Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-25 / 4. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 1891. 4-ik számáho

z. helyzetnek tulságig menő optiinisztikus, sőt hanyag, tétlen szemlélete jellemzi e kori, a mely pedig nagy kötelességek teljesítését és a fokozatos fejlődés követelményeinek más, talán kissebb fontosságú városok fejlődésével arányos kielégítését elenged1 tétlen életfeltétel gyanánt állitá az irányadók tetteinek góczpontjául. Nem történt meg. A multbau tévedéseket, tehát hibákat láttunk. A jelen igyekszik azokat helyrepótolni, talán merészebb buzgalommal, mint azt az egésszséges fejlődés feltételeinek szemmoltartása megengedné. D; mert kétszeres kötelességet teljesít akkor, midőn a inult hibáinak helyrepótlása mellett a saját munkakörének kiszabott terét is megvalósítani is törekszik, tehát föltétlenül méltánylandó s kell, hogy mindenki alapot merítsen ezen körülményből a jövő iránt táplált reményeihez. Nemsokára teljes befejezést nyer a nagy lovassági laktanya építése. Ugyanez áll az idétlen fatornyu törvényszéki palotának építésére is. A vármegyei székház építésének megkezdése küszöbön áll s végül a városnak villany vagy gázzal való világítása érdekeben megindított mozgalomnak a közei jövőben leendő megvalósítása iránt is alapos reményeket táplálh itunk. Mind oly tényezői a halad is;iak, melyek méltán felkölthetik bennünk ama reményt, hogy Nyíregyháza város kivivandja magának geógraphiaí hely zete és már — lakosságának előnyös jellemvonását képező tulajdonságuk folytán az őt méltán megillető pozíciót S'.abolcsvármegyében. De mindezektől eltekintve, Nyíregyháza váró1891 -ík évi költségvetése s ennek kapcsolatában felmerülő dolgok a legteljesebb mértékben megnyugtatók a jövőre nézve. Az indokolatlan takarékosság, mely minden pénzáldozattal járó újítás iránt idegenkedéssel viseltetett, s a mely aztán krajezáros gazdálkodássá fajult, nem uralkodik annyira az idei költségvetés fölöi-t, már csak azért is, mert jogot ad a város vezetőinek oly dolgok iránt is megtenni az előleges tanulmányokat, melyeknek megvalósítása okvetlen p jnzáldozattal fog egykoron járni, bár ennek fejében elég visszatéritményül fog szolgálni az, hogy a város egyiránybau való fejlődése megadja minden téren való haladásához a megkívánt feltételeket. Ilyen pl. a város jobb világításának a kérdése, melynek teljesülése okvetlen maga után vonaudja a pangó ipar föllendülését. Nyíregyháza per excelencJ földműves viros hol az ipar kizárólag azon szükségletek kielégité sére törekszik, melyek a fejlettség ezen fokán vannak ndva, de egyáltalában nincs tere oly fejlődésre, mely követelőbb s tágabb körű igényeket is szem előtt tarthat. Nos ehhez a kérdéshez, t. i. a város jobb világításának kérdéséhez ily nagy közgazdasági érdekek fűződnek. Szerencsés vasúti összeköttetésünk, s más egyéb kedvező körülmények nem csupán a liázi dolgok és ipari czikkek készítésére indíthatják iparosainkat A „NYÍ1IVIDÉK lÁRCZÁJA." A skuptsina. — Vá'asz egy interpellációra. — Interpelláltak a minap, hogy minek avatkozik a „Nyírvidék" Szerbia országának a dolgaiba. Az interpellá'ó úr a gyöngébbek közül való volt Ezzel a megnyugvással tettein félre, — t. i. a papírkosárba — a levelet, amikor egyszerre eszembe jutott, hogy ennek az érdemes urnák mégis csak vau egy kis igaza. Egy rövidke tárcza jelent meg ugyanis két hét előtt a „Nyírvidókben, amelyben belékerült valahogy ez a szó: skuptsina. S még csak egy utmutató csillagocska sem volt mellette s felnőttek oktatására szolgáló magyarázat a vonal alatt, hogy ez a szó, itt a „Nyírvidékiben mit jelent. Hát vágynák dolgok ez világon különbnél különfélék és az is igaz, hogy sok miudeu megtörténik egy vidéki lapszerkesztővel. A fenséges szerb nép bizonyára nem fogja sértett, hiúsággal rossz néven venni Náczi bácsitól, hogy meg alkotója és diszelnöke a mi skuptsinánknak. És Ön édes interpelláló úr, ugyebár kezd eszmélni kissé. Mert Náczi bácsit okvetlenül ismerni kell s észre kellett vennie, hogy milyen nagyon tévedett, mikor ő szerb királyi felsége parlamentjére gondolt. Náczi bácsi ós a szerb skuptsina! Hiszen ő is ott volt a dicső honvédek között, akiknek szuronyai előtt futottak a ráczok. Ezzel tehát tisztába volnánk, s most midőn föl nyitottuk kissé az ön szemeit, következik megmoudása annak, hogy miért volt egy kicsit mégis igaza ? Azért, a miért most ez a tárcza czikk születik : hogy mondjunk el valamit a skuptsináról. A nyíregyházi skuptsina a társaság-szeretés, jó kedély, étvágy-csiuálás, gondtalan tracscsolás, ártatlau tréfálózás köztársasága Mindaddig azonban, mig erre egy oly hatalmas tényező nem sarkalja őket, mint az olcsó munkaerő megszerezhetése, nem várható, hogy e sziik körön túlterjeszkedve, ipari és gyári várossá fejlődhessék Nyíregyháza városa. Talán nagyon is elméleti színezettel bír eme fejtegetés, mely a való élet rideg tapasztalatát nem méltatja kellő figyelemre, ügy lehet. De épen a tapasztalat győzhet meg arról bárkit is. hogy nagy befektetések és iutensiv erejű tőkék korántsem koncentrálódnak oly helyre, hol megfelelő forgalomra, tehát erőteljes intézmények fennállásához megkívánt feltetelekre nem számith tnak. s inkább húzódnak oda. hol ezek inkább m»g vaunak adva. S hogy ugy a lovassági laktanya és a törvényzéki palota épitése, valamint a tervbe vett világítás javítási mozgalom megfelelnek ama fontos czélnak: az kétségtelen, s épen ezért üdvözölve fogadhatók. Mindezen kérdések nagyrészt vagy a megvalósításhoz közel állanak, vagy pedig megvalósításuk ••lőre látható. Vannak azonban oly dolgok is, melyek ez idő szerint csupáu mint jámbor óhajok elnek e áros haladását szivükön viselőknél. Ilyen például — mint az a „Nyírvidék" ez évi 1-ső számának vezérczikkeben helyesen fel van hozva — a városi hotel és színház ügye, sót tovább menve a város rende zetlen utczái és terei szabályozási ügye is. Nyíregyháza a jelen év első 10 napján foganatosított népszámlálás eredményei szerint 27,084 lakossal bír. Elég nagy és elég intelligens tehát alioz, hogy az előrehaladott kor minden igényeinek megfelelő szállodával és állandó színházzal elláttassák. Minden évben elszokott jönui egy-egy a vidékiek közül a legjobb színtársulat vendégszerepelni 3 0—40 előadásra városunkba, s daczára annak, hogy elég műértő közönségünk van, legtöbbször üres ház előtt kénytelen előadásait megtartani. Tévednék, ha ennek egyik legfőbb okát nem abban keresném, hogy az a rozzant alkotmány, mely az u. n, zöldség téren disztelenkedik, zavarja el a szini-előadásokat élvezni tudó közönséget a színház látogatásától. Alapja elkorhadt, tetején a nap sugarai találnak utat az ingyenes bemenetelre, s ha véletlenül egy erős nyári zápor jő az előadás alatt, még örülni kénytelen az, aki száraz bőrrel tud belőle megmenekülni. Csoda-e aztán, hogy városunkból az ide fanjarodott színtársulat többnyire anyagi zavarokkal szokott távozni. Észszerűen csinálva, más városok píldájára könnyen ki lehetne vinni egy állandó színház építését, természetesen összekötve egy nagy szállodával, anélkül, hogy az a város nagy anyagi megterheltetését vonná maga után ! Ott vau végül az utczák szabályozása s a forgalom igényei szerinti kibővítése. Például a vasútra vezetü útnak. Forgalmunk — liüa Istennek — a vasúti állomás felé annyira gyarapodott, hogy azon a pár ölnyi széles uton a teher és személy közlekedés együtt-tartása teljes lehetetlen. Nagyot itt van tehát az ideje annak, hogy ezt az illetékes tényezők kellő figyelembe vegyék s találjanak utat e hiányok pótlására. Ezt méltán elvárja tőlük a nagy közönség, annál is inkább, mivel a villany vagy gázvilágítás behozatala érdekeben megindított mozgalom joggal felébreszté benne a reményt. _k _

a. A 24. Szeretve tisztelt megyei főorvosunk érdekes és fontos havi kimutatása szerint a lefolyt hónapban 24 gyermek veleszületett gyengeségben halt. el és azt a kérdést vetették fel: mi oka lehet annak? Hadd szólljak én is hozzá, miut egyik igénytelen őre a közegészség ügynek. Szerintem lent elősorolt ok lehet arra befolyással, hogy a veleszületett gyengeségben elhalt gyermekek perczentje ily nagy. Legelőször is abbau rejlik egyik főoka, hogy halottkémletünk — kevés kivétellel — egytől utolsóig tudatlan, tauulatlan parasztemberek kezében nyugszik és ezek állapítják meg kénye-kedvök szerint a kórismét, vagy jobban mondva a halál okát, és igy vagy gyengeségben, (ha a gyermek halála előtt nem igen szo"pott) vagy a halotti foltokról ítélve kelevényben halt el. De azért e téren is haladást találunk, mert csak egy néhány évvel ezelőtt olvastam a b—i halottkém kimutatását, melyben szóról szóra az volt irva: „beteg lett hideglelésben, meghalt hascsikarásban." De ha e ket halálokon kivül a tudatlan halottkém más halálokot ír kimutatásában, akkor is uem az ő saját meggyőződése, hanem azt csak úgy írja le, a mint az anyától hallja, ki már előbb egyszer vagy másszor az orvoshoz vitte beteg gyermekét. Tehát első helyen oktassuk a halottkémeket, mi ugy, is a törvényben gyökeredzik. Szerintem a kör vagy járás orvos hetenként, vagy a hányszor a községeket látogatja a halottkémet oktassa a szükséges tudnivalóban ós e fáradságát a község dijjazza, és csak az igy jól betauitott és a megyei főorvos úr által megvizsgázott, és bizonyitványnyal ellátott halottkém fungálhatna. A második ok — a nép szegéuv voltánál fogva — hogy a terhes anya roppant rosszul táplálkozik, hozzá járul még a nehéz munka egész nyáron által, téleu pedig a rossz, nem elegendő ruház-it, a rossz, bűzös szobábaui lakás; és igy azon auya méhében lévő csecsemő uem kap elegendő tápszert, a mi az ő kifejlődésére kártékonyán hat, Ha mint orvost egy oly szegény házhoz hívnak, (már csak azért is, hogy büutetés alá ne essenek a szülők) megszorul szívem, ha látom, hogy egy jól kifejlődött, szép gyermek helyett egy piczi, vézna, kifejletlen csecsemőt látok, kiuek sirása som olyan, mint más gyermeké, hanem egy gyenge nyekegés, ugy fekszik ott, az arcza csupa redő, se uem él, se nem hal, egy váz, mig 24—36 óra lefolyása után a kis lélek kihal belőle. Ilyenre aztán az orvos tiszta lelkiösmerettel mondhatja: „veleszületett gyengeség." Egy másik ok is, legalább uagy befolyással vau a csecsemő életére és későbbi kifejlődésére, a mit erős mezei munka után terhes nőknél tapasztaltam, a gyakori méh vérzés a terhesség folyama alatt. Az úgynevezett „angyalcsinálók" hála az égnek, mi ritkábbau léteznek megyénkben. Braun Fülöp, orvoB. A dadai felsöszolgabirói járás felekezetnélküli népnevelési egyesületének nekrológja. Néhány évvel ezelőtt nagy hűhót csaptak a dadai felső szolgabírói járásban egy felekezetnélküli népnevelési egyesület felállításával. Az eszme a megyei népnevelésügyi bizottságtól indult ki, mely bizottságnak idealizSzékhelye az Adler sörházában egy hosszú asztal, mely kánikulában és hófúváskor egyaránt, minden este 6 órakor megtelik. Tagjai véralkatuk szerint igen pontosak; e köztársaság tehát konzervatív jellegű. A saját külön fedeles sörös poharaknál van e jellemzőbb konzervativizmus. Tudja-e ön azt édes interpelláló Urain, hogy mit jelent ez a saját külön sörös pohár ? Hát van mindeniknek dekorált fedele, melyről Neuman már a gazdáját ismeri. Ennek a pohárnak a gazdája pontos, miut az óramutató. Jön és megy naprólnapra egy és ugyanabban az időben. Olthon a feleség tálaltalja a pecsenyét s csakugyan nyílik az utczaajtó. Terítve az asztal, hozzák a vacsorát. Millyen nagy garanciája ez a házi rendnek. És azután milyen fölfrissülve, napi gondjai milyen megszabadulásával érkezik haza férjem-uram ! Édesebb a csók, a mit kapunk a feleségtől, és sokszorozva érezzük, hogy a családi tűzhely melege milyen nagy gyönyörűség ! Kezdi-e már megérteni Uram, hogy mi az a mi skuptsinánk ? Mondok róla még egyebet is! A társaság elejéből valók e köztársaság tagjai. Nem nagyképű spéciesek, akik féltik egyéniségük mesterséges mázát a napról-napra való érintkezés kopásától, hanem meleg kedélyű emberek, kik éltető részei a társaságnak s temperamentumuk szériát a társaságban való élés által nyernek életet, fölfrissülést. Bíró, katona, ügyvéd, orvos, tauír, mérnök, gazda és a szellemi munkának sok más irányú képviselői alkotják ezt a köztársaságot. Erről, arról, sok miudenról vau szó napról-napra ebbeu a társaságban. A bíró aktái, a katona ügyetlen huszárjai mellől, az ügyvéd kliensei közül, az orvos páciensei jajgatásai, a tanár pajkos és nehézfejü tanítványai, a mérnök sinus és cosinusai, a gazda silány vetései és rossz cselédei, a gyógyszerész a ki nem tizetett újévi kontók — és a többiek is mindmegannyi nehéz élet gondjaik elől menekülnek ide s találnak itt üdülést, ebbeu a művelt körben. Sok okos eszme született meg már itt ebben a társaságban, s ami lényegesebb, a különböző szempontok és megítélések rostáján megtisztulva, sok üdvös dolognak társadalmi fölkarolása indult meg már a skuptsinából. Nevetni fog talán, hogy ilyen komoly haugba kaptam'? Van is egy kis igaza! Mert a skuptsina, mikor komoly dolgokról beszél is, a jó kedély, elvetett gondok köztársasága. De azért s talán épen ezért ér nekünk legalább is annyit, miut az a másik skuptsina ott — Szerbiában. A ki legény, házasodjék. . . . — Farsaugi csevegés. — Özvegy embereknek sem árt, ha van kurázsijok most a kapálás felől mindenki ráér; a nagy többségnek; csakugyan ez a házasodási ideje. A farsangi csípős hidet;, a ropotró havon tovasurranó szánkán ülő. leghaloványabb menyasszonynak is piros rózsákat fest miudkét orczájara, egy kis ártatlau felborulás csak fűszere a nászrepülés zajongó vidámságának. Olyan fűszere mindenesetre vau, mint a kerti sáfrán a húslevesnek A lelki atyák is bőven ellátták magukat a szent eskü kéjesen szorító békóival, várják a csóktolvajokat, szivrablókat, hogy az oltár előtt kivallassák s azután, páronként öszevasalva, kísértessék abba a várba, mely némelyeknek tüudérvár — egy darab a paradicsomból, — másoknak elátkozott vár, paprikás pokol; hol az ördögök vér fagylaló hahotája az angyalok túlföldi, andalító zenéjével olvad össze. Ilyen a házasság vára. A házasságot ostrom alatti várhoz is szjkás hasonlítani melybe a kinn levők be szeretnének menni, a benn levők pedig kivágynak belőle. Eme hasonlat azonban, tekintve a megrökönyödött vén legéuyeket s a boldog házasok millióit, igaz is, nem is. Mondjuk, hogy vannak vitézek, kik a vár falához dörzsölik köpönyegoket. a nélkül, hogy arra felmászni merészelnének; de vanualc ám Szondi Györgyök is! . . .