Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-16 / 7. szám

,.IM Y I K \ i n í; ": Február 25 én d. e. 9—12-ig V—VI. leáuy osztály, Széufy Gyula tan. vez. a., d. u. 2—5 ig I—II uidorutczai vegy. oszt., Rúzsa Endre tan vez. a. február 26-án d. e. 9—12-ig IV. tiu osszlály, Ruhmann Andor tan. vez a, d. u. 2—5-ig I—II közp. vegyes osztály, Werner Gyula tan. vez. a. Február 27-éu d. e. 9 —12-ig , IV. leány osztály, Habzsuda Dániel tan. vez. a., d. u. 2—5-ig i. debreczeui-utczai vegv. oszt. Boczkó Lajos tan. vez. a. Február 28 án d. e 9 -12 ig III. tiu osztály, Mráz Károly tau vez a., d. u. 2—5 ig II. debreczentutczai vegy. oszt., tídoviu Endre tau. ver a Márczius 1-én d. e. 9—12-ig III. leány osztály, Stoffau Lijos tau vez. a., d. u. 2—5-ig I—II. buzatér ve^y. oszt., Gerbardt Sámuel' tan. vez. a. Ezen népiskolai félévi vizsgákra a ! t. cz. síülók s a ueveléjtlgy pártolói tisztelettel meghivatnak. Nyíregyháza, 1890. február hó. Sténfy Gyula, igazgató tanitó. Gyászrovat. Özv. Stern Etninuelué istll. Gronmann Matild iáját, valamiut gyermekei Jenő éi neje ssUl. Kelner Paula, Miksa ti neje ízül. Maehlup É-a, Pál és Kornél gyér nekeivel; Weiumann Sándor mint dédunoka, Gioítmanu Vilmos mint »ó, S'.iru Lipót mint fivér, ugy számos rokonok nevében is, fájdalomtól megtört színei tudatja sz-rjtelt férjének, illetve édes apjuk nagyapjuk tiUrn Emánuel a stabelesi hitelbank igazgató tagjának, telyó hé 10-én délolétt 10 órakor, bosssas sien védés után, muukái életének 71 -ik, boldog házauigának 51-ik évében történt alhuuytát. A boldogu.tnak bü t te temei e hó Ilikén kedden délután 4 órakor fogaak a nyíregyházai isráehta serkertban örök nyugalomra tétetni. Nyir»gyhitin, 1890. fobruir hó 10-éu. A'dai lebegjen porai felett! — Seru Emánuel elhunytáról a Scabolosi Hitelbank, melynek a boldogult egyik igmgatója volt, a kovetkesú gyászjeleutést adta ki : A Szabolcii Hitelbank igazgatósá|a mély fajda'ommal jtdenti érdemikben gatdsg igatgatójának Stern E uánuel urnák folyó 1890. évi február hó 10-éu történt gyászos elhunytat. A megboldogult htllt tetemu folyó hó 11 én délutáni 4 órakor fognak, at izr. hitvallás szertartásai sxirint, örök nyugalomra tétetai. Nyíregyháza, 1890. február 10. Béke hamvaira! Az igaigatóaág. — Dr. Mesuó Pál nejéfel és fiaival, ö/vegy Kalaiáuczhey Fereuciné smletstt Msikó Tiréaia fiaival, Moess Ad'dtué szül. Meskó Zsuzsái na férjével és gyermekeivel, özvegy Puohi Falué izüí. Meskó Z uisánna gy«rinekeivel, az össses rokonság utvében is fájdalmis szivvnl jelentik szeretett testvérük özvegy Mányik Jóxiefni tzül Meikó Dorottyának folyó évi február hó 12-ikéu este 6 órakor rövid taeuvidéi után, élte 79-ik évében, történt csendes elhuuytát. A boldogult hűlt tetemei e hó 14 íkén péntek délutá i 3 órakor fognak, ai ág. evang. e^yhás •sirtarUsa szeriut, a pitouyi utczai temitóbeu örök uju<» lomra tétatui. Nyíregyháza, 1890. február hó 13-ikáu Ál lás és béke hamvaira! — Külön mellékletül viszik olvasóink a levélsierinti oktatás taumódjauak részletes protpectusát. Általánosán elismert dolog az, hogy idigen nyelvek elsaji'itisára magánhaszuálatra is * tanmód a legczélszerübb ; a m ért is ha valaki akár a német akár a frauezia vagy voUpük nyelvet megakarja tanulni: különös fi^yelmábi ajánljuk e levélsserintt tanmódot. Ny irc,'yhátan TarcnaliDtnö könyvkereskedő által szerelhető meg, ki mutatvinyfüvsteket inegksresésre ingyen és bérmentve küld. A csókról.