Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-16 / 46. szám

,.IN Y t H V I I> K K." fogad atuak es hir'apilag nyugt Adtatnak. Kezdete órakor. - *> 11 íí> llkossásíl kísérlet. Furcsa módon akart életeiiL-k veget vetni egy lleinc/.e .lános uevu kárpitos segéd Vett magának Ot pakli gyufát, meg egy fel liter pálinkát es aztán kiment az erdőre meghalni. A város major inegett lefoktuiött s hárm asával rágta le a gyufák phosphoros végeit, melyeknek elólvezése után nagyokat korty ingatott a páliukás fiaskóból. Végezte pedig ezt. az újmódi öngyilkossági eljárást mindaddig, mig tökéletesen be u ni rúgott. Tettének indokául azt hozta fel, hogy feleségével összeveszett, s ezért elverte miudeu keresményét. Öt pedig emiatt a felesége vsrte el magától. Baját már kiheverte. (•yennek elgázolás. F. hó 11 én reggel 9 órakor egy sebesen robogó kettős fogat egy körülbelól 5 éves gyermeket elgázolt, olyan szerencseseu azonban, hogy a uagy ijedségeu kivul egyebb baja uem történt. — A tiidóvési gyógyítása. Dr. Iíoch berlini tauár által a tüdővesz gyógyítása körül elért eredmények uagy feltüuóst keltettek, s a kísérletek oly kitűnően sikerültek, hogy a tüdóveszbeu szenvedők most már Berlinből várják szörnyű betegségük ellen a gyógyszert. Tekintve a tüdővészben elhalok óriási számát, mely Németországban 180,000-ro tehető évenkint, a tudomány e legújabb vívmányát méltáu kiséri az egész müveit rilág érdeklődése. Kocli tanár még néhány hétig megőrzi az eljárás titkát, inert miuden részletét a legpoutosabbau óhajtja megállapítani s csak ha búvárkodását btsvégzi, azutáu hozza az adatokat nyilvánosságra., • Csarnok. Mikszáth Kálmán cs munkái. (Folyíatás.j Egy szegedi lap mukatársa lesz s az odavaló élet újdonsága csakugyan felrázza zsibbadtságából. A barátok egész köre csoportosul körülötte: látja, hogy minden írott szavának hatása vau s kezd ambícióval újra dolgozni. Megírja társadalmi ós politikai röpiratát: „Tisza Lajos cs H(lrard"-t, melyben élénk humorral rajzolja a szegedi nagy árvíz utáu újra pezsgésuek induló életet és azokat a feitiakat, kikuek az alföldi város ujjáteremtése jutott feladatokul. Az élethű jellemzések uagy feltüuést keltenek s csakhamar elkeszül má^ik kötete is ..AJ: igazi humoristái" cziin alatt. Ebben már nem a nap hósei foglalkoztatják. Tárgya mélyebbre ható: a humor nyilvánulásait keresi a nép költészetében, szokásaibau, észjárásában. Egy ilyeu munka megjeleuese máshol e

;emény volna i nevet szerezne iréjáuak. Mikizáth is ebben a meggyőződésben élt s újra Pestre jöu, hogy itt az irodalom központján halljou ítéletet könyve felöl. Szomorúm kellett tapaiztalnia, hogy müvéről hallgatnak, sőt magát is alig ismerik már. Elbeszéléseinek egy ujabb kötetére csak egy régibb barátjáuak közbenjárására talált kiadót, s a tiszteletdíj, melyet érte kap, alig elég arra, hogy lakbérét egy hóra kiűzethesse. Lehangoltan, inkább ösztönből, mint feltűnésre számítva írja meg a ..Tót atyafiak

