Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-25 / 4. szám

IN 1 It V I D É 14." A gabona-cnurnokiiál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 7 16 7.40 Rozs 100 » fi.25 fi 40 Árpa 10J » 6.10 6.20 Zal> 100 » 6.60 6.80 KukoriczalOO . 6 05 fi. 10 K repeze 100 » —. .Paszuly 100 Szesz literenként (j ABONA-CS A RXOK Nyíregyháza, 1891. január 24-én. Borsó Lencse Mund-liszt Zsemlye-liszt liuza- liszt —53 ! 541/2 Piarzi árak. 1 kiló —.19 1 1 1 1 Uari.akebyér-liszt -.20 — .15 —.14 —.14 —.11 Burgonya Marba hús Borjú hús Sertés hús Juh bús Háj Disznó-zsír Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika Írós vaj Eczet Széua Szalma (tak.) llilifa 1 Tölgyfa 1 100 kiló 1 » 1 » 1 > 1 » 1 » 1 . I » 1 > 1 csomó 1 kiló 1 liter l » 100 kiló 100 • köbm tr 2— —.44 —.44 -.48 —.36 — .77 —.46 — .22 —.OI! —.70 — 60 -.10 2.80 1.4) 3.— 2.8 1 Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadótulajdouos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Köszönet nyilvánítás. Alólírott őíziut-e és mély bálával mondok e helyen is köszönetet a „Magyar-franrzin biztosító társulni nak azon nemes ténykedéséért, hogy a folyó 1891. évi január hó 13-áról 14-ére virradóra pusztított ituvész alkalmával könyvnyomdámat ért károk becslésénél oly gyors és humánus módon járt el, ami a társulat soiidi tását bizonyitji. A társulat ezen kiváló eljz keuysége arra iudit >tt, hogy itt polgártársaim sziue előtt köszönetet mondjak e társulatnak. Nyíregyháza, 1891. január hó 24-én Jóba Elek, )iyomd.i:u ujdnnos. Tisztelt üzletfeleim tájékoztatása czéljából van szerencsém tudatni, hogy Perl Sámuel ur üzletemből kilepett, minek következtében nevezett ügyleteknek neveinben kötésére vagy lebonyolítására nem jogosult. Tisztelettel 11 ülim Hermán. (29—1 — 1) lerméoykereski dó Másolat. ad. 1474/890. Bf. 1319/1890. Bf. Ő Felsége a király nevében a nyíregyházai kir járásbíróság becsületsértései vádolt tlro.-z L. H. elleni bftő ügyben alantirott helyen és időben következően ítélt: Vádlott Grosz Lipót Henrik, Hl éves, izr.iel. nős, 2 gyermek atyja, kereskedő, 20,000 frt értékű vagyona van, büntetlen előéletű, nyíregyházai lakos, a btkv 261. g-ba ütköző s minősülő becsületsértés vel-v. !.. n vétkesnek kimondatik s ezért az lö>7. évi VII. I. c/.ikkben jelzett czélra, 15 nap végrehajtás terhe alatt (izélendő s behajthatlanság esetén 8 napi fogházra átváltoztatandó nyolezvan (80) frt pénzbüntetésre Ítéltetik; kötele- . v.»-nfelül az esetleg felmerülhető rabtartási költségeket a -,.|a'jából megtéríteni. Viszont.-vadlott dr. Heuman Igii.e /. gyakorló ügyvéd, helybeli lakos, az ellene visz.>n|>an;isziii tett becsületsértés vétségének vadja es következményeinek terhe alól felmentetik. Jelen ítélet jogerőre emelkedésé után, dr. lleunian Ignácz in. vádló ez irányú külön kérvényére, a helyben megjelenő .Xt/im,!,'/, ' c/áum lapba közzététetik s a közzététel költségeit vádlott »ó"-z Lipót Henrik 15 nap végrehajtás terhe alatt nieglizetni kötél. Indokok: Az 1890. évi január 9-én a helybeli lenn. nycsarnokban dr. lleunian Ignácz, Bergslein Adolf < s l>ei _'stein Lajos egy asztalnál ültek, a midőn hozzájuk ni. nl az akkori terniénycsarnoki hetibiztos Kornstein Ign.e /. s méltatlankodva említette, hogy az általa, mint helibiztos állal vezetett s a termények árát feltüntető s n. inil. _ a közhitel jellegével biró rovatozott jegyzékbe inasok a lei ményárra vonatkozólag illetéktelen megjegyzéseket lesznek s ez altal a jegyzék közhitelessége iránt kétséget