Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-09 / 10. szám
,.1N Y t B V I l> K 14' — Boldog fővárosiak! Ti a ltgmftvísz^bb játékokban gyönyörködhettek. Tapiolhattok uttni Ilkának, a még mindi* bájos Blabanénak. ilra/adtatva élvarhtlitek Sz. Prielle Kornélia, Csillag Teréz, Htlvty Laura mftvéati játékát, megbámulhatják remek toileitjeiket, mig uekUuk a vidéken be kell éruünk a kezdő naivak selyp.télével. Hát a daliás Nagy Imrt hiny fiatal eiiret bor mosfasba tiivbez, lelakhez .aóló szavalalával. Boldog fó>árosi l.-á nyok, kik őt hallgatjátok! Ki nam fogynak a fővároti élet d cióité»éből. B ildog fövárotiak ! A fővárosiak pedig a vidékiek-t irigyelik és talán több joggal. A fŐTárosi közép oiz'ály élete, csekély kivétellel, igazin nem irigyelhető. Igazi »Peuu az eruyő niucsen kas.« Tulköltekasés. A mulatságokat, zsur-fixtket, bálokat, toileiteket a csalad«pt gondjai, a családanya szomorgása zavarja legtöbbször uieg • kö'atik az öngyilkosságok, csődöt, árverést* »»gy családi botrányo.. Na kívánkozzatok a boldog vidékről e nagy Babylonba. A zsur-fixet hatenkint hat napi goud, egv bált fél évi vergődés szokott korain: és Monasiterli, Do'os stb. számlái. A zsúr fixsk után a uő:i >k migrénje van, a férj a klubban, a kastinóbau tölti estéit. Vidéken esti nyolez órakor vacsorára öss-.tjón az égési család, (ha a téu-ur tovább tarokkozik a kaszinóban, nyolci órákkor már a kis pesztonka fut utánua, >kértti a tansasszony, tessék már haza jönni vacsorára !) aztán elbeszélgetnek, olvasgatnak s kiiencz óra utáu mint Arany énakli »Kiki nyugalomra.* Ti hát vidék szép leányai, nt irigyeljétek » fővá rosi leányokat, Artúrokat, Rómeókat, a ti Nácitok, Fistátok nem tud tán szerelemről ugy szavalni, d« melegebben, hivebben érez s a mi fő . . . feltségül is vasz titeket. Milassin Vilmos. Méhészeti ABC. Irta Bandár Miklós. (Folytatás.) F. Farkatpille vagy htlálfejü boszor (Spbinx Atropos), •em a méhektt, hantin a mézet pusztítja. Da att oly nagy mértékben, h >gy egy kavéskanálnyit is képes «gt szarre elvinni. A köznép által méhfarkasnak hivatik. (I. Augusztus ) Februárban 6—8° R malag mellett uiéhiinket ki kall bocsátanunk tisstulás végett, da a méhas előtti tér malmával behinteadő, hogy a lehulló méhtk azon megpihtnve, ismét fölszállhassanak, n« a hideg földön dermedjenek mag. (I. Tisztulási.) Fejelő ládát szoktak a köiönséfts köpü fölibe tenni, hogy a méhas mez feleslegüket abba rakják, ahonnan ez mindenkor kiszedhető. Da a fejelő ládának felöl alkalmazása ilyan czélból nagyou Helytelen s mai nap már meghaladott álláspont. Ugyauis a mihóknak felette nagy munkájába kerül, as alól levő kas népeiségén áthatolni s még bajosabb mézzel telt gyomorral a ráosou föl jutni, maly a láda aljába azért erósitetett, hogy az anyát a mér. kamaraba juthatásban megakadályozza. Alól pedig üns hely nam lévén, ahova rendet szokás szerint terbei.cet ltrakhatnáx, maguk a gyűjtő méhek kénytelenek azt a kamarába vinni ftl, holott ók csak a röplyuk köztiében