1'-at s könyvének correciurájával uem is törődve, elutazik fördőbe, Mehádiára Ne mondja senki, hogy a inai világban csodák nem történnek. Mikszáth, ki Mehádiáu hírlapot sem olvasott, mely őt könyvének sorsa felól értesítette volna, mire visszatért a fővárosba, azt látta, hogy egyizerre hires emberré lett s nevét choiusban dicsőítik az újságok. A „Tót atyafiak- két elbeszélése valóságos forrougást idezett eló. A lapok, melyek mindaz ideig keveset gondoltak Mikszáthtal, ebben a két elbesiélésben elsőrendű irói tulajdonságokat fedeztek fel s a megfigyelés finomságát s a humoros vonások uagy gazdagságát uem győzték magasztalni. A novellák egyikében: a Fekete foltban a brezinai akol korlátlan urával Ulej Tamással kötünk ismeretséget. Sajátságos, minden zordsága mellett is igeu megnyerő alak. Három ura közzül legnagyobbik az Isten, kibe nem lehet belekötni; urának ismeri még a tatári herczeg ő kegyelmességét, akié *z egész Brezina akolostul, mindeAz államén. Miért uem ád nagyobb fizetést? mért nem számit a női kalapokra is? Nem engedhetem, hogy az állam lelkét egy öngyilkos terhelje! Mily nyomorult polgára volnék, ha lelkén engednék ily bűnt száradui? Megmentem az állam becsületét! 5 frt 72 kr érkezett kezemhez ... el kellene könyvelnem . . . Küzdöttem . . . hisz pár nap múlva megkapom fizetésemet, i akkor visiza teszem . . kölcsön veszme . . . Zsebre dugtam . . . Alig rejtettem el, a szigorú tanácsos állott mellettem s az előttem fekvő muukáta pillantott. „Mi az? mit irt ön össze vissza? „A rétdombi község állami kalapjára engedélyeztetett tavaszi keztyü*. Hát mi ez ?" „Bocsánat nagyságos ur — én . . „Üu reszket. Ha beteg menjen, haza.« Ott hagyott Még csak 12 óra volt, vettem kalapomat ós siettem, nem rohantam, lakásom felé, hátra-hátra tekintve, vájjon nem üldöznek-e a rendőrök ? Izgatottan, kimerülve értem lakásomra. Hátha máikéső?! hátha Náncsi megmérgezte magát?! Benyitok az ajtón, s találják ki önök mit láttam ? — Egy nőt éi egy férfit összeölelkezve, csókolózva. A fófit addig nem ismertem, a nőt azóta uem ismerem. Náncsi volt Azt sem mondtam nekik: hasznos munkát kívánok, rohantam visiza az irodába, s rögtön elkönyveltem az 5 frt 72 krt. Kigyógyultam az influenzából. • * * Mi az? már az esti lapok megérkeztek? Lássuk, i olvassa i „Pontoii Gábor miniszteri tanácsos a rábízott pénztárból 18 e/er forintot elsikkasztott és megszökött." Az én szigsru tanácsosom beleesett az influenzába. nestül éi még azontúl is, a merre a szem lát, s harmadik felebbvalójn a tekintetes vármegye, de a melyben semmi érzek nincs a juhász virtus iránt. Olej egyetlen boldogsága: leánya Auika, a kit bojtárjának: Matyinak szánt, már csak azért is, mert a midőn Szent, Andrái éjizakájáu ólmot öntöttek, az ólom egy fiatal legéuyt mutatott dudával a vállán. E^y délután azouban csiuos vadász vetődik a brezinai akolba; mézes mázos szavával megnyeri a leány vonzalmát s Auika ez időtől fogva ugy emlékszik, hogy nem is duda, hanem puska volt az ólomfigura vállán. Az úrfi mindennapos látogatója leiz a brezinai akoluak s ez nagy szeget üt a becsületes bacsa fejébe. De még jobban megdöbben, a mint megtudja, hogy vendége uem más, mint Talári Pál herczeg, brezina ura. Auika pedig csík erre gondol: „Minek is van a világon herczeg, mikor olyan szép az, liogy a gerlicee madár nem mondhatja párjánál;: különb madár vagyok, fényesebb tollam, van. nem szerethetlek. Olyan nagyon szép az, hogy a gerliczc madár, mind egyforma madár." A fiatal herczeg egy napon igy szólt Olejhez: ..Hallgass