Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-07 / 49. szám

„IV Y í 11 D É IC. reclamálui szíveskedjenek. A lap tartalma oly distingvált magas niveaun mozog, miut rendesen. Csak ketött emelüuk belőle ki: Herczagh Ferenczuek „Sirius* cztmü reudkivul erdekfeszitő novelláját és Ambrus Zoltáu bírálatát Beöthy Zsolt „Kaniczy és Horatius" czlmú essai-jéról. Az utóbbi czikk oly classicus és szellemes, a minőt nem egyhamar olvastunk. A lap továbbá igen gazdag szellemes apróságokban. .A Hót" előfizetési árai egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. József-körut 44. sz. A közönség koréból.*) Nyílt levél Band.ír Miklós ibrányi er. ref. tanító úrhoz. Tanító úr! Jónak látta Ön a .N'yírvidék" folyó évi legutóbbi 48 ik számábau „Bíró-választás előtt•' czimü förmedvéuyében egy hazafias és tiszteletreméltó testületet, a községjegyzói kart megb czkéztetvén, fölöttes hatósága félrevezetőjének, a szegény nép anyagi és szellemi tnegrönilitőjének, zsarolónak, okmány hamisítónak nyilvánítani. É-i houy a/, általa előidézni akart hatás nagyobb legyen, még azt is hozzá teszi, hogv tiszteletes uram is az >gy rajzolt jegyzőhöz illő barát, tehát szerinte a lelkészi kar is épen ezen bűnökben leledzik, mert par gaudet pari. Nem hiszem, hogy kellőleg mérlegeiül tudná Ön szavainak horderejét, mert különben lehetetlen, hogy másokat, egy, sót két erkölcsi testületet még a legmagasabb állású s legműveltebb egyén is nyilvánosan ily módon pellengérre állítson. Szertelen gjülöletet táplálhat Ön szivében s nem a megfontolás, hanem e gvUlölet irányithatja cselekvését. Tudja Ön mit tett V Megmondom én. Hasonlót ahoz, amit irodalmi íevolverezésnek szoktak mondani és tartani. Nem tudom, nem hivatásom kutatni, hogy a községjegyzői kar mit szól az Ön dolgához, de éu feljogosítva érzem magamat a méltatlauul megtámadott lelkészi kaierkölcsi reputációjának érdekében felhívni Önt, hogy világba dobott vakmerő badar állítását, hogy t. i. a lelkész a félrevezető, zsaroló stli. jegyzőhöz illő barát volna, kütelességeuek fogja tartani visszavonni és az így legszentebb becsületében megfontolatlanul és méltatlanul megsértett lelkészi kartól ünnepélyesen bocsánatot kérni. Ha uem teszi, akkor nem megfontolatlanság, hanem más valami lesz az Ön tette, arait annak idején majd nevén nevezek. Kis-Létáu, 1890. deczember 3. Illő tisztelettel: Nagymáté Albert, ev. ref. lelkes* s egyházmegyei főjegyző. Csarnok. Versfaragók. A múzsa rózsaszín köpenyt veszen S leszáll a fő dre szépen, csendesen, Tenger szemében égi lúz lobog, Ugy illet ajka ifjú homlokot. . . . Tündérsereg van persze nyomdokába, Szaj nem vegyül a néma éjszakába: Mert tudni kell, hogy ő nagysága ;ím Neir. látogst nappal, csak éjszikán, Midőn a szűk szegényes kis szobában Csak holdsugár, meg árva mécsvilág vau . . . Kedvét ilyenkor bátran töltheti, Szemérem, illem mit sem árt neki; Haját kibontva száll ide s tova, Kormáihoz simul a pongyola, Kac-iutva néz, beszéde csintalan, Kaczérkodik, csábítgat untalan, Titoktartó