szokták azt Itrakni s onnan a btnlevő ifjú méhtk kötelessége aztán mindent állandó helyére hordani, dt igy mig tzek munkáját is a kijáró, gyűjtő méhek végzik, addig t miatt mindnyájan temérdtk időt elvesztenek. Az 11 sokszor megesik, hogy némely karctu anya felilökik s a ládában levő léptket is tele rakja petével, a mikor aztán mézet keresüuk, bosstuságunkra kukuciot találunk, még pedig, ha jó hiszambe hereiéppel raktuk volt meg a ládát, leez htrénk auuyi, hogy még a knc<áknak, meg a tyúkoknak is adhatunk btlőle, ez pedig már nem haszon. Azoubau a fejelő ládát, ha annak felső lapjába véstük be a rácsot s a köpü hdyére téve, a köpüt erre állítjuk fel — oly kitüuö Kikirrtl használhatjuk. miut bármi drága uevü kaptárt. Talán mondanom is felteleget, bogy ez ts»tbin a kas alja körül én röphuka it belupa*ztaudé; a fejelő láda legyen rop yukknl ellátva. Lefelé semmi estire sem fog u« auy > átbújni a ráosou, mi által a fészek fent, a kamara p-dig lent marad. Az >-z«k szerint alól levő kamtrából, a beaggatott kész iép'iket jó m zl«hetés idej»n minden nap kip"rgethetjük. Fejelő ládának ily alicalinazása által a rajzást itttrét szerint siabál}ózhatjuk, mer. a mének uiiudiiddig nem ri jothatnak, m g a ládikáról a kópüt, vagy legalább a rácsot el utm távolítottak. Fiaiitásukat kihányják a méhek kora tavairizal, ka at idő hidegtbbre válta miatt ftlebb kellett húzód mok, vagy mikor mostoha idő következtél «n a rajzéiról letettek, egyébkor pedig ha mézkészletük egészen kifő gyotl. (I. Kihányják a.) (i. Gyógyítása az álanyás törzseknek többnyire leht tátim, mert bármit ttszüuk, a már egyszer pe'étő IBUO • kás méh, ezen kontár müveivtl föl nem h'-gy mig él e ha tok veezödéittak fejében töristluk mégis rendbe jő, as csak akkor történik meg. midőn a bozeá adott egészséges törzs méhti nundeu ilyet kipusztítottak. Ha azért álanyás törzsünket minden áron ki akarjuk javítani, köretkezöltg járjunk tl : A már btkupolt btrétlépeket, illetve púpos költést vékony pengéjű késsel lefejeziük « a könnyeu kihulló fiakat abból kirázzuk, a ki nem hulloUakat meg mát egészséges törzs által tisztittatjuk ki, napfényét időbtn hozzájok bt akasztván. E munkát azért kell napfényes mtleg időben eszközölni, mert egyébkor e ui htk ki nem tisztíthatván, a kap-ár levegőjét tzen rothadó fiasitás meg rontaná a költés rothadást vouhatna maga után. Aton kereteket pedig, malytkbtu még ke nem ftdett here álezák, poték vaunak, szintén mindet kiszedjük az álauyás családtól t egy pár órán hft>ös léghuzauios helyen hagyjuk, hogy a költés elhaljon, aztán eteket i» kitisztittatjuk valamely egészséges ctalád által, hogy ezen lépek még használhatók legyenek. A minden építményektől megfosztott álanyás család uak aztán mái ép törzstől alvett auuyi ífdett tiatitáat adunk (uiiután egy félnapig az üres kaptárban ttoinorkodovt), amennyit tlftdui kepe?. Ezen uj állapot által auynyira meglepetik, hogy egy pír óra múlva más méhestől együtt hozzá ad. odó 2 — 3 keret uiellett magát