Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-31 / 22. szám
XII. évfolyam. 22. szám. Nyíregyháza, 1891. május 31. VEGYES TARTALMÚ' HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. elemik iietenkint egyszer, Vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 Negyed évre 1 A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A. lap szellemi réSzet képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetn'i. Bérinentetlen levele'c csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére Küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hisábozott petit sor egyszer sözlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szára); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveiez fővárosaiban is Borii & Coiup. által Hamburgban. 5554 . K. 1891. Hivatalos köslemények. Szabolcsvárniegye főispánjától. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye közönsége Nyíregyházán, 1891. év junius 8-án délelőtt 10 órakor a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartand, melyre a t. bizottsági tag urat tisztelettel meghívom. Nyíregyháza, 1891. május 30. Kállay András, főispán. Tárgysorozat. 1. A vármegyei uj székház épitési és berendezési költségeinek fedezete végett felvenni határozott kölcsön kötvényét jóváhagyó m. kir. belügyminiszteri leirat. 2. A Kállay András alapítvány gyümölcsöztesse iránt kiadott m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszteri leirat. 3. Hontvármegye közönségének megkeresése a felvidéki magyar közművelődési egyesület sorsjegy-kölcsönének engedélyezése végett felirati támogatás iránt. 4. Alispáni jelentés a vármegyei uj székház építésének biztosítása iránt megtartott árlejtés eredményéről, 5. Bégányi Ferencz árvaszéki elnök jelentése egy árvaszéki ülnöki s egy árvaszéki jegyzői állás rendszeresítése iránt. fi. Szabolcsvármegye erdészeti albizottságáriak a hatósági felügyelet alá tartozó erdők államkezelés alá bocsátása iránt kötött szerződés jóváhagyása iránt beterjesztett jelentése. 7. A földalatti lakházakra vonatkozó törvényhatósági szabályrendelet alkotása. 8. Nyíregyháza városának a külföldiek nyilvántartásáról s Gelse és Mihálydi községeknek a letelepedésről alkotott szabályrendeletei. 9. Nyíregyháza város szervezkedési szabályrendelete. 10. Buly község képviselőtestületének a felekezet nélküli népnevelési egylet támogatását megtagadó s Andrássy Kálmán által felebbezett határozatának felülbirálata. 11. A dadai felső járás községeinek kérvénye a kéményseprési iparról alkotott szabályrendelet 5. §-ának módosítása iránt. 12. Berkesz községnek a községi pénzkezelői állás szervezése tárgyában hozott határozata. 13. Kálló-Semjén község kérvénye a község részére kiadott regále kártalanítási kötvények eladása tárgyában. 14. Piricse község kérelme jegyzői lak vétele tárgyában. 15. Kenézlő községben foganatosított bíró választás ellen beadott felebbezés. Ifi. Kállay Ferencz főszámvevő kérvénye 1 havi szabadságidő engedélyezése iránt. 456/18!) 1. szám. Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi j elentés 1891. április hóról. A lefolyt április hónapról a halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye összes községeiből beérkeztek. Elhalt összesen C69 egyén, míg márcziusban 703. E szerint tehát az emberi egészségügy állása április hónapban kedvezőbb volt, mint márcziusban, mert mig márcziusban 1000 lakos közül 3. 2| balt el, ami évi 38 5/io pro mille halálozásnak felel meg, addig áprilisban 2 7/ n ), ami pedig csak 32®/, u évi pro mille halálozásnak felel meg. Nem szerint elhalt fi 330, nő 339, ezek közül 7 éven alól íi 217, nő 169, összesen 386, az összes elhaltaknak ő7 7/,o ü/o-a, mig márcziusban 60 8/i„ %. 7 éven felül elhalt fi 113, nő 170, összesen 283, az összes elhaltaknak 42 3/io"/ u-aAz egyes járások és Nyíregyháza városa a következő adatokat mutatják: a tiszai járásb. ápril h'iban 1000 lak. közül elhalt 2 3/io. márcz. 3 4/i«, a dadai alsó • » » > » » » 3/io. » 1 3/i° a nagykállói » » » » » » » 27, 0 > 5Í 3/ 1 0, a dadai felső > » » » » » > 2 6/i„, » 2 8/io: a bogdányi » » > » » » » 2 8/io> * 2 ?