*) Hölgyeim ós Uraim! A szerelőm jeléről, csengő, tiszta szép hangjáról, arról, a miről Petőfi azt mondja: .Édesebb a méznél — édesebb az anyatejnél", arról akarok beszélni. S önök tisztelt hölgyeim és uraim bizo uyira eltalálták, de tapasztalatból is tudják, hogy édesebb az auyatejuél más nem lehet, mint a csók. Persze, hogy uem olyan csókot kell ez alatt érteui, 1 a mit valami vén fogatlau — kit is mondjak hamarjában — hát nem bánom, legyen egy anyós, tehát a mit egy vén anvós ezuppant kedves veje ajkaira, hanem . . . de ne vágjunk a dolog elébe. Egy tárgy, mely az ember előtt ennyire kedves, bizonyára megérdemli, hogy legalább történetét ismerjük s minthogy tudom, hogy tisztelt hallgatóimat ez felettébb érdekli, elbeszélem öuökuek euuek a nagyon édes valamiuek, a csóknak történetét. ... A ré^i Rómában egy ős törvény megtiltotta az asszonyoknak a borivást. És bogv meglehessen tudui, vajjou ezeu törvényt megtartják-e, a férfiaknak kötelességükké tétetett nejeik és közelebbi rokonaik ajkait, tekintet uélkül arra, hogv öregek vagy ifjak e, ajkaikkal érinteni, hogy ez által megtudják, ha leheletük borszagú eV A ki ezen szépek közül tisztának erezte magát, s a ki a fórfiakuak törvéuyszeretóleg magát megmutatni s azoknak kegyébe jutni akart, bezzeg gyakran szokta ssájacskáját önkényt odatartani. Lassanlassan ei mindkét részről kezdett érdekesebbé válni. A törvény valódi értelme mindinkább, végre egésion feledékenységbe ment s igy maradt fenn — a mouda szerint — a csókolódás, a bor elleuőrzés mellék jelentése nélkül a mai uapig. Igy beszélik el némelyek. Mások a szerelem jelének eredetét a régi történelem egy más esemenyéuek tulajdonítják Kzt is megakarjuk említeni. .Trója elpusztulása után — szól a rege — a trójai férfiak es uők, kik a túr. és kard puiztitásaitó megkíméltettek, egy ideig szerteszét a szabadon bolyougtsk Végre azonbau ismét összegyűltek ós elhatározák, hogy tengerre szállva, más országot keresnek maguknak. Tehát hajóra ültek, Olaszországba érkeztek, hol a Tiberis partján kiszálltak. A férfiak most az utáu néztek, hogy vau-e alkalmas hely a megalapítandó gyarmatokra. A nőknek Olaszhon virányai, az oraiág ,hol a czitrom és narancs virul', megnyerte tetszésüket s különben is a hossias tengeri utazás által kimerülve elhatározták, hogy egy tapodtat sem meunek tovább és itt megtelepednek, akár tetszik a férfiaknak, akár nem. Hogy a mit a nők akarnak, at' ki is viszik, azt jól tudjuk. Hogy elég ügyesek arra, hogy sokszor a mit ők akart k és mi elleueztüuk, e hitetik velünk, hogy mi akartuk es ók ellenezték ós aiián egyebet ugy sem lehet teuni — mi belenyugszunk s elhitetjük magunkkal, hogy hát voltaképeu