tamazlanak. Kornstem ezen felszólalására az éppen akkor oda érkező Jung Adolf elmondta, hogy a Kornstein által panaszolt jegyzékbe Szainueli, Silberstein «'•> tírósz L. H. tettek megjegyzéseket, a mire dr. lleunian az eljárás mintegy jellemzésére ugy nyilatkozott, hogy „ez szemtelenség". Ezen szavaira az eddig vele bállal ülő Grósz L. H. felállott dr. Heuman elé állva s szavat hozzá intézve azt mondta „ön a szemtelen*. A tárgyaláskor vádlott nem ösmerte ugyan be a sértő' szó alkalmazását, de annak mondását sem tagadta, védekezvén azzal, hogy a dr. Heuman által használt s a személyére vonatkozó „szemtelenség* szó hallása annyira felingerelte, hogy egyáltalán nem emlékszik arra, miszerint felindult állapotában mily sértő szót mondhatott panaszosnak. Vádlott ezen sem beösmerés, sem tagadásnak nem vehető vallomásával szemben, a hit alatt kihallgatott Bergstein Adolf és Bergstein Lajos tanuk vallomásával kétséget kizárólag beigazoltatott, hogy a már fentebb elmondott körülmények közt vádlott panaszosnak azt mondta „ön a szemtelen*; mely kifejezés, ha az nern mint természeti hiba felemlítése, de a személy jellemzésére sértési szándékkal mondatik, a társadalmi felfogás szerint az emberi méltóságot lealázó s meggyalázó kifejezésnek tekintetik; hogy pedig vádlott e kifejezést sértési szándékkal mondta, az abból is kitűnik, hogy panaszos szavai által magát sértve gondolta s indulatában azt viszonozni kívánta. A kifejtettek alapján vádlott, a m. vádló ellen használt eme sértő kifejezése ellenében a becsületsértés vétségének tényálladékát állapítván meg, abban vétkesnek volt kimondandó. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vételeit vádlott büntetlen előélete s azon körülmény, hogy ni. vádló által használt s az eljárás jellemzésére mondott szavát a személyre és pedig saját személyére vonatkozónak vette s ezen erős kifejezés miatt támadt felindult állapotában alkalmazta a sértő kifejezést, ezek, valamint társadalmi műveltsége és vagyoni viszonyaira tekintettel v olt a kilett büntetésre Ítélendő és pedig az enyhébb büntetésre azért, mert súlyosító körülményül mi sem hozható fel ellene. A pénzbüntetések behajthatlunság esetén fogházra változtatása a btkv 53. g-án alapszik. Jelen ítéletnek jogerőre emelkedése után az elől megnevezett lapban egész terjedelmében közzététele, panaszos kívánságához képest a btkv 277. g-a alapján elrendelendő volt. Viszont-vádlott dr. Heuman Ignáez a vád bit által ellene viszon panaszba tett becsületsértés végségének vádja és következményeinek terhe alól felmentendő volt. mert habár maga is beösrneri s a tanuk vallomásával is igazolva lett. hogy midőn Kornstein az árjegyzékbe tett megjegyzésre vonatkozólag méltatlankodását fejezte ki s hogy midőn Jung megnevezte az illetéktelen bejegyzést tevőket, viszont vádlott ezek eljárását mintegy jellemezni kívánva az eljárási „szemtelenségnek" nevezte, eltekintve, hogy ezen minden esetre kemény kitételt, nem személyre s nem is kizárólag vádiéit eljárására, de a bejegyzést illetéktelenül levők mindegyikének ^"eljárására vonatkozólag tette, kifejezése mint nem a személyre vonatkozó, becsületsértést annál kevésbé képezhet, mert mint a terménvesarnok egyik választmányi tagja, ennek ügyeibe beavatkozni nemcsak joga, de kötelessége is s ha a csarnok tagjai a csarnok ügyére vonatkozólag illetéktelen megjegyzéseket tesznek, az ellen felszólalni s roszalását kifejezni jogában is áll. Kelt Nyíregyházán a kir. járásbíróságnál. 