Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-03 / 18. szám

,N Y í lí 1 1> E íi.' Anarcs, Fényes-Litke, Kouioró. b) Második összeirási szakasz: Dögbe, Veresmart, P.-Rozsály, Kékese, Ka nyár, Dombrád (Óntelek), Berencs. c) Harmadik összeirási szakasz: Mándok, T.-Pálcza, Bezdéd, Tliuzsér, Őrmező, Orladány, Benk, L.-Petii. Lövő, Kis- és Nagy-Báka, Gyüre, Kis- és Nagy-Varsány, B.-Aranyos, K.-Apátlii, Cs.-Kenéz, Goniz.se. d) Negyedik összeirási szakasz : Zsurk, T.^SzentMárton, Eperjeske, Mogyorós, Eszeny. Szalóka, Ágtelek. 4. A bogdányi választókerület, a) Első összeirási szakasz: Gáva, Berezel, Paszab, Buj. Kótaj, Ibrány. b) Második összeirási szakasz: Halász, Kemeese, Putád, V.-Megyer, Pazony, Oros. c) Harmadik összeirási szakasz : Napkor, Apagy, Tara, Sényő, Télb, Székely, d) Negyedik összeirási szakasz: Bogdány, Gégény. Demecser, Keék, Beszterecz. e) ötödik összeirási szakasz: Pátroba, Tbass. 5. A tisza-löki választókerület. a) Első összeirási szakasz: Tisza-Lök. Tisza-Dob, Tisza-Dada, Büd-SzentMihály, Tisza-Büd, Tisza-Eszlár. b) Második összeirási szakasz: Baáj, Csobaj, Pthrügy, T.-Kenéz, T.-Ladány, Tardos. c) Harmadik összeirási szakasz : Polgár (MargitaPuszta). d) Negyedik összeirási szakasz: Balsa, Szabolcs, Vencsellő. Timár, Rakamaz, Nagyfalu, Vís, Zalkod, Kenézlő, Királyteleki-puszta. Az elősorolt összeirási szakaszokban a választók névjegyzékének kiigazítására kiküldetnek: 1. A nagy-kállói választókerület első szakaszába elnökül ifj. Szunyoghy Bertalan, tagokul Gencsy Sámuel, Morvay Ignácz ; második szakaszába elnökül Szent miklósy Sándor, tagokul Major Sándor, Dankó Pál. 2. A nyir-bátori választókerület első szakaszába elnökül Bory Béla, tagokul Borcsik Gyula, \'árady István; második szakaszába elnökül Gergelyfy Ferencz. tagokul Gergelyfy Dezső, Mikolay György; harmadik szakaszába elnökül Péchy Béla, tagokul Keresztesy Sándor, l'jlaky Gyula; negyedik szakaszába elnökül Tóth István, tagokul Nagymáthé Albert, Szitha Ferencz; ötödik szakaszába elnökül Okolicsányi Lajos, tagokul Jármy Elek, Okolicsányi Ferencz: hatodik szakaszába elnökül Kállay Elek, tagokul Bleuer Béla, Nagy Sándor (K.-Semjén). 3. A kisvárdai választókerület első szakaszába elnökül Liptay Béla, tagokul Erőss György, Petrovaj János; második szakaszába elnökül Xozdroviczki György, tagokul Schuszter Ferencz, Moravek Gusztáv; harmadik szakaszába elnökül Porsolt József, tagokul Tóth József, Madácsy Boldizsár; negyedik szakaszába elnökül .Szabó József (Eszeny), tagokul Maka\ Miklós, Jármy Andor. 4. A bogdányi választókerület első szakaszába elnökül Darvas István, tagokul Günczy László, Petl'iő Antal; második szakaszába elnökül Kállay Jenő, tagokul Géezy Ádám, Mikecz Ferencz; harmadik szakaszába elnökül Kállay Leopold, tagokul Lányi Antal, Simák István: negyedik szakaszába elnökül Székely Benedek, lagokul Farkas Boldizsár, Jeney István: ötödik szakaszába .Ilinkül Csajkos Miklós, tagokul Vágó Lajos, Majos Ferencz. 5. A tisza-löki választókerület első szakaszába elnökül 1 Szomjas László, tagokul ZatliureczkA Gyula, Borbély Sámuel; második szakaszába elnökül liugdy János, (agukul Virág András, Czike Lajos; harmadik szakaszába elnökül Bányász Sándor, tagokul Exinger Ferencz, Virányi János ; negyedik szakaszába elnökül Szentmarjuy Dícnes, lagokul Fábry Károly, Horváth Gyula. A kép viselő választók névjegyzékének kiigazításira a folyó év május hó 15-élől május hó végéig lesznek a határidők az összeíró küldöttségi elnökök által kiltízendők. i mely határidőn belül a küldöttségek munkálataikat bele- | jezni s a végső határnapig jelentéseiket a kiigazitott. i illetve összeállított névjegyzékkel és a küldötLség eskütételi jegyzőkönyvével együtt a központi