Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-12 / 41. szám

végzi, csakis vasúton szállíthatók, de minden ilyen marhaszállítmány az olmützi vagy brüani vásári bizottság által a rendeltetési hely hatóságának előlegesen bejelentendő. A lerakó vasúti állomástól közvetlenül a vágóhidra vitetnek az állatok; azokat a vendégfogadók istállóiba más patás állatokhoz beállítani nem szabad. A bevitt vágó marhákat az azonnali levágáson kívül más czélra eladni tilos. 4. A galicziai sertések bevitelére nézve az eddigi rendelkezések maradnak érvényben. 5. Haszonállatok (ökör, bika, tehén, tinó, borjú, juh és kecske) a magyar koronái országának járványmeutes törvényhatóságaiból ós kerületeiből csak a rendeltetési hely politikai hatóságának előleges engedélye mellett vihetők be Magyarországba. A bevitt álUtok a rendeltetési helyen más patás állatoktól szigorúan elkülönítve, 10 napon át megfigyelés alatt maradnak. 6. A magyarországi vágó marhák bevitelére nézve a 3 pont alattiak az irányadók. 7. Magyarországból a patás állatoknak bevitele Morvaországba, és a vágó és haszon-állatoknak az állatvásárra hajtása a járvány megszűntéig tilos. A brünni és olmützi állatvásárokra azonbau a vágó marhák Magyarországból is bebocsáttatnak. 8. A magyar és galieziai vágó és haszon-marhák vasúton Morvaországon keresztül szállíthatók, azoknak útközben való ki- vsgy berakása, a sürgős szükség eseteket kivéve tilos. 8G97. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A .Nylrvidék* f. évi 36-ik számában f. évi szeptember hó 2-áu keltezett 8554. számú intézkedésemmel közölt 48,297. számú kereskedelemügyi miniszteri szabályrendelet 2-ik §-ában „a vonat közlekedési esetébeu" tévesen közölt kifejezés helyett helyesen ,a vonat közeledése esetében" olvasandó. Mely körülményt megfelelő kiigazítás ós helyes értelmezése végett közlöm. Nyiregyháza, 1890. október 13. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1890. október 14-én tartott rendes őszi közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 302. Bgy. 10,254. K. Tárgyalás alá vétetett a vármegyei székház építési ás berendezési költségének mikénti fedezetére, illetőleg az e czélra szolgáló vármegyei pótadó megszavazására ós kivetésére vonatkozó alispáui jelentés. Határozat. Az építkezési s hivatalos helyiségek berendezési költségeinek fedezete végett javaslatba hozott állandó választmányi határozati javaslata felett, tekintettel az 1877. évi XX. t. cz. 291. s az 1883. évi XV. t. cz. 10. §-ban foglalt utasításra, a névszerinti szavazás elrendeltetvén s a kérdés akként tétetvén fel, hogy az állandó választmány e tárgyra vonatkozó határozati javaslata elfogadtatik-e? — igen vagy nem? két szavazatszedő küldöttség választatott és pedig az igennel szavazók nevének feljegyzésére ós szavazatának bevételére Zoltán János elnöklete alatt Elek Emil s Mikecz Jáuos főjegyző bizottsági ta gok, a nemmel szavazók szavazatának elfogadására és feljegyzésére pedig Szikszay Pál t. főügyész elnöklete alatt Dobos Imre főszolgabíró ós Vidovich László I. aljegyző bizottsági ta^ok. A szabályszerűen lefolyt ős befejezett szavazás alkalmával igennel, tehát az állandó választmány határozati javaslatának elfogadása mellett szavaztak : Miklós László, Kerekréty Miklós, Szentniariav Dénes, Zoltán István, Bogár Lajos. Vay Péter, Vay István, Meskó László, Kovács Gerő, Sztarek Ferencz, Pazár István, Incze József, Zomborszkt János, Leffler Sámuel, Somogyi Gyula, Verzár István, Nádasi Mihálv, Bleuer Lajos, Bodnár István, Groák Sándor, Groák Ödön, Sütő József, Farbaky József, Koráuyi Imre, Szesztay Károly, Borcsik Gyula, Kállay Rudolf, Péchy Gyula, Gyurcsáuy Ferencz, Májerszky Béla, Palicz János, Mikolai Bertalan, Mikecz József, Bleuer Sámuel, Gencsy Béla, Lukács Ödön, Trajtler Soma, Katz Mihály, Elek Dániel, Jósa András, Szomjas Ignácz, Mikecz Dezső, Koczok László, Lórencz Gyula. Okolicsányi Géza, ifj. Szabó József, Fehér Imre, Beucs László, Kovács Ferencz, Bégányi Ferencz, Moravek