Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-10 / 19. szám

Melléklet a „IMTvirvidék" 1891. 19-ik siámáhox. zására, több a sérelmes mint a kívánatos rész s ezen sérelmes részek mindegyike igeu köunyen kibúvó gyanánt szolgálhat. Ezt ugylátszik maga a miniszter is észrevette s e rendelet-tervezetét csakhamar bevonta. Hogy milyen vílto zással fog az uj rendelet-tervezet kikerülni, azr még nem tudjuk. Lehet, hogy c-ak a fűszerkereskedőket illető sérelmes része fog átdolgozta'ui, ami uem elég; okvetlen szükséges, hogy a szatócsok is bevouassanak a vasárnapi munkaszünet élvezetébe. Általában hibásnak tartom ezeu egész szakaszát a rendelet tervezetnek, a mely azért enged bizonyos engedményeket, mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkövetelik (?) Ha Angliában — ahol tudomásunkkal a fogyasztó közönség sokkalta nagyobb a miénknél — ez igényekről a fogyasztó közönség le tudott szokni a vasárnap megünneplése kedvéért: nálunk bizonyára caakhamar le fog tudni szokni. Azért végtelen kár s csak elkeseredést szülhet az a sokféle kivétel, amit a miniszter e rendelet- tervezetében czéloz. Azt értjük, hogy némely gyáriparnál nem lehet a vasárnapi munkaszünetet megtartani, mert az üzem félbeszakítása lehetetlen s itt intézkedik a törvény, hogy a munkások minden hóban egy teljes, vagy minden két hétben egy fél vasárnapon muukaszünetet élvezzenek; ami szinte elég mostoha intézkedés, de mégis több mint p o. a fűszeresek, akik a rendelet szerint még annyit sem élvezhetnek. A fogyasztó közönségre való hivatkozást nem találom semmiben sem indokoltnak részemről, mert a fogyasztó közönség két három hét alatt ugy hozzá szokik a vasárnapi munkaszüuethez, hogy eszébe sem fog jutni, miszerint valamikor vasárnap valamit vásárolt. A reudelet tervezet ezen szakaszát, inint a mely visszaélések s kibúvókra alkalmas csupán s csak a törvény satyrájának mondható, egészen törölni kellene s vagy általában vasárnap reggel hat. órától venné kezdetét a munka szünet, v.igy pedig 10, illetve 12 órakor; sem az egyiknek, sem a másiknak kárát nein vallaná a közönség szintúgy nem az ipar és kereskedelem. A kereskedő és ipartestületek igen helyesen járnának el, ha az országgyűléséhez intéznének feliratot e sérelmes rész ellen, mert a majd ujouuan kibocsátandó reudelet-tervezet az országgyűlés elé fog kerülni felolvasásra: hogy ezen a sérelmes szakaszon közkívánatra alapos változtatás történhessék. T. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 14-diken d e. 9 órakor tartja meg rendes havi ülését a nagytereuibbeu, Kállay András főispán elnöklete alatt. — A keddi közgyűlésnek uemcsak első, de egyik legérdekesebb tárgya is lesz az alispáni jelentés a közigazgatás mult évi állapotáról. Ez alkalommal a jelentésnek különöseu a közegészségügyre vonatkozó részére hívjuk 1 öI olvasóink s különösen a bizottsági tagok figyelmét. E -leütésből mindenekelőtt ama meggyőződést szerezhetik meg majd a közgyűlés tagjai, hogy Szabolcs vármegyének immáron van szervezett közegészségügyi adminisztrációja. Az a lelkesedés, páratlan ügyszeretet teremtette ezt meg első sorban, melyet e fontos érde keink iránt főorvosunk: dr. Jósa András táplál. Legújabb évi jelentésében két. fontos közegészségügyi érdek rendezésére tesz a főorvos úr kezdeményező javaslatot. A bába-ügy ez és a himlőoltás kérdése. A közgyűlés bizonyára megfelelő érdeklődéssel fog e kérdésekben tanácskozni. Mi ezúttal csak fölhívjuk erre a közfigyelmet. - Az államosítás kérdésében. Hont- és Alsófehérvármegyék az önkormányzat fenntartása, Szatmárés