Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-28 / 39. szám

XI. évfolyam. 39. szám. Nyíregyháza, 1890. szeptember 28. 0 E IC. VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI K0ZSEG1 JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. •Megjelenik lietenliint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán ragy helyben háihoz hordva : Jí, 4" < T" i forint. ívr« 2 N» gred evr» .......' 1 " K könégi jegyző éa tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képe«o küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beklildetni. Uériueiitetlen levelei! csak ismert kezektől fogadtatnak el. A ke/.iratok csak világos kivánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer h isábozott petit ier • jytier Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kinostári bélyegdij fejében, minden egyn hir­detés után 30 kr. fizettetik. „, Á nyilt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseustein ós Vogler irodájában Mécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Doru & Conip. által Hamburgban. Hivatalos kö:l$ményok, 9146. K. 2890 Szabolcsviírmegye alispánjától. A. járási fÖBiolgabirákuak, Nyiregyhaza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint a száj- é« körömfájás Napkorou Kállay Leopolduál fellépett, ugyauott Bleuer Lajosnál, valamint K -Apáthiban megszüut. Nyíregyháza, 1890. évi szeptember 18 án. Miklős László, alispán. 8996. K. ' 1890.­Szabolcsvármegye alispánjától. 1 járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községi elöljáróknak. Értesítem, miszerint a száj- és körömfájás Vas­Megyereu. Kis-Bákáu, Döghön, Karász és Kanyáron jár­váuyszertlleg lépett fel. Nyíregyháza, 1890. szeptember 16. Miklós László, alispán. 197/1890. EB. Veszprémvármegye erdészeti albizottsága 132/239. EB. határozatával értesiti az erdészeti albizottságot, hogy Csiszár István jákói lakos erdóőr elveszett eskübizonyit­ványát semmisnek uyilváuitotta. Határozat. Az eskübizonyitványát elvesztett erdőőr neve a vonatkozó adatokkal egytltt az albizottság részéről veze­tett betusoros névjegyzék C. betűje alá elójegyeztetui rendeltetik. Veszprémvármegye erdé?zeti albizottságának 132/239. EB sz. határozatáuak másolata pedig oly fel­hívással közöltetik a járrtsi főszolgabirákkal és Nyíregy­háza város rendőrkapitányával, miszerint az eikübizonyit­ványt esetleges feltalálása esetén kobozzák el és ter­jesszek be. Miről a debreczeni kir. erdőfeltlgyelóség, a járási fószolgabirák, Nyíregyháza város rendőrkapitánya, a Veszprémvármegye erd. alb. idézett határozatának má­solatával és Mikecz Dezső albizottsági jegyző kivonaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága er­dészeti albizottságának Nyiregyházáu, 1890. augusztus 14 én tartott Üléséből. Hrabovseky Guidó, bizotts. alelnök. (Másolat a 197/90. EB szhoz.) Veszprémvármegye közig, erdészeti bizottságától. 132/239. 1890. EB. Vala­mennyi közigazg. bizottságnak és kir. erdőfeltlgyelőség­nek, továbbá Veszprém ós Pápa r. t. városok rendőr kapitányának és Veszprémvármegye járási fószolgabi iái­nak. Csiszár István 43 éves, jákói lakos, gróf Vallis Gyuláné t-zolgálatában álló erdőőrnek 1881. évi szeptember hó 26 án kelt és 25/81. jkv. sz. alatt kiállított ós elve­szett erdőőri eskübizonyitványát semmisnek nyilvánítjuk. Kelt Veszprémvármegye közigazgatási erdészeti bizottsá­gának 1890. év inájus 5-éu tartott üléséből. Véghelyi Dezső, kir. tanácsos, alispán, elnök s. k. 198/1890. EB. Olvastatott Kra»só Szörényvármegye erdészeti al­bizottságának 120/90. EB. sz. alatt Iván Jakab szakvixs­gázott erdőőr elveszett eskübizonyitváuyának megsem­misítése tárgyában hozott határozata. Határozat. Az eskübizonyitványát elvesztett erdőőr nevének az eskübizonyitványra vouatkozó adatokkal együtt az albizottság részéről vezetett névjegyzékbe előjegy­zése elrondeltetik; a Krassó Szörényvármegye erdészeti albizottság 120/90. EB. számu határozatának másolata pedig oly felhívással küldetik ki a járási főszolga­biráknak és Nyíregyháza város polgármesterének, hogy a bizonyítványt esetleges megkerülése esetén kobozzák el és terjesszék be. Miről a debreczeni kir. erdőfelügyelőség, a járási fószolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere az íd.'zett határozat másolata kapcsán ós Mikecz Dezső albizottság, jegyző jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága erdé-zeti albizottságának Nyíregyházán, 1890. augusztus 14 én tartott üléséből. Hrahovszky Ga'dó, bizotts. alelnök. (Másolat a 198/90. EB. szhoz.) 