/io, Nyíregyházán » » • » » > 2 s/io, * 2 4/io, a kisvárdai » » » » » » > 2 s/io> ' 5 7/, 0. a nyírbátori » » » » » > » 3%o, » 2 9/io rosszabbodott tehát az egészségügyi állapot a bogdányi járásban 0V, 0, a nyírbátoriban 0 '/,„, a nagykállóiban 0 4/iu és Nyíregyházán is 0*/, 0 pro mille. Javult a kisvárdaiban 0 8/,„, tiszaiban 1 */ 1 0, a dadai felső 0 2/io pro mille-vel, egyformán maradt a dadai alsó járásban. Gyógykezelésben nem részesült a 386 7 éven alól elhaltak közül 118, tehát 30 5/,,<%, a 7 éven felül elhalt 283 közül 70. azaz 24 7/ 1 0, átlagosan az összes elhaltak közül nem gyógykezel teteit 28y,„°/o"íiffvány csupán Kanyár és Kékese községekben uralkodik, még pedig kanyaró igen enyhe lefolyással. Ápril elejétől május 7-ig megbetegedett Kanyár községben 154, meghalt >, meggyógyult 111, ápolás alatt maradt 41. Kékesén ugyanezen időközben megbetegedeti 79, meghalt 2, meggyógyult 50, ápolás alatt maradt 27. Járványnyá fajulható ragályos betegségben az elűző njárczíus hónapban elhalt 23 községben 34 egyén, az összes elhaltaknak 4 9/| 0 u/i.-a, és pedig : Vérhasban 4 községben 4, Hagymázban 2 községben 2, Himlőben 1 községben 5, Vörhenyben 2 községben 3, Kanyaróban 8 községben 9, Roncsoló toroklobban 6 községben 7, Hökhurutban 3 községben 4. Ápril hónapban ilynemű betegségekben elhalt 23 községben 35 egyén, az összes elhaltaknak 5'Viu u/«-a, és pedig: Vérhasban: Nyíregyházán 1. Hagymáéban: Eperjeske, Gyüre, K.-Varsány, T.-Dob, Ramocsaháza, Ny.-Adony községekben és Nyíregyházán 1 — 1, összesen 7 községben 7. Himlőben: senki. Vörhenyben: Paszabon, Kálióban 2—2, összesen 2 községben 4. Kanyaróban : Ajakon 3, Jéke, Karász, Thuzsér, Téth községekben 1 -1, összesen 5 községben 7. Roncsoló toroklobban: x N.-Halász, Kótaj, Balkány, Ujfehértó községekben és Nyíregyházán 1—1, összesen 5 községben 5. Hokhwrutban: Nyíregyházán 4, T.-Polgáron 3, NyírBátorban 2, Szt.-Mihály és Szabolcson 1 — 1, összesen 5 községben 11. Nem ragályos betegségekben azok gyakoriságának sorrendjében a halálozás következőkben mutatkozott: Tüdőgümőkór 114, Veleszületett gyengeség 68, Görcsök 35, Brightkór és másféle vízi betegség 31, Tüdőuiellhárlyalob 33, Gyomorbélhurut 29. Aggkór 28, Gyermekaszály 15, Torokgyík 14, Agykérlob 15, Gutaütés 11, Marasmus 9, Hörglob 7, Malária 6, Toroklob 6, Szervi szívbaj 4, Véletlen esemény 4, Tüdőlégdag, Gyomorrák, Görvélykór, Nehézszülés 3—3, Májrák, Erőszakos halál, Bujakór, Szövetközi májlob 2—2, Kiszorult sérv, Elmebaj, Öngyilkosság, Hashártyalob, Evvér, Angolkór, Rezgőrj, Agyvizkór, Tályog, Mellrák. Derine, Hátgerincz sorvadás, Tüdőszélhüdés 1 -1, Ösmeretlen betegsében elhalt 154, az összes elhaltaknak 23 u/„-a, végre halva született 11 és igy ezekkel együtt az összes emberi életvesztesség 609. A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonatát az összes főszolgabirák, valamint Nyíregyháza város polgármestere beküldötték. Ezek szerint mulasztás történt a kisvárdai járásban 33 esetben, bírságolás 0, tiszai dadai alsó dadai felső bogdányi nyírbátori nagykállói 18 11 16 12 12 6 6 4, 0, 9, 0, 2 0, 0. Nyíregyházán Idegen ápolásba adott gyermek volt Nyíregyházán 4'J. Nagy-Kállóban 25, Kisvárdában 24, Balkányban 7, UjFehértón, Kemecsén 5—5, Polgár, Gáva, Balsa. Nyírbátor községekben 3—3, Kékese, T.-Dada, Buj, X.-Halász községekben 2—2, Dögbe, Pátroha, Eszeny, T.-Büd. K.-Léta, Hugyaj, Napkor, K.-Semjén és Nyir-Adony községekben 1 — 1, összesen tehát 144. Ezek közül 18 törvényes, 126 pedig törvénytelen ágyból származott, 141 egészséges, Kisvárdában 2, N.-Halászban 1 beteg. A kororvosoJc tevékenységűket mindannyian beigazolták. Törvényszéki bonczolat Baktán 1 fejsértés, F.-Litkén 1 agyonverés, Pappon és Bűdön 1—1 meglőtt egyén hulláján. Rendőri bonczolat és rendőri hullaszemlc nem történt. ZatfeZeíkiállíttatott 3 súlyos és 3 könnyű lesti sértésről. Tápszerek és italok több esetben kedvező eredménynyel vizsgáltattak. A szabolcsmegyei közkórházban márczius hónapról maradt 73 beteg, ápril hóban felvétetett 120, összesen ápoltatott 193, ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 71, javulva 23, gyógyulatlanul 6, meghalt 5, összes fogyaték 105. A hó végével ápolás alatt maradt 88. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 2351. A hasznos házi állatok között járványos betegségek, kivévén a tiszalöki úgynevezett Fástanyán, hol 8 darab szarvasmarhán száj- és köröm-fájás állapíttatván meg, nem uralkodtak. Nyíregyházán 1 kutya dühkórban elhullott. Nyíregyházán, 1891. május 13. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. Szabolcsvármegye alispánjától. A nagy-kállói vármegyeházánál szükséges kisebb javítások teljesítése iránt kibocsátott •/. alatti árlejtési hirdetményt sürgős közzététel végett kiadom. Nyíregyházán, 1891. május 30-án. Miklós László, alispán. 1787/1891. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye tek. alispánjának 4706/1891. K. szánni megbízása folytán, a vármegye nagy-kállói volt székházában levő szolgabírói lakhelyiségen szükséges asztalos, lakatos és mázoló munka teljesítése czéljából folyó 1891. év junius hó 12-ikének délelőtti 9 órájára hivatali helyiségembe árlejtést tűzök, melyre a vállalkozni szándékozókat ezennel meghívom. Költségelőirányzat szerinti munka-ár: 41 frt és 95 kr. Árlejtési feltételek az árlejtés napjáig hivatalomban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagy-Kállón, 1891. év május hó 26-án. Zoltán István, főszolgabíró. 4923. K. 1891. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A rn. kir. belügyminiszternek 27,362/91. számú körrendeletét megfelelő alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1891. május 23. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir.belügyminiszter. 27,362/V-10. szám. Körrendelet. A szamos-ujvári kir. orsz. fegyintézet igazgatója, az igazságügyi m. kir. miniszter űr f. évi ápril hó 6-án 10,420. sz. a. ide intézett átirata szerint, panaszt emelt, hogy a községi elöljáróságok, az elitélt egyének feltételes szabadságolása tekintetében reájuk háramló kötelességeiket igen sokszor oly közömbösséggel, kevés figyelemmel, sőt határozottan a szabályok ellenére teljesitik, hogy ezen eljárásuk nemcsak az egyébként is igen sokoldalulag elfoglalt fegyintézeti igazgatóság teendőit nehezíti meg, hanem egyenesen a feltételes szabadonbocsátás törvényszerű és üdvösnek bizonyult intézménye hatásának rovására és csorbítására vezet. Jelesen előadja a nevezett letartóztatási intézet igazgatója, hogy igen sok esetben a községi elöljáróságok: a) a feltételesen szabadon bocsátott fegyencz értesítő jegyzékének hivatalból vett másolatát s ezzel az egyén erkölcsi jelemzését tartalmazó adatokat, — azok czélját át nem értve — a fegyeneznek tartózkodási helyére való megérkezése után a fegyintézeti igazgatóságnak azonnal visszaküldik, b) a feltételesen szabadságoljak kijelölt tartózkodási helyére való megérkezéséről daczára az erre jól betanított elitélt egyén kérelmének, az igazgatóságot nem értesítik sőt még a szabadságolt fegyencz igazolványát láttamozni is vonakodnak, c) szabadságoltaknak kenyérkeresetből való eltávozhatását nem engedélyezik, vagy befogadását megtagadják, (íj ezeknek a szabadságolási időközben bekövetkezett köteles jelentkezéséről s magukviseletéről a bizonyítványokat még az igazgatóság sürgetésére sem küldik meg, e) a szabadságolt igazolványát a büntetési idő lejártával nem szedik be, sőt arról az igazgatóság megkeresése folytán nem gondoskodnak. fl több esetben azon értesítést küldik és pedig már a büntetési idő lejárta után, hogy a szabadságolt hollétéről nincs tudomásuk, g) hogy a szabadságolt már régebben a helységből. engedély nélkül, más országba távozott stb. Miután a feltételes szabadságolás intézménye csakis a legszigorúbb ellenőrzés mellett válhatik üdvössé és hatásossá, a szamosujvári kir. orsz. fegyintézet igazgatójának említett jelentése alkalmából, ezennel felhívom a törvényhatóságot, hogy a községi elöljáróságoknak, rendőrkapitányoknak, a felteteles szabadságra bocsájtás intézményéből reájuk háramló kötelességeket megállapító és az igazságügyi m. kir. miniszter úr részéről 1880. évi augusztus hó 9-én 2106. eln. sz. a kibocsátott utasítást (lásd Rend. Tára 1880. évfolyam 917 és következő lapjain) emlékezetükbe hozza, őket ezen utasítás pontos betartására kötelezze s azt, hogy megfelelnek-e ebbeli kötelmeiknek? szigorúan ellenőriztesse. Budapest, 1891. ápril 17. A miniszter helyett; Lukács György, s. k. államtitkár. Mai számuuklioz egy ív melléklet van csatolva.
