Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-02 / 9. szám
mily barátja vagvok is a csóknak helyeslem, mert hát kérem a tűzzel nem jó játszani s aztán meg a fiatal leányok felette koráu kiröpitésének árnyoldalai itt tűnnek ki legjobban. A mi a lopott csókot illeti, a mely kétségtelenül érdekesebb és édesebb az önként nyújtottnál, elitélein. Éu ezt illetőleg a czigánynyal egy nézeten vagyok. O, ugyanis, kiről tudjuk, hogy nemzeti jellegénél fogra minden iránt oly érzékeny, hogy ezen érzékenységét azzal gyógyítja, miszerint tulajdonává tegye még az elérhetetlent is az egv elérhetetlen csókot a világért sem lopna, inkább' vár reája sokáig — s mint ő maga mondja. »Hugyha caúkot igir sája Kilenc* hitig váruik JÍJI.« Mondom a lopott csókról azt beszélik, hogy régente a leányok a csók rablót saját kezükkel büntették meg; megjegyzendő ha a csókrabló nekik nem tetszett. Egy krónikás meg még azt is tudni akarja, hogy V-ik Károly császárnak egy egyszerű konyha szolgálótól egv pofont kellett zsebre dugni, inidón valami veudégseg alkalmával ittasságában egy csókot rabolt tőle. XlI-tk Károly meg rainisteiének leányától részesült ilyen kitüntetésben. Hát bizony ez furcsa dolog, hanem megtörtént és pedig jogosultau azon esetben, ha ez éldelgés s uem bensó tiszta éraelem sugallta vagy adta ajkára a csókot, melylyel játszani nem szabad, s az oly nó, ki egynél többtől is ellenállás nélkül csókot elfogad vagy többeknek egyszerre osztogat, nem érdemes a szerelmi csókra és nem is tudja mi az ..Olcsó a csók, a melyet Drágán vesz a gazdag, Az a drágább, édesebb Melyet ingyen adnak." Hogy a csókkal egy nónek — hát tnég férjes nónek — játsiani uem szabad, erős, de v«ló színekkel, igazi bensőséggel festi jeles költöuk Tóth Kálmán ,Mar git* czimft tragoediájábau a következőkbun : LáttU király : Megcaokelt láttam. Margü királynő : Haltgas, oh egek ! Csak homlokomat érintette meg. Láttli: Csak a gyémántot karczolák meg. Oh csak Boglári tollát veszté el a kócsag I Csak a Uimport uyalazta le a pók. Csak az nincs, mi a gyümölcs hamva volt? (nevetve) A pergamenről nincs letépve más Csak az eskü, a becs, fogadási Bontsd meg hajadnak aúrü erdejét, 8 fedd be a helyt hova idegen ért. Nem, oem keletnek minden fályola Be nem fedné a csók helyét soha. Nem a nagv ég minden felhője sem Oyalázatoil át égne mind ezen I Ha hóhér bélyegezne meg homlokod Ápolnám a sustorgó sebet ott Dögvész, ragálytól lenne dísztelen, • Csodás gyógynedvel segítenék ezen. Bélyeg, ragály, seb mind le moshatok — Nő homlokáról sah'sem a csók. A esók, a csók, mely Petőfi szerint édesebb a méznél és az anyatejnél nem olcsó portéka : drágán, egy szívnek árán kell megfizetni azt 8 azért a csók, melyet könnyen, ellentállás uélkül sokaknak adsz ós veszesz rendes csók lehet, de uein az ai edes, az az igaii szerelmi c»ók. ,A szerelmi csók — Martonfi Frigyes sierint — teljesen tartalmazza a csóknak jelentőségét mint gyöugéd és bájos szerelmi nyilvánítás, egyesűit erővel összpontosul benue három mozzanat: inert 1-ör szívesen akarjuk adni, szívesen közeledünk egymáshoz ékesen csucsoritott ajakkal; 2 szor szívesen pihenüuk meg nála éhezve a kéjóraetet és 3-szor szívesen vettük és örvendüuk elnyerésének.