly nagy irodalmi czikk Bársony István és Gyarmathyné novelláit fejteg eti. Egész özön apró czikk a hét eseményeiuek van szentelve. Még egy novella „A nászutazás" Jules Simontól és egy verses próza Ábrányitól stb. stb Yasuti menet-rend. Érvényes 1891. évi junius hó l-tő

1. Nyíregyházáról Débreczenbe indul: Személy vonat <>.39 reggel, szem. von. 11.05 délelőtt, vegyes vonat 5.22 délután, szem. von 9.07 este. Nyíregyházára Dcbreczenből érkezik: S/.erri v. 5.36 reggel, vegyes vonat 10.29 délelőtt, szem. v. 5.01 d. u., személy vonat 9.06 este. Nyáregyházáról Miskolezra indul: Szem. von. 6.30 reggel, v. v. 10.58 d. e., sz. v. 5.11 d. u, sz. v. 9.26 :ste. Nyíregyházára Miskolezról érkezik: Sz. v. 6.29 reggel, sz. v. 10.57 d. e., v. v. 4.50 d. u., szem. v. 8.59 este. Nyíregyházáról Kis-Várdára indul: Vegy. v. 6.45 reggel, v. v. 1.12 délután, szem. von. 5.52 délután. Nyíregyházára Kis-Várdáról érkezik: Sz. V. 6.09 reggel, sz. v 9.32 d. e, v. v. 2.28 d u, v. v, 10.26 este. Nyíregyházáról Máté-Szálkára indul: Vegyes vonat 7 órakor reggel, vegy. von. 5.42 délután. Nyíregyházára Máté-Szálkáról érkezik: Vegyes von. 6.19 reggel, vegy. von. 4.42 d. u. Csarnok. Az amerikai uük. Nem azokról a müveit, sőt bigy ugy mondjam, tulmüvelt amerikai nőkről szándékozom irui, akiket az amerikai művelt társadalom már jórészben emtuczipált a férfiak uralma alól, s akiknek férfi is tetteik a mi szelid hölgyecskéink legbátrabbikáuál is felháborodást okoznak. Ézeket eléggé ismeri már olvasóközönségünk. A lapok tele vann ik az ő — szerimüik — „excentrikus tetteikkel, a melyeket pedig az amerikaiak a legközön ségesebl) dolgoknak tartanak, amilyenek csak a nap alatt megtörténhetnek. Egy kissé távolabbról veszem éu czik ketnnok alakjait, tulinegyek a művelt Amerika kulturális határain és felkeresem azokat a szegény teremtéseket, akiket iudiáu nőknek nevez a világ. A gyöngéd nemhez tartoznak ők is miut a müveit világ hölgyei, do hogy erre mily keveset aduak az indián urak, azc majd alább megítélhetjük. HI azt mondom, hogy a művelt világban a nők egyenjogúak a férfiakkal, keveset mondtam. Mirevaló szípiteni a dolgot. Bizony-bizony a művelt világban a férfiak nem is szolgái, de minden bizonynyal alattvalói a nőknek. A férfiak fölé kerekednek, kiragadják kezükből a kormáuypálczát s ha nem is mindenben, de aunyi bizonyos, hogy a legtöbb dologban azt teszik, amit akarnak. No de hát ennek okkal-móddal megvan a maga értelme, a kulturával jár ez már, u;y látszik, s mi nem is zugolódunk ellene. Persze, a mi hölgyeink azt máinem is akarják elhinni, hogy ez uem volt mindig igy Pedig ugy van. Volt idő, amikor a mai viszouy uagyon is megfordítva állt. Hanem hát az barbár időszak volt, piruluuk, hacsak rá is goudoluuk. Ue azt már valóbau elhihetik, hogy nem mindenütt van még a jelenben sem ugy, mint a hogy nálunk, vagy egyáltalán a müveit országokban. A kik nem hiszik, kövessenek eugeiu az amerikai iudiáuok közé, lessenek velem együtt egy pár mozzanatot életükb 31 s meg fognak győződ oi, hogy igazat mondtam. Pusztul a jobb sorsra érdemes indián faj, a cziv lizáczió és a törzsek visszálkodása mindinkább ritkítja már a nélkül is nagyon gyér soraikat. Nincs hatalom, mely me^meu