1890. márczius 12 Palatiez, s. k. kir. aljbiró, Nyíri, s. k. jkönyvvezető. •leien hivatalos másolat hiteléül: Nyíregyházán, 1 >00. deczember 31. Hegyessy, Királj i jb. kiadó. Másolat „ 2407. 2085/890. Bf. () Felsége a király nevében u nyíregyházai kir. törvényszék, raintll-od fokú bűnügyi bíróság becsületsértés vétsége mialt vádolt Grósz L. II. és viszonl-vádolt dr. lleunian Ignácz elleni ügyel, melyben a nyíregyházai kir. jbiróság ls'.M). évi márczius hó 12-ik napján 1319/890. bf. sz. a. ítéletei hozott, vádlott bejelenteti és 1474/890. bf. sz. a. írásban beadott felebbezése következtében alólirt helyen és napon tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következőleg ítélt • A lentirt keletű és számú ítéletei vádlott vétkességét megállapító részében indokolásnál fogva, a büntetés kiszállásit tartalmazó részében azért hagyja helyben, mert azon nyomatékosan enyhítő körülményt, hogy vádlott saját személyére iirányzottnak értett kifejezés vi*zonyzásaképen élt a tn. vádló ellen használt gyalázó kifejezéssel, a vádlott saját bemondássá alapján mérlegelhető vagyoni állapotával szemben a kirótt pénzbüntetés meghatározásúnál kellően inértegeltnek, a kiszabott pénzbüntetést megfelelően mérsékeltnek találja, fenforogván azon jelenség, hogy vádlott kérdéses alkalommal levélolvasásban elmei-ülése közben, kellő értesültség szerzése nélkül és igy terhére rovandó félreértésből közvetlenül éli a társas körökben mélyen gyalázó kifejezéssel. Az ítéletnek viszon-vádolt m. vádló felmentését tartalmazó szintén íelebbezclt rés/ét pedig azért hagyja helyben, mert luibár DL vádló előtte 'Uorolt ri/i/éuck rljiíriiíiit illetőleg a t.ir-is körök érintkezése szempontjából helytelenül élt az ellene bizonyított .szemtelenség* kifejező - sel; habár továbbá tudvalevő személyek ténykedésének helytelenül és közvetlenül ezen fogalom szóval jellemzése társadalmi fogalmak s/erinl sértőnek tekintendő: de adott esetben épmjazon körülmény nem állapítható meg, hogy viszont-vádolt, ui. vádié, megnevezett személy, illetőleg közvetlenül vádlott ellen akarta volna ezen kifejezést használni, minélfogva azt általában az illetéktelen cselekmények jellemzés, re használtnak és igy nem a btk. 261 g-ába ütköző személy elleni kifejezésnek kellett venni. Kelt Nyíregyházán fokú bűnügyi hatóságnak lhtiO, Ölé . bői. KllNNll. s. k. Ii elli • . Lilla Lá/.úr, kir. úgv.'sz s. k. Másolat hiteléül. Nyíregyházán, 1890, lleic) ess* k r lji jl I Másolat. 31.863/1890. budapesti kir. ilélő dőlt (írósz Lipót II deczember I. k «<l« Hirdetmény. Dr. FLEGMANN SÁNDOR egyetemes orvostudor és i^r fogász, ^wi minden a fogászati szakba vágó műtéteket (plombálás, fog- és fogsor betétel) végez. Lakása: Nyíregyháza, iskola utcza 15. sz. Fedezési hirdetmény, Mándokon ii jövő 1891. évi fedezési idény alatt február I-tol kezdve junius 30-ig következő mének fognak fedezni, úgymint: I.) Amarautlius: aug. tv. sp. in. Nevelték gróf Forgách Sándor és István N.-Szalánczon, 1876. évben, apja: Kettledrum, anyja: Amar«i, Knight ofSzt.