választmányhoz beterjeszteni kötelesek. Ezen határozat hirdetmény alakjában kinyomatni, a küldöttségi elnököknek az 1891. évi névjegyzék és a szükséges nyomtatványokkal a küldöttségi tágoknak, a vármegye slispánjának, a központi választmány jegyzőjének alkalmazkodás, a járási főszolgabiráknak, a községek elöljáróinak kifüggesztés és szószékrőli, valamint dobszó utján kihirdetés végett megküldetni, valamint a „Nyírvidék" hivatalos lapban 2 egymásután megjelenő számban közöltetni rendeltetik. Kell Szabolcsvármegye központi választmányának 1891. évi május hó 2-án Nyíregyházán tartott üléséből. Jegyzette Vidovich László, közp. vál. jegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 189 1. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Máramaros-Sziget város polgármesterének 2665/91. számú hirdetményét tudomásvétel és közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1891. április hó 23-án. Miklós László, alispán. 2665/91. sz. Hirdetmény arról, hogy az 1891-ik évi m.-szigeti októberi országos vásár ez évben kivételesen október 5—lft-ig fog megtartatni. Kell M.-Szigeten, 1891. április -1-én. Maildics József, polgármester. 3070. K. 1891. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregj háza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomásulvétel, illetőleg közhírré tétel végett értesítem, hogy az 1890. l-ső t.-czikk alapján kivetendő útadó nyilvántartására és kezelésére vonatkozó s a magy. kir. kereskedelemügyi miniszter 16,063/1. 1891. számú rendeletével megállapított minta szerint készített útadó-főkönyv és utadóbefizetési könyvecske Jóba Illek nyíregyházai lakos lap kiadó és nyomdaiulajdonosnál 100 ivenként 2 fiijával, 100 könyvecske öt évre szóló ugyancsak 2 fiijával megszerezhetők. Nyíregyházán, 1891. április hó 19-én. Miklós László, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 4142. K. ~~ 1891. A főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgárniostc" rének és a községek elöljáróinak. Szatmárvármegye alispánjának f. évi 5808. számú megkeresését közhírré tétel és alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1891. április hó 27-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) 5808/891. Szatmárvármegye alispánjától. Szabolcs vármegye tek. alispánjának* Nyíregyházán. A folyó évi február hó 7-én 21667. sz. a. kell intézkedésemmel közölt törvényhatósági vásári kimutatásban az utólag beérkezett jelentés szerint a krassói májusi és juliusi országos vásárok határideje tévesen lévén kitűntetve, hivatalos tisztelettel az iránt keresem meg, hogy sziveskeejék közhírré tenni, hogy a krassói májusi vásár május 5-én. a ju'iusi vásár pedig julius hó 7-én fog megtartatni. NagyKároly, 1891. április hó 17-ón. Alispán helyett: Zanathy, megyei főjegyző. Egy „lintároznt-képtelon" közgyűlés. Hetven és néhány ezer lio'd szabolcsvármegyei ártéri föld érdekeltségének, a Nyirviz társulatn ik közgyűlését e hó 30-dikára összehívta a társulat kormánybiztosa, hogy az immáron befejezett szabáA „NY1KVIDÉK TÁRCZÁJA," Vasút mellett. Szép vetéssel beborítva Hevesmegye földje, Jó oz Isten — b3 aratást ígérget a zöldje. Széles Alföld zöld vetését Vasút szeli á'ial 0 tan izáguld a gőzkocsi Nehéz mozdonyával. Barna legény tinót óri/. — Vagy két-h :rom állat Nem sok kárt tesz — itt a szélen Lt-gelhet magának. Fehér halios gyenge felhi Világos kék égen Azt bámulja, azt nézegi A legény már ré^eu. M,ijd a fildre visszahajlik Szeme pillantása, Mintha almát zavarná meg Vasút robogása. P.isztor gyerek (ll mellette, Oda veti i nuek : — Se szomorún, se nem vigun — • Kövesd fele inen ek.« C/.óbol Mluka. Evelin.*) (Elb szélés.) Irta: Konoa Akoa. Egy műkedvelői előadás próbáján láttam először.... Sohasem feledtem el azt a csodálatos hatást, amit, ez a kis leány a találkozás első peiczeben reám gyakorolt. . . . Amint beléptem a színházul szolgáló terembe, egymásra tekintettünk és én, ismeretlenül bár, de önkénytelenül meghajtottam magamat előtte és éreztem, hogy a vér arezomba szökött. *) Mutitv.iDj a sz rzáuek legközelebb megjel. n -ndó elbe«*élé»-kötetébó'. Valami népszínművet játszottak, melyben Evelinnek uem csekély szerep jutott. Csicsergett, miut egy jó kedvű madár és niidőu csengő hangján elénekelte azt a szép dalt: »Ne itélj el, ne itélj el engemet, Hogy ii szivem újra éled és szeret; Csittitgie.tam, altatgattam, de biábi Kétszer nyílik az ákáczfi virága< — éu el voltam bűvölve, de ugyauakkor egy haug azt súgta szivemnek; kerüljem Evelint örökre, mert sok fájdalmának leszek még tanuja. Euuek daczára már másnap megismerkedtem Eveliunej és csakhamar jó bará ok lettünk, ő nekem dalolt, éu ped'g olvastam ueki a költőkből. Gyakran észrevettem, hogy egy-egy méla költeménynél hangom remegett, mig az ő szép szemei egy-egy fájó dalnál kényekkel teltek meg. Ha e könyeket láttam, nem tudtam tovább olvasni, hanem csendesen betettem a könyvet, kimentettem sietségemet, kezet fogtam vele és távoztam. De másnap ismét ott voltam; tanulmányozni akartam Evelint. Mikor először találkoztunk tizenhat éves lehetett. Magas, nyúlánk termete elegáns kinézést kölcsönzött neki. Nem mondom, hogy rendkívüli szépség vnlt, de valami báj ömlö t el rajta, mely öukéuytelenül hódolatra késztette az embert. Finom metszésű, píros aj kai körül folytonosan mosoly játszott, mely oly jól illet halvány arczához, melyet beszedi s két szeme oly vonzóvá tett. Egyszerűen, de ízléssel öltözött miudeuha. Selyemnél lágyabb hajában és keblén minden időszakban élő virágot viselt, a virágokban és könyvekben teli mindeu öröme. Mint minden szép és szellemes leánynak, neki is voltak nyílt és titkos ellenségei. Irigyelték szépségét és szellemét, mely szikrázó volt ós mégis melegített. Voltak, akik ábráudozónak tartották, mert nem ismerték. Én — ki nagyon gyakran voltam körében — szellemesebb és kedvesebb leányt, tizenhat évvel uem ismertem sohasem. Evelin szeretett ábrándozni, hiszen ábránd nélkül rideg az élet, de csak aldig a határig ábrándozott, rnig az lelkének nemes gyönyört és szórakozást nyújtott. Nem adta a világfájdalmas', de nem volt. érzéketlen sem se a maga, te a mások bajaival szemben Szivjósága meg lyozási mű fentartásának és gondozásán \k rendszabályai mcgal kutassanak. A mondott napon cs ikúgy kongott ar. ürességtől a vármegyeháza nagytenn • ahol a közg\űlé> végbemenendő vo't. A délelőtti 10 órára meghirdetet közgyűlés lO'/a órakor a kormánybiztos úr által megnyittatván, a tanácskozás megkezdése ó méltósága a főispán ú'", mint érdekeltségi tag által tett indítvány szerint elhalasztatott egy jó órára, miig a megszámlálás nélkül is határozat-képtelennek konstatálható kö/gyülés a késedelmesen érkező érdekeltségi tagokkal határozatképessé talán felszaporodik. Hit bizony ez nem történt meg, s a „határoztatok,hogy máskor liatározunk"-kőzgyűlés jegyző • könyvében hitelesen meg lesz örökítve az a téiiv, hogy Szabolcsvárniegye birtokos osztálya még a saját ma^a közvetlen es zsebbe vágó érdekei iráut is csodálatos indolenciával viseltetik, annyira és olyan nagy mértékével a közönyösségnek a nemtörőd i.snek, hogy egy vizszabályozó társulat közgyűlésének is. ame'y pedig ennek a birtokos osztálynak igen közvetlen és egyenesen zsebbe vágó dolgai felől kellett volna, hogy rendelkezzék, a részvétlenség miatt, minden eredmény nélkül szét kellett oszolnia. Szomorú állapot ez a \;alóság, amelynek súlyát bizonyára nem euyhí i, de tódítja inkább, hogy ez a mi p Idánk a közkérdések iránt való érdeklődés kialvásáról — vagy mondjuk úgy, a mindig jót remélők felfogása szerint: szu idihálásáról nem k vétel, mert általánosan beleillik a hazai közviszonyok karakterisztikonjai közzé. Milyen önámitás, milyen nagy csalódással járó föltevés számitaui és valamit építeni a nemzeti közérzés nyilváuu'ásaira és megnyilatkozásaira eszményi n mzeti czéljaink megvalósításában, mikor ez a nemzeti közérzés annyira elgyengült, megvénhedt már, h igy mikor egy mindnyáju ikat külön-külön is érdeklő közös érdeknek megsegítés ról, előmozdításáról van szó, hát akkor is az érdek-közösségnek a részesei a saját maguk érdekei iráut annyira uem érdeklődnek, hogy — mint például az adott esetben — a Nyirviz szabályozó társulatnak, ez igazán anyagi érdekeinket érintő szervezetnek közgyűlését a résztvétel hiánya miatt nem lehete t megtartani s el kellett halasztani. Mi csodálkozni való van hát azon, hogy ez a >iclt, megerjedt közszellem ideális, eszményi czélok rt nem lelkesül s közönyös a kegyelet kötelességei iránt. A 11 -ssenyeiemlék ügye kezd tengeri kígyóvá növekedni, s 34 o é. forint gyűl össze a hivatalos gyűjtésből a Buttler szoborra a várni gyében, amikor ide s tova egy tuczatra nő azoknak a gondos csaladapíküak a száma, kik serdülő fiu-gyermekeiket ez ildott emlékű férfin alapítványának jótéteményeiben részesíteni óhajtják. II d vau, hová tűnt el az a szép idő. az a lelkesedés a gondolkodás közösségének egy-egy szép, okos eszmében való nemzeti egyesülésnek az a korszaka, mely a maga embereivel, uralkodó eszméivel szinte naivnak, majdnem nevetsegesuek tűnik föl a mai nemzedék előtt?! eppeu határtalan volt, ha valakit szenvedni látott, jólehet semmi sem fűzte a szenvedőhöz, vele együtt érzett, sírt és szenv dett s lia könyes szemet lá ott az övéi is köuvbe borultak és csak akkor érezte magát boldognak, ha másokon segíthetett. Csodálatos gyermek volt, árlatlan, szűzies kedély lyel, nemes szívvel, szépséggel, egyszóval mindazzal megáldva, mi kedvessé tehet miuden nőt, de főleg egy fiatal, ügyszólva gyermekleányt. Ilyeu volt Zabary Evelin. Ismeretségünk második évébeu történt egy alkalom mai, hogy Evelint kisirt szemekkel találtam virágai és könyvei között Részvéttel tudakozódtam hogyléte felől, de ö életében először kitérő feleletet adott. Sokkal jobban tiszteltem, hogysem faggattam volna Igyekeztem lelkéről a borút elűzni. Elbeszéltem ueki pár napig tartott kirándulásomat, szerzett tapasztalataimat es örvendve jegyeztem meg végű', hogy fiatalabbik nővérem, kihez őt a leggyöngédebb barátság fűzte, a napokban jegyet váltott egy jó barátommal: Szaday Bélával. Szokatlan egykedvűséggel hallgatta szavaimat mindaddig, míg nővérem eljegyzését uem emiitettem, de midőn ez értésére jutott, feltekintett reám és az erős meggyőződés hangjáu igy szólott: — Lucia bizonyosan boldog, mert szeret. Éu igen örülök szivemből boldogságán! Mily megelégedett lehet az a sziv, mely szeretni tud és mily boldogtalan az, kinek szeretni kell, de nem tud szeretni. I) • hát miért is lenne mindenki boldog? akkor nem volna köny, szenvedés, fáj dalom a földön és az általános boldogság üressé, uuottá válnék. Kell lenni szenvedőnek is; a föld ü_:y v.iu te remtve, hogy azon váltakozzék a szenvedés vérvirága és a boldogság rózsája. Es én ebben megnyugszom. Megvallom, nem tudtam hirtelen szóhoz jutni, mert fogalmam sem volt arról, mi tette ily leniondóvá a kis Evelint. Mint gondatlan, boldog gyermeket hagytam el pár nappal ezelőtt s most ugyanezt, a boldog gyermeket komolynak látom, sőt levertnek. Mi törtéuhetett azalatt, mig én távol voltam? mi okozhatta e szomorú változást? honnan e lemondás? mi ad

ya Evelin ajkaira azon szavadat melyeket megrendülve hallunk még azoknak az ajka-