Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-09 / 45. szám
,.N V t l< V I 13 f: K.« (j.-sy A'telk<i foljó 1890. évi november líd 3 án, életének 16-ik fvéheu, hosszas betegség utáu elhunyt. Az elköltSzóttn. k földi maradványai e hó 4-én délután 3 órakor b»lv' i etnek, a róui. kat. vallás szertartási szeriut, virág U'SZHI 1588. számú lakásukról a vasút melletti sirkertbeu örök uyugalomra. Nyiregyházáu, 1890. november 3. Á'do't legj u n korán elköltözöttnek emléke ! — Örült az utczán. Balczár Júlia, kinek niegőrülésétól már lapuuk mult számában adtunk hírt, még mindég niucseu kellő felügyelet alatt. Minduntalan megszökik uagyszűleiuek lakásáról s össze-vissza bolyong, futkos az utczáu A városi hatóság tett már ugyan lépéseket, hogy az őrült leány az országos tébolydába elhelyeztessék, de a belügyminisztériumnál még az intézkedés nem történt meg. — Tisztelet teljes felhívás Szabolcsvármegye igen tisztelt lelkész uraihoz. Mintegy három hóuappal ezelőtt voltuuk bátrak a Szabolesvármegyei igen tisztelt lelkész urakhoz, a megyei hivatalos közlöuybeu: a „Nyírvidékiben kérést intézni,miszerint legyenek g/ivesek nyilatkozui arra uézve, hogy gazdasági egyesületünk által kiosztandó, népszerű nyelven és röviden, a mezőgazdálkodás egyes fontosabb tevékenységeit tárgyaló s a kis gazdák gazdai értelmiségének emelésére száut füzeteink átvételét, miut a mult években, ez évbeu is teljesíteni hajlaudók-e. Iudokolni kell, hogy e tudó sitás — mely egy levelező-lapra is irható — ueküuk miért szükséges. Az első évben a füzetekre igen szép számmal történt a jelentkezés s azok közül sokan vállalkoztak arra is, hogy a füzetekbeu foglaltakról magya rázatokat is fognak az átvevőnek tartaui. Mi ilyen kedvező eredméuyek utáu nem tartottuk szükségesnek a második évbeni felhívást, egyszerűen bizva az első évi eredményben s ugyanazoknak megküldtük füaoteiuket, de azt a szomorú tapasztalatokat szereztük, hogy voltak olyanok, a kik első évbeu elfogadták, a másodikbau egyszerűen visszautasították s igy kétszeri postai kezelés után teljesen összeroncsolva kerültek vissza. Még azt is tekintetbe kell veuuüuk, hogy a megyében a lelkészi karokban bizonyosan halálesetek is fordulnak elő, valamint uj lelkészek kinevezése vagy megválasztása, lelkészi állások változása gyengébbekből jobbakba s ez neküuk a füzetek szétküldésénél zavart csinál s vissza is utasittatik. Azt a körülményt sem hallgathatjuk el, hogy a fennebb idézett lapbau közzétett kérelmüukre eddig összesen heten jelentkeztek s ez bizonyosan az egyesületet — látva azt, hogy az érdeklődés megszűnt — ezen hasznos törekvéséuek megszüntetésére fogja bírni. Ugyan azért megujitjuk kérelmünket s egész tisztelettel kérjük fel a uem jelentkezett t. lelkész ur.ikat, hogy egy levelező lapon legyeuek szívesek folyó hó uoveniber '20-ig bejelenteni, hogy iugyeu és bérmentve megkűldeudó gazdasági füzeteinket elfogadják-e V Miuthogy a gardasági munkák künn már ez időben elvégződnek, csak ezutáu foguak kis gazdáink is az olvasásra reá érni. Szívesen fogadjuk mindenkitől kijelentését annak, hogy miudenkoira jelentkezettnek tekinti magát. Nyíregyházán, 1890. évi november 7-ón. A „Felső tiszavidéki gazdasági egyesület* megbízásából: Szem királyi Jáuos, egyesületi titkár. — A m. kir. postatakarékpénztár havi forgalma. A