f,se őket a végeuyészettől. Nem akarnak, nem tudnak lemondani ősi szokásaikról s ha művelt elemek közé vegyülnek is, csak a roszat tanulják el tőlük. Igy aztán természetesen veszniük kell irgalom nélkül. BJ fog következni az idő, még pedig hihetőleg nem sokára, a mikor csak a könyvekből fognak az emberek tudomást szerezni az egykor hatalmas indián népről. Sajnálkozásunk ugy sem S3git rajtuk, azért bizzuk ókét sorsukra és térjünk át tárgyunkra, vessünk egy pár pillantást az indiánok családi életébe. Az indián férfi épen ugy, miűt az európai vagy hajlambál, szenvedélyét követve nősül, vagy pedig mert haszonnal jár. De akár egyik, akár másik ok működik a házásságnál, a szegény uő helyzete uem sokat változik, mert bizony őt nem igen kérdezik az ilyen házasságkötésnél, hogy tetszik-e vagy sem, s csak a legritkább esetek közé tartozik, hogy a leány ahhoz megy feleségül, a kihez szive vonzza. Még az a szerencse rájuk nézve, hogy közömböségükben, együgyüségükben nem igen ébred fel bennünk az érzelem; s igy aztán közömbösen veszik, ki veszi őket feleségül. A ki legtöbbet ígér és ad a leányért, azé lesz; tetszik vagy uem tetszik a leányuak a vevő, azt már nem kérdik tőle. Itt tehát, miut látni lehet, a hozományról, amely e művelt világban oly uagy szerepet játszik, szó sincs. A sok leány pénz nélkül az indiánoknál nem okoz a szülőknek nehézséget, sőt szerencséseknek mondhatók az oly szülők, a kiknek sok lányuk vau, mert ha jól el tudják adni, a jövőre megszabadulhatnak az anyagi goudoktól. Ez nem rosz szokás, gondolja bizouyára sok szegény hajadon, be jó lenne, ha ez nálunk is igy volua. Ne kívánják hölgyeim ezeket az aranyos állapotokat, mert meg fognak győződni mindjárt, hogy mégis csak jobb az ugy. amint nálunk van. Nem hiába hogy az iudián a szó szoros értelmében megveszi feleségét, mert a többnejűség csaknem minden iudiánus törzsnél divik, de meg is kell ezt aztán szolgáluiok a szegény uőkuek kegyetlenül. Az indián férjek lusták, a tunyaságra hajlók, legjobban szeretnek heverni, meg pipálni, s felfogásuk szerint a munka az asszonyokat illeti. Csak a vadászatot, halászatott meg a harczot tartja az indián férfi magához méltónak, a többi munka az mind a gyöngébb uem vállaira nehezedik. Még szerencse, hogy e türelmes teremtések nem zúgolódnak, hauem dolgoznak szakadatlanul, hogy a vadászatról visszatérő férj semmiban sem szenvedjen hiányt. Ó'.c művelik a földet, végzik a házi teendőket stb S miudezekért mi a jutalom? Simmi. Férje leuézi, rabszolgájának tartja, akit csak eszköznek tekint és csak annyibau becsüli, a mennyi ben szüksége van rá. Nagyon jól jellemzi az indián nők nyomorúságos helyzetét egy utazó a következőkben: „k szegény nők sorsa a legnehezebb, mert legtöbbet kell dolgozniok, az élvezetből meg nem jut a részükre semmi. Az asszonyok már reggel 4 órakor felkelnek, tü/.et gyújtanak és tengerit őrölnek a reggeli leveshez, a férfiak eközben takarójukba burkoltan alszauak. Egy óra múlva meg vau a pép főzve, ekkor a férfi ik megesznek belőle egy csészére valót, újra lefeküsznek és alszanak, mig a nők a reggelihez való lisztet meg nem őrölték. Igy tart egész nap, az asszonyok hordják a vizet