meg bacsa. Mit szálánál hozzá, ha ez az akol a tied lenne minden birkájával, ha nckal ajándékoznám." A herczeg aztáu elmondja, mit kérne érette cserében. Az öreg arczáról nagy verejték cseppek gyöngyöztek s halk, reszkető haugou mondá: Soha!. . . Soha!. — Boloud vagy, eszedeu vagy? — értsd meg mit kívánok. Azt, hogy szemet hunyj, ós ue ordítozd tele a világot.. Ezért adom oda az aklot s juhait. Semmi szeuy nem fog hozzá tapadni Ha például megszöktetem Auikát, tudtod nélkül történik, nem tehetsz róla. Olej elfordította fejét. — Minek mondta hát el akkor — hörgó toinpáu — cselekedett volna anélkül. A bacia feje szédült s a falhoz lapulva tántorgott be a szobába, de másnap azért kihajtotta a nyájat Matyival. Egész nap mogorva szótalan volt s délután már azzal az üzeuettel küldte be Matyit a herczegi kastélyba, hogy abból a bizouyos dologból semmi sem lesz. Matyi késíu érkezett: a her czeg déltájban már elutazott Becsbe. Olej eszeveszetten futott hazafelé. Nem tatálta többé Auikát; de ott. volt helyette az ajándék levél, a herczeg czimeres pecsétjével. Mintha csak éles ké t döftek volua a szivébe! Visszament az akolba, sorba járta kedvencz birkáit, kétszer forditá meg a kulcsot az ajtó zárban, a vályú melletti kúthoz léprtt s a kulcsot e^y uagy sóhajjal a kútba dobta. Néhány perez múlva az akol lángokbau állt b midőn Mityi hajnalban hazakerült, csak egy füstölgő n.igy fekete foltot talált az akol helyén. Es a brezinai völgy csöndes, kihalt azóta. Megkapó közvetlenség vonul végig az egész történeten. Az érzelmek első frisseségökben jelennek meg előttünk s még a különben eleinte zordounak rajzolt Olej későbbi lentiinentalisinusát is szépen magyarázza a mezők egyszerű fiának gyakori visszaemlékezése nejére, kinek h ingja szüntelen fülébe cseng s ha olykor rosszat tesz, szemrehányólag szólítja meg: Tamás! Tamás! Meg egyszerűbb Lapaj, a hires dudás története. Lapaj sok tekintetben rokon alak Oiejjel. Ó is a természet mesterkéletlen, őszinte gyermeke; de ő még nem szeretett ioha seukit; leány arezuak nem volt rá hatása a földi életbeu. Egyedüli öröme az, ha dudáján hangot adhat szive ór/.elmeiuek. Nem is cserélné el összes kiucseért a uagy világnak! Hiába kérik tőle. I)s mi történik a jó Lipajjal? Egy komor, öszi éjen pólyába takart gyermeket csempésznek kunyhójába. A kisded anyja menekülni akart szégyene elől s a folyó hullámaiba vetette magát. Lapaj fejet csóvál a picziuy, siránkozó leáuy láttára, s egy vén asssonynak akarja átadni ápolás végett. De .a boldogi<lan kis teremtés oda simul a vad ember kebléhez s mikor a/, asszony erőszakkal akarja onnan lefejteni, egy sikoltással fonódik össze még szorosabbra. — Mást gondoltam, ntiyó Visszamehet kend! szólt L:paj s a rideg ember, ki atyává lett, egyenesen oda baktat Éliás zsidóhoz két párnáért, egy derekaljért s egy eleven auya kecskéért, elcseréli egyetlen kincsét: dudáját. Valami poetikuí légkör veszi körül az elbeszélés alakjait s még a boldogtalan anya képe is kitürülhetetleuül vésődik bele emlékezetünkben, jóllehet csak töredezett, homályos szavakban tárj a fel érzelmeink földült, szétrombolt világát Mélyeu megrázóbb és emberien igazabb vonással az író már alig jellemezhetne, tnidöu e szavakat adja a szégyene elől