Gusztáv, Bónis Zsigmond, Zoltán János, Krasznay Péter, Gencsy Albert, Erős György, Elek Emil, Mikecz János, Dobos Imre, Szikszay Pál, Jármy Márton ós Kovács István bizottsági tagok; — nemmel: azaz az állandó választmány határozati javaslatának elutasítására szavaztak: ifj. Szunyoghy Bertalan, id. Szunyoghy Bertalan, Héczey László, Szoboszlay József, Kató J. Bálint, Eötvös András, P. Szabó Balázs ós H. Pete Gábor bizottsági tagok. Ekként a szavazás alkalmával jelen volt bizottsági tagok szavazatának bevétele után 62 szavazattal 8 szavazat ellenében elhatároztatik, hogy az építkezési és hivatalos helyiségek berendezési költségeinek fedezése végett Szabolcsvármegye gyámpénztárából 250000, azaz kétszázötvenezer forintig terjedhető 5»/

0 azaz ötszázalékos kamattal visszafizetendő, és a felmerülő szükséghez képest részletenkint is igénybe vehető kölcsön felvétetik, ezen kölcsön visszafizetése végett 1891. év jauuár 1-től, annak teljes törlesztéséig, a pótadó kivetése alapul szolgáló állami egyenes adók 3 azaz háromszázaléka megszavaztatik, ezen pótadó a fentebb részletezett kölcsön teljes törlesztéséig semmi más czélra fordíttatni meg nem engedtetik. A szükséges kölcsönnek gyámpénztáruukból leendő felvétele, az alispáni jelentésben foglalt indokokon kivül azért is határoztatott, el, mert a régibb idő óta áruba bocsátott nagy-kállói székház értékesítése esetén, ily kölcsön mellett annak egész vétel ára tőke törlesztésre lesz fordítható, mi szabálytalan részlet fizetések teljesítését kizáró intézeti kölcsön felvétele esetén eszközölhető uem lehetne, s mert ezen gyámpénztári kölcsön által az árvapénzek egy nagy részének 5%-os gyümölcsöztetóse huzamosb ideig biztosíttatik s ekként a kamatláb hullámzás folytán bekövetkezhető károsodástól megóvatik. Ezen határozat az 1886. évi XXI. t. cz. 7- és 8-ik §-ai alapján megyeszerte közhírré tétetni s a közhírré tételtől számított. 15 nap alatt a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztériumhoz illetékes felülbirálat és jóváhagyás végett hivatalból is felterjesztetui rendeltetik; miért Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak azon utasítás mellett adatik ki, hogy ezen határozatot a 15 nap alatt felebbezhetési jogra vonatkozó értesítés mellett szokott módon közhírré tegyék s annak megtörténtét a községi elöljárók, a járási fószolgabirák utjáu a kihirdetéstől számított 3 nap alatt rendbírság terhe mellett okvetlenül bejelentsék; járási fószolgabirák ezeu rendelet pontos végrehajtásának szigorú elleuőrzésóre s a beérkezett jelentések sürgős beterjesztésére köteleztetnek. Vármegyei alispán ezen határozat jogerőre emelkedése esetén utasittatik, hogy a pótadó kivetése iránt szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtegye, egyszersmind felhivatik, hogy a Nyiregyháza város közönsége által szerződésileg fizetni kötelezett 15,000 frt bevétele és szabályszerű felhasználása iránt annak idejében intézkedjék s eljárásáról részletes jelentést tegyen. Miről a m. kir. belügyminiszter az össses iratokkal felterjesztésen, Miklós László alispán, járási fószolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere s a községi elöljárók jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Mikecz János, főjegyző. 10356. K. 1890" Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint a száj- ós körömfájás Thasson, Dombrádon, F. Litkén és Besztereczen fellépett, L -Petri, Pilis, Piricse, Szt.-Gy.-Ábrány, Bezdéd, Kis-Varsáuy Petneháza, Bogdáuy, Mándok, K.-Apáthi, Őrladány és Ujfehértó községekben megszűnt. Nyiregyháza, 1890. október hó 18 án. Miklós László, alispán. 9264. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és községek elöljáróinak. A magyar királyi belügyminiszternek 52,492/1890. sz. alatt kelt rendelete másolatban, a vármegye hivatalos közlönye utján tudomásvétel, alkalmazkodás ős szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyiregyháza, 1890. október 10. Miklós László, alispán. U I I II f I II l, » - ~w ¥ •—• •—•——• m m