Soniogyvárniegyék az államosítás behozatala mellett hozott határozataikat megküldötték Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának is. Az állandó választmány e hó 8-ikán tartott ülésén abban állapodott meg, hogy ajánlani fogja a keddi közgyűlésnek, miszerint ez átiratokat egyszerűen vegye tudomásul, még pedig abból az indokból, inert Szabolcsvárniegye közönsége megmondta már véleményét a tervbe vett reform felől. volua el, pedig egész életének becsületes munkája hamvadt, el a lángokban. . . . Gróf Sziklay Dieties, Elemérnek édes atyj i óriási birtokot örökölt szü'eitől. Szülői korán elhaltak és ő egyik nagybátyjánál növekedett fel. Később huszártiszt lett s mint ilyen tele marokkal szórta a pénzt. Kalandjairól hites volt. játékát, melyen ezreket vesztett csodálták, társaságát keresték, finom modorát szerették. Harmincz éves korában megházasodott, de szerencsétlenül Három éves házasságából csak egy kedves emlék maradt: E'emér. A többi emlék fájó volt, mert nefe megfeledkezett hűség esküjéről és ez időtol fogva a gróf nem akart felőle még hallani sem. Elemért nevelő intézetbe adta, ő pedig elment utazni. B járta egész Európát, vadászott, kártyázott és mikor haza került azt vette észre, hogy alig maradt valami rom vagyonából Ez ínég jobban elkeserítette. Most már szakítani kellett kedvteléseivel, melyektől feledést remélt. Végre is abbau állapodott meg, hogy közli jő barátjával, Zabary ügyvéddel a dolgot, ki teendőire nézve útba fogja őt igazitaui. Zabary szívesen vállalkozott az Ugy lebonyolítására, biztosítván a grófot, hogy az egyensúly helyre lesz állítva. Azt ajánlotta a rófnak, hogy vonuljou vissza vagy öt évre legkissebb birtokára és foglalkozzék ott valami tudománysággal, vagy mezei gazdasággal. A gróf megfogadta a tanácsot. Öt év múlva sugárzó arczezal adta tudtára Zabary, hogy minden adósság ki vau fizetve. De Zabary öröme nem soká tartott, mert a gróf, folytatva előbbi életét, ismét csődbe jutott. Most már nem lehetett rajta segíteni, az összes vagyon elúszott az adósság teugerében, Mikor ezt Dienes gróf látta, zálogba tette családi ékszereit és külföldre ment, mig Elemért egyik nő rokona nevelésére bizta, Évek múlva sem jött hir Sziklay Dienesről; a világ el is feledte, azt gondolván felőle legfeljebb, hogy könynyelmüsége öngyilkosságba kergette. De talán senki sem sajnálta őt oly igazán mint Zabary. — Egy III-dik aljegyzői, szárntiszti s egy uj napdijasi állás rendszeresítése iránt fog előterjesztést tenni az alispán a legközelebbi vármegyei közgyűlésnek. A vármegyei közigazgatás nagyon felszaparodott s naprólnapra növekedő munkája igényli ezt a munkaerő szaporítást. Az állandó választmánynak is az a véleménye, hogy ez uj állások rendszeresítésére csakugyan nagy szükség van. — A színházi előadások kérdésében döntött már a városi tanács, megadván erre az engedélyt Halmay Imre színész direktoruak. Az előadások azonnal megkezdetnek, mihelyt az aréna-épületen a hatóság által megrendelt javítások foganatosítva lesznek. — A vármegyei erdészeti albizottság 14 dikéu d u. 3 órakor a kisteremben ülést tart. — Helyettesítés. Vay Géza t. főszolgabíró a Czike Lajos elhunyta által megüresedett t.-ladányi körjegyzői állásra Sinka János oklev. jegyzőt helyettesitette. - \éh. Vidliczkay József elhalálozása folytán a vármegye állandó választmányában egy tagsági hely megüresedvén, a választmány Járniy Ödön megválasztását ajánlja a közgyűlésnek. — Kései igények. Hogy hogy nem, deuikve eszébe jutott egynehány h jdumegyei községnek, melyek a legu'óbbi inegyerendezés előtt Szabolcsvármegyéhez tartoztak. hogy nekik talán megfelelő részben igényök van a nagykállói régi vármegyeházára. Meg is tették ennek érvényesítése érdekében a szükséges lépéseket s az ügy elő fog kerülui a 12 iki közgyűlésen. Édemleges döntésre azonban aligha fog kerülni a sor; az állandó választmáuyuak legalább az a véleménye, hogy egyelőre kül • döttség tárgyalja a dolgot. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a jó hajduinegyei elszakított testvérek uem informáltatták magukat kellőeu s nem tudják azt, hogy ez a tiszteletreméltó régi épület alig alig jövedelmez annyit, amenuyit esztendőnként rákölt fentartására kegyeletből a vármegye közönsége. — A Buttler-féle két alapítványi helyre nem kevesebb miut nyolcz pályázó jelentkezett, névszerint Ujfalussy Gábor, Trajtler DJZSŐ, Kubassv Sándor, Szilágyi B:la, Diószeghy József, Juhász Eruő, Marsalkó Gyula és Tőrös Béla. A pályázatok felett a keddi közgyűlés fog döuteni. — A helybeli nőipar-iskola kiállítása pünkösd 2 dik ós 3 dik napján, azaz e hó 19. és 20 dik napjain fog megtartatni. — Majáles. A főgimnáziumi tanulóifjúság kedvező idő esetén, tavaszi mulatságát a Sóstón május hó 27-én tartja. — Széjjel ugrott gulya. A város kállai pusztáján levő legelőn tartott gulya kedden délután, eddig ki uem derite' t ok miatt, széjjel ugrott. Lovas reudőrök más és harmadnap fogdosták össze a szökevény állatokat harmadik negyedik határban. — Jlegczáfolt ugrás. Fölkérettünk annak kijelentésére, hogy lapunk legutóbbi számának az a híre, mintha Estók Károly helybeli asztalos mester le akart volna ugorni esernyővel a toronyból, tévedésen alapult. A közönség, mely e látványosságra a lutheránus torony körül a minap összecsoportosult, az által ejtetett talán tévedésbe, hogy Estók Károly csakugyan foglalkozik egy ilyen ugró gépezet megszerkesztésével, mely az ő reménykedései szerint a tűzoltóságnál tesz majd hasznos szolgálatokat. Estók Károly különben kitűnő mesterember, ki aranyérmet is nyert már egy általa készített asztallal. Próba-bál. A.földi Károly táucztanitó, ki miudeu év tavaszán ellátogat hozzánk, f. hó másodikán tar totta meg próba bálját a főgimnázium torna csarnokában. Csakuetu teljes számmal jöttek össze apróbbuál-apróbb tanítványai, hogy bemutassák ti heti lázas buzgalommal folytatott tanulásuk eredményét. A buzgalom egész komoly lyá tette a kicsinyeket s mindegyik kész tánezmüvésznek tudja magát s ez még, érdekesebbé teszi az apró sereget. Kipirult arezok, a táncziskola kimért mozdulatai, a lázas sürgés-forgás oly derült elevenséget Zabaiy azalatt nagy hirre és névre tett szert. Szereucséseu végződő perei gazdag emberré tették. Tudományát, a jogban való otthonságát, szives és mindenkit lekötelező modorát nagyon sok ügyes bajos ember áldva emlegette. Családi élete nein volt ugyan egészen boldognak mondható, de ebben is megnyugodott és vigasztalást a munkában keresett. S ha teendői közt elfáradt, akkor a kis Eveliuuel játszadozott. Ilyenkor mosoly ült a jó apa arczán s órákig elnézte a szépen fejlődő gyermeket. Bár fájt neki, hogy fiút nem adott a Goudviselé, de hálás volt a kis leányért, is, ki neki anuyi örömet szerzett. Neje iránt miudig udvarias és tinóin volt, de az étkezés idejét kivéve csak ritkán találkoztak, ugy látszott, hogy egyikük sem óhajtotta a hosszasabb és gyakoribb érintkezést. Zabary egy tavaszi nap délutánján épeu ügyiratait tauulinányozta s midőn belépett hozzá Szentessy Jeuő, a leszámítoló bank vezérigazgatója Az ügyvéd bejövő barátja elé sietett és melegen szorította meg kezét. — Édes belátom, — kezdé a vezérigazgató, — igeu fontos ügyben kerestelek fel. Az ügy ugyan hivatalos, de tárgyaljuk bizalmasan. Ez illik hozzánk jó barátokhoz. Azért jöttem magam, hogy kettőnkön kivül ne tudjon senki a dologról. Zabary csodálkozva nézett barátjára. — Ismerem — folytatá Szentessy, — gróf Sziklay Dieneshez való visszonyodat. Tudom, hogy addig, ameddig lehetett, egész erővel igyekeztél vagyoni állapotát rendbe hozui. Tudtommal ez egyszer sikerült is, de másodszor már, miután adósságait kifizette uem maradt semmije. Bizonyára emlékezni fogsz, hogy bankházunknál tetemes összegig menő jótállást vállaltál a grófért, mert csak feledékenységből kifolyólag magyarázhatom meg, hogy egy év óta már a kamat sincs törlesztve. Egyébiránt győződjél meg saját szemeiddel. Zabary a meglepetéstől meg volt dermedve s még akkor sem tudott, szóhoz jutni, midőn Szentessy tárczá jából elővette a lejárt váltókat, melyek összesen hetven terjesztenek szét a tereinbee, melyet érdemes megnézni nem csak az érdekelt mamáknak. A teljes gondtalansávidám tanyája volt a másodiki próba bál, melyben részT vettek a C hüvelyk magasságú apróságoktól" fel e-esz az embernyi-emberekig. Dj ezekben a rövid ruhás kicsikékben is meg vau már az önérzet, ha azt tudja macáról hogy most tánezol! Milyen érdekeseu tud megapprehendálni, ha kosarat kap, vagy petrezselymet árulni kéuvteleu, bár ez ritkán fordul elő. Alföldi Károly rendező keze ideje korán elejét tudja venni ezeknek a nagyon rossz szokásoknak. Végre is a inásod'ki próba-bál sikerével meglehetnek elégedve a kicsikék, a mamák, de meg Alföldi Ur is. Jól mulattak, csinosan tánczoltak s ez elég a mamáknak ahhoz, hogy boldogak legvenok ha c-ak ez egy estén is, Alföldi űr pedig büszke lehetett arra a szép sikerre. A szokásos magyar szóló sem maradt el, mi: igen csino-an jártak Szesztay Sándor és Esztike' Hely pedig maradt e ég ahhoz is, hogy táuczrakerekedhesseu a történetesen ott megjelent aranyos ifjúság, s j írták igazi jó kedvvel egész éjfél utáu 2 óráig. — A kinevezendő közigazgatási tisztviselők fizetésére nézve illetékes helyen bizonyos megállapodások jöttek létre. Egyik föelv, hogy a fizetés nagysága neiu a vármegye nagyságától, vagy a kö'pouttól fog függni. Az utóbbira nézve csak a főváros alkot kivételt, amenvuyibeu ez állásokuál 25 százalékkal lesz magasabb a javadalmazás. Miuden állásnál az irodatisztek kivételével a fizetésnek három osztálya lesz. Ez osztályokban való előmenetel az érdem és szolgálati idő kombinácziója alapján történik. A fizetések egyik tervezet s'.érint a következők lennenek: Alispán: fizetés I. oszt. 2800 frt, II. oszt. 2500 frt, III oszt. 2000 frt; lakpénzök 500, 400, 300 frt. Utiátaláuy, miut a lakpénz. Jogyügyi taná csos: fizetés 2500 frt. 2300 frt, 2000 frt. Lakpénz 400. 300 frt. Tiszti ügyész: fizetés 1600 frt, 1400 frt, 1200 frt, lakpénzök 300 frt.. Alügyész: fizetése 1000 frt. 900 frt, 800 frt, lakpéuz 200 frt. Főjegyző: fizetés 2000 frt, 1800 frt, 1600 frt, lakpéuz 300 frt. Főorvos: fi'.etés 1600, 1400, 1200 frt. Utiátalány 400, 300 frt. Aljegyzők; fizetés 1000, 900, 800 frt, lakpénz 200 frt. Főszolgabíró: fizetés 1800, 1600, 1400 foriut, lakpénz 300, 200 foiiut. Utiátaláuy ugyananuyi. Szolgabíró: fi eíés 1200, 100, 900 forint, lakpénz 200, 150 forint. Alszolgabiró: fizetés 800 frt, lakpénz 150 frt. Járási orvos: fizetés 800, 700, 600 frt, utiátalány 250 fort. Járási számvevő: fizetés 700 frt, lakpéuz 150 frt. Járási közgyám: fizetés 800 frt, lakpmz 150 frt, uti átaláuv 150 frt. Árvaszéki elnök: fizetés 2600 frt, 2300 frt, 2000 frt, lakpénz 500 frt, 400 frt, 300 frt, uti átalány 500 frt, 400 frt, 300 frt. Árvaszéki ülnök: fizetés 1800 frt, lliOO frt, 1400 frt. lakpénz 300 frt. Árvaszéki tanácsjegyző: fizetés 1200 frt 1100 frt, 1000 frt, lakpia/, 200 frt. Irodi igazgató: fizetés 800 frt, lakpiuz 200 frt. lrodatisztek fizetése I osz. 600 frt, II oszt. 550 frt, III. oszt. 500 frt, IV. oszt. 450 frt, V oszt. 400 frt, VI. o-zl 350 frt. Lakpéuzük I, II., Ili, oszt. 150 frt, a többinek 100 frt. Azok a tisztvise'ők kik uti átalányuyal nem bírnak, mindaddig, a mig a raugosztályok egy külön törvény nyel szabályozva uem lesznek, szabályrendeletilog az eddig megállapított napi dijakban részesülnek. A fizetési osztályzatok azért állapitandók meg hogy jelenleg a fizetések különböző megyében különböző levén, a törvényjavaslat azou rendelete, hogy fizetés lejebb nem szálli ható, e modalitással könnyen kereszt ülvihető. — A szolyvai víz, melyet eredetileg és évtizedek óta szűkebb hazájában fiatal savauyű borokkal vegyítve szoktak inni, hírnevének eredetet azou körülménynek köszönheti, hogy még az ily borok mértéktelen elvezete után is a különben bekövetkezni szokott kellemetlen utóhatások is elmaradnak. Az orvosok megfigyelték ezeu paralyzáló hatást és csakhamar akadtak, kik a forrás gyógvhatását felismerték és azt széltében ajáulták és alkalmazták. Akár praeventiv sz^r gyanánt étkezés alatt, akár gyógyszer gyanánt a már kifejlődött bajok ellen véve: e víz sohasem hagy cserben; ki erről egyszer meggyőződött, az ezeu egyszerű, természetes tiszta és a melleít olcsó házi szert tniudeukor kéznél fogja tartaui. ezer forintot tettek ki. Sz mei reámeredtek a sárgás lapokra, melyeken saját nevét látta aláírva. Egy rettenetes sejtelem szállta meg lelkét. .. előtte volt egész rutságábau a gonosz tett. Gróf Sziklay Dieaes nevére hetveuezer forint értékű váltókat hamisított. De elnyomta feiudulását. Nemes lelke egy pillauatban határozott, kijelentette Szentessy előtt, hogy a váltókat ő irta a á, de azért nem fizetett, mert azon hiszeinbeii volt, hogy a gróf immár azokat régen kiegyenlítette. De mindegy — tevé hozzá mosolyogva — holnap reggel az egész összeget magaai viszem el a bankba. Fedezet vau nálam. Nem remélt követeléseket fizettek be nálam a gróf részére, mig a hiányzó pár száz forintot a magaméból fogom pótolni. Ez megnyugtatta Szentessyt, ki észre sem vette a harczot, mely barátja keblében dult és iniutáu elfoglaltságát hozta volna fel okul, elsietett. Mivel feltétlenül bízott Zabaryban, a négy váltót uem is vitte magával, hanem ott hagyta az ügyvéd közt. Csak most ocsúdott fel Zabary. Belátta, hogy a gróf rútul visszaélt barátságáva

1, de azért uem átkozta, hanem elhatározta becsületének megmentését. Nem akarta, hogy szégyeu és gyalázat érje a grófi koronát, de küiöuöseu Elemért, kit napról uapra jobban szeretett. A dologról nem szólt senkinek, ínég nejenek sem, hanem másni.p Ígéretéhez képezt — miut fentebb említettük — kifizette a hetvenezer forintot, az elmaradt kamatokkal együtt. Bármily nagy volt is az összeg, a jó ember uem tekiutette anuak kifizetését áldozatnak, hauem kutelességuek, melyet a barátságért tett, hogy megmentse a csa ládot a szégyen és megvetéstől. A bankban mindenki, még Szentessy is azt hitte, hogy a hetvenezer forintra volt fedezete Zabary nak. És ügy látszott, mintha uemes tettével új áldás szállt volna munkálkodására, mert rövid idő múlva ismét vagyonos ember lett es a régi tisztelet még fokozódott személye iránt. (Folyt, köv.)