ugy törtóat a mint mi akartuk. Á trójai nők is tanácskozásra gyűltek össze, *) Weiiz M >r kelybelt igazgató t»nitó felolvasása a kereskedő ifjak tárni Útinak mnlt hó 3<>-diknn tartott estélyin. hogy maradhatási tervüket mily alakban hajtsák végre, hosszú ós csendes — no mint a milyent már egy női tanácskozásban képcelhetüuk — vita utáu abban állapodtak meg, hogy a hajókat elójetik és ezeu terv kivitelében nem is késlekedtek soka Még mielőtt a férjek néhány órai távolságra mentek volna, minden hajó láugba volt borulva. Meglepetve siettek a trójai férfiak segélyre. A túz okát a nők alig rejthették volna el és hői tettüket nagy félelem váltotta fel. Hogy férjeik haragos kitűrését csirájában fojtsák el, egyhangúlag elhatározták, miszerint tárt karokkal elejükbe szaladnak, átkarolják és ajkaikkal a szitkoiódisra kinyitott szájakat bezárják. Ezen ssokatlau ós nem kellemetlen fogadtatás — s a nők fokozott mérvű gyöngédsége nem téveszté el a magukat .erős nemnek" ueveió férfiak előtt a szándékolt hatást. A trójaiak ezeu helyen maradtak, elhitették magukkal, hogy tulajdonképpeu ők is itt akartak maradni, alapítottak egy várost, melyet máig is Rómának hivnak. A trójai nők gyöngédsegéuek emlékéül — mondja az erre nézve forrásul szolgáló régi irás — Rómában a csókolodás szokássá vált. Hát biz ez uem rossz szokás, s nem is hangzik kellemetlenül! Azonban ezen régi monda valószínűsége más irók följegyzése által uiegtámadtatik, és hogy a csók régibb, miut ős Róma, a mellett az ,Ó-testameutom' is szól, hol több helyen a becsülés csókjáról lehet olvasni, de sőt a szerelem csókjáról is; igy bölcs Salamou — a ki mindenesetre kompetens a csók megbirálására — hiszen tudjuk, hogy túlságos asszouybarát volt, tuegii azt mondja a csókról egyik kedvesének: .Lépes méz csöpög ajkaidról oh én jegyesem; méz és tej vagyon a te nyelved alatt." Ezt mondá Salamon 2722 evvel ez előtt. Mi csodálkozni való van hát azon, ha most a gőz és villany korszakában egy fiatal leáuy naplójában arról, hogy mily jól esett neki az első csók, következő feljegyzést találjuk: „Május" — a szerelmesek hónapja — 20-án csókolt meg legelőször Tiborom. E csók alatt ugy éreztem magam, miut egy thea rózsából álló csokor, a mely mézben és pezsgőben úszkál; miutha valami gyémántból kés/ült lábakou idegeimeu végig futott volna és számtalan gondolat augyalokkal megrakva úszkált volua ereimben és miutha egész testeineu keresztül egy villanyos szivárvány otnlaiiék alá " Ehhez f löveges kommentár, eléggé bizonyítja ezen följegyzés mily édes lehetett Tibor csókja. Ezeu alkalommal nem mulaszt hatom el szívemből kívánni, azoknak, kik még eddig az első csókot uem élvezték, hogy ez reájuk uézve sziutóu oly beuyomást tegyen, mint a milyent ez tett az említett fiatal leánykára. Miut emiitők, hát a csók máraz ,0 testamentom" -ban nagy becsben állott. Fájdalom, hogy napjainkban csak is ezt az egyet tartják nagybecsűnek az ,Ó testamentom" bői. ... De a csók az ,Ó testamentom"-nál is régibb. Bár milyen hihetetleunek tetsző állítás is, de valóban igaz. Nem