és fát, ellátják a gyermekeket, elkészítik háromszor napjában az eledelt, egyszóval dolgoznak folyton és folyvást." Lttuivaló, hogy nem irigylendő a szerencsétlen indiánjnők helyzete. Biz' az siralmas állapot, de azért ők megvannak elégedve, dolgoznak zúgolódás nélkül és csak egy dolog az, a mitől félnek, rettegnek, hogy az embertelen férj rájok uuváu elkergeti őket. Mert százszor jobb rájuk nézve ez a lealacsonyító, szolgai helyzet, a bolyongás bizonytalan esélyeinél. És valóban alapos e szegény nők félelme, mert az iudián urak gyakran élnek azon előjogukká, hogy a rnogunt uőt elkergethetik. II igy milyea sors vár az ilyen szerencsétlenekre, azt nem nehéz elképzelni. Testi erejüktől gyermekeiktől megfosztva ős a világba kitaszítva, a nyomor és a kétségbeesés várakozik reájuk, a tnelyek előbb utóbb elpusztitjlk a barbar világ e szerencsétlen martyrijait. Az eltaszított nők kétségbeejtő sorsa mentségül szolgál azon asszouyok számára, akik rettegve a már-már bekövetkezendő szerencsétlenségtől, bűnös tettekre ragadtatják magukit, hogy gyászos sorsukat elkerülhessék Ugyanis megtörténik, hogy egyik-másik nő már előre sejtvén férje szándékát, hogy őt ebben megakadályozza, nem nyul a csábítás eszközeihez; mert jól tudja hogy ezek nem vezetnének eredményhez, hanem e holyett bizonyos italt ád be férjenek, a melyet 11 tripondinak neveznek és a datura sauguiueából készítenek. Ettől aztán megjön a férjuramnak az esze, azaz, hogy annyira meg jön, hogy többé már uem tudj i, mit cselekszik; igy aztán egészen a feleség labdája lesz, aki abba a sarokba dobja, amelyik éppen neki tetszik. Van Dél-Amerikában az iudusokuak egy törzse, a melyet a nápó indiánok alkotnak. Ezeknél az asszonyok már sokkal furfangosabbak, miut a többi törzseknél. Itt előfordul az az eset is, hogy a uő un rá férjére, s miután őt el nem kergetheti, beadja neki azt a bizonyos kábitó italt, a melytől a férj a szó szoros értelmében megbutál; amely körülmény megengedhetővé teszi a uőnek azt, hogy másodszor is férjhez menjen. De ez csak a legritkább esetek közzé tartozik és mint már em litérn, a legtöbbször csak azért nyul ehhez a végső eszközhöz, hogy kikerülje saját szerencsétlenségét! Ezek az urak különben nem igen érdemlik meg a sajuálatot, sőt míjdnem örülni lehet rajta, hogy néha akad egy-e^y íurfangos asszony, aki túljár az eszükön. Aunál jobban sajnálandók a szegény indiáu nők akik oly siralmas körülmények között élik le nyomorult életüüet. Ezek után nem hiszem, hogy volna valaki hölgyeink közül, ki ez állapotokból, amelyek az indiánok között szokásban vannak, bekivánna valamit hozni a mi társadalmi életünkbe. Bizony nem megkíván i való dolgok azok Na de nem sokáig állanak már feun, uem messze van már az ido, a mikor az indiáuok ugy eltünuek a föld sziuéről, mintha sohase léteztek volna. A. Sándor. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1891. május 30-á A gabona-csnrnokuál Búza Rozs Árpa Zab bejegyzett árak. 9 — 6.40 6.90 U 80 100 kiló 100 » íoo > 100 . KukoriczalOO > K. repcze 100 > Paszuly 100 . Szesz literenként Piaczi árak. Borsó l kiló Lencse i , Mund-liszt 1 > Zíemlye-liszt 1 » Buza-liszt 1 > Baruakenyér-liszt » 9 40 7 40 6.50 6.95 56'/, ,58 —.19 -.20 —.15 —.14 —.14 —.11 Burgonya 100 kiló 2 — Marba hús 1 > —.44 Borjú hús 1 > - 44 Sertés hűl 1 > -.48 Juh hús 1 » — 36 Háj 1 » Diszoó-zsir 1 » . 