tgészeu idegennek érzendi s támadást nem kezd, legíolebb önvédelmi állást foglal el, a mi terjiészeteseu mit te u ér mer; utóvégre is legyőzetnek a kontár anyák s irgtlom nélkül ki is dobatnak. Ügy, de ezen küzdelemben az egésitégei méhtk tgy részt is elpusztul, azért nem érd»m<s az ilyeu betsg c-aládlal vesződni, de uieg az iiyen torzs ritkán tud ttltl6 képességre jutni, ha bár mát törzset is meg kelle miatta rövidítenünk, hogy srgitségére legyünk. As álauy.is törzshöz keretestül adott if,u <uéhsereg mátnapra auyabólciőket kezd épiteui, dt ezoket levagdaljut s kalitjába zárt anyát adunk be nekik, ha azonban tz nem volua, mtghagyjuk az anyabölcsőket ugy amint vanunk, majd tz előib kikelő auya elfogja pus:titani a feleslegeseket. Gyűjtő méheitöl megfosztott családot mindaddig viztel ktll ellátni, mig repülő méhei nem lesznek ; mert különben igtn sok iiatitást elpusztitauik a szomjuzók. (I. Mftraj készít.) Gyümölciöt sokkal jobb ménéi, mint fthérrépa ciukorral befőmi I szőr azért, mert tz magunktól telvén ki, pénzbe nem kerül, a ezukor meg nagyou drága. 2 or azért, mert a mézbe főit gyüuiölci ropogósabb tt egéségesebb. • Mtgrakván azért, az üveget erre alkalmat gyüuiölcicstl, tiszta, olyan psrgetett mézet öntünk rá, melynek már ('/ 3) egybannadrétze felforralt t kihülött viz; annyit, hogy a gyümölcsöt elfedje. Ekkor az üvegeket pergamen pspirral jő erőien lekötjük <s sütés után mihelyt a kenyér ki lett szedve, a kemsnezébe rakjuk s ott hagyjuk másnapig, a mikorra az kihűlt és készen vau. Vagy pedig üstbe rakjuk, de az üvegek alá, az ültbe egy átlyuggatott deiikit kell tennünk, úgy, ho*y ez alatt 4—5 c ii. mélységU viz Itgjen 8 az üvejeket tar tó d'izkat emelje. Moit az üv«gek közeit tiszta fehér szalmával kitömjük, ftlül vizet ruhát ter.tünk, s ltgftlül fa fedőt alkalmazunk. Igy az üvtgekben levő gjümölc«öt a gőz fogja megfőzni éi a méz íth^r «zim, h i u gyümölcs leve uem festő volt, változatlan mnrad. Különösen a ringló, baracik és dinnye-héj igy befőzve, kitünö szokott lenni. II. Halálfejii boszor, éjjeli ieb«s röpttt lepkt, hátán halálforma rajzot vitel, igen ügyesen csapongva rtpked. (1 : Farkai pilla.) Halottak éi jegeciedett inétizelök nagy mtnnyitégbtn a kaptár aljáu és köpük alatt szom uiág miatt izoktak lenni. (1: Szomj kór.) Hangyatavval ugyanatonos a méh méreg. (1. Méreg.) Here költés, mihelyt a ciélunk szerinti rejt mtgk&piuk, azonuul megiemmiiitondő aképtn, hogy teteje élte kéinl le metéltetik s a mennyire lehet a kerettest kirázatik, azután egy napra kitiiztitái végett helyére viggsatétetik a lép. Mátuap azonbaa ezt eltávolítani s helyére dolgozó keretű lépet kell tenni. Here sejteket építőnek a tavalyi méhtk csak utm mindsn üres térbe, azért uem ajánlatos ingatlan köpük építményét vissza nyesni, az az meg rövidíteni, haesak utm piszkos vagy romlott az. Ds kár volna a léptket vissza vágni azért it, mert annak helyére úgyis másat kell a msheknek épitniök, ami mindig a méi rovására történik, a mennyiben a méhek kés: lépbe mint tgy 15 kgrm mézet gyQjttnéntk addig, mig egy kilogramm viaitko épithotéuek. Herézni, vagyit a heréket pusztítani az anya törzsből lehet ez nlőraj kivonulás* után 6 napig, ha ez nem sipos raj volt, dt ha az előraj sípos raj lett volna, akkor S nspig mm szabad az auya törzset herézni. nehogy az ifjti auya ii herefogóba kerüljön. Előraj a befogás után azonnal herézhttő, ha ntm sipoi raj volt; mert az anyja mér tojóképn levén, nem jár ki, do a s pos rsjnak ifjú, terméketlen au;j« vau, ezt ezért 8 napig IU igára kell hagyni, hogy az ezen idi alatt nász útjára járó ítju anyát veszélybe ne juttassuk. Az utó rajokat 8 napig ueui szalad h»rízni. (1Augusztat.) Hogy lehet a rajzást megakadályozni? (I. Rajzást mtgakad). Hol tartózkodik az anya ? Ingó szerkezetű méh lakokban a röpjukhoz leg.özeltbb eső lépektn, felül, a Kifogyott méz helyén ssokta mtgkeideui a petéiést s egy lépeu köralakban terjeszti előbb tgjik, azután a mi>n oldalon, uiig mindtn lép mag telik, azután m>gy le tz nlsó torra, izintén elöl kazdre a munkát. Ebből látható, hogy az anyát ioki sem a fedett fiai vagy inésts lépeken. hauem ott ktll kereini, hol ltgujabb peték mutatkoznak. Mikor ai egész lak mtgttlt mézzel éi fiaiitáival, akkor az ablak ftlől. a fészek mind két rétztből kiveszi az ember aat H lépet, mely legelőbb áll, tthát épp az ablak mellől, ha aztán tttk htlyérd tiirta lépü, üres keretet illetet, a kivett két fiis vagy m*zes lépet ismét ellőnek hagyván az ablak felöl, isáinitp reggel, a betttt üres lépeken biztosan mti; találjuk királyné ő felségét, a méhek anyját. I. Irodalom. (1. Méhészeti irodalom.) Itatni ktll a inéheket, midőn a kaptárban inegczulrosodott méi törmelékek látuik Ithullvt, leginkább enyh" február és márcsius hónapban, d" okvetlenül itatnunk Itoll nyárban is, ha azok helyváltoztatás álul repülő méheiktől mag fosztva lettek. (I. Müraj ... és Petének . . . továbbá Szomjkór.) Ivó, tiszta viz legyen a méhei előtt 2—6 méternyi távolban miudsukor. hogy a méhtk ne legyenek k*inyteltutk ezen nélkülözhetetlen tápszert messze keresni fel, mi igtn fáraiztó és gyaáran életveszélyes, de sok időbe is kerül. As ivó viz naponkéut megújítandó, nehogy a nap h vi által ftlbontoU, erjedő vízből valamely beteglég anyagát szivják magukba s plántálják át az uj nemzedékbe is méheink. Mtts bestéd az, mintha a méhtk az állott viiet inkább tztretnék, miut némelyik állítják. Ha pedig valamely állott viirt mig ii inkább izállanak mint a fris vizre, akkor máshonnan kell ivó vizöket beszerelni; mert ebbtn ők épp oly válogatólak. mint mát állat, vagy akár át ember. Itató edény, mely paraszt kaeoknál, kaptároknál, kirül vagy belől mindtn időben használható a rablás veszélyt nélkül, tehát a maga ne nébtn páratlan eizköz, migrendelhetö a feltaláló Bandár Miklótnál. Szabolci m. Iaráay (p. állomási kösségbsu, előre küldött 1 frtért, vagy utáuvét mellett. J. Januárban, ha aa idő mtgengedi tanáoios a mébeket megitatni, ha enyht Itvtgőjü tinta méheibou telelnek. A biviruielt vagy piaciéban levők erre nem norulnak. Mindenesetre megitatandók ai oly törseek, melyek a nélkül, hogy valami háboritásuk lett volna, nyugtalanok, erőien zugnak. Mát teendő még nyilt helyen a harkály, eziuko, bagoly ellen, továbbá, kivált zárt htlyen ai egér, menyét, görény ellen vtdtktini, egyébként a csend ét nyugalom a legfőbb kellék. Keméuy hidtg és izárax január után legtöbbnyire langyos Február következik. Juliutban, ha néha eiők él mésharmatok járnak, igen sokat gyttjt a méh, dt sovány száras idő a moitani rajokat megöli. Juniut közepéig jött rajok m*g jók lehetnek. Apró utó rajokat egyeiittni kel 1. Há rajt nem óhajtunk, alakítsuk a nagyon népei köpüket átmeneti kaptárrá. Ingó szerkezetű kaptárokba lép kezdeteket tegyünk, még ptdig rajzottakuál a fészekbe, nem rajzottaknál a kamrába, (méztér németet kifejttél), hogy a csoportosan kia ttlő méhtk tért nyerjtnek a munkára. (Folytatjuk.) GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1890. márczius 8-án. A gabona-csarnoknál Burgonja 100 kiló 2 20 bejegyzett árak. Marna hós 1 » -.44 Bura 100 kiló 8.10 8 30 Borjú hús 1 > -.44 Rozs 100 » 7.G0 7 80 Sertés hús 1 » —.44 Árpi 10J > —.— 7 — Juh hús 1 » —.28 Zab 100 » 7.— 7 50 Háj 1 > —.— KukorirzalOO > 4.»0 5.— Diszuó-ziir 1 > —.18 K. repeze 100 » 7.— 7,20 Szalonna 1 » —.60 Paszuly 100 » 5.— 5.25 Faggyú (nyers) 1 » — .22 Szesz literenként 46 1/, 47'/, ZöMség 1 csomó -.03 Fiaczi árak. Paprika l kiló —.70 Borsó 1 kiló -.20 írós vaj 1 liter — 80 Lencse 1 » -.20 Eczet 1 » —.10 Mund-liszt 1 > —.17 Széna 100 kiló 3.Zsemlye-liszt 1 » —.16 Szalma (tak.) 10J » 1.5> Buza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 kübratr 3— Barnakeuyér-lisit » —.13 Tölgyfa 1 2.8J Felelős szerkesztő : 1NCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA KLEK. Nyilt-tér. Nagyérdemű közönség! Tájékozásul kijelentem, hogy a mult óv nyarán megnyitott fényképészeti üvegtermemet a közelgő tavaszi idényben ismét újonnan berendelve megnyitom. Addig is, hogy a n. é. közönség igényei kieléuitést nyerjenek: felvételek eszközlésére székhelyemről kívánságra átjövök. — Ebbeli bejelentéseket szívességből elfogad Tarczali Dezső könyvkereskedése. Tisztelettel: KEMÉNY J. (74-3-3) fényképéit. A vilátthíra és minta fdvárosbau ünnepelt Diniítrij SzlavieDszky d'Agreneff féle orosz társulat még e hó folyamán a nyíregyházi ág. ev. főgimnázium tornacsarnokában egy hangversenyt rendezend. Jegyek ezen páratlan műélvezet mellett még étidig példátián látványosságot igérő estére már most előjegyezhetők nálam. Az előjegyzések beérkezésük szerinti szigorú sorrendben történnek és sürgöny által ajánlatosak. Helyárak: elsőrangú körszék 4 frt, másodrangú 3 frt, harmadrangú 2 frt 50 kr. Nyiregyháián, 1890 márczius hó. kitűnő tisztelettel FEEEUCZI MIKSA (105-1-1) könyvkereskedő. Két eves ültetni való ákáczfa csemetét keresek, czim, az ár és legközelebbi vasnti állomás megnevezésével e lapok kiadóhivatalába küldendők. (1)t t_ 3i. u