vagyok pap, higvjék meg t. hallgatóim, mert ha az volnék, bizonyosan nem a csókról beszélnék, hanem a pokolról vagy a főltámadásról. Ne vegyék tőlem rosi néven az Istennek fölkent szolgái, h.t állítani bátorkodom, hogy ők minden esketés alkalmával a csókra buzdítanak. Vagy mást cselekszenek e akkor, midőn iutve intik az egybekelendőket, hogy szeressék egymást? Hát lehetne csók nélkül is szeretni. Ugy-e uem ? No lám igazam van ! Ezek utáu csak merjeu valaki elitélni, a miórt én a csókról beszélek! Mint mondám, nem vagyok pap, de azért mégis a bibliával fogom bebizonyítani, hogy a csók ax ,Ó testamentom"-nál is régibb. Mózes első könyvében olvashatjuk, hogy negyedik napon teremté Isten a röpülő állatokat — ás csak két nappal később az embert — igy tehát mielőtt Ádám és Éva megízlelhették volua a csókot, a paradicsom galambjai már csókolódhattak, sőt semmi kétség, hogy e jogukat gyakorolták is s igy valósziuü, hogy a paradicsom galambjainak csókolódásából származott, később az egész világon uralkodó csók szokásainak első eszméje. Ismervén a csók eredetét, néizük ennek hasina vételét a régieknél. A zsidóknál szokás volt, hogy a közöuséges ember az előkelőt, vagy egyáltalában mindazokat, kiknek alázatosságát be akarta bizonyítani, megcsókolta, amint erről Salamou király műveiben meggyőződhetünk. Ilyen szokás volt a perzsáknál is. Hogy a nők iráut csak azért is alázatosak voltak, hogy csókot adhassanak uekik, ki merné kétségbe vonni, különösen most, midóu a csók éltető eletne miudkótbeli nemünknek. Vagy letérnék valaki, kinek ajka a gyönyörűek tiszta mézét ue szomjazná? Kétlem! Sőt merem állítani, hogy az} .erőiebb nem

u, mi férfi ik még ha e mézet egy vagy több fulláuk árán vásároljuk is meg, m;g is megtesszük Legyen bár e fulláuk kifejezve egy hatalmas pofon képé ben. No de hát a .^yeugébb nem" sem veszi már most oly szigorúan, ha tőle jó száudékkal egy csókot rabluuk. Arciul ütés helyett többuyire visszaszívja -mézét; legrosszabb esetben egy .maga szemtelen" kifejezéssel ól, mely azonban oly jó akarattal, oly enyhén, oly lágyan és oly misztikusau van mondva, hogy abból mást uein vehetünk ki. miut biztatást arra, hogy egy — még e,

ry — számtalan csókot nyomjunk arra a rózsás ajakra. Dáliát ezen uraim ne is csodálkozzunk, hiszeu ők is Iiteu teremtései épen ugy mint mi, meg aztán a mi fő, a csók legtöbb ecetben előtáró bes.él a leáuy megkéréséhez. S tnelvik leáuy tiltakoznék keze megkérése ellen? Ha vau olyan, egy Vay Siroltának kelleue lenni. .. . Viszzatérve „a c-<ók haszna vételére a régieknél", meg kell jegyezuem, hogy a szájcsókot csak hasonraugu e nberek gyakorolták a perzsáknál Az alattvalók az előkelőbbek térdét csókolták. A lábcsók, mely a keresztényeknél annyira elterjedt, már a régi keleti népekuél is ismeretes volt, sót a királyok ezt alattvalójuktól követelek. Á nagyon alicsony állású egyéneknek már a király megpillantásakor főidre kellett boruluiok és az anyafőidet ajkaikkal érinteni. Furcsa czerenióniáv.il volt a görögöknél összekötve a csók. Ugyanis megfogták egymás