* Menuyi előkészület kell ahhoz, mig a szerelmesek csókhoz jutnak! Mily sokáig forgatják a csók eszméjét, mikéut szeretnének folyvást esókolódini, még mielőtt a valódi élvezethez jutnak! A szerelmek hatalmas gondolatai és érzései nyilvánulnak a szerelmi csókban, midőn ép as ajkak egymásra tapadnak. Mily lelkesült őrömmel gondolnak a szerelmesek az élvezett csókokra, midőn a válás nem engedi meg azok élvezetét és miként kéjelegnek azok emlékébeu! Midőn a szerelmesek egymás karjaiban nyugoszuak, midőn a szerelemtől ragyogó szemmel nézik egymást, midőn rózsás ajkuk bezárul és szivük dobbanása szüuni szeretue a kéjtől ós boldogságtól — ilyenkor eltüuik ég és föld, az idő gyorsabban lengeti szárnyát és az örökkévalóság közelebb jő: Hölgyeim és Uraim! Eddig a csók keletkezéséről, használatáról stb.-ről beszéltünk aunélkül, hogy tudnók: tulajdonképpen mi az a csök. Mielőtt ezt megkísértjük, említenem kell, hogy egy német költő a csókról igy ir: •Tiaztelet s kézi csókolja Bar&tsag nyílt homlokot, A tetszetes a höUyek arczát, Epedés a csukott szemet. Ajkat a tökéletes szerelem, Kotró vágy a keblet A karokat a kéj érzelem, Ha tovább mégy őrület « A csók fogalmát illetőleg általán véve, miután már ecseteltem a szeretet, a szarelem és barátság nyilatkozatának is lehetne nevezni. De az elméleti idomban niues helyesen detiuiálva De hát mégis mi a csók ? Hogy milyeu lehet egy csök, azt mindnyájan tudjuk, de hogy mi, aat talán senki sem tudná megtnoudani. Hiába miudeu okoskodás, a ki uem érezte, legkevésbé, * a ki érezte, az sem tudja kifejezni: mi a csók? A ki nem érezte, nem tudhatja azért: mert nem érezte. S a ki érezte, nem tudhatja azért: mert érezte. Kérdeizüuk csak meg egy ifjút, ha kedvesét megcsókolta, hogy mi ai a csók. Azt hiszem az igy szólna „Nem érez, ki érez szárakkal mondhatót." Égy örök titok, egy örök rejtély! a mint, hogy képtelenek vagyunk megmagyarázni mi a szerelem és saeretet vagy a szint: mi a kék mi a zöld? ügv képtelenek vagvunk niegmagvaiáxui • mi csók ? Bármennyire szeretek is a csókkal foglalkozni, uem akarok szives türelmükkel vissiaéltii. még csak azt eugedjék meg, hogy elmondhassam, mire jó sokszor a csók és hogy Önöket egy kis csókolódás elméletére oktassam Mártonfy adatai szerint. Mire jó a csók? A mult nyáron egy fürdőhelyeu a villám beleü'ött egy túlságosan a divat szerint öltözött hölgybe, de a fiatal hölgynek semmi baja sem történt És miért nem ? mert a villám a hölgy jól kivatázott Villlfüzójébe csapott s átsurrant a leányka lelógó bajfonatába, melyet letépett, azutáu befutott uram bocsá. a tumürbe. innen hamar a plasztikuson kibélelt harisnyába s a rengeteg magas czipó sarkon keresztül a földbe fúródott. A divatosau öltözött szép fiatal holgvbeu tehát a vil ám uem tett nagyobb kárt, mindössze az ijedségtől vaczogtak egy kicsit fehér gyöugysor fogacskái. hogy ezekuek kihulását pedig anyja a sok bámuló előtt meggátolji, oly forró csókot uyoiuott halalsápadt leáuva ajkaira, hogy ezek egyszerre miud elolvadtak. Megint itt vaunak ismert alakjaink : Fipsz ur és Miczi uagysáin. Fipsz két heti ismeretség után tisztelegni bátorkodik Miczi nagysámnál. Szerencséjére vagy szerencsétlenségére — vegyék tisitelt hallgatóim a miut tetszik — egyedül találja a kisasszonyt, kinek néhány elmondott udvarias frázis után megfogj i kezecikéjot és pajkosságból ajkára csókot czuppaut. Természetes, hogy ilyenkor pir lepi el Miczi arczát és futni óhajt — a második csók utáu, de éppen belép a mama, a leány szetnlesütre oda fut és kemény taglejtéssel mondja anyjának: ,mit szól mama, Fipsz ur epp n most kérte meg kezem ?