120/90. e. alb. sz. A jáuii járás főszolgíibirája f. évi április hó 1-óu 1038. sz. alatt kelt jelentésével bejelenti, hogy a szab. oszt. magyar állam vasút társaság szolgálatában álló Iván Ja­kab makovistyei illetőségű erdőőr 1880. óvi deczember 26 án 34. sz. a. kiállított eskűletóteli bizonyítványát el­vesztette. Határozat. A jelölt elvesztett erdőőri eskűle­tóteli bizouyitványnak 30 napon keresztül leendő köröz­tetése elrendeltetik. Miről valamennyi közigazg. bizottság, nemkülönben a megye alispánja a köröztetósuek megye­szette szabályszerű módon leendő elrendelése végett ezennel értesíttetik. Krassó-Szörónyvármegye erd. al­bizottságának Lúgoson, 1890. évi április 28-án tartott üléséből. Jakabjfy főispáu, mint elnök. 9219. K. Szabolcsvdrmegy* alispánjától. 5731 X39 100 kr. 1890. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének. Közhírré tétel végett értesítem, hogy folyó év októ­ber hó 26. és 27. napján az 1883. I. t. cz. 6. §-ában szabályozott jegyzői vizsga fog tartatni Nyíregyháza. 1890. szeptember 12. Miklós László, alispán. 7812. K. „ , , , ,. ^Qg Q Szabolcsvarmegye alispánjától. A vármegye területéu alkalmazott községi s körjegy­zőknek és péuzkezelókuek. Follinus Árpád vármegyei Írnoknak, Tolnamegye aliépánja utjáu hivatalomhoz áttett s a .Százalékos adó­kivetési tabellák" czituü művére kibocsátott előfizetési felhívását áttanulmányozás s esetleg saját érdekükben leeudő felhasználás vésett tudomásukra hozom. Nyiregyházáu, 1890. augusztus 12-ón. Miklós László, alispán. Előfizetési felhívás ily czimü műre: „Százalékos adókivetési tabellák" 1 — 100°/ ( >-ig, póuzügyigaígatóságok, adóhivatalok, pénzintézetek ttb.; de különösen községi és kórjegyzők használatára. Szer­kesztette: Follínus Árpád vármegyei irnok. Felesleges, de tán képteleu munkát végeznék, ha mindazon esetet elő akarnám sorolni, midőn százalékos számítás uyer alkalmazást; hisz alig képzelhető oly hivatal, oly állás, oly foglalkozás, melynél perczentuálís számi­tások többó-kevésbbó elő ne fordulnának. Legyen szabad itt külöuösen a községi jegyző ügy­kezelési teendőkkel ma már valóban tülhalmozott állását kiemelnem. Hogy mily óriási s időrabló munkát végez a községi jegyző az adókivetések alkalmával, azt méltá­nyolni csak az képes, ki közvetlen tanuja volt a kivetések elkészítésének. E csaknem emberi erőt meghaladó muukáu akarnak könuyiteui e tabellák, midőn különöseu a vár­megyei és községi adóalapok évente mintegy 10 — 15 különféle százalékos számítást igénylő kivetésére biztos, egyszerű és könnyen kezelhető kulcsot nyújtanak. E tabellákból a perczentuálís adókivetések minden számítás nélkül, egyszerű leolvasás utján és mégis teljes poutossággal eszközölhetők. Ötven külön álló lapon — ami a kezelhetőségét rendkívül emeli — van 1—100 ktajczárnak s 1 —100 forintnak 1—100%-je kiszámítva. Beosztása oly egyszerű, hogy bárki is miudeu előleges utasítás nélkül azonual használhatja. Pl. Ha 57 forintnak 39%-át keresem, ugy azt a t39-es tabellából egyszerű leolvasás utján 22 frt 23 krnak alálom; ba még krajczárok is vannak, ami leggyakoribb eset, pl. 57 frt 31 krnak keresem 39%-át, ugy a 31 krnak ugyancsak leolvasás utján 12 krnak talált százalékát hozzáadom az előbbi összeghez, ami oly egyszerű valami, hogy fejszámolás által eszközölhető s igy 57 frt 31 krnak 39% a — 22 frt 35 kr. Mig tehát közönséges módon számítva 4 számjegyből álló számcsoportot kell 