futó s uíjábau feltartóztatott asszouy ajkára: — Nézzeu meg hát eugem ... oh nézzen meg engem, hajamat szememet, halvány arezomat s mondja el majd neki, ő neki szegénynek, hogy én milyen voltam. . . . E néhány szó a mult és jelen perspectiváját nyitja meg szemeink előtt s fényes bizonyítéka Mikszáth jellemzési képességének. A kötet mély kedélyű éi gazdag humóiu írót vezetett a közönség elé; de azért m<íg sem a Tót atyafiaknak, hanem az ezután érkezett Jó pdlóczok-Aak jutott a feladat, hogy Mikszáth Kálmánt egyszerre a legnépszerűbb elbeszélek sorába emelje. Ezt a kötetet szűkebb hazájának, a palócz földuek szentelte a fi ital elbeszélő. Mikszáth birodalma uem mondható nagynak. Egbe nyúló hegyek hatalmas folyamok nem határolják éi titokzatos erdők nem teszik feuségesen komorrá. Szereplői sem hatalmas emberek, csak egyszerű jámbor parasztok, kiket eddig jóformán csak sajátságos nyelvjárásukról vagy egyegy jóízű adomából ismert az irodalom A fiatal elbeszélő azoubin valójuk legszebb vonásaiban mutatja be őket, s mert helyi sajátságokat s az emberi természet változliatatlau tulajdonságait költői érzékkel tudja összeolvasztani, általános és tarlós érdeket ébreszt iráutuk. Ez a kis földdarab apró falvaival, folyóival, búcsújáró helyeivel, szent kínjával helyet követel magának emlékezetünkben s ha a kü'etet viígig olvastuk, ismerős alakok bontakozuak ki emlékeink ködéből. A mit az ujabb kritika egy idő óta oly hangosan is jogosan követel: az ember természetrajzát látjuk e bájos elbeszélésekben, melyeket szerzőjük — talán félve a fuj megjelölésétől — egeszeiden csak apró történeteknek nevezett. Egyenkint kellene ismertetnem a kötet minden egyes darabját, hogy Mikszáth tehetségének sokoldaluságát kellőleg jellemezhessem. Ki kellene emelnem az inventió gazdagságát, a phantázia tüzét, a földolgozás egyszerűséget, a nyelv színező képességét s az ötle'ek valóságon tűzijátékát. E tulajdonságok egészben vagy részben már elbeszélőknél is feltalálhatók- Van azonban Mikszáth költészetének egy olyan vonása, a melyet társainál hiába keresnénk, s ez az anyatermészet iránt mutatott nagy vonzalom. Mólyen megindító és valóban költői elem költészetében az a szeretet, melylyel a természeten csüj/g, s a mód, mely szerint annak e^yes tárgyait vagy jelenségeit az emberi kedély nyilvántartásaival összeköttetésbe tudja hozni. A természet nála nem sziinpidi diszitmóny, hanem mindig részese a cselekménynek. Együtt vigad vagy borong a szereplőkkel s fontos részt követel magának az egész kép hatásában. E tekiutetben vele az ujabb elbeszélők közül senki sem hasonlítható össze. A természet cultusa oly erős nála, hogy egyes természeti jelenségek telje? sulylyal avatkoznak a szereplők elhatározásába. A pogány Filcsiket, egyik elbeszélésének hősét, ki nem ismer könyörületet rosz útra tévedt leánya iráut; midőn az erdő mélyében egy gyermekét ölében tartó és didergő koldusassEouynyal találkozik, a csillagok biztatják, hogy bundáját az alvók felé terítse; Szűcs l'alit, ki Gózouba siet Bede Erzii ke/.ét megnyerni, a haragos zöld fiivek és zugó nádak intik, hogy forduljon vissza; Gélyi János előtt, midőn nejének hűtlenségéről meggyőződik, a kenderáztatólc ugy csillognak zöldes vizükkel s a hegyszakadélcok ugy tűnnek föl, mini megannyi nyitott koporsók. Es e benső összhang a természet s az emberek között valami bájos egyszerűséget és klassikus mintákra emlékeztető üdeséget kölc->öuöz költészetéuek. Mig a jó palóczokbin a természet rom'atlan gyermekei közt mozog s olyan alakokkal ismerteti meg olvasóit, a kiknél az érzelem úgyszólván elementáris erővel és bájjal nyilatkozik: rajzgyüjteménye a Tekintetes vár' megye ujabb s uem kevésbbé jelleinzetes oldaláról mutatja be szeretetreméltó tehetségét. Mikszáth még látta a vármegyei élet utolsó föllobbauását s előadása .a megyei élet eme rajzaibau valóban példáuyszerü. Kezei közt egy rövid történet, mely másnál csak adoma tárgyát képezné, lapokra terjedő rajzzá szélesedik, a nélkül, hogy az irót bőbeszódüség. el vagy fölösleges részletek beszövésével vádolhatnék. (Folytatjuk.) GABONA-CSARNOK. nyíregyháza, 1890. november 15-én. A gabjiia-csariioknál Burgony a 100 kiló 2 — bejegyzett árak. Marba bús 1 > —.44 búza 100 kiló 7.— 7 30 Borjú hús 1 » -.44 Huzb 100 » 6.15 6 40 Sertés hús 1 » ' -.48 Arp i 10J . 6 10 6.2J Juh luis 1 > —.36 Zab 100 »" 6.60 6.70 Haj 1 » , Kukori •/.a 100 > ö 70 5.75 Disznó-zsír 1 > —.27 K. repeze 100 » —.— —.— Szalonna 1 » —.46 Paszuly 100 » —.— —.— Faggyú (nyers) 1 > — 22 Szesz liti renként 5iy

2 521/2 ZóUség . 1 csomó —.03 l'iaczi árak. 521/2 Paprika 1 kiló —.70 Borsó 1 kiló —.19 ll OS VIJ 1 liter — 60 Lencse 1 » — .20 Eczel 1 » —.10 Muud-I .s. t 1 » —.15 Széna 10J kiló 2.80 Zseojlye• sZl 1 » —.14 S'.alnn (tak.) tOJ 1.4 1 Buza-liszt 1 » —.14 Hikfa l kübintr 3.— | Barnakenyér-lisit » — .11 TöUyfa 1 » 2.8J Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. A magyar & orsz. szövetkezete bortermelők 4§§I pinczéjéből kitűnő minőségű asztali borok, mint váczi, neszmélyi, hegyaljai visontai, magyarádi, sto., literes palaczkokbau 45 -55 krért, úgyszintén mindenféle fehér és vörös pecsenye és csemege-borok jutányos árbau kaphatók; H Q F F M A W ADOLF Ui-^dróltissos rulítárában. Hurdó vételnél f otuevezett asztili borok 10J literrnként 20, 24 és 23 írtjával szállíttatnak a szövetkezet budapesti pinczéjéből uirect a megrendelő czimére. Ajánlom egyúttal a t. közönség figyelmébe a legjobb minőségű rum éa teákkal ilúS'U felszerelt raktáramat, magyar és franczFa cognac, boszniai lekvár és szilva, olasz karfiol, gesztenye és mogyoró, ungvári uiümaliui lisztek és mindenfele fűszerárukat jo minőséiben és jutányos árakoD. árjegyzékeket készséggel küldök. | Eladó boros hordók. A nagyméltóságú gróf Károlyi örökösök Szatmár és Biharmagyei birtokaikon eladó mintegy 500 darab 4 -6 hectoliter űrtartalmú, teljesen jó állapotban levő boros hordó. Értekezhetni Eősz Ferencz uradalmi számvevővel Nagy Károlyban. A magyar királyi Orsz. központi miutapinczébeu s a magyar bortermelők pinczéjében kezelt és leüvegelt asztali, vörös, fehér asszú és csemege-borok kaphatók Nyíregyházán, Szabolcsvármegyére egyedüli raktárral felruházott (484—?-8) HIBJÁN SÁMUEL (előbb HEVFFEL LAJOS) fíísjeor- é» ogemege-UeresUedésébcu. Ugyanott gr. Keglevicli István-, gr. Nádasdy Ferencz-, Czuba Durozier. Világosi es Martine-felu Cognac, boszniai lekvár kapható. Dr HOFFM VNN MÓR ügyved ügyvédi irodáját a kallói-utcza 11-ik számú házba tette át.