Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-05 / 40. szám

Szabolcsvármegye alispánjától. A lörv nyhatő«á(CÍ állatszemlélö srakértöknek, a jitrásl fii»iok«birákn»U. Ny Iregj háza varos polgármesterének a községek elöljáróinak. A m kir. földmívelési miniszternek 47,080/1890. «zám alatt kelt rendelete inAsolatbau a vármegye hivatalos közlönye utján tudomás vétel, alkalmazkodás és i ibálysterQ közhírré tetei végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1690. oktöber 1 én. Miklós László, alispán. (Másolat) Földmívelésügyi niagy. királyi miniszter. 47,080/III 8 szánt. Valamennyi törvényhatóságnak. (Csík, Fogai-w, Háromszék vármegyék, I'ancsova th. város kivételével). A Szilágyvármegye területén levő s a szamosvölgyi va*üt deós-zilahi vonalán levő „Zsibó* vasüti állomást mathsrakodóul, „Zilah* állomást pedig marharakodóul, fertőtleuitóül, etetőül ós itatóul eugedélyezvén, felhívom a törvényhatóságot, hogy utasitia a területéu létező mirharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy tz 1890 évre engedélyezett jegyzék 20 ik lapján .Számosvölgyi vasút,' rovat alatt a Szilágyvármegye területén levő zitbói marharakodó állomást és a zilahi marharakodó, fertőtlenítő, etető és itató állomást pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1890. augusztus hó 31-óu. A miniszter megbízásából: Bemolák, s. k. Szabói' svármegys alispánjától. 9060. K^ 1890. Szabolcs vár megye alispánjától. A törvényhatósági állatszemlélö szakértőknek, a járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármei térének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmívelési miniszternek 47,516/1890. szám alatt kelt reudelete máso'atban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomás vétel, alkalmazkodás és szabálysrerü közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1890. október hó 1-én. Miklós László, alispán. 9111. K 1890. A törvényhatósági állatszemlélö szakértőknek, a járási főszolgabiráknak,Nyíregyháza város |>olg.irme«itu rének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmívelési miniszternek 51,000/1890. izám alatt kelt rendelete másolatban a vármegye hivataloi közlönye utján tudomás vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1890. október hó 1-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmívelésügyi magy. királyi miniszter. 51,130/111 8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Hir1 detinény. A morvaországi cs. kir. helytartóság folyó óvi augusztus hó 30 án 30,758. sz. a. kelt értesítése szerint a patás állatoknak. Magyarország és Galicziából való bevitelét, illetőleg a mult óvi augusztué hó 10-én 28,725 és 30,576. sz. a. kiadott s a törvényhatósággal a mult övi augusztus hó 19 én 43,642. sz. a. kelt itteni körrendelettel közölt hirdetményben foglalt, óvrendszabályok alapjáu elrendelte, hogy az olmützi áll&tvásárra csak a levágásra szánt belhoui származású juhok ós kizárólag csak vasúton vitethessenek be, a vásárról más helyre való elszállítása szintén csak vasúton eszközölhető. Erről a közöuséget tudomás vétel ós közhírré tétel végett értesítem. Budapesten, 1890. szeptember hó 10 én. A miuiszter megbízásából : Lipthay, s. k. 9645

. K.— Stabolcsvármeuye alispánjától. I 1890. ** e J A járási főszolgabiráknak, NyIr egyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Ujfehértóu 1 drb ló takonykórban elhullott; Ujfehértóu ós Polgáron 1 — 1 drb szarvasmarha lépfenében elhullott; a száj- és körömfájás Lövő Fetriben fellépett. Nyíregyháza, 1890. október 2 áu. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmívelésügyi magy. királyi miniszter 47,516/111.8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. (Csik, Fogaras, Háromszék és Faucsova th. város kivételével). Az Aradvármegye területén az aradi és Csanádi egyesült vasutak vonalán fekvő „Sikló" nevű vasúti állomási marharakodó állomásul engedélyezvén, felhivom a törvényhatóságot, hogy a területén levő marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket oda utasítsa, hogy az 1890 évre engedélyezett marharakodó állomások jegyzekének 20-ik lapján „Aradi és Csanádi egyesült vasútak" fejezet .Aradvármegye* rovatába a siklói marharakodó állomást pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1890. szeptember hó 7-én. A miniszter megbízásából: Lipthay, s. k. 9109. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m kir. belügyminiszternek folyó évi 24,684/IV. 7. számu, elvi jelentőségű körrendeletét, melyben kijelenti, hogy a községi pótadók után késedelmi kamatok uem szedhetők, tudomás vétel és alkalmazkodás végett oly utasítással közlöm, miszerint azon esetben, ba netalán a községi pótadók után késedelmi kamat szedetnék, ezen gyakorlatot az 1891. évtől kezdve szüntessék meg. Nyíregyházán, 1890. október 3-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir belügyminiszter. 24,684/IV. 7. sz. Körrendelet. Tételes Iörvény nem oldja meg a kérdést: szedhető-e községi pótadó utáu késedelmi kamat? Ez az oka azon egyonlőllen gyakorlati eljárásnak, hogy ai ország némely községeiben szedetnek késedelmi kamatok a községi pótadók után, másokban nem. E késedelmi kamat siedhetés törvényessége iránt időnkónt kételyek merültek fel, melyek eloszlatására — törvényeink szelleméből s az ebből levont következtetésekből kifolyólag — a vármegye közönségével a következőket közlöm: A községekről sr.óló 1886. óvi XXII t. cz. 129. §-* szerint, a mennyiben a község kiadásai a közaégi törzsvagyon jövedelmeiből nem fedeztethetnek, a község, a községi lakosokra és a birtokosokra a 130. §-bau megliatároaott módon községi adót vethet ki. A 139. §-bau pedig az a rendelkezés foglaltatik, hogy a községi adó behajtásánál az 18S3. XLIV. t. cz. rendeletei irányadók. Ez a t. czikk azonban csak annyit, rendel, hngy a behajtás a közadók kezeléséről szóló 1883. XLIV. t.-czikknek 52-től egész a 85 ig terjedő szakaszaiban körülírt eljárás szerint eszközöltesaék. Az a nézet tehát, hogy a községi pótadó után késedelmi kamat is szedhető, ponitiv törvényen nem alapszik. Téves az a felfogás is, mintha az 1883. XLIV. t. cz. 41. §-a alapján, vagy inkább csak annak analógiája szeriut az adózó közönség kötelezhető leuue a késedelmi kamat fizetésére, inert ez egy ujabb teher ós teher, melylyel az adózó polgárokat tételes törvény intézkedése nélkül illetni nem lehet. E mellett bizonyít az, hogy & kereskedelmi és iparkamarai dijak után sem szedetik késedelmi kamat, pedig az azokról szóló 1868. VI. t. cz 27 §-ában foglalt rendelkezés szerint az iparkamarai dijak az országos adóval egy időben ós ugyauazon állami közegek által hajtatnak be. Ellenben a vízszabályozási költség járadékok uián szedetik a késedelmi kamat., mivel annak szedhetése tételes, nevezetesen az 1871. XXXIV. t. cz. 20. és a vízjogról szóló 1885 XXIII. t. cz. 122. § án alapozik. A szőlő dézsmaváltsági járulék hátralékok után hasonlóképen szedetik késedelmi kamat, mivel az 1868. XXIX. t. cz. 7. §-a rendelkezése szerint a lejárt tőke és kainatjáradékok s kezelési költség minden tekintetben az országos adó természetével bírónak mondatik ki. Nagy különbség van tehílt ez utóbbi kimondás és a községekről szóló 1886. XXII. t. cz. 139. § bi.n foglaltak között, mert még az előbb idézett tftrvóny a dézsmaváltági járadékokat az országos adó természetével bírónak declarálja, a községi törvény csak azt rendeli, hogy a közsógi pótadó behajtása az 1883 XLIV. t. cz. határozminyai értelmében eszközöltessék. Ezek alapján nem szenved kétséget, hogy községi pótadó után késedelmi kamat nem szedhető. Ezek folytán rendelem, értesitie a vármegye közönsége a vármegye területén levő községeket és rendezett tanácsú városokat, hogy községi pótadó után késedelmi kamatot szedni uem jogosultak. S ha volnának a vármegye területén oly községek és rendezett tanácsú városok, melyek községi pótadójuk után késedelmi kamatot szedtek, ezeknek szigorúan hagyja meg, hogy ezen gyakorlatot