fülét, mint a fazekat füleinél és igy nyomták ajkukat egymáséra. Sokkal furcsább szokás van ínég ma is a kaffsrokuál a csókot illetőlog. Etek orruk hegyével csókolóznak, tehát orrukkal fejezik ki egy mis iránt szeretetüket és szerelmüket. Ne legyen ez Önök előtt feltüuő, mert hit ott él a Rhinoceros! A rómaiaknál az elölj irók, coisulok, tribuuok és diktátorok részesültek alatvalóiktól a csőkbau — később i ugyancsak uálok kezdett lábra kapni a kézcsók. Ezen kézcsók azoubau nem volt miuden halaudóuak megengedve. Igy pl. az alantabbak megelégedtek, ha eien nagy urak felé csak jelképileg is dobhattak egy-egy csókot. Az udvartól azonban a nép is eltauulta ezeu csókot ós szorgalmatoskodtak e szokásban. A jó baritok pedig az utciáu találkozva,'nem elégedtek meg annak idején egy hideg „servussal", hanem homlokou csókolták egymást. Később aztáu az erkölcsiség hanyatlásával e szokás külöufele kicsapongásokra vezetett és arra használták fel a fiatal emberek, hogy egy-egy szép növel, kivel találkoztak, nyilvánosan csókolódjanak. Annyira meut a dolog, hogy a csókot betiltották. De a tilalem már keveset használt — és volt annyi erély a fiatalokban, hogy ily jó szokástól nem hagyták magukat eltiltani. Tisztelet, becsület érte a derék elődökuek. (Folytatása követksxik.) Méhészeti ABC. Irta: Bandar Miklós. Mielőtt as ígéretem szerinti költeményekbe kezdenék, •lükségesnek látszik felvilágosítást nyújtanom azok mikéntjére nésve. Mint már emiitettem, ABC rendbea, ugy lett össieilliW e kii isebkönyvecskének siiut mü, hogy mioden, a méhek körül előfordulható esetben, teljes tanácsadó esak akkor lehet, ka mir Á tól Z-ig birtokunkban less. Ha u. i. méhesüukben megjelenvén, valamely feltűnő dolgot tapasitaluuk, p. u. fiasitást lehányva, az érnek bármelyik rétiében,* kas alatt, vagy előtte; elő vessaOk a »Nyirvídék< megfelelő isimit, kikerestük a méhéiseti rovat F. betűjét >Fiasikisc vagy L. betűjét >L*hinyjik« •tb. az okoiatnak leírva találjuk itt okit, és a uegsifintetéi módjait. Ha pedig az nmeiiillt rajokkal gyűlt meg a bajunk: kikireitűk ai R. betűben >Rajok írét vilasttáia* vagy az 0. betűben >Össte izillt rajok* kSrül mik a teendők. Sióval, mint egv kit méhésieti ltxicon, minden tapasztalt baj, nevének keidő betűjéről tikerethetö i a leirt utasitis szeriut •lháritható. Ozéljaink oly körű elérésében, mianyire egy méhési képes, tanáoiot ad, a megkímél attól, hogy máira tzoruljunk vagy kárt váljunk a méhésxet terén. Megmutatja aion utat, módot, mily iltal akir a világ ellő méhési tekintélye lihet, aki erre hívatott. S bevezérel abba a boldog édenbe, melyből a büntető Chérub soha többé ki nem tilt; mert itt az ember ne n vélkeihet, sót mindig tökélyesbbűlni fog. De hát beszéljen miga ai említett mű. Anyahiz, anyabölciö viatxból a méhek Által, a lépek szélén vagy oldalán épített makk alakú síjt, mslyből rendes körülnséuyik között IS napra anya búvik elő. A lép oldalin levők pót anyabölosőknek hivatnak; mert oseket csak ii rendkívüli szükségben, ha a lépek éliin arra valé pete nem volna, akkor szokták