az ej — nincs semmi nesz . . . És a bozontos ifjú — rabja lesz 1 0 meri található-e mostanában Oly ritka ifjú széles e hazában, Ki verset, költeményt egyet sem írt, 8 nem abba lelt fajo sebére irt ? I lliBzeu minálunk meg öreg se ritka, — Ég a trugmondhatója, hol a nyitja ! — Ki máskülönben józan, érdemes : Pennát ragad s költő babérra lisl És miutba mindmegannyi vóu hivatva : Versekbe döngicsél az Istenadta I Ha megvadul, szerelmes egynehiuy fis rá se néz a büszke szép leány, Vagy azt gondolja néhány oktalau, Miért is éljen a boldogtalan? Vagy a ki nagyképűsködik s világba Képül, hogy a földet uem éri lába, Kutatja a lét s nem lét titkait, Vagy ép' a túlvilágról álmodik ; Ma.fajta népet érjen olykoron Tor, névnap és más ily nagy alkalom : Muhatlauul mindnek verselni krll. Kobozba kap a mélázva énekel . . . O lőtt, milyen jó, hogy beszánthatod Hántat nélkül a tinta szép lapot! S tóled milyen szép, uj papírlapom, Hogy elviselsz mindent a hátadon ! Hat verselünk — s ha üstökük alatt Már megfogant az eszme, gondolat (Azaz hogy ugy gondoljuk ezí maguuk): Kezdődik a nagy munka ; a gyerek Mezítelen szegsnyke, didereg. Idétlen is, Dint a h vatlan árva . . . Stbaj I csinos lesz majd az uj ruhába I Igen, ha volna hozzá jó szabó, Vagy ugy tersmoe : a vón » a ji ! l>f ha teszem »Alkony« uak h vatod A százezersser megszült magzatot 8 a .trtnó sugár., .harang sző., .est homálya. > an a poronty alkatrészére biánva, Hozzá kolompos csorda, békinyáj. Mely bőir. kuruttyol, mert a szive fai: Ugy szerta foszlik miud a tartalom, Mert nincs, ni mindent egycsomóba fon, — /-atának mondja a tudós világ S száz argumentumot a fejedbe vág ! . . . No semmi, bá,o« olvasód mulat ; Ha nioa egyéb, van benne hangulat! Kz járja ugyn mindeuütt ma napság, Hol a költészet ntjait tapossák - — A büszke gondolat, magasztos eszme Miud el van a mai világra veszve ; Forgassuk a lapot: csak ily világ vau • Fővárosi I-apok. i »0razág-\'ilag«.ban. Maradjunk hát tovább a hangulatnál, Melyért az eszmén hirtelsn túladtál : Mit ér az is, ba ugy dőczög tovább, •j E rov.t alatt közérdekű felszólalásokat dijtal,nnl M* lünk, a telelősseg azonban a beküldőt illeti. Mint a szekér rögök- s luc:k.ikon át? Ha nincs mi abba ringat szárnyain : Szépen folyó nyelv, csinos forma, rim?l . . . Mert más alakban újra inas a nóta, A miut hogy kóti más, meg a piskóta! Bámult remek csodás ar.nyai Sem képesek szilárdan állani, Ha nincsen út, mely köunyen átvezet Szivünkhöz : a gyönyör, az élvezel! Hát még ba könnyű, pajkos ötletek Akarnak nyerni versben életet, S habos ruhájú, csalfa angyalok Vésnek szivünkbe mély erős nyomot: Hogy elrepül a sóhaj, érzelem, Ha fellegek közt futkos szüntelen S hozzá a sár, a por hogy n tapad, Ha benne jár a léha gondolat ! Ke '» jó hely a menny a földi ideálnak, l)e jobbat lent a sárba sem találhat! De hagyjuk ezt! Előre verselét! Rajzo'ni téged minden szó kevés; Ha sántitott a hang, a nyelvezet: A punctum sa iens elérkezett ; Álljon be-zéded tiszta lábakon S hallást, ne ősszabályt kövess vakon, — Gördü jön a sor. mint a tiszia csermely, Légy jó viszouyb'n metszet- és ütemmel, Csendüljön össze, a mi egybevág, Simulva, ringva, mint a lombos úg: Így ottan is lehet aegiteni, Hol, tzirte hullnak a vers részei . . . Am mit csinál a quasi vers ló ? Poros fiókból könyvet húz elő. Abból kiirja mind a rímeket, Citálva hangosan, mig bereked — S megkezdi: .Szép lúgosban ült a lány. . .