m. kir. po&tatakf rékpénztárnál ez évi októberb"n a Ukarékforgalombau betétetett 445 003 frt 42 kr, vi'szafizettetett 398,681 frt 40 kr, a betétátlag ennélfogva e hóban 46,324 frt 2 krral gyarapodott. Az összforgalom 1890. okt. hivábiu 843 686 forint 82 krajezárt tett. Az 1890. okt. h&v.b»n mint uj betevő belépett 6,252, a betevők közül kilép.tt 3,586, a betevői számában 1966 szaporodás mutatkozik. Betevők szém^ra e hóban értékpapír 19,000 frt névértékben vásároltatott. A chequeforgalomba betétetett 8,088.955 frt 71 kr, visszafizettetett 7.993.070 írt 15 kr, a betétátlag e forgalomban 9">,885 frt 56 krral emelkedett. Az összforgalom 1890. okt. havábau 16.082,026 frt 80 kr, 1890 okt. havában a számtulajdonosok sorába való felvételre jelentkeztek 39-én. A m. kir postatakarékpénztár betétá laga 1890. ok'. 31 én a takuresforgilomlian 4.555,072 frt 56 kr. a ebrque forgalomban 1.809,670 frt 59 kr. Összesen 6.364 753 frt 15 kr. Az összes résztvevők száma 1890 október 31-én a ukarékforgalombau 165,680. a ch'que-forgalomban 837, az utóbbiak közül tdd g 603 a clearing forgalomhoz is csatlakozott. 1890- okt. 31-ig összesen 455 járadék könyvecske állíttatott ki, a melyekre összeseu 796,200 írt uévértéktt értékpapír van az intézeinél letétben elhelyezve. A betevők részére 1890. okt. 31 ig vásároltatott és számukra magküldetett 808,820 frt, névértékű értékpapír. — Rózsakedveléknek. Czspáry Al' ert múkrrtész, kit ez év elején az a nemmindennapi kitüntetés ért, hogy a .Szobai edényes uövénytenyésztós.-ről irt munkáját Jáz.ef főherceg 6 fensége, mint a • Magyar kertészeti egysület. fívódnöke, saját költségén nyomatta ki: most ismét egy hézagot pótló jeles munkával gyarapította meg szikirodalmunkat, liónatenyétités czim alatt irt munkát, melyből mindenki megismerheti ezen közkedveltségnek örvendő virág ápolásira és tenyésztésére vonatkozó szükséges dolgokat. A munka IG füzetben fog megjelenni, ezámos ábrával és színes kőoyomatu rózsaképpel leeud diszitve. Előfizetési ára '/< évre (4 füzet) 1 frt 20 kr.; 1/2 évro (8 füzet) 2 frt 40 kr. ; a/, évre 12 (füzei) 3 frt 60 kr.; egész évre 16 füzet 4 frt 80 kr. — Tekintettel arra, hogy a kerteszet! irodalomban ezen mű páratlanul áll, tehát hé.agot pótol — melegen ajánljuk a közöuség becses pjrtfogíBaba, miut oly müvet, a mely jeles tulajdonainál fogva hivatva vau a kasonló de silíínyul szerkesztőit — német munlcdicat kitzoritani hazán\hil. — Az első füzet deczember elején jelenik meg s anuak méltatására még visszatérünk. Az előfizetési pénzek Tarczali Dezső Itönyvkiadóhivatalábal Nyíregyházára kü'dendók be. — E öfizetéseket bármely hazai könyvkereskedés elfogad. — Jeney Gyula debreczeni kereskedőnek lapunk mai számának hetedik oldalán levő hirdetésére felhívjuk az olvasó közönség figyelmét. A közönség köréből.*) Oroson a múlt vasárnap este t&rtatott »halottak estéje.« A gazdafiatalság egy része ugyanakkor tartott táncimuUtaágot, a helybeli rk. lelkész és biró tiltako zésa, illetve ellenzése deczára, szolgabírói cngedélylyel. Kár a szolgabírói hivatalnak a helytieli viszouyokat jobban ötuierő illetékes egyénekkel szemben foglalni állást ily dolegbau. Különben a nép józan felfogása köveikettébeu a bál sz'pségesen megbukott. Egy orosi. Csarnok. Mikszáth Kálmán <?s munkái. (A kereskedő ifjak egyletében, október hó 26-«u megtartott felolvasó estélyen előadta Tarczali De»»ő. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! ,Az irodalom fecskéi akkor sioktak megjelenui, mikor az ignsi fecikék már szöknek a ködös, borongós őszi napok elől. Az esték immár hosszabbodnak és az otthon, a házi tűzhely, a családi kör ismét kezd Tonzani. Süvítő szél, sárguló lombok, uedves időjárás nem vonzanak ki többé a szabadba és immáron jól esik a kényelmes zsöllében végig nyújtózkodva megismerkedui az ujabb irodalmi termékekkel. Künn aztáu zúghat, süvölthet a szél. zörgetheti az ablakokat. Nem hallgat rá senki. A természet könyve most uem érdekel. Olvassuk tehát a nyomtatott könyveket.' Ezen jelentőségteljes bevezetéssel kösiöntött a jelesen szerkesztett .Magyar Sálon" október havi „Irodalom* rovata s felsorol aztán az ujabban raegjeleut magyar szépirodalmi munkából egy csomót. Nem a mi hivatásuuk, hogy itt e helyen azok kritikai méltatásával foglalkozzunk, mert a felolvasó estólyek thómáját nem képezheti a száraz kritika; bizzuk ezt azokra a lapokra és folyóiratokra, melyeknek ez szakkörébe tartozik. A kereskedő ifjak egylete felolvasó estéi nem arra szánvák, hogy itt a magyar Írókat kritizáljuk ; de igenis arra, hogy megismertessük a magyar irodalom jeleseit, különösen az ifjabb nemzedéket. Csak nemrég volt szerencsénk itt e helyen Czóbel Minka irodalmi működésének méltatását hallaui dr. Vietórisz József úr szellemes tollából Most legközelebb egyletünk felolvasásokat rendező bizottsága engem tisztelt meg azzal, hogy felolvasást tartsak s valóban kényes dolognak kell tartanom a magam részéről ezen megtisztelő megbizás elfogadását az oly szellemes felolvasó után, mint a milyen dr. Vietórisz József úr, mert hisz az éu tollain a sok pihenésben már megrozsdált s uem í'-, de karezol, az pedig egy c eppet sem kellemes a hallgatóra •) E rovat alatt közéideka felszólalásokat díjtalanul 1-özIUnk, a felelősség azonban a b -küldőt illeti. A klubban leültem tarokkozni s csakh'mir kiment az egész história a fejemből. Őt óra tájban azonban bejött a szolga és egy levelet adott át. Rátekintettem a levélre a éreztem, hogy arezomba szökken a vér. U*í aD4Z a piszkos levélpapír volt, azokkal a görbe, kuszált betüike). Izgatottan, remegő kezekkel bontottam fel s ezt olvastam belőle: »Tiixtelt uram! Neje kalandja ma ismétlődött. Ó ismét Kőbányán van.« Egyéb semmi. Ennyi azonban teljesen elég volt arra, hogy én felugorjam, felöltözzem s rohanjak haza. Nőm csakugyan n:m volt otthon. Késő este volt már, midőn haza tért. — Ah, ön már id> haza van? — kérdé szeretetre méltó naosolyljal. — Igen, — felelém rá hidegen — s ön hol volt ily sokáig ? — Barátnőmuél . . . Mondhatom, kitűnően töltöttük sl az időt. — Ugy? . . . Ptfdg egy barátom azt mondta, hogy Kőbányán látta önt? — Igy cseppet sem jött zavarba. Sőt ellenkezőleg kaczagni kezdett s csengő hangon kérdé: — Ah, igazán ? ... Nos hát, mondja meg néki, hogy csalódott. Ah, önök nem látták őt e pillanatban, különbíu ugy tetti-k volna mint ér. Vakon hittek volua s res'elték volna kétk(d"flket. Zavartan hebegtem valamit, s bocsánatot kértem, hogy egy pillanatra vissza kell vonulnom szobámba. Kissé magamhoz akartam térni. At előstobán kellett keresztül mennem. Midőn ide értem, káromkodást hallottam a kouyha felől. Soba