Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-02 / 44. szám

„N Y I K V I D É It." óvszereket ezek meg áltoztatásúban, szerintűuk a köz egészségügyi egyesületek létesítésében éB főleg egy oly Ur sadalmi akcióban fogjuk találni, mely a ue űzet testi es lelki ép.égének kifejlesztése czéljából, a közegészségügyi, államilag ellenőrzött követelések mellett, a mértékletesség, rendtartás, tintaság tfi er.öicsiség általánosítását Icgja legfőbb feladatiunk teksnteni, vagyis egy társadalom hathatós ereiével d:u kélni azon, hogy ezek a háztartásban, az iskolában, a köz- és magánéi't'-en ; munkában ugy, mint élvezetekben a legpontosabban megtartassanak; egy oly társadalmi akcióbau, a melyben mindnyájan, uem, vagyon, nemzUiség. rang és vallás.ülöubség nélkül betöltjfik hivatásunkat, a melybeu mindenki, szülők ugy, mint tanítók, lelkész-k, orvosok, méruökök. hstóiigok, kormány és törv nybozás megteszik köteleset güket. >A ki pedig, mint C*á..k.i püspök igen szépen mondá, ha már neuj akar vagy nm képss építeni, legilibb ne ronttou. Igy biztositbatjun a közerkölcsisígot, igy javíthatjuk meg közegészség! viszonyainkat, a tul pedig önmagunk, kedveseink és bazánk iránt legstenlibb kötelességünk, legmagasztosabb felidatunk ! A kö/ségl közigazgatás újjászervezése. A k-zigazgntáu reform-kérdés évek óta foglalkoztatja a közvéleményt, a tajtót s at országos képnaelőhásat. Alig került le a napirendről, még ki sem pihenték magukat valójában a melleite s elleue at érvek égést légiója kíséretében tüztel-lélekkel barezolók, már ismét kénytelenek voltuuk jelenlétét konstatálni, újra ét újra felinlrült, mint egy elutasithailan követelés, mely el usm távolitható addig, mig teljes kielégítést nem nyjr. Ma már elérte azon stádiumo', melyen maden aux-zis nélkül fölilithitő a vagy-vagy kérdése. A bírói és adminisztratív hatáskör szereneiétltu összekeverése mogbowzulta magát, a hslyzet tarthuatlauná vált úgyannyira, ho^y a közigazgstis reformjának, épen a aöügazgatás jól felfogott érddkébeu lehető gyorsan végro kell hajtatnis, elleussetbeu a jeleulegi szerkezet megakad s fölmondja a szolgálatot. Az állam miniszter urna megértette a kor szavát s ez idő szerint n«in ismer fontosabb és sürgősebb teendőt, mint a tözigaagatás újjászervezését o.y lormkn, hogy az a mai kor igényeinek lehetőleg megfeleljen., A p&naczeát, mely a jelenlegi ked.ezőtlen viszonyokou lenne hivatva segíteni, az államotitisban véli feltalálni az állam tCrvényhoziss. E sterint törekvése a czentralizáczió behozataU a közigazgataa terén. Hogy vajjoi nemoa iutencsióji me.;valósitésára az utat ts cstközöket jól válasitotta e, hogy vajjou a kötigstgatis uj aUkzata meg fog e felelni a kívánalmaknak, a történelmi fejlődts soha nem ignorálható követelméuyeinek: arra nézve a jövő, melyben alkaiinazátba vétetik, ti idő próbája szolgáltathat tisz'a, igaz feleletet. Van atonban rgy pint, melyet hi törekvéssinek sikert óhajt, semmi módon sem szabad szem elől tévesztenie, és ez at aktuális viszonyok és tényezők számba vétel*. Ha ugyanis a cisutializáciióban vélik r jleni azon bűvös erők, mely hivatva lesz a közigazgatás jelen állapotáu nem ciak ssgitoui, hauem azt a tökéletesség emberileg elérhető színvonalára emelni: akkor elengedhetlen szükség, hogy »Z"Q központosi ás Utsjstől alapjáig, az őszes lötigmgatósági hatóságok körébeu fogauatba vétet ték; logjen • téren reformiczió a ospite et tuembris. Mort ha ciak toldozva foltozva