* Fipsz ur szegény ámül, bámul, végre elájul, de azért 4 hétre rá meg van a lakadalom. Fiatalok legyünk ovatosak a csók adásban ! A csók elméletéből gondolom, hogy sokat tanulhatuak a természetes csók nemesítéséhez. Először tehát csókolj meg — ha lehet — mindeu hölgyet, kihez vonzalmat érezesz s egyet sem, a kit nem szenvedhetsz. Ez az első alapelv, melyet felállituuk és ugy szólván magától értetődik. Ha a csók gyöngéd vonzalom kifejezése, ugy maradjon, el mihelyt a vonzalom hiányzik, mivel azonban ez nem minden esethez illik, legalább azt tanácsoljuk: Csókolj meg minden szeretett hölgyet, a mennyiszer teheted, a kit pedig nem szeretsz, oly ritkáu, amint csak lehet. Légy feladatodnak teljes öntudatában, különösen ne légy rósz kedvű, midőn csókolni akarsz, mert a csók is, mint egyébb remekmű, csak akkor sikerül, ha a művész tisztában vau feladatával és vidám jó kedvvel fog hozzá. Csucsorisd tovább ajkadat tetszetősen, az a* ne legyen olyan sima, mint a kivonás vonala, mert hisz a csókban összeadni kell, de nulla idomban te csucsoritsad, mert a nulla: semmi, ellenben a csók t- i. a hegyezett ajak a tulajdouképeni semmi, mely mindent tartalmaz. Minél tetszetősebben hegyezed ajkadat, annál nemesebb idomot nyer a csók. Ne nyomd ajkadat túlságosan, de nagyon gyengén se. Ép ugy van ezzel, mint a szobrász vésőjével, ha nagyon megnyomja, müve szegletes lesz, a laza nyomás pedig idointalanná teszi. Az első esetben az idomok nagyon szembe szökők s a műből hiányzik a szép, nemes —• utóbbibau pedig az idomok elmosódnak, a mü nincsen elvégezve teljesen és hatástalanul marad. Előbbi eset különösen a czuppatió csóknál fordul elő, utóbbi pedig a színpadi csóknál. A helyes nyomás kifejezést és szépséget ftd a csóknak. Légy egész lelkeden a csókban, inert ha gondolatuuk nem vesz részt teljesen a műveletben — a csók életteleuiié lesz és nélkülöz minden kifejezést,. Alkalmaiig tehát egész lélekkel és örvendve, de őrizkedjél a túlságos szenvedélytől, mert ezzel megfosztod a szabályos báj uemességótől. Ne czuppints, hanem hangoztasd el a csókot dallamosan, ez gyöugéd utóhang és búcsú lesz. Hölgyeim és uraim! Felolvasásom végéhez értem, látom, mily megkönnyebbülve lélegzenek fel, hagy kifejezést adjanak, mennyire csalatkoztak a várakozásban, melyet e felolvasáshoz cziinénél fogva kötöttek. Tudom, hogy vágyaikat ki uem elégíthettem, mert ha „csókom" igazi édes csók volt, ugy elhallgatták volna reggelig, mert ez az egyedüli jó, melyből a sok sem árt meg, ha ellenbeu csókom olyan volt, mint. a kiállhatatlan szerelmeseké ugy örüluiök kell, hogy „csókom* tói szabadultak. Ha be is állt ez utóbbi eset. forduljauak bár utálattal el csókomtól, éu nemes hivatásomnál fogva még sem mulaszthatom az előadottat fölületeseu összefoglalni azon czélból, hogy a hallottakat jobbau lelkükbe vessék. Legrövidebb összefoglalás eszközéül pedig jobbat és szebbet nem választhatattam, mint Burns következő költeményét: • Mély érzések harmatos pecsétje, Jövő üdvre gyönge foglalónk, Szivek kapcsa, szerelemnek első Ibolyája tiszta, szűzi csók. Beszédes hallgatis, néma válasz, Szenvedélyek azép szülöttje te, Gyermekjáték, galamb kedvtelése, Szűz odaadás, uj nap reggele, Bús vidimsíg, vé,'só »Iaten hoz<ád« Elszakadó ajkaink f-lett. Oli van-e a szerelemnek hingja Csengőbb, tisztább, szebb, mint a tied«. Méhészeti ABC. Irta : Bandár Mlklóa. (Folytatás ) E. Eczetet és p«d'g erősét ké»zithetni a mézből ugy. ha 8 r"'>» viz, 1 rész mézzel vegyitve felforraltatik s habja miodig leszedünk mig van. Főzni addig kell a folyadékot, mig rajta hab képződik, azombau a főzés igea laa»an történjék, neho*y kifusson és meg gyuladjon a folyadék. Ht már hab uam KÍpiődik, akkor langyosra hütva, hozzá 30 literig egy ludtojásuyi sivanyu kenyérté»itát, kovászt adván, megerjed azután verőfényes, pormtutas belyen, ruhival lekötött, edényhan (dé/.sa) újra habzani kazd ; da ezt ismét leszadjük. Néhány nap múlva megtisztul, meg higgad s akkor lehiita, más tissta td'nybe téve ismét szabadban hsgyatik. Később pedig, midőn felssinén 4—5 mm. vastag bőr képződött. azt leszedjük, tilzta vízben kimossuk. Most a folyadékod s»lakjá-ól lsfajtve alőbbi vsgj más edénybe töltja«, mslybau állandóan maradni fog s a felszínen képződött, már kimosva levő bórt belet«szszük, hogy az eczatnek ágyát képezze s melag halyeo hagyjuk. Igy három hónap alatt meg erősödik. Egyesíteni kell a méheket tavaszszal, ha bármi ok mu't a télfolyamán nagyon elgyengüllek — hogy korai, erőa rajok legyenek, és a mézelő időt jól kihasználhassák, másképp elpusztulnak, vagy mire fölerősödve, rajzóképt sekké lennének, legtöbbször semmi hasznot sem adhatnak, mivel a mfielő idő ekkorra megszokott iiűnni. ószuel meg azért szoktuk őket egyesíteni hogy több gyenge ctaladból egy uép^s, telelőképes törzset nyerjüuk. Az egyesítés akár ősr.szel, akár tavaszszal ugy történik, hogy (ingatlan méhlakokból kidobolva) előbb az anyát kifogjuk, azután az építménytől megfosztott méhekot, ahány család volt, annyi üres kasban, ritka szövetű vászonnal lekötve, hűvös helyen felfordítva hagyjuk estig, amikor mézes vízzel jól befecskendezve, as aröabbitendő kaptárba vagy kas alá öntjük. 8 az arősbbitett esalád seját helyén hagyatik. Igán jó a megsemmisítendő esaládok röplyukéhoi kívül neháuy nappal a megsemmisítés elótt síinas papírt ragasztani, melyet agyesitéskor azon inéhlakra kell tcnuQnk, amelyhes a mébaket adtuk. I :y a megszokot ssiu utáu hamarabb meg fogják isuiarni as ujirányu ki és bejárást. Amely családokat egybe akarunk olvasztani, aiok mindnyájának egyféle szinű papirt kell adnunk. Szorosan mtgfigytlendő, bogy miodig a legjobb s ne vén anya hagyassék meg az egyasitett családok számára. (I. Kidobolás, Kifogni.) Ai őssi egyesítésnek még augusstus hóban kell megtörténnie, hogy ezen egyesitett család még télre valót gyűjthessen, ha pedig uem gyttjthntne, hogy a beadott mézet jól elhelyeahesse. Későbbi egrtsi'és ritkán ér valamit. Előkészítő (spekulatív) etetés. (I. Étatés által.) Elörajnak neveztetik, mindsn ason évben valamely méh családból először kijött raj, a többi pedig uté-r»j nevet visel. Elszökik a befogott raj következő okok miatt a.) ha az össse szállt rajt rögtön befogtuk, kivált ka es elő és uto raj volt, mert as egyenlőklen anyák miatt agymást Ősik ki. Tanácsos tahát ily esetben az össze szállt rajokat, ha szétválasztani nem akarjuk, egy órányi ideig megsaállási helyükön hagyni, mig ott auyat válasetanak s azután fogni be, vagy rögtön befogva, ritka szövetű váetonnal lekötve, estig sötét, hűvös helyen felfordítva hagyni, a mikor hslyére tahelő lészan. k.) Akkor is elszökik kasuukból a raj, ha azt igen aagyn.nk találja, épen esért kis rajnak kis lak adaadó. o.) Ha a kas tibitátalan, vagy a méheknek uem tatsző ssagu fűvel, (p. u. üröm) lett bedftrieölvo, a rajbefogás előtt. Legjobb e ceélra a Melissa Offlcinális, magyarul rajfü, vagy méhfű. sait némely vidéken czitroosfüusk is neveinek. Ezután áll a fodormenta. d.) Ha a kas tisztásak látszik, új is különben: de viastmoly ütött benne tanyát, avagy más férgek húzódtak hézagaiba. Épen esért ajánlatos miudeu kas alatt agy maroknyi tissta szalmát elégetni, és sózvissel ii bafsotkandazni, mielőtt a raj belefogatnék. e.) Még nahány napi munkát is ott hagynak, ha uapokig tárté hervasztó szél, kelemetlen eső, vagy szárazság miatt megsiűuik a gyűjtés. Ilyenkor tehát, hogy rajunk le ne huljon az éhiéf miatt, vagy mag ae saokjék : étetni kell. f.) Ha az anya röpképes da patézni képtelen, ekkor a méhen, nem Dvén fiasitás. mi őket a kán tüehalyhei kösse, elsioktak siökni. (1. Rajt ai elsaökéstől.) Etetés által a méhek tévútra vezettetvén, már kora tavasissal is azt hiszik, hogy jelen van az áldott május, a rajzás ideje, ennélfogva vigau dalolnak, meréssou röpködnek s gyorsan munkálkodnak. Anyjuk is aat gondolja, hogy hekövetkezatt a farsang mulatságos ideje, oeért miadan dolgosó és hsre sejtet be patát, sőt az uj auyabölosőkbe is tojik, igy gondoskodik a férjhez adandó leányokról, tudván, hogy nő nélkül nem lehet lakadalom. Igy 1-het astán korai étetés áital korai és erős rajokat ayarni. (l.'Taj. Tojás,) Termésaetes, bogy korai rajnyerés ozéljából ezek szsriot legerősabb torzsainkat kell étetnünk, mert a fyengék semmi különöset nem találnak abban, ha mikor aa ó kamarájok kiürülő félben van, ujjabb áldást nyüjt a gondviselő, igy hát rajsásra ők nem is gondollak, mig eléggé nseg nem erősBdtek, meg nem népessdtek. Vannak kik azt hiszik, hogy étetés által a méhek clrestnlnok, felhagynak a gyűjtéssel, «<ak arra vetemednek, a mit késien kapnak, da az azt hivők nagyon tévednek, mert az emberek eien tulajdonságát a méhek híréből sem ismerik, sőt mikor a virágokon bővan talá ható, akkor a uakik nyújtott méihez kossá sem nyalnak, arra elámítván, hocrj S(t azután it magtalálják. Étetni korai rajzás ctéljából lehet mar Ápril köiapttől kezdva, ha a gyülmülosfák virágozni kezdenek. Kell pedig étetni fentarláti czélból a rajokat is akkor, ha a rajsáit rosz idő követte, sőt ilyenkor még ai elrajzott auyatöriaek is étateudők. Etetni kell a kitelelésre szánt, da mlz-tzogény töristket, midőn a mézhordás már vége felé jár, azaz kora összal, tehát Szeptemberben • mindenkor, ha méheink tiükőlkődnek; kamatostól adják fik azt vissza, mikor van honnét hordaniok. (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Ki»dó tulajdonos : JÓBA ELKK. Nyilt-tér. I E 1 8;r : Hirdetmény. Nyíregyháza város által a Sóstó bérlő társulattól visszaveendő sóstói fürdő folyó évi április 24-től számítandó 3 évi időtartamra hsszonbírbe adatni szándékoltatván, e czélból az árverés folyó évi márczia-i hó 17-lk napján délntán 3 órakor a városháza gyűléstermébeu megtartandó lészen. Kikiáltási ár 4000 frt évi bér, bánompónz 1000 frt, árverési feltételek az árverést megelőző napokon megtekinthetők a polgármesteri hivatalban. Kelt Nyíregyházán, 1890. évi márczius hó 1-én. Krasziwy Gábor, Májerszky Béla, polgármester. (9Í—2—1) főjegyző.