1 i Szaloun í l > —.46 Faggyú (uyers) 1 > -.22 Zöldség 1 csomó —.03 Paprika 1 kiló —.70 Írós vaj 1 liter -.60 Eczet l » -.10 Széna 100 kiló 2.80 Szalma (lak.) 100 » 1.41 Bikfa 1 köbmtr 3.— Tölgyfa 1 > 2.80 Felelős szerkesztő; INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Meghivó. Tisztelettel meghívom a n. é. közönséget a a vasút melletti vendéglőm nyári helyiségébe, h >1 Benczy Gyula zenekara, Sáray Elemér vezetése mellett,minden vasárnap és csütörtökön délutá i játszani fog. Kitűnő ételek és italok szolgáltatnak ki. (211 —1 — 1) Alázatos szolgája PliElSZ IGNÁCZ vendéglős. Legerősebb natrontartalinú savanyúvíz. (84 r. ketted szénsavas nátron 10,000 r vízben), túlságos gyomorsavképződés, gyomorégés és a gyomor számos egyéb bajai ellen. Kizárólagos szállítók MATTONI ÉS WILLE, BUDAPEST. Hirdetmény. A Nyíregyháza város tulajdonát képező „Korona" épületben (a volt börtöiihelyiségben) a város legélénkebb helyén, üzleti czélra kiválóan alkalmas 3 bolthelyiség folyó évi junius 2 án délelőtt 9 órakor a helyszínén hasz mbirbe ki fog adatni. Nyiregyháza, 1891. május 30. Bencs László, (210 — 1—1) polgármester. Közgyűlési meghivó. K

. 3973. 1891. Nyiregyháza város képviselő testülete a folyó évi május hó 26 án tartott ülésében, a helybeli ipartestület előljáró ágának kérelme folytán, a város tulajdonát képjző Szent Mihály utczai 274. n. s. számú ház és teleknek ipartestületi czélokra leendő á adását elvben elfogadván; az 1886. évi XX. t. cz. 110 § a értelmében az átadás érdemi tárgyalására folyó évi julius hó 3-ik napjának délelőtti 9 órája a vármegyeház uagytermeben kitüzetott. Fe hivom ennélfogva a városi képviselő testület tagjait, hogy e gyűlésen küllő számmal jelenjenek meg, annyival is inkább, mivel elleneseiben ez ügybeu határozatot hozni nem lehet. Nyiregyháza, 1891. május hó 30-án. Bencs László. (213-1-1) polgármesier. /C XXXXXXXXXXXXHXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A gazdaközönség szives figyelmób $! Mindenféle, porban és olajban (firnaiz), tört festékek, valamiut fekete és veres kátrány, Carbolineum (fa telítő szer), Carbolsav,Carbolmész, Ctilormész, csoda só, keserű só, kénkő, kénvirag, kékkő, kocsikenő,finom beigiai valódi oliv gépolaj; úgyszintén az aratásra szükséges czikkek. mint pld köleskása, árpakása, rizskása, liszt, paszuly és SÓ, legjiitányosabban kapható (203 -3—2, Glück Ignácz helybeli kereskedő üzletében. X X X X X X X X X X X X X X X X LESZÁLLÍTOTT ÁRAK! A közkedveltségnek örvendő üveget égvényes-konvhasós savanyu vizet 1 rekesz 40 palaczkkal . . . 1 palaczk . . . . 100 literes üveg 1 „.....• A 40 üres üveggel visszaadott ládát 6 krajczárért veszem vissza. 11 HÍ 118 l-töl következő árak mellett .50 kr., 1 fél literes üveget 5 árusítom: 5.25 13 16.— 17 kr., 1 egy literes X X X X X X X X X Azonfelül ajánlok mindennemű kül-és belföldi ásványvizeket, kivált nagy és főraktáramat SZOLYVAI és BORSZÉKI víxben. FEST LASZLO. (212—?—1) X X X X X y XXXXXXXXXXXPXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX