Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-07 / 36. szám

„IX Y t R V I D É K." 1 rovat '.urna A rovat megn«v«zdít 2600 — 2600 240 — 240 — 1300 — 1300 — 1891. <»l 1»0J. <ri .Iv.dny.ata ílálrányzau frt kr. frt kr£111. A) és B) alattiak mindössze . .IV. Péuztári maradvány a mult év végével 500

0 - 500

0 — Összes bevétel 118814 46 118814 46 Kiadások. A) Valódi kiadások: I. Személyi járandóságok ós pedig: 1. fizetések ós lakpénzek . 2. kiszolgálati átalány . . 3. napidijak és Írnoki teendők ellátására . . . : . 4. jutalmak és segélyek II. Dologi kiadások és pedig : 1. hivatali helyiség és szertárak bére 2. hivatali ós irodai költségek 3. utiátalányok, útiköltségek és napdijak, épitési pőtdijak 4. hivatali helyiségek tatarozása és fentartása . . . III. Útépítési, fentartási és felügyeleti költségek: 1. utkaparók fizetése és se géd napszámosok bére . . 2. ut- és hidfentartási költségjárulékok 3. utkaparő házak és szertárak fentartása, üti szerek beszerzése és javítás . . 4. fedanyag előállítása és kavicsbányák bére . . . 5. hidak építése és javítása 6. üttest tartozékainak fentartása 7. fentartás körüli felügyelet IV. Uj útak ós hidak építése V. Vasüti állomások _ útjainak építéséhez és feutartásához fizetendő hozzájárulási öszszegek VI. Helyi érdekű vasútak létesítésére, támogatására és segélyezésére VII. Útalapot terhelő egyéb kötelezettségek és tartozásokra VIII. Előre nem látható kiadások A valódi kiadások összege B) Hitel ós pénztári műveletek: IX. Gyümölcsözőleg elhelyezett pénzek értéke (tőkésítés) X. Visszafizetett terhelő tőke Hitelműveletek összege XI. A) és B) alattiak mindössze Egyenleg Összes kiadás 3271 12» 3271 12

5 215 — 215 — 30971 — 34761 80 2172 — 2448 — 2661 — 1974 — 53296 20 49706 60 3477 74 3477 74 10562 27 10562 27 3000 — 3000 — 113766.33* 113556.53' Szabolcs vár megy* alispánjától. 7993. 7996. K._ 1890. Tekintetes közigazgatási bizottság! Az 1891—92. évi vármegyei közmunka költségelőirányzatot tnidőn van 1. sz. alatt szerencséin beterjeszteni, bátor vagyok arra vonatkozólag a következőket előterjeszteui. A 113,766 frt 33 </& kr 1891. évi, illetőleg 113,556 frt 33'/

a kr 1892. évi szükséglettel szemben csakis 32,550 frt valósziuü bevételre lehetvén kilátás, a még hiányként mutatkozó 81,216 frt 33'/

2 kr, illetőleg 81,006 frt 33'/j kr fedezete végett az 1890. I. t. cz. 23. §-ábau körvoualozott törvényhatósági ütadó igénybevételét és kivetését tartom szükségesnek. Ezeu útadó meunyiségóuek méltányos javaslatbahozatala végett a vármegye területén lakó összes állatni egyeues adót fizető, állami adót bár nem fizető, de útadóköteles, valamint utadóuieutes lakosok összeírását a községi elöljáróságoktól beszereztem, azokat az adatok Műkedvelő társulatunk már van é« hisszük, hogy nemcsak fen tog maradni, de vagyonilag gyarapodva, tiszteletre méltó helyet fog társadalmunkban elfoglalni. Erre garanoiát nyújtanak azok nevei, kik a társulat élén állnak. A zene-egylet megalakítása egy városunk előkelőinek részvétével megtartott értekezleten halaszthatlanul szükségesnek nyilváníttatott s az alapszabályok kidolgozására dr. Ferlicska Kálmán ügyvéd úr elnöklete alatt egy szakértőkből álló ötös bizottság küldetett ki. Nem tudjuk, meunyire jutott már e bizottság az elvállalt munkában, de uem kétkedüuk abban, hogy e városnak a zene-sg)leitől sok jót éi szépet váró lakosságút mihamar fogjuk értesíthetni az eszme megvalósítása felől. Fölösleges említem, hogy a zene egylet hatáaát a közönlégre zene- és énekkara által van hivatva gyakorolni. Előbbi alatt fúvó és ütő hangtierekkel kiegészített teljes zauekart, utöbbi alatt vegyes, tebát nói és férfi kart értek. Etek nemesen szórakoztató működésűket haugvertényeken, énekes szini előadásokou (könnyebb opera, operett* él népszínművekben) és zenés misék, oratoriumok előadásában fejthetik ki. Az utóbbiakat vagy templomban, vagy ha ott a helyszűke vagy más ok miatt nem lehetni megtartani, valamely teremben vasárnap déli matinée-ken adnák elő. Kétséget nem szenved, hogy a tiszta énekkarok, vocál-zene, egyedül, midőn az operette-onltu* hozzá szoktatta közönségünket a hangszeres ének előadásokhoz, már nem gyakorolnak oly hatást, mint azelőtt és e tekin tetben fontol szerepe lehet a zenekarnak abbau, hogy a helybeli dalárdának müködéiét ti előmozdítsa, impozáns kíséretével lehetővé téve aunak uigyobb szabású müvek létre hozását és vonzerőt gyakorolva a közönség azon részére is, mely eddig dalárdánk nemes és hazafias működésével szemben oly megmagyarázhatlau közöuy t tanúsított. Ezek előre bocsátása utáu engedjék meg a hangverseny magánszereplői, ha uem követve a progrimm összesítése végett a vármegyei számvevői hivatalnak kiadtam, mely hivatal munkálata beterjesztetvén, számítási kísérletek folytán azou meggyőződésre jutottam, hogy a fedezetet igénylő kiadási többlet menuyiiégéhez képest ügy az 1891-, mint az 1892-ik évben az állami egyeues adóknak 8°/

0-a lesz törvényhatósági útadó czimen kivetendő, egy igavonó napszám váltság ára 2 frtbau, három kézi napszám váltság|ára pedig 90 krbau megállapítandó. Az útadó ily összegben való kivetésére s az igás, illetőleg kézi napszám ára fentebbi mennyiségben való megállapítására vonatkozó javaslatomat midőn előterjesztem, azt jóváhagyatni kér«linezem s az ezen alapokon teljesített kiszámítás eredményét feltüntető munkálat 2. sz. a. beterjesztése mellett bátor vagyok megjegyezni, hogy az 1890. évi I. t. cz. 23. § a alapján igás napszám utáni minimum fizetésére azon, legalább 2 igavonó állattal bíró egyének lesznek kötelezendők, kiknek egyeues állami adója 25 frtnál nem több, vagy állami adót egyáltalában nem fizetnek, kézi napszám szerinti minimum alá pedig azou egyének esnek, kik igavonó állattal sem blrváu, állami adójuk összege 11 frt 25 krnál kevesebb, vagy egyáltalában semmi. Tisztelettel megjegyzem különben, hogy a kombinatióm alapjául vett összeírások a valódi tényállásnak a szó szoros értelmében meg nem felelnek, s ekként az azok folytáu kiszámított és költségelőirányzatba vett bevétel kisebb változást mindenesetre szenvedő valószínű összegnek tekintendő; részint mert a folyó évi tőke kamatjáradók és harmad osztályú kereseti adó az összeírás alkalmával még kivetve uem lévén, azok valódi mennyisége megállapítható nem volt, s részint mert az általam kiadott kimerítő és részletes utasítások daczára is csúsztak be az összeírásokba olyan hibák, melyek csekély jelentőségűk folytán s az idő rövidsége miatt kiigazíthatók nem voltak ugyan, de az állatni egyenes adók s ugy az ezek alapján kivetendő törvényhatósági útadó nienynyiségóre is okvetleuül változtató befolyást gyakoroluak. Megnyugtatásul előterjesztem, hogy a folyó évi adók kivetése csakhamar beterjesztetni fogván, s az összeírásokból merített tapasztalatokat az egyéueukiuti kivetéshez szükséges névjegyzékek elkészítésekor sikeresen érvényesíteni alkalmam lévén: az útadó egyénenkénti kivetése mindet esetre a valódi tényállásnak megfelelően a legszigorúbb igazsággal és poutosággal lesz eszközölhető. A költségvetés egyes tételeinek indokolása, esetleg magyarázata szempontjából a következőket van szereucsém előterjeszteui. A .Bevétel* II. tétele alatt 1000 frtnál magasabb összeget felveunem nem lehetett, mert közmunka alapunk gyümölcsözőleg állandóan elhelyezett tőkékkel nem rendelkezvén, a folyó kiadások mennyisége szerint változó pénzkészlet átmeneti kamatait a látszólag magosabb összegű tőkekószlet daczára is bizonyos bevételként többre becsülni nem lehet, megjegyzem különben, hogy az ezen rovat alatti bevétel helyesebben az V. rovat alatt lett volna véleményem szerint sorozandó. A IV. alatt előirányzott 1500 frt bevételt csak feltételesen, nevezetesen azon esetre vettem fel, ha a községeknek az átkelési útszakaszokra vonatkozó hozzájárulási kötelezettsége a kir. építészeti hivatal által benyújtott előterjesztés folytáu jogórvényesen megállapittatni fog. A VI. tétel alatt „bírság pénzek* czimén csak 50 frtot vettem fel, bár e tétel alatt valószínűleg magasabb összeg bevételezése fog eszközöltetni, miut hogy az 1890. évi I. t. cz. általam legszígoruabban eszközlendó végrehajtása valószínűvé teszi, hogy számos birság kisztbása és behajtása elkerülhető uem lesz. A IX. tétel alatt előirányzott összegre fentebb terjesztettem elő jelentésemet, ez alkalommal csak azt jegyzem meg, hogy a teljesített összeirási munkálatok szerint a vármegye területén igás napszám szerint 8184, kézi napszám szerint pedig 26567 egyén lesz útadó minimum fizetésére kötelezendő. A X. tétel alatti 25000 frtos bevétel sziutéu feltételesen lett felvéve, vagyis azon esetre, ha a folyó évi segélyezés aránya szerint a debreczen—nyíregyháza—ungvári útvonal gyorsabb kiépítése czéljából ezeu összeget a nagymétóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a vármegye közönségének rendelkezése alá bocsájtani az országos közmunka alapból kegyes leeud. Már e helyen bátorkodom előterjesztést tenni az iránt, hogy az említett összegű segély megadása végett a nagyméit. kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur az előirányzat felterjesztésével egyidejűleