Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-26 / 17. szám

..IN Y í R V I D É lt— Női kereskedelmi tanfolyam. A nagymélt. vallás- és közokt. in. kir. miniszter ur a uöi kereskedelmi tanfolyamok életbeleptetésevel a nőknek a tanítónői, a posta és távirdai szakon kivul, a tisztességes megélhetésre uj tért nyitni számié, ózván, erre vouatkozó fontos közérdekű körrendeletét azon megjegyzéssel közöljük, miszerint a tanfolyamra fölvétetnek az oly leánynövendékek, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola 4 osztályát elégséges eredményuyel elvégezték, vagy fölvételi vizsgával igazolják előképzettségüket.. A rendelet igy szól: A vallásés közokt, magyar kir. minisztertől 59258/800. A nőknek tisztességes megélhetésre uj tért nyitni szándékozván, a fennálló polgári leányiskolákkal és közép kereskedelmi iskolákkal kapcsolatosan szervezhető női kereskedelmi tanfolyamok számára a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg az ide csatolt szervez.-tet adom ki. A kereskedelmi szakismerettel biró nők már jelenleg is kereset munkaerők hazánkban. Szerényebb igéuyeiii, megbízható ságuk, a vevő közönséggel szemben tapasztalt előzékeny modoruk, helyet biztosítanak részükre mindenütt, a hol az üzleti költségek szerényebb mértéke az ellenőrzés korlátolt volt a legdrágább segédszemélyzet alkalmazását kizárja, kiválóan pedig azon üzletekben, melyekben nők, mint vevők fordulnak meg. Ezeu szükséglet kiegészítésén kívül jó szolgálatot fognak tenni a szóban levő tanfolyamok oly nőknek is, kik miut családtagok helyzetükuél fogva vehetnek részt valami üzleti tevékenységben,s valamikor talán uiaguk is reá utaltatnak arra, hogy egy üzletet vezesseuek. Mos is számos nőt látunk, önálló ipari foglalkozásban és vállalkozásban és bizonyos iparágak majdnem kizárólag nők kezében vannak köztük olyauok, melyek üzleti szel lemet, megfontolt számítást, pontos könyvvitelt, egyszóval szakismeretet kívánnak. Végül pedig a magasabb nőnevelés szolgálatában álló tanintézeteknek gyakorlati irányban való tovább fejlesztése és kiegészítése is kívánatossá teszi ily tanfolyamok szervezését, melyek a kevésbé vagyonos középosztálynak módot nyújtanak arra, hogy leáuyaikat oly ismeretek birtokába juttassák, melyek kereskedelmi önálló foglalkozásokra s szerény de biztos kenyérkeresetre biztositauak. Az ide csatolt szervezet értelmében szervezeudó női kereskedelmi tanfolyamok létesítését engedélyemtől teszem függővé. Az engedélyt csak azon esetben fogom megadni, ha a szervezetben körülirt feltételek teljesítése e tanfolyam szervezése iránt fenforgó szükség és a költségeknek a tandíj bevételből való teljes fedezhetese igazoltatik. Erről a tanfelügyelóséget oly felhívással értesít m, hogy ott, hol ily módon női kereskedelmi tanfolyamok létesítését szükségesnek ós kivihetőnek találja, ez irányban a szükséges intézkedéseket tegye meg, a fennállókat pedig ezeu szervezetnek megfelelőeu módosíttassa. — Lécen szárított természetes istálló-trágya czimü hirdetésüukre különösen felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Ajánljuk ezen legbiztosabb, legjobb és egyszers mind legrégibb trágyát. Kalászos, gumós, valamint min den egyéb növénynél, de különösen a kereskedelmieknél, mint repcze, komló stb. felette hatásosnak bizonyult. A szőllőtermelésnél rendkívül sikerrel alkalmazható. Tart >1 maz a vevőnek számszerűleg biztosított lényegen, vilsavou (phosphorsav és kálin kivül) 50% uál több szerves anyagot könnyen oldható alakban. A szerves anyagok bomlása által légköneg (ammoniak) képződvén, oly légenytartalmu táp anyaggal gazdagítja a talajt, mely minden mivelés alatt álló vetemény fejlődését hatásosan előmozdítja. Ezeu trágya, mely ezek szerint az ugy nevezett .conceutrált (poritolt) marhatrágyát' minőség tekintetébeu jóval túlhaladja — még azon nem csekély fontosságú tulajdonsággal is bír. hogy a talajt kellően lazítja és melegíti, egyesíti tehát a kölséges műtrágya és az istállótrágya jó tulajdonságait a nélkül, hogy beszerzési ára aránylag oly uiagas volna, miut a műtrágyáé. Neumann testvérek a trágya kizáró lagos eladásával Magyar-, Horvátország és Szlavónia részére Szávoszt Alfons jóhirnevű, budapesti kereskedőt bizta meg, kihez egész bizalommal fordulhatnak gazdáiuk — „A Hét" 16. száma az utolsó időkben sokat emlegetettt Itóna József ffatal szobrász arczképet hozza. Nem kisebb embert irt hozzá szöveget, mint Rákosi Jenő, párhuzamot vonva a tánczosnő közt, a ki saját, testének a plastikáját idomítja és a szobrász közt, a ki a lelketlen anyagba lelket önt. A fényesen megirt actuális czikk utáu „Király-himnus"-t mutat be a „Hét": melyuek szerzői Ábrányi Emil és Kozma Andor Gyarmithy Zsigáné egy kedves intimrajzzal vau képviselve é.s Vértesi Gyula egy novellával. A többi közlemények: Krónika, Áprilisi actualitások Inneu-ounan mind a hét eseményei vei foglalkoznak. A „Hit," előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Mutatvány számokat kívánatra ingyen és bénneutve küld A „Hét* kiadóhivatala VIII., József-körut 44. A közönség köréből*) Nyilatkozat. Csak most értesülünk azon hírlapi közleményekről, amelyek „A nagykállói főreáliskola sorsa* cziinű czikk sorozatban a Nyíregyházán- megjelenő „Ébredjük" hetilap hasábjain láttak napvilágot. Mi — kik középiskolai tanulmányainkat e főreáliskolábau végeztük — csak erkölc-i köí élességünket teljesítjük, amidőn e közleményekben Schurina István igazgató űr személye ellen foglalt támadásokkal szemben, magunk részéről ez uton válaszolunk. S midőn első sorban kifejezzük afeletti megbotráukozásntikat, mikép még ma is akad a sajtónak oly orga numa, hol tér nyittatik arra, hogy a közélet oly általánosan becsült tagja, miut Schurina István igazgató űr is, személyes ellenségeskedésből kifolyólag, ily igazán qualifinálhatatlan módon nyilvánosan meghurczoltassék, egyszersmint kételyeinket, is kifejezzük arra nézve, mikép ama ezikkek irója csakugyan annyira szivéu viselné-e a ukállói főreáliskola sorsát, mint amennyire szükségét látja anuak czikkeiben való számtalanszori hangsúlyozását; de miudenesetre kétes értékűnek kell találnunk jóakaratáuak becsét, amidőn azt látjuk, hogy jó uton vél *) E rovat alatt felszólalásokat díjtalanul közlünk, a felelősség azonban a beküldőt illeti. járui akkor, amidőu ép az intézet vezetőjének hozzá és egyáitalán senkire sem tartozó teljesen magánügyeibe is beavatkozván, oly czikkeket bocsájt világgá, melyek az intézet helyes igazgatásáról kevésbé informált szülőket az intézettől elidegenítik. Magunk részéről szükségtelennek találjuk czáfolatába ereszkedni a közlemények ama részeinek, amelyek Schurina István igazgató ürat, az iskolai életen kívül, tehát a közéletben czélozzák megtámadni, hisz fényesen megczafolták ezeket N.-Kálló iutelligeus polgárai, amidőn mindannyian tiltakoztak e közlemények állításai ellen. A tanári kai kételyt kizárólag eloszlatta — testületi tiltakozásával — a közlemények azon részeit is, melyek az igazgató urat a tanári testülettel szemben óhajtották ferde világításba helyezni, s ha ezek utáu még inaguuk részéről kinyilatkoztatjuk, mikép hosszú középiskolai tanulináuyaiuk alatt Schurina István igazgató urat, mint igazgatói és tanári kötelességeit legszigorúbb pontossággal teljesítő, minden tanulóval szemben egy forma jóakaratot, tanúsító, az iskolábau, miut azon kivül a legszigorúbb fegyelmet feutartó, a tanuló ifjúságot folyton törekvésre serkentő férfiút tanultunk megörinerui, úgy biztos meggyőződésünk, mikép minden páratlan ember, „A nagykállói főreáliskola sorsa" czitnű czikkekuek alap talan támadásait velünk egyértelműleg vissza fogja utasítani. Kelt Budapest, 1891. április hó. Simák Ferencz, Dr. Gr Un Aladár, Uir. mérnök Berend Miklós, Ferenczy Viktor, szigorló orvosok, m. á. V. hivatalnok. Maiidéi Sándor, (jierő Miklós, m. á v. mérnök oki. gepészmérn. tartalékos lionv. baduagy. Uoldbcrger IgnáCZ, ifj. kllll Mátyás, vasúti hivatalnok. Lázárovits Gábor, Simák Lajos, in. ti. h. III. in e. n Eisenberger Ferencz, Löwenkopf Tóbiás, ni. e. ti. műegyetemi hillgató. kún Ignácz, Benedikt Izsalás, inutfanhivataliiok. II. éves mü-gyt-temi li.Ugató. Oriln Béla. Lázárovits Lajos, iq. e. h. lu. e. b Bodnár András. Spitz Adolf, ügyeves v-irtQzer önkemes. p. t hiilg. Mandel Sándor, Moskovits Imre, hivatalnok. vaiuu t. k. hallgató. Csarnok. A kis tloklor. Bizony, bizony mégis csak uagy dolog az, ha valaki országos képviselő és még hozzá báró is. Egy ilyen embernek kedvéért ínég a vasúti vonalnak is el szabad hajlani az egyenes úttól, csakhogy a báró Ur birtokáu tehesse meg utjának egy részét az a prüszkölő szörnyeteg. Ez a magas politika tette töukre az öreg Szabó Gábor bácsit is. Hát, hogy a dolog rendjére térjek, ugy történt a dolog, hogy Váralj rendezett tauácsu város gondolkozni tüdó iutelligeus lakosai belátták azt, hogy mégis Csak jó dolog volua az, ha a városnak vasútja is leuue, mert hát ez, — eltekintve a számtalan sok-sok jó oldaltól, — nagyban emelné a város anyagi jólétét, tueg aztáu sok kai inkább megközelíthetővé tenné a vidék központját képező Ddbieczen városát. És mer ezt belátták, csakhamar meg is alakúit a „Varalj—Debreczeu helyi érdekű vasut-rószveuytársaság" ; ainelyuek is czélja a Váraljt Debreczeuuel Osszeköteudó vasút letesitese volt. Szabó Gábor Váralj városának köztiszteletnek örvendő vagyonos polgára és tanácsosa csakhamar kieszelte, hogy a kiepitendó vasút rendes és egyeues utj i az 1 •/« óráuyira fekvő Báka közegen is keresztül vezetne, ilyformáu Báka község határában a vasút állal ériuiteui remélt kisebo, nagyobb földdarabokat nagyhirtelenséggel mind összevásárolta, számítván arra, hogy a vasút áitai a földek ertéko megsokszorozódik. Igen ám, ha a gazdag Légányi báró alaposan meg uem rontotta volna számítását! 100,000 frttai ígért hozzájárulni a részvénytőkéhez, ha a vasút az ö bir.oka alatt vezettetik el. S ez persze döntött, ily uagy összeg ily válalatnál nagy szerepet játszik ! S igy történt aztáu, hogy a vasút nem egyenes irányban vezettetett, hanem kitérve, ettől, a Légányi báró birtoka alatt, s ezáltal Báka község ugy kiesett a vonalból, hogy soha még a fütyülését sem hallhatta an nak az átkozott masinának. Természetes, hogy ezáltal oly nagy értéktelenséget szenvedtek a^Gábor Oácsi által összevásárolt, különben is rosz termőföldek, hogy csak nagy ügygyei-bajjal menthetett meg igen szép vagyouából annyit, hogy lemondva tauác-osi tisztségerői, családját nagyon szerényen bár, de tisztfistiggel fentan hassa. Most aztán Szabó bácsi összes reménységét Béla fiába helyezte, ki csak most érkezett haza a fővárosból, mint végzeit orvos. Val6bau Béláuak sikerült csakhamar meguyerni az egész város bizalmát. Képzettsége, előkelő modora, tapiutatos és határozott fellépések csakhamar közkedve tségü s keresett orvossá tevék Emellett a fiaial Szabó doktor szemre való legény is volt fim! Gyönyörű szálas termete, hollófekete haja, ragyogó fekete •szemei s picziny pörge bajusza nein egy leánynak okozána.k olyuemü lázakat, melyeknek gyógyításában semmi esetre sem a fővárosi nagynevű orvosprofessorokat tekiuttok a kedves betegek elsőrangú kapaczitásokuak ! Ezen s mondhatom epidemicussá elfajult betegség ben miuden beteg Csak dr. Szabó B ?la szerelmi vallomásától várta s remélte a gyógyulás, hogy aztáu a kis doktornak (mert hát, mindeuki csak igy hívta) nyakába ugorva elrebeghesse: „Igeu Béla, én is szeretem öut — node már most menjünk a papához!" Node hát Szabó doktor nem vallott senkinek szerelmet, meg aztáu nem is vetett egy lányra sem afajta szerelmes tekinteteket. Ej, dehogy nem! Volt mégis egy lányka, akin raji' feledte igen gyakran hosszú, méla tekintetét. • Igen, Ella volt ez, nagyságos Vámossy úrnak foga dott lánya. De nem is volt ő tulajdouképen fogadott lánya a nagys. úrnak, csak úgy tartották a szegény árvát isten kegyelméből. Még a« öreg nagyságos asszony vette magához az árva lelket, s miután ez uagyon megszerette, halála után, — anyja iránti kegyeletből — Vámossy földbirtokos vette magához. Mit is csináltak volna mást szegény gyermekkel! Hisz már úgy megszokott, az öreg nagyságos asszvuyt is „auyám"-nak szólította. Pedig Ella igen jó családból származott. Atyja igen jómódú, előkelő ember volt, s Váralj városának árvapénztárosa. Vagyonához képest túlságos nagy házat vitt. Egyszer aztáu pénz zavarban lévén, megfeledkezve mindenről, — hozzányúlt az árvák pénzéhez is — s midőn lattá, hogy tettét tovább nem leplezheti, saját kezét emelte maga ellen. Szegény felesége a csapást nem birta elviselni, — pár hét tnulva ő is követé férjét a sirba! — maga után hagyva a még alig 5—6 éves árvát, a kis Ellát. Igy került aztán ő a kastélyba. Ella persze a kastélyban igen jó nevelést nyert. Emellett természeténél fogva igeu jó lelkű, szelid és engedelmes vala s igy nem lehetett csodálkozni rajta, ha később az egész kastély népsége balványozta. A nagyságos ur gyermekei tesvérökül tekintették. Csinos is volt, szép is volt! S azok a nefelejts szemek ! „Ella leányom — mert igy szólilá a nagys. aszszouy — téged csak szereretni lehet, ha te valakire ránézel, azt megigézed. . .•." Meg bizony ! Szegény Szabó doktor érezte legjobban ezt az igazságot! Hej! sokszor gondolt ő arra, bej jó is volua azt a szép szemű lányt feleségül tenui! Dehát biz az csak gondolat maradt. Béla ugyan biztos volt Ella forró szerelméről — ámbár sohasem beszéltek együtt illyesféléről —de az olykor-olykor reá vetett égő tekintetek megmondták ezt neki. De tudta azt is, hogy egy bökkenő, egy áthidalh itatlan akadály van, ami szép terveit keresztül húzza. Szabó bácsi igen ratartós ember volt, s jól tudta Béla, hogy e házasságba sohasom adná beleegyezését. Ella egy szerencsétlen, könynyelmü embernek volt a gyermeke, ki csak öngyilkosság folytán meuekült a törvény elől, s a gyermekét is csak kegye etilből tartják a kastélybm, mig ő tardi Szabó Gábor egyetlen gyermeke s városi orvos. Meg aztáu Gábor bácsi már ki is nézte számára a feleséget, a gazdag Pálos körjegyző leánya, Iloua személyében. — Béla fiam — szólt egyszer az öreg Szabó — én azt gondolom, hogy ideje volna már asszonyt hozni a házhoz. — Hagyja el édes apám, ráérünk még — felelt Béla egykedvűen. • Hát a mi azt illeti, neked igazad van, de bezzeg az éu öreg ősz fejemmel még szeretném azt a boldogságot megérni, hogy megölelhessem az éu jó menyemet, mert aunak, kedves, jó kis menyecskének kell ám lenni, — szeretném még megérni, hogy kis unokámat térdeimen hóczögtethetnem — de meg aztáu nézd fiain, nem is lehet egy lányt oly sokáig feltartani. Hát hisz kedves jó apám én senki: sem tartok fenn. Nem-e V Tudod e, hogy az a drága teremtés már két álló esztendő óta várja, hogy megkérd kezét. Én uem tudom kiről beszél édes apám, de arra ugyan nagyon soká kell várnia Ugyan, ugyan — hát te fiam még azt sem kérded, kiről beszélek? Hagyja édes apáui, — uem is vagyok rá kíváncsi. Node most már félre a tréfával — szól az öreg, végig simítva ószbe csavarodolt fejét. Tudd meg, hogy még mikor fent tauultál Pesten, elhatároztuk Pálos közjegyző úrral, hogy itthoni letelepedésed utáu rövid időre megtartjuk a lakadalinat. Dehát hiszen ahhoz meuyasszony is kell, vagy csak nein gondolja talán édes apám, hogy az öreg uótáriust fogom feleségül venni? Ej, ej . . . kiált fel az öreg dühösen, majd uiit nem mondok, hát liiszeu a lányát, Ilonát fogod elveuui, igy van ez már régen elhatározva. Ezt én akarom. Értesz most?! Béla uagyot uéz. Látja, hogy tovább nem adhatja a tudatlaut, s érzi, hogy most kenyér törésre kerül a dolog. Szerette volua az öreg akaratát teljesíteni. De hogyan vegyen el ó egy lányt, a ki igaz, hogy szép is, gazdag is, aki taláu szereti is őt, de aki iráut ő egy szemernyi vonzalmat sem érez, mert az ó szivébe már más fészkelte be magát. Végre hosszas habozás után igy szól: Édes apám! Higyje el, egész életemben mindig hű és eugedelmes fia voltam, de ezt a mostani kívánságát uem vagyok képes teljesíteni és Pálos Iloua az éu feleségem soha sem lesz! Béla! kiált fel az öreg — te daczolsz apáddal, visszautasítasz egy olyau leányt, kinek kezéért az egész környék fiatalsága verseuyez? Vigyázz fiam, vigyázz! — nehogy okod legyen tettedet keserűen megbánni. — Most pedig eredj szemeim elöl! Te hálátlan! Ezzel az öreg sarkon fordult, ott hagyta Bélát a szobában, ki gondolatokba merült még pár pillanatig s aziáu ő is kifelé vette útját. Mert — maga sem tudta hova, csak ment előre — oly különös gondolatok fogamzáuak agyában, — s csak akkor vette észre, hogy mily messze elkóborolt, a mikor — a már elért, városi erdőből jövő üde légáram magához térité. Béla te rosz útra tértél — mondja magába, — hisz neked élni kell! Élni kell jó öreg szüleidért, élni kell azért, az angyali teremtésért, élni, hogy sok szenvedő fájdalmai általad gyógyulást és enyhülest nyerjenek. Hisz csak most kezdődik számodra az igazi élet. megáUapitád hírneved és biztos exislencziád, miáltal megszerzed lehetőségét, hogy feleségeddé tedd azt az angyali teremtést, — kinek bírásáért egész lelkeddel égsz! 1 eu, igen ez a helyes! — s ezzel megfordult, hogy visszatérjen a városba. Hisz ő is ott vau, az a szép beszédes szemű leányka, a kiért ő most annyit szenved s a kiért anuyi fájdalmat okozott szerető apjának (Vége köv.)