39-czel szorozni, két számsort összeadni ós a szorzatot 100-zal osztani, mert 57 frt 31 kr 39% a •= ­vagyis 5731X39 51579 17193 223509 : 100 — 2235 09 kr — 22 frt 35 kr, addig a tabellák közvetlenül az eredményt, nyújtják. Megjegyzendő, hogy a 9 század krajczár a tabel­lákban is meg van s a hol szükséges használható illetőleg kiírható, miuthogy azonban közönségesen erre szükség nincs, azért a 9 század, mint fólkrajczárnál is kisebb összeg, egyszerűen figyelmen kivül hagyatott. Épeu ily egyszerű módon használhatók e tabellák tized, sőt század százalékok számítására is ugy, hogy a csatolt használati utasítás egyszeri átolvasása után a legnagyobb könnyűséggel Írhatók ki a kész eredmények. Ha még felemlítem, hogy kamatszámításra is igen czélszerüeu alkalmazhatók e tabellák, ugy azt hiszem, felesleges e sajtó alatt lóvő mű szembeszökő előnyeinek bővebb fejtegetésébe bocsátkoznom. Egyszerűség s azzal járó áttekinthetőség, könnyű, gyakorlatias kezelhetői, megbízhatóság s pontosság jellemzik. Megemlitendőnek tartom még, hogy ugy egyesek, mint szakkörök a bemutatott müvet mindenütt elismerés­sel fogadták s aunak gyakorlati előnyeit azonual fel­ismerve, adták az első impulzust e tabellák minél szélesebb körökbeni elterjesztésére. A mű jó minőségű papíron, tiszta nyomással készül s minden példánya kemény papírtokban lesz elhelyezve. Előfizetési ára három forint, ami tekintve az ily tabelláris muukák össze íllitásának ós revíziójának fárad­ságos munkáját ós a tetemes nyomdai költséget, valóban csekélynek mondható. Az összeg előleges postautalványoni beküldése ellenében az egész mű bérmentve küldetik meg. Könyvárusi uton nem leiz kapható. A tiszta jövedelem részbeu a kflzsógi ós körjegyzők árvái részére emelendő országos árvaház alaptőkéjének gyarapítására fog fordíttatni. Megrendelések ós előfizetési pénzek legczélszerübben postautalványi lapon, közvetlenül szerző czimére intézen­dők. Utánvételi megrendelések pedig levelező lapon esz­közölhetők. A mű szétküldése a megrendelések beérkezési sor­rendjében, még e hó folyamán megkezdődik. Szegzárd, 1889. deczember 10. Follinns Árpád, vármegyei irnok. Szabolcsvármegye alispánjától. 7910. K. 1890. A járási főszo'gabíráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Hunyadvármegye alispáujának,Rettegi Méntz Sándor körözésére vonatkozó átiratát szabályszerű nyomozás és eredmény esetén aunak bejelentése végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1890. augusztus 14. Alispáu helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) 6688/1890. alisp. sz. A temesvári köz­kórházbau ápolt maros-solymosi illetőségű Rettegi recte Méntz Sándor megyénk beteg ápolási alapjának 2 frt 92 krt okozván, felkérem az igen tisztelt társ-törvény­hatóságot, miszerint fentnevezetuek anyját Méntz Ilonát hatósága területén köröztetni és feltalálása esetén tőle a követelt gyógydijat felhajtatni szíveskedjék. Déván, 1890. julius hó 28-án. Barcsay Barna, alispán. 8098 K^ 189Ö. Szabolcsvár megye alispánjától. A járási főszolgabiráknak Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Ungvármegye alispánjának körözvényét további szabályszerű eljárás végett másolatbau közlöm. Nyíregyháza, 1890. augusztus 21. Mikiéi Lásiló, alispán. (Másolat.) 4593. szám. Ungvármegye alispánjától. Szabolcsvármegye alispáujának Nyíregyházán. Ungvár város polgármesterének 325. számu jelentése szerint, Adler Sámuel pék iparos ungvári lakos tanoucza Gamu­novics Móricz helyéről megszökött s ismeretlen helyen tartózkodik. Felkérem a tek. alispán urat, hogy nevezettet köröztetni s feltalálása esetén Uugvár város hatóságához kísértetni szíveskedjék. Gamuuovícs Móricz szemólyleirása: születési éve 1872., születési helye Hudlyó (Ungmegye), vallása izraelita, magassága közép, sieme szürke, szem­öldöke barna, orra rendes, szája uagy, fogai épek, haja barua. Ungvártt, 1890. évi julius hó 31. Kende, alispán. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents