Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-17 / 20. szám
..IN V t 11 l> (1 lí.' Szabolcsvármegye alispánjától. 4495. K. 1891. A járási föszolgabiráknak. Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Felhívom, miszerint netaláni megrendelés czéljából hozza a közönség tudomására, hogy a cs. és kir. osztrákmagyar konzuli hivatalok kézi térképe a cs. és kir. külügyminisztérium megrendelése és felülvizsgálata mellett megjelent és kötve 5 frt árért Freitag G. és Berndt térképészeli kiadó czégnél Bécsben megszerezhető. Nyíregyházán. 1891. május hó 8-án. Miklós László, alispán. 3070. K. ci- ,. , Szauolcs varmegye ahspaniatol. 1891. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomásulvétel, illetőleg közhírré tétel végeit értesíteni, hogy az 1890. 1-ső t.-czikk alapján kivetendő ntadó nyilvántartására és kezelésére vonatkozó s a magy. kir. kereskedelemügyi miniszter 16,663/1.1891. számú rendeletével megállapított minta szerint készített utadó-főkönyv és utadóbetizetési könyvecske Jóba Klek nyíregyházai lakos lap kiadó és nyomdatulajdonosnál 1<>0 ivenként '2 fiijával. 100 könyvecske öt évre szóló ugyancsak 2 frtjával megszerezhetők. Nyíregyházán. 1891. április hó 19-én. Miklós László, alispán. 4590 . K . Szabolcsvárniegye alispánjától. 1891. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Mosonvármegye alispánjának 3120/91. szánni megkeresését szabályszerű nyomozás végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén a polgármester közvetlenül, az elöljárók a főszolgabíró ulján jelentési tegyenek. Nyíregyházán, 1891. május 12-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Mosonvármegye alispánjától. :: 120. alisp. Valamennyi tek. törvényhatóságnak. A budapesti SzentRókus közkórházban Iss<>. évben ápolt Novak -láuo> (apja János, anyja Mari) napszámosnak illetősége lévén megállapítandó, miután ápolt időközben elhalt. • abbeli bemondása, hogy Mosonban született, valótlannak bizonyult, az iránt keresem meg a tek. lársliuto.-.igot. (városi tanácsot) miszerint ápolt illetőségét s születési adatait az 1840—55 évekre terjedő időszakra, a ható-ága ;»! i larl >»/.'• róni. kath. plébániai hivatalokkal nyomoztatni. s a puhatolt egyén születési adataira vonatkozó plébániai hivatalok jelentéseit mielőbb hozzám juttatni ,-zivesk'dj' k. M.-Ov.ii . 1891. ápril 24-én. Tóth Imre. alispán. Szabolcsvárniegye alispánjától. 4865. K. 1S91. A járási főszolgabiráknak. Ny ircgyliáza váró-, polgármesterének és a közséirek elöljáróinak. Tudomásul vétel és közhírré tétel eszközlése czéljából értesítem, hogy Mándok községben egy Bezdéd községből behozott ló lépfenében elhullott. Nyíregyháza, 1891. évi május hó l.'i-.in. Miklós László, alispán. 4677. K. , , , . ,- . • —1891 bzabolcsvannegye ali.spanjalol. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tolna vármegye alispánjának 8915/91. számú átiratát szabályszerű nyomozás végett oly felhívással küldöm meg, hogy eredmény esetén arról a polgármester közvetlenül, a községek elöljárói a főszolgabíró utján jelenb-t tegyenek. Nyíregyháza, 1891. évi május hó ri-áu. Miklós László, alispán. (Másolat.) Tolnavánnegye alispánjától. 8915/890. ali sp. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A somegymegyei közkórházban 1890. év 1. negyedében ápolás alatt volt Ferenczi Terézia, rom. cath. vallású 29 éves hajadon szolgálónak illetősége vitássá válván, van szerencséin hivatalos tisztelettel megkeresni a tekintetes társhatóságot, liogy nevezettet hatósága területén köröztetni, feltalálása esetén születési és holtartózkodási helyei felől, valamint az illetőség megállápithatására befolyással bíró minden körülményre vonatkozólag tüzetesen kihallgattatni, cselédkönyvét vagy más egyéb birtokában levő okmányait tőle bekivánni, s ezeket a felveendő jegyzőkönyv kíséretében mielőbb hozzám juttatni, nemleges eredmény esetén pedig erről értesíteni szíveskedjék. Szegszárdori, ls91. évi április hó 30-án. tíimoncsics Béla, alispán. 4334. K. —ígaj Szabolcsvárniegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 16,655/IV-10. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, illetve a legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1891. május hó 2-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. királyi miniszter. 16,655/IV-10. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Utóbbi időben ismételten és több oldalról panasz emeltetvén azon hatósági intézkedések ellen, a melyek a méhészkedést a szőlőkben megtiltani czélozzák, indíttatva érzem magamat, hogy a törvényhatóságot a következőkre figyelmeztessem : A szóban forgó hatósági intézkedések azon téves nézetnek kifolyásai, hogy a méhek a szőlőkben a virágzás, valamint az érés idejében tetemes károkat okoznak. Ezen nézet helytelensége a szaktudósoknak a gyakorlatból merített azon tapasztalatával czáfolható meg, hogy a méhek, az által, hogy virágról-virágra szállnak, a himpor átvitele által a termékenyítést és ez állal a gyümölcsképződést tetemesen elősegítik ; ezen álláspontot foglalta el a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, amidőn a természettudományi társulatnak véleményes jelentése alapján 1869. évi szeptember hó (i-án 12,76(i. szám alatt valamennyi gazdasági egyesületekhez intézett körrendeletében azokat figyelmeztette, hogy a netán területükön a méhészet ügyére vonatkozólag létező érintett előítéletek káros hatását a községek felvilágosításával megszüntetni igyekezzenek, s ha • szükségesnek mutatkoznék a hatóságokat is figyelmeztessék. Ami továbbá azon állítást illeti, liogy a méhek a szőlőkben kivált a szőlő érés idején károkat okoznak, megjegyzem, liogy azon állítás is alaptalan, ugyanis a méhek gyenge a darázsakétól eltérő rágó 'szerveikkel az ép szőlő szemeket felnyitni nem képesek, tehát csakis a rothasztó őszi időjárás. avagy más oknál fogva amúgy is felnyitott szőlő szemeket lepvén meg, ez által azt eszközlik, liogy a felnyílt szőlőbogyókból kifolyó, vagy elrothadó lé nom megy veszendőbe, hanem mézzé feldolgozva, nemzetgazdasági szempontból uj értékképén járul a közvagyonodáshoz. De végre nemcsak indokolatlanok, hanem czélszerüt'.enek is ezen hatósági intézkedések, mert tudvalevőleg a méhek több kilométernyi távolra elszállanak táplálék-gyűjtés végett, tehát azon esetre, ha a méheseknek a szőlőkben való felállítása el is tiltatnék, ez óllal a kitűzött czél még el nem éretnék. Minthogy attól lehet tartani, liogy hasonló czél tévesztett intézkedések által a melyek a termelőknek amúgy is kis táborát elkedvetleníti - a termelésnek ezen lendületnek induló, kevés költséggel aránylag nagy jövedelmet hajtó ága ismét hanyatlani fog, a in. királyi belügyminiszter úrral egyelérlőleg felhívom a törvényhatóságot, intézkedjék aziránt, hogy a méhlenyésztéssel foglalkozó közönség az emiitelt szőlő területeken a méhészet tízesében a hatóságok által ne akadályoztassék. Budapesten, 18'Jl. április hó 19-én. Bethlen. 4318. K. u, , , , I Szabolcsvarmegye alispanjatól. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Göniörvárniegye alispánjának 5391/91. sz. átiratát másolatban oly felhívással közlöm, hogy annak értelmében a nyomozást, tartassa meg s eredmény esetén a községek a járási főszolgabíró utján hivatalomhoz jelentést tegyenek. Nyíregyházán, 1891. május 5-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Göniör-Kishont t. e. varmegye alispáni hivatalától. 5924/91. sz. Valamennyi társ törvény hatóság nak. Bried, Brjad vagy Briszák Mária kórházi ápolt nőnek, állítólag Bried, Brjad vagy Briszák József Ginisz Zsuzsán ni házastársak törvényes házasságából Szinóbányán 186.'. évben született, illetősége megállapítandó lenne, de mivelhogy tartózkodása ismeretlen, vele a tárgyalási közvetlen módon felvenni nem lehet. Kinyoinoztatásál, siker esetén aziránt kiliallgattatá-.it, noni tévédett-é kórházba felvételekor atyjának kcivszlnevében, miután sógornéja szerint atyját Mátyásnak hivt ik '? neiu lehet-e az anyakönyvbe anyjának neve, inig atyjának első nejéről tévesen beírva Szingú Zsuzsánn.itiak Ginisz helyeit 'i megkapta-e cselédkönyvét időközben -zinóbányui illetőséggel ? s ha igen, cselédkönyve fölapjának másolatát vétetni s a kihallgatási jegyzőkönyv kíséretében niegkúldelni kérem, mindenesetre pedig becses értesítését várom, ltiuiaszomhat, 1891. április hó 11-én. Alispán helyett: Ijlnuy, s. k. főjegyző. Bérlet rendszer ii iik a inozögtizdasii^bnii. 1848. elótt hazánkban b Tietek a mezőgazdaságban csak szórványosan fordultak elő. A birtokos-osztály, a magyar nemesség, mondhatni kivétel nélkü 1, házilag unga kezelt ' birtokait. Mi által a mivolt elotn, az általában hazafi is érzelmű nemesség, még azon esetben is, ha a birtokok tiszttartóságok által kezeltettek, a miveletlen elem, a mezei munkásokkal folyto IOS érintkezésben lévén, a köznépet nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is, még pedig leli 't mondani, mindég nemes irányban betolj ásol ta E befolyásolás következménye volt a közuép, kiválóan a magyarajku ik részéről átalában tapasztalt azon tisztelő ragaszkodás, melylyel az a parasztföldmives az u. n urak iránt viseltetett és a melylyel, a megpróbáltatás napjaiban csodákat lehetett mivelni, dicső korszakot alkotni hazánk történelmében, korszakot, melynek fénye át fog ragyogni minden bizonynyál a jövő századok éjjelén. Ez a helyzet megváltozott. Ne áltassuk magunkat. Az erkölcsök annyira meg vannak romolva általában, a materialistikus világnézet annyira áthatotta a gyakorlati élet minden viszonyait, lehet mondani vallás és nemzetiség különbség nélkül, liogy ha valamint nem gondolnak ki az irányadó körök, inig nem késő, mig össze nem gyűlnek politikai és társadalmi életünk egén a fejünk felett a már ugyancsak tornyosodó, szörnyű méhökben vészes villámokat rejtő fellegek: támadhat egy uj özönvíz, mely elfogja seperni e fekete főidet és lesz jajgatás és fogaknak csikorgatása, liogy kő köven nem in irad, bízunk különben bánuilatrainéltó uiiveltségének nagy ternp'otnában! E sorok írója táv ólról sem vágyik a „ zavaros" ban halászni. Teljesen meg van elégedve szerény anyagi helyzetével. De kell hogy fájjon mindén igaz honpolgár, minden emberbarátnak, ha látja, hogy a szegény földmives nép az u n nevezett földuzsora miatt (mondhatni, legalább a mi vidékünkön, csak ejy évtized óra kezd ez az erkö'csi betegség fenyegc tőleg fejlődni kifele) immár több helyen nem tudván megélni tisztességesen, idehagyja örökre liizáját, vagy p dig uem hagyja el a h,.za szent földjet, (különösen a tősgyökeres magyar elem) meghal inkább, de elkeseredésében fellázad a törvényes rend ellen, szinte odakényszerittetvén Nagyon természetes: az actio reactiót szt'íl; „aki szelet vet, vihart fog aratni". A földbirtokosok ne örüljenek, ha bérbeadván birtokaikat; tekintet, nélkül az illető vállalkozók jellemére, e rendszerrel, a nagy, tehát egészségtelen versenyben jövedelmöket emelni udlák. Mert „was zn viel, ist ungesuud." A bérlők pedig a magok jól felfogott érdekükben is fognak cselekedni, ha nem fogják elfeledni ami német példabeszédet „eile, mit weile", nurt különben úgy járhatnak, mint az „ Aesopus kutyája Átalában nagyok és kicsinyek mindig szemök előtt tartsák amaz igazán humánus német közmondást „élni és élni hagyni" (lebeu und lében lassen), inert az ember kell, liogy bírjon valami keveset az anyagiakból, hogy boldognak érezze magát. d^. bizony (tulajdonképen) nem kell sok. I)e unik®^Inég^az a kevés tincs meg sok embernek! Isten rendelése ez? Okoskodással (de csakis okoskodással) az Istenség eszméjére sokat rá lehet kenui! . . . U 'gi példabeszéd az. még abból az időből való, mikor Sajónál az 124l-ik évben az .egyetneinértés" szinte megásta sírját a magyar nemzetnek (csak a csodás gondviselés őrködött felettünk, hogy már akkor örök időre el nem sepertettüuk a föld színéről) liogy „akit az Isten megakar verni, legelőször az eszét veszi el." Az Istenért, legyen azért eszünk, értsük meg egy mást, inig nem késő. Nyujt-u ik egymásnak testvérkezet mi népek, vallás és nemzetiség külömbség nélkül a közös haza szent oltára előtt, az élet minden viszonyaiban a „közjóllét" biztosításira megtagadván magunkat, önző érdekeinket. Akkor eros lesz és csak akkor lesz erős ez a Magyar állam, mert boldog lesz : liogy rajta a pokol minden kapui nem vesznek diadalt. Külömbeu felek, Bíbel tornva les/, az a Magy .r állameszme minden ál'amositás, ; kisdedóvodáskodás etcetera daczára —min fogjuk azt soha rendíthetetlen alapokra felépíthetniJ K á 1 mánczlie 1 yi János. V v.iriii ÍÍJTC tavas/a ki>z;yülé*o. — Május 12., 13. és 14. — Élénkség, zaj, élet az első napon, üres terem a mása dikon és harmadikon : így volt ez a vármegye legutóbbi közgyűlésén is Őméltósága, a főispán úr ölömének adott kifejezést, midőn a közgyűlést megnyitotta, hogy a bixottmátiyi tagok olyan uagy számmal je'eutek meg; másnap jellegzetes keserű mosolygás vonult át arczán, midőn elnöki székét elfoglalta. A: első IMJI -(50—"2<0 bízottmányi tag volt a közgyűlésen, a második napon pedig már csak 40. És érdemes e koustatálás mellett följegyezni azt is, hogy az első napi közgyűlés elintézve a tárgysorozat 4 pontját, ;lt> és egynéhány ügy elintézését a második es ugyananuyinak elintézését a hinnadik uapja megjeleut 30 bizottmáuyi tagra bízta. Szomorú perspektívát nyújt ez a részvétlenség, az érdeklő-lés kiveszéséuek ez a sivár példája, mert bizony igaza volt ama czikk írójának, ki e lap legutóbbi számábau az immáron végbement vármegyei közgyűlés iránt való érdeklódes mértékéből a jövendőbeli közigazgatás értékét vélve előre is ine^ilélhetőuek, uagy nemzeti szerencsétlenségnek jelezte, ha az állami tisztviselőkkel kormáuyzandó vármegyében az önkorináuyzati eleinek kötelességeiket teljesíteni elmulasztják. * * * A közgyűlés lefolyásáról adjuk a következő tudósítást : Első nap. Kállai/ András főispán — zajos éljeuzések között elfoglalván az elnöki széket — üdvözülte a nagy számban megjelent bizottinányi tagokat, s kérve az érdeklődést a közgyűlés egész tartamára, megnyitotta a közgyűlést. E'őterjeszté ezután a főispán űr, mely előterjesztését a közgyűlés fölállva hallgatta meg, hogy ő felsége a király és a királyné, Mária Valéria főherezeguőuek férjhezmenetele alkalmából a vármegye közönsége által kifejezett üdv kivánatokért legkegyelmesebb köszönetüket nyilváuiták. Bejelenté továbbá a főispán úr Pásztély Kovács János munkácsi g. kath. püspök elhunytát. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvében adott részvérének kifejezést, elhatározva egyszersmind, hogy a részvét e nyilvánításáról a munkácsi g. kath. székes fokáptalau jegyzőkönyvi 1 ivonaton értesíttessék. E/.u'áu Mikecz János főjegyző fölolvasta a nagy gonddal készített s a közigazgatás minden ágazataira nagy részletességgel kiterjeszkedő ali-páni idő-zaki jelentést. Az alispáni jelentésből — többek között — örvendetes tudomást vett arról a közgyűlés, hogy a különböző vármegyei alapoknál létezett tetemes hátrálékok, egy igen csekély összeg kivételével befolytak. A közgyűlés e nagy eredményért, az alispán és a fószolgabirák iráoyábm elismerését fejezte ki. Az alispáni jelentés kapcsán lírabocssky tinidéi indítványt terjesztett elő, hogy 1-ször a vizszabályozá-i Foty tutimii u mellé l< tetuu.