< Ráütve gyorsan, hogy : talán, talány, Urasztalán vagy uti átalány . . . Mást mond, mit ő akarna, mind a hány ! Hát mit csináljon ó szegény feje ? Nehéz a gondolat, nem bír vele ; Leírja végre, hozy hol ült a lány, S rácsapja rímnek : krdvesére várt! Meglőtte ót, igaz, de bat szegény — Ne nyomja lelkét: könnyített szivén, S hol szép szemek könnyen reá találnak, Bekü'di a .Szabolcsi Harsonái ak !« 0 szép hazámnak 1,-lkes if;ail Jobb volna ennél vetni, szántani; A tisztes munka jobban boldogít, Mint vi rsbe nyögni szivünk váiyiit, A vágyat, a mit el nem érhitünk. S a multat, a mért jajgít énel ünk . . . Igy met nyi ifju lélek, iü/., erő Vesz el hiába s nem kerül elő! Mert jobban öl a színlelt fájdalom Zokogva mélabús panaszdalon, Miut bár fejednek tátogó sebe Ha szakgat és nii cs a ki kösse be . . . Ha lelked éri unalom, betegség, Vagy képzelődöl, virva már a« estét, Hogy gondj .id pokolba szálljanak S fel semmi nem vidít az ég alatt: Nrm bánom én, sírd el kessrvedot. Tán szánni fognak, könnyen ugy li h t. De igy iromba verseléseden Nevetni fognak, hidd el édesem I Ki fog nevetni kapkodásodért Mindenki, a ki széphez jóhoz ért . . . A rézzvevést még el lehet viBelní, De gúnyhoz a fö d minden kínja — semmi I Nem mondom én, hogy már tz mind igaz: Az elme, felfogás se mindig igaz, Poézis is szolgája a divatnak, Ma mé;; ezen, később azon mulatn :k . . . De hogy ha irsz, kerüld mind, a mi régi S tanulj simán, kerekdeden regélni ; Szép tartalom, hozzája szép alak Nevedre hírt s fényt biztosítanak . . . De hallom elmém intő szózatát: Ne vágjam önmagam alatt a fát! Macsolai Barna. Szerkesztői üzenetek. P. Gy. urnák, Itadház. A lapot megindítottuk s várjuk ígérete beváltását. F. F.-né úrnőnek, Keuézlő. A 2-tes szám sajtóhiba volt 7 helyett. A. Á. urn.ik, Székesfehérvár. Gratulálunk az emlékbeszédhez, de nagy sajnálatun ra sehogy sem tudjuk beilleszteni közleményeink közé. Közőnségünk»t közvetlenül érdeklő czikkekit sz'vesen közlünk. L. M. urnák Sopron. Épen a fentebbi okból nrm közölhetjük az ön ódaját sem. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1890. deczember 6-án. Iltiza ltozs Arp* Zab gabona-csarnoknál bejegyzett árak. 10J kiló 100 7.— 6.20 6.0J 6.60 5 70 10J . 100 . KukoriczalOO » K repeze 100 . Paszuly 100 . Szesz literenként Placzi arak. Borsó 1 kiló l.encse 1 » Mund-liszt 1 » Zsemlye-liszt 1 • l'aiza-liszt 1 » Uirnakenyér-liszt » 7 25 6 40 6.20 6.70 5.75 51 Va 53 —.19 -.20 — .15 —.14 —.14 —.11 Burgonya Marba hús Borjú hús Sertés húi Juh hús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika Írós vaj Eczet Széni Szalma (tik.) Bikfa I Tölgyfa 1 100 kiló 1 . 