sem szerettem, h>» házamban káromkodnak, s azért benyitottam a konjhába, hogy oka felöl tudakozódjam. A szobaleány egyedül volt benn, s czipőtisztitátsal volt elfoglalva. Kérdésemre elpirulva válaszolta: hogy a c/ipök tették őt ily elketered-tté, melyekrJl nem lehet levakarni a sarat. — Kinek a czipői p.iok? — kérdem hirtelen. — A nagyságos asszonyéi . . . Most vetette le őke\ Felemeltem az egyik még érintelen ozipőt, mely bokán felül, eáros volt, s megvizsgáltam. Öuök bizonyára tudják, hogy a fővárosi sár két féle : külvárosi és belvárosi. Nos, ez határo/ottan külvárosi tér volt. A czipőt hátam megett tartva, visszamentem nőm szobájába. — Tékát Sn osakugyan bará'nőjéuíl volt? — kérdem, — Igen! — hangzott a válasz. — 8 barátnője termeiben ily sár van ? — kérdem ismét, előmutatva czipőit. Ó elpirult s meutogetőzni akart. É 1 azonban nem engedtrm őt szóhoz jutn\ — Ne mentegetőzzék — moudám —- tudok mindent, ő.i holnap vissza (04 m-nui anyjához. Nikém pedig lesz rá gondom, hogy a válópör még holnap megiuduljon ! Egy vigaszom azonban mégis van, t. i. az, hogy oly thémát választottam felolvasásomul, a mely bizonyára érdekelni fogja a hallgatót s ez némileg ollensulyozni fogja azt a különbséget, a mi igen tisztelt elődöm s az ón felolvasásom közötti hézagot különben uem pótolja — az előadás. Hölgyeim és uraim! Mikszáth Kálmánról óhnjtok felolvasni, arról a mindnyájunk által kedvesnek elismert Íróról, kivel népszerűség dolgában ujabb elbeezélőink közül egy sem mérkőzhetik. Egyszerű olvasók és miuden kákán Csomót kereső kritikusok megegyeznek abban, hogy az irodalom ritka tüneményei közzé tartozik s tehetségének mindannyian igyekeznek elismeréssel adózni a magok módja szeriut. A közönség mohó kíváncsisággal várja ujabb munkáit, a kritika pedig mindez ideig csak tömjént tartogatott számáia. Hol keressük sikereinek forrását ós magyarázatát ama kedveltetésnek, melyben részesül? Nagyon csalódnak önök, ha azt hiszik, hogy Mikszáth a divatnak hódoló Írók sorába tartozik. Népszerűségét nem a korszerű kérdések szolgálatában szerezte. Mikszáth nem bíbelődik azokkal a társadalmi kérdésekkel, melyek a szellemeket ma Európa-szerte foglalkoztatják s melyek hulláinverése hozzánk is elhatott. Többnyire igen egyszerű, igénytelen tárgyakat dolgoz fel, melyeket társai kicsinyléssel mellőznének. Ennek a kis körnek alakjai azouban mind jó ismerősök előtte. És épeu a talaj ismerete s a fogékony kedély, mely érzékeny lapként köti le a rajta visszaverődött tárgyakat, szüli nála azt a közvetlenséget, mely megkapó egyszerűségben állítja elénk az egyes szereplőket s hamarosau megtalálja az utat az olvasók érdeklődéséhez. A fiatal költő nem fedezte fel mindjárt tehetségének irányát s nagy sikereinek eszközeit. Sőt fiatalságának első éveiben meg sem fordult a gondolatában, hogy Író legyeu. Rossz tanuló volt, nem igen szerette a könyveket s atyja egy vidéki kurta nemes, ki valóságos iucaruátiója volt a magyar typusnak, nem is akarta taníttatni. „Mit gyötörjük a botiivei? Jöjjön haza, Ügyen gazda!" De édes anyja, a mély kedélyű, komoly gondolkodású uő nem engedte, hogy fia abba hagyja tanulmányait. Azon anyák közzé tartozott, kik nem örömest mondatlak le gyermekük jövőjéről, akár mily kevés kilátással biztat az. És Mikszáth a tudományos pályán maradt, bár sokáig semmi jel uem mutatta, hogy valósítani fogja az anya reményeit. Tehetségének első csirája akkor kezdett fe'.csillámlani, midőn szülei az ódon jellegű, német Selmeczre küidték tanulni. Itt megfigyelő tehetségének bó alkalma nyilt összehasonlításokra szülőföldének vidéke, emberei s a romantikus német város és lakossága között. A dolgokat már ekkor humoros oldalukról szerette tekinteni s e hajlam nyomai irálygyakorlataiban is mutatkoztak. Selmeczről Pestre a jogi egyetemre, ouuau haza Nógrádba került, a hol megakarták választani megyei tisztviselőnek. Volt tiszteletbeli esküdt, majd aljegyző s mint ilyennek gyakran nyilt alkalma a híres megyei életbe bepillantani. Itt ismerkedett meg a sokszor igaztalauul bántalmazott régi jó táblabirákkal, a megye hétszilvafás nemességével és pandúrjaival. A tanácskozások zöld asztala mellett tele tüdővel szíta be az öreg urak dictióit, de csak azért, hogy ki humorizálja őket. Ez időtájt kezdett feltűnni neve egy-egy elbeszélés alatt; de művei még uem vallottak komolyabb irodalmi foglalkozásra. Többnyire csak valamely szűkebb irodalmi kör mulattutására fogott tollat s nem azért, hogy irodalmi babérokat arasson. Egyik beszélyébeu egy ismerős nemest, a másikban valami papot, a harmadikban az alispáni figurázta ki, szóval-uiinden alakja karikatúrája volt egyegy élő személynek. Szülőinek elhalása 1873-ban haza szólította falusi birtokára, hol valóságos parlagi éle'et élt. Nem egyszer történt, hogy éjjel fölkelt ágyából, fölkereste a csőszt és a lobogó pásztortűz mellett elbeszélgetett vele hajnal pirkadásig. Ekkor ismerkedett meg a tót atyafiakkal is, kik falujábau jöttek munkát keresni s kiknek oly érdekes szerepet juttatott késébb elbeszéléseibeu. Egy évvel később ismét a fővárosban találjuk. Ekkor már anyagi viszonyai által nyomatva, sűrüu kezd dolgozgatni, több elbeszélést bocsátott közre, melyek tárgyát a megyei életből ínerité; írt humoros tárczaczikkeket, satyrikus politikai jellem.ajzokat, de sehogyseiu tudott velők zöld ágra vergődni. Még elbeszéléseinek gyűjteménye sem kelt nagyobb feltűnést. A kritika agyon hallgatja s a kinyomatott példányok a könyvárus boltjában maradnak. Fájdalmasan érezi, hogy az irodalomnak nincsen reá szüksége, s pár évi tartózkodás után, mint mentő eszközt, ragadja meg az alkalmat, hogy a fővárosból ismét a vidékre, de élénkebb városba vonulhasson. (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő : 1NCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÖ BA EI.KK . Nyilt-tér. A magyar ^ orsz. szöyetkezete bortermelők J|§I pinczójóből kitűnő minőségű asztali borok;, mint váczi, neszmélyl, hegyaljai visontai, magyarádi, sto., literes palaczkokbau 45 -55 krért, úgyszintén mindenféle fehér és vörös pecsenye és csemege-borok jutányos álban kaphatók: H O F F M A N ADOLF kizárólagos raktárábanHordó vételnél fentuevezett asztali borok IOJ literenként 20, 24 és »8 írtjával szállíttatnak a szövotkezet budapesti piuczéjéböl uirect a megrendelő czimére. Ajánlom egyúttal a t. közöuség figyelmébe a legjobb minösé"ü riuu és to.ikkal dús.n felszerelt raktáramat, ma 2yar és fr<n(Zm eognao, boszniai lekvár és szilva, olasz karfiol, gesztenye és mogyoró, ungvári míímalmi lisztek és mind. uféle fü zér iírukat jo minőséiben és jutinyos írakou. Árjegyzékeket készséggel küldök.