részben ISBZ keresztülvive a nagy elv, ankor cs .k ideiglenes exp?diensnek tekiuthatő a jelen ossz B törekvés és itt alant, a nép zömébon, hol legjobban frezbétő az intézkedések súlya vagy áldása, elóre is száuakozva tek ütünk a jövőbén mutatkozó követketméoysk elé. Ami a n.i vágyaiuknak kielégítést B at inaugurált rendszernek sikert biztosítana, az aioa intézkedés lenne, mely miudjárt a kötségi közigas^atás reforaiMá^ával kst dené meg az uijászervezés nagy munkáját. Tudjuk ugyanis, hogy az állami élet alapja itt gyökeret ik, az egyes kötegek d az ott alkotó pilgártagban. Hs az al>p j\ épiténi buton lebet rá. Igy minden oly leg\libb is olyau okos emberek vagytok, mint én; tehát usm kell külön mi'gyarázuom, hogy Eger híres a boráról, G'mcz p«dig a hordóiról, no m.;g a bibliájáról is, a melyet épp ez a bizonyos Károli Gáspár fordi'ott elsőbeu magyarra. De mos: itt következik valimi igen uehSz dolog. Titkot kell kikottyautauoin, de csuk négyszem között, ugy, hogy a keg)elmes bata ne hallja; mert ha ő azt tudná, akkor nem érns ez a szép történet semmit éa n-m lenne se tauulségos, se mulatságos. Hát ti, édes barátaim, mér bizonyossn előre sejtitek, hogy a boron való épületes vitatkozásban a török p-p iz'doi fogja a szőlő nedvét, a magyar pap pedig dicsérni; a török azt fogja mondaui, hogy a bor átok, a magyar azt fogja mondani, hogy a bor áldíe. Uzy veg)on,jól sejtettétek De azt meg sem álmodjátok, hogy voltiképp mind a kettő a lelke ellen bestéit és hatodot. Mart Naszreddtn hodsa a legrészegesebb legény vaia uep'-.elettől napnyugatig, K.rol. Gáspár pedig a legjózanabb bornemissza ember hetedhét ors tágon. Ntszrfddm efendi titkou oly mód nélkül gyönyörködött a boritalbedNhogy már tiszta kék lett tőle a képe. Ntm it hívta őt m.Iskép a törők nép, csak ugy, hogy padidsáu hodsa: levén pat.ideán egj violaszinü, hostzukis tók, igen jó ázsiai ojedel, ha megtöltik ritskásával. Már a szeaae is szünteleuül köuyvedzett a sok egri bortól, a keze meg restkele.t. De azért csak folyvást ivott a hilehagyott fértiu és hirdette at igazságot akadozó nyelvével. Károli Gáspár ellenben fölöttébb irtózott a bortól; m-^g az Ur asztalánál is csak egy kiesike kortyot bírt elnyelni belőle. Hallgassátok meg mostan, h gy aiciods ko c-.rtácziót folytatott ez a két férfiú a basa kegyelmes árnyé kában, mindenik a saját szive olltn szólván, d- a ssjU törvényeit védnlmezvén, — Gyalázatos fene ital a bor, at ördög izzadta ki s/.erenciétlen szerdai napon! kezdte Naszreddiu hodsi és n lelke sírt bele, mikor kimondta ez' az ocsmány hazugságot. törekvést, mely at állam réstérői oda irányul, hogy ezen létét fenntartó elem legszükségesebb, ugyszólva mindennapi érdekeit kielégítse, a kö/igstgatés javítását czélozza: örömmel lebet üdvözölnünk. Községi közigazgatási törvényeink az 1871. XVIII. és 1888. XXII. t.-Cíiktekben, a kössógi igazgatás egészséges fejlődésének föltételeit teljesen magukban foglalják. És hogy ez mégis a kivitelben mai hozta m«g a kívánt tikért, aiinsk okB a hivatolt törvénjesikk intencziőinak tulhijtlsá

: an keresendő A községi kötigazgatás stervesetének szon dualitztikut sajátsága, mely a jegyzőt és bírót állítja a végrehajtó hatalom élére, és felelőssé tasti sz egyiket o.yan dolgokért, melybeu a misikra bif.a a rendelkezést, a reudarerei jó közigazgatás feltételeivel homlokegyenest ellentétben áll. £zen kivü minden vilogstát nélkül vállára helyet pl. a jegyzőnek olynsmö terheket, melyeknek a megsiabott hatáskörben való viselése gyakriu lehstotlenséggel határos. Igy nsveietetsn a jegytó a község jogi lauiesoaa, a községi közigazgatás iktatója, levéltirnoka, az orstigos törvénynek a kormáoy ét a mogye rendeleteinek végnhajtója, a közrendnek és csendcek fentartójs, a kistbb polgári ügyek birája, a szstnély éB vagyonbiztonságnak gondozója stb. Ennyi ét még több, ily különuemü feladat teljesítés? a jelenlegi hatáskörben legalább is a legnagyobb cekézségek közé tartosik. Legjobban érzik ezt maguk a teher viselői, a »falu peun&ic, kiknek tzinte erős óhajuk a kötigázgatási reform mielőbbi ksresztülvitele. Ezeu óhajuak adtak kifejezétt a községi jegyzők budapesti ülésükben, midőu a közlégi kötigatgatás államosítása és a községi jegyzők kinevezése tárgyában emlék iratot hitúrozlak benyújtani a kormányhoz. Ez emlékirat viiégot vet az általuk tervezett jövő községi közigazgatás képére. Főbb pontjai: Jövőben csakit a községek beléleté' érintő helyi ügyek elintézését htgyná a községi elöljáróság és a képviselőtestületre. Az egyetemes jíllegü törvénye* és fensöbb rendeletek végrehajtását ellenbsn az államnak községi szervére bízni: a jegyzőre, kit at alispán hármas jelölésére a belügyminiszter novezne ki. Az államiltg kineveteit jegyző állíttatnék a községi közigazgatás élére, ő rendelkezvén a végrehajtásban mindazon egyénekkel, sőt szükség eseten, kellő felelősség uuíleit magával a bíróval, miut »zönkormányzati igazgatta fejével is, kik a községi elöljáróság í/ervezetébeu a végrehajtási Siolgilat czéljaira alkalmaznák. Ily utoa az idminisztricz;ó a maga egészében egy vezető éa a vezetésért felelés szerire bízatnék. E'uelte»ték fel a közsígi jegyző minősítése : njolez közép osztály, érettségi vizsgálat, a jogakadémiákon Lerendezendő két éves tanfolyam végzése fa országos érvényű végbizonyítványok kép zzék annak értelmi feltételeit. A magasabb minősítés és állásának fontossága arányában javittassék a jegyző anyítgi állása. Fizetését az adóhivataloktól kapja stb. A községi közigazgatás ily módoni szervezé-e által természetesen megszüatettetnék azon mai visszás állapot, melyet tarthatatlansága jellemez legjobban t a jegyzflk is a moderu közigazgatái méltó közegeivé válnának. Mi módon fog a magas kormány bölcs belátása a községedre vonatkozólag intézkedni, az a közeljövőben iameretessé letz, a miniszter legújabb kijelentéi szeriut a jövő évi január hóban tétetik le e téirgyban a törvényjavaslat a képviselőház asztalára — ha sikerülni fog egy a jslenLél jobb állapot teremtése, az lesz egyik legfőbb rnótora a községek föivirágzánántk. ÚJDONSÁGOK. Az utolsó évnegyed második hónapjába lépve, tiszteletteljesen megüjitjuk kérelmünket előfizetőin hez, kiknek előfizetésük lejárt, hogy lapunkra előfizetni szíveskedjenek, akik pedig előfizetési dijak— A bor Isten ajándéka, szólt Károli Gá»pir, dréga kincs at embernek, ha módjával él vele. — Halála őrijén hetvenkét teve bömböl annak a hüsában, a ki valaha osak meg is kóstolja ! — Rosszul beszé'sz, emberséges hodsa, Jrremiás a zsidók romlásán siránkozván, felkiáltott: >Hol van a kenyér és a bor?« Et jele annak, hogv a bor is testünknek táplálása, mint a kenyér; a legfőbb jó ezen a földön. — Nem kívánom, esik azt mondom: bár a tövettül szakadua ki a nyelved, te tiszteletre méltó hitetlen kutya! Aki lenyelt életében »gy korty bort, bélpoklosság terjed szét benne belülről. És meghalálozván, Alsirit hídjáról hatszáz esztendeig bukfeDczezik a lelke a pokolbs. Ec a hatszáz esztendő ugyan csak egy szempillantás, de neki mégis ugy rémlik, mintha kilenczezer év volaa. És míg hukfenctezik, folytonosén émelyeg a gyomra és jajgatva áhít egy csöpp vizet; de nem ad'iak neki. (Irgalmas Isten, adj egy kancsó jó bőrt, mert misképp eltikkadok ! gondolta magában Naszreddin hodss, d^ bölcsea uem mondta ki.) — Isten parancsolta Mózes által a tsidótnak : »A te gabonádnak, a te borodntk ét a te olajodnak első zsengéjét u-skom adjid.« Vajjou ha ördögtől vs»ló lenne a bor, kiváuta volaa e Istea áldozatképpen maginak ? — Zsidót ne o>nliti, te ember! A zsidónak három nyelve van, mint az áspis kígyónak. Kettővel hazudik és egygyel mond igatat, de azt it csak néha. A zsidó csalárdsága hosszabb, mint a naptól a holdig való ut; pedig az harmincz nap, legsebesebb paripán. A zsidó álnoksága mélyebb, mint a tsuger; p'dig at ötven sing. (Hila Istennek, hogy egy kicsit igatat is mondhattam ! fohászkodott magiban a becsületes hodsa megkönnyebbülten. M^rt etek a zsidók osakugyan gonosz népsk: magkeresztelik azt a jó egri bort és börzsöaynyel festik.) — M,g-k bz úr Jé*us Krisztus méltónak találta arra, hogy véréuek jels légyen! szóla Károli Gitpár. — Béke legyen Izsával, bölcs próféta volt, de a bor dolgibau megtévedett. Soht nem csslekedett gonokal hátralékban vannak, hogy azokat beküldeni szíveskedjenek. A községi elöljáróságokat is még egyszer kérjük, hogy a hátralékos dijakat az alólirott kiadóhivatal czimére sürgősen megküldeni szíveskedjenek. Nyiregyháza, 1890. november 1. A „Nyirvidók" kiadóhivatala. — Kir. törvényszókünk egyik jeles bíráját Fejér Barna urat ő felsége a budapesti kir. táblához kisegítő bíróul neveztette ki. Jogász-köreiuk s általábau az egész közönség mély sajnálattal veszi a bíró urnák körünkből való távozását, de azért őszin'e szívből gratulál a megérdemelt előléptetéshez. — Katonai kinevezések. Lnpuuk olvasó közöuségét bizonyára érdekelni fogja ss a hlr, hogy Elek Mihály honvéd-hutzár százados, cs. és kir. kamarás őrnagygya neveztetett ki. Ugyancsak a novemberi katonai kinevezések alkalmával Benedek Jánoe első osztályú honvédhuszár századossá, Trajtler Soma városi alorvos pedig a honvédség tartalékában első osztály ezredorvossá neveztettek ki. — Főispáni látogatás. Polgárról irjfik hpunknsk: E hó 26-án Kállay Andrát fő spkn őmMtósága Kertéit Bertalan főispáni titkár és Dobot Imre főszolgabíró kitéretében meglátogatta városunkat, hol is Bínyátz Sándor esp. plébinos vendégsterető hisinál szállt m»g. Oxéltótigánál a városi képviselőtestület Virányi főjegyzővel élén tisztelgett. A tisztelgő kü'döttség nevében Virányi főjegyző üdvözölte a főiap'in urat, kifejeiést adván a várót őröméoek a látogatás felett. Ö méltósága, kire a bestéd észrevehetőleg jó benyomást gyakorolt, válastábau kiemelte, hogy at érdeklődés megyéje községeinek álhpota iránt hotta városunkban. Délután negyed fél óra hosszat időzött a városházán, beható figyelemmtl kísérve a községi üiy-kezelés minden ágit. Elismerésének kitüntető szavakban adott kifejezést, ugy hojy Dobos főszolgabíró indíttatva érezte magit köszönetét kifejezni őméltóságának a községelőljárótága b külöuösen Virányi főjegyzőt illető e dicséretéért. Másnap az iskolákat látogatta meg a kitüuő vendég s délbeu egy napi időtfes után elhagyta varosunkat, mely most elősz'r részeiült a sttrencsében, liogy őméltósigát falai közt üdvözölhette. — A jegyzői vizsga a mult hó 26. és 27-dik napján tartatott meg a vármegyeháza nagytermében. A vizsgára jelentkezett nyolcz pályázó közül hatau nyertek jegyzői oklevelet, és pedig Tóth Kálmán veucsellói, Székely József nyirbaktai, Bsrtholomaeidesz István petneházi, Kopócsy János őrmezői, G. Nagy Sándor k.-apáthii jelöltek egyhangúlag, Némethy Gábor pedig szótöbbséggel. Két vizsgázó megbukott. — A polgármester-választás Upyében népes értekezlet volt a mult vasárnap a városházán. Az értekezlet, Somogyi Gyula elnöklete alatt, Beucs Lássló első tanácsost kiáltotta ki jelöltül. Mint értesülünk, ugyancsak a polgármester választás ügyében e hó 2-dikán egy másik értekezlet is lesz, ahol az ellenpárt fog a jelölt személyében megállapodni. — A nyíregyházai honvédségi „József" laktanya kibővítése folytán történt e'pitkezések felülvizsgálata, s az épületek átvétele czéljából a vegyes bizottság az alispáu elnöklete alatt folyó évi november hó 8-ikán d. e. 9 órakor Nyíregyházán, a városháza termében fog összeülni. A m. kir. III adik számú honvéd kerületi parancsnokságot már felkérte az alispán, hogy a bizottság katonai tagjainak kirendelése végett intézkedni Rzlveskedjék. Koczok Láttló kir. főmórnök a bizottságban az államépitészeti hivatalt fogja képviselni, Nyiregyháza várost pedig egy városi orvos ós építész. — Nem akceptált kalendárium. November 3 dikára jegyezték be az idén a kalendáriumokban halottak napját. Történt pedig ez az abnormitás azért, mert 2-dika vasárnapra esik, a mikor pedig katholikut papnak gyászmise-ruhát fölvenni nem szabad. A kegyeletes közönség azonbau nem vette észre ezt az eltérést s halottak eitéjét most is l-8ején délután ünnepelte meg. tzabb dolgot, mint a mikor a vizet borrá változtatta. (Alláb, ha te engem ilyen osodatékonyiágra megtanítanál! Mert sz biionyosan igen jó bor lehetett; alkalmasint egri volt!) — Nem igazodom el a beszédeteken, hodsa ét papi mondá Mehemed bssa egy kicsit bosiu^an. Osak azt at egyet kérde.-em még tőletek, efendi, hogy melyik bor a kárhozatosabb? A fehére vagy a vörös? Példának okáért a tokaji-a vrgy az egri? — Mirdtn bor között a legittentclcrebb az egri vörös ! harsogott Nattreddia hodsa bölcs furfanggal, nohogy a gyanúnak osak árnyéka it férkőzhessen hozzá. — Én mtg att hittem, hogy at ember jótanságát hamarabb dönti meg a tokaji hatputtonjos, mint akármilyen mir bor, mondá a göncti pap. — No hit adok neked belőle a firadsigodért egy átalaggal I szólt a jólelkű basa nevetve. Ami pwdig téged illet, hod-» efendi, a mért ide jöttél, építtetek at egri házad faliba egy jó hideg vizzel kinilkozó kutat. Mott pedig menjetek békességgel. Igy ment el a két pap Bashalmáról, mind a kettő haszontalan ajándékkal Mert Károli Gáspár soka egy kortyot uem ivott a drlgalítoi tokaji borból; de nem Naszreddin bodsa sem a ni»ga fehérmirviny kutjinak vizéből, — mint att már magitól it könnyen kitalálhaljátok. Az igazság kedvéért el kell még mondanom, hogy a basa legkedvesebb felesége, a jácintfürtü L4ils, az este két Berleget tett az ő ura elébe. Az egyikben olvasztott topáz volt : tokaji bor, a misikban olvasztott rubint volt: egri bor. És azt kérdezte édes ajakkal: »Melyik az édesebb?* Tudom azt is, hogy a basa azt felelte: »A legédesebb a te csókod.< D» azt már nem illik bolygatnom, hogy a derék úr csak puszta goudolotnra itélt-e igy, vagy elébb végigpróbálta mind a három édssséget. Pedig a oailyen bölcs ur volt, alkalmasint igy cselekedett. E,