-Patricktól (Oll'iz. Gestüttb. für öátr. Ung. III p. 294.) Idegen kannákat 30 frtért, istállópénz I frt. II.) kardos: aug tv. sga. m. Nevelte Biaskovics Ernő úr Tápió-Szt -Mártonban 1886 ban; apja: Craig .Millar, anyja: Becses, Buccaueertöl (Offiz. Gestüttb. für östr. Ung. III. p. 26.) Idegen kancsikat 20 frtért, istállópőnz 1 frt. III ) Xortll-Star III. 273 : ang. fv. vasderes in Neveltetett a Mezőhegyesi m. kir. allami ménesben 1877-ben; apja Nortli Star III.. anyja: Grizly Boy No. 120, (irizly Bjy-tól. Idegen kanczákat !0 frtért, istállópénz I frt. B jvebb felvilágosítást ad gr. Forgách László Mándokon (16-3—2) a kir. tszék, mint Il-od ápril 'JS. tartott tanácskor ác« l-ti áll. éi.iiuló. Jó családból \a'ó, jól nevelt fia gyakornokul felvételik Zákó Somaftíizerárú-kereskedésébeu Tokajban (12 3 — 1) Ütsz. u Felsége a király nevében a tábla becsületsértés vétsége miatt vá>nrik és ugyanama cselekmény miatt viszont vádolt dr. lleunian Ignácz elleni bflnügyet, melyben a nyíregyházai kir. jbiróság IH'.iO. évi márczius hó 12-én l-'ilü, s/_. a. Ítéletet hozott s mely ítéletet a nyíregyházi kir. tszék 1890. évi áprii hó 2ii-án 2085. sz. a. felülvizsgálta, IJrósz Lipót Henrik vádlottnak, úgyis mint viszont vádlónak Írásban indokolt felebbezése folytán 1S90. évi november hó 11-én tartott nyilvános ülésében vizsgáiul alá vévén, következően végzett: az 1X8!. VI. I. <•/.. 2-ik és 3-ik szakaszaiban felsorolt esetek egyike sem forogván fenn, a kir. ítélő tábla vádlott fellebbezését az idézett törvény 4. g-a értelmében hivatalból visszautasítja. Kelt Budapesten, 1890. évi november hó 11-én. Sárkány Miklós, s. k. alelnök. I>ravee/.k\ Adorján, s. k. elő idó. (P. II). Jelen hivatalos másolat hiteléül. Nyíregyházán, 1S90. deczember 31. llegyessy, királyi jb kiudó. A magyar ^ orsz. szövetkezete bortermelők t/JJ pmczéjéböl kitűnő minŐBégti asztali borok

3 mint. vácii, bndai, neszmólyi, magyarádi, visonlaí, hegyaljai stb., literes palaczkokbau 45, 50, 55 krért, úgyszintén mindenféle pecsenye és csemege-borok jutányos árban kaphatók : HOFFM AN ADOLF ki^árólugoH rnktáriíban. Ilordi vételnél feltünó olcsó árak melleit tlir cl a szövetkezet pinczéjéböl kapja a megrendeld a bort. KU önös fi y.'lemln' ajiínloin : rum, tea c* angol teasütemény kkel ".'zdagon felszerelt raktáramat KitUuíS ln_j téli almák. Naponta friss l'.epeai viroli. Árjegyzéket készseggel küldök. Eladó gyümölcsös kert. A vasúti út mentén levő másfél holdnyi területű gyű nölcsős kertem szabad kézből eladó. Értekezhetni alólirott tulajdonossal. (15-3-3) G-redig

1 Jeremiás. j^tk. Hirdetmény-kivonat A nyíregyházai kir. törvéuyszék mint tlkvi hatóság közhírré teszi. hogy özv. Keresztesi Györgyuének, Par.iszkay Baruabás elleu, 329 frt behajtása iráut folyó végrehajtási ügyében ezen kir trvszék területén fekvő, a zalkodi 54. sz. tjkvben A. I. 1—C sorsz. alatt felvett 1196 frtrn becsült ingatlanság 1S91. ápril hó 1-én délelőtt 10 órakor Zilkod közsegházáuát megtartandó nyilvános árvereseu becsárou alól is el fog adatui. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Hánomp Miz a becsár 10°/

o-a. Nyíregyházán, 1891. január 13 án. Borbély, —1 — 1) kir. törvényszéki bíró. Hirdetmény. 449. 1'. 1891. A lierencs közsi'gbín nemesi és urbéri jogon gyakorolt italmérési jóiért megállipitott kártalanítási összegre vonatkozólag az 188!). évi 45,896. sz. igazságügyi minisiteri rendelet 9. és 10 §§uihoz képest hz egyezség mejkisérlésér* s »z idények tárgyaláa .ra batáridőül 1891. évi február hó 28-lk napjának d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél Kovács István kir. trvazéki bíró hivatalsz .bájába kitűz tett. Mely batáridőre a közbirtokosság UKI»I, iné,' p.'.lig zol< is, akiknek az idézfl végzés külön nem kézbpgittetik, tuyeliuezletéssei az elmaradásnak az idezett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Nyíregyházán, a kir. törvényszéknek 1891. Januir 19-én ártott U éséböl. ltussu, Zoltán, b. kir. tíZ .-ki elnök. (27 — 1 — Íj trvszéki t. jegjzó.