1 > 1 > 1 . 1 . 1 > 1 . 1 > 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 . 100 kiló 10.) . köbmtr — 44 -.44 -48 — 36 —.77 — .46 — 22 — .03 —.70 -60 — 10 2 80 1.4) 3.— 2.8 > Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. A magyar orsz. szövetkezete bortermelök fJ||Í pinozójóböl liitltnő minősétjü mint váczi, budai, noszmélyi, magyarádi, visontai, hegy aljai stb., literes palac/.kokbau 45. 50, 55 krórt, úgyszintén miudeuféle pecsenye és cseinege-borok jutáuyos árban kaphatók: HOFFM AN ADOLF kizáróln^oa raktárában. ll.rdo vételnél feltűnő olcsó árak mellett direct a szövetkezet pinczéjéböl k»pja a megrendelő a Imit. Különös figyelembe ajinlom: rum, lea és angol teasüteményekkel gazdagon f-lszerelt raktárimat <>itüu8 t" J téli almái*. Naponti friss szép si virsli. Árjegyzéket készséggel küldök. A magyar királyi Orsz. központi miutapinczebeu s a magyar bortermelők piuczéjébeu kezeit és leüvegelt asztali, vörös, fehér asszú és csemege-borok kaphatók Nyiregyházáu, Szabolcsvármegyére egyedüli raktárral felruházott (43i_?_n) tdt L (l I ICII UliaiULI. — tHibján Sámuel örökösei (előbb HETTFFEL LAJOS) fűszer- csemege-Uei'esUedésiébeu. Ugyanott gr. Keglevicli István-, gr. Nádasdy Ferencz-, Czuba Durozier, Vilásrosi es Martlne-féle Cognac, boszniai lekvár kapható. Hirdetmény. K. 7518. 1890. Nyíregyháza város határában az 1724 hold 437 Qö! területü örökös földek, a 19,292 hold 1425 Qöl terüle; ü tanyai földek, az 5191 hold 1306 Qö! területü jog földek és legelő és a 7034 hold 1263 Qö! területü simapusztai vadászterület folyó évi deczember 11-ik napján délelőtt 11 órakor a városházán a gyűlésteremben megtartandó nyilvános árverésen, jövő 1891. évi jauuár 1-étől egyinásutáu következő 6 évi időtartamra a város által bérbe adandó lészen. Kelt Nyíregyházán, 1890, évi november 14 én tartott képviseleti közgyűlésből. Kiadta Bencs László, Májerszky Béla, polgármestsr. (505 1—1) főjegyző. OOOCOOOOOOCOOCS^OOOOOOOOOOOO^OOŰOOOOOOOOO ° FLEISCHER cs TÁRSA ° gépgyára és vasöntödéje KASSÁN, eperjesi-út 6-ik szám. Ajánlja a t. gazdaközönségnek a legújabb tapasztalatok szemmel tartásával czélszerüen gondosan gyártott jó hirnevü gépeit, nevezetesen: Szecskavágó gépeket, kézi vagy járgány hajtására. Répavágó és tengeri morzsolókat. o o o D o o O O O O D O Q • O O Olajsajtókat és olajmag-pbrk

ölóket. Őrlő és daraló malmokat. (471-6-6) Továbbá mindennemű : Szivattyúkat, gőzgépeket es gőzkazánokat, szeszgyár berendezéseket stb. Gepeink eszközeink és egyéb gyártmányúakat készletben tartjuk gyárunkban. o o o D O O O o o o o o ö ü § Gazdasági gepeink képes, valamint öntödénk gyártmányai árjegyzékét ingyen 03 bérmentve küldjük. 0000000030000000000000000000JOO ooo 0.000 9 Legolcsóbtol legmagasabb árig karácsonyi és újévi ajándékok,I valamint ® m DEBRECZEN fó-tór. legnagyobb választékban kaphatók: (494-4-2) és KALENDA NAGY VÁRAD Szent-László-térmíí ipar árú üzletében. (Meg nem felelő tárgyak becseréltetnek.)