épiteni méheink s ezzel nem egyner helyre is tuíjik pótolni a hiányzó anyit egy uj, de soha nem tökéletes anyával. Anyjitól megfositott nép. (I. Anyit növelhetnek.) Anyasejt. (I. Anyuhii.) Auyásitani az Írva népet teljes biztonsiggal ctak idegen lakban lehet. Ingatlan köpüvel lévén dolguok, népét kidoboljuk riggel és a kihajtott népet ujkOpüjébon ritka siövetü kendőrei lekötve, estig hűvös sötét helyre tóműk lefordítva. Este aztán eredeti helyén fölállítva, * közzé bocsitjuk as anyit, jobb aionbi.n okkor ii 24 érára kalitkába helyezni eit (1. Kidobolis.) A népétói kifoti | tott kast pedig, feltéve, kogy lépei jók és tisitik, ha a belőle kihajtott nép még nem here költő, tihit nem ilanyát volt, egy mis ogéiiséges kasból itdobolt családdal népesítsük be. Illenksző minden esetben pedig meg kell att lemmísiteai. Ha mis kasból híjtottuk bele a népet, akkor est olyan helyre tegyük, hol addig semmi se volt i 3—4 itatni el no mulatsssuk. Ha pedig csak egy kalitkába lárt auyit tettünk bo, akkor aiou kas helyére kell tennünk, melyből ai anya való i ai anyitől megfositott kas jön üres helyre, mely esetbeu 3—4 napig oit kell itatni. Auyit el lehet tartani ugy, ha saját nép. könül mint ogy félliternyit elvecszűok akkor, midőn a ryOj'-ö méhek nagy rész* ktta van s az elvett néppel Ofyűt megfelelő kis köpűbe annyi léphoi tosiiiűk, amennyit eltarthatnak. Ha ilyen anyát több csalid egyisitése iltal nyertünk, akkor oi előbbi helyén hagyandó, ka pedig utőrajt ositottunk síét az anyákért, minden kis rajt totiiés szerinti helyen illithatunk fel. (I. Tartalék rajt.) Aoyitlan népnek mártiustól keidve költést adhatunk be, ha jó n p*», ellenben ha a csekély népességtt családok, magseminisitendők, mert mikorra ezeket ai uj anya feltziponthatni, akkorra maguktól is elpuntulnak, sőt előidézői lehetnek * sokszor nagy kárt tevő viasc-moly elstaparodisinak és rablis kitörésének is. Ds ha a költésből nem sietnek anyit növelni, tehit asjabölcső épitishiz még misnapra som fogaak honi, ugy iUnyasigról van gyanú. Lshet asonban igen vén, tihát kinerült, vagr ifjú: de pa'.éeni képtelen anya is jalen. Előbbi állapotról ismerhető föl, hogy a dolgoió ifjte'itben imitt amott látható osak egy-egy pite. Ez eiotbeu is ai anya *ltávolitása utin másnap vagy kOltéit, vagy késtl*tb*n l*vő termékeny anyit, esetleg anyabölcsöt adhatunk be. At anyit 24 ériig, as anyabOlesőt addig tartjuk tir alatt, míg ki n*m kelt, máskép elpusctithAtja a türelmetlen nép. Auguntui vége után mir ctak megtermékenyült anyival tegithetUak az említett btjekoa. Anyitlansigra mutatnak a kövotk«aő jelek: 1. anyabölcit* a lépek oldalain, 2. a méhek kedvetlen, lézengő ripüiése, 3 a röplyuk körül futkiroiát. Ei utóbbi esitbin ai auyitlantig még c<ak mai lehal. 4. a kas vagy kaptir migkopogta'ittkor hallatsió mintegy liró zugis, 5. sok himpor a i«jtekbin, 6. a népuség apidiaa, 7. több pM* egy ujtbon, ot mir ilanyaság, 8. púposán lett befedése a sejteknek, ex mSg előbre haladt ilauyasig. — Ép töris a koppintásra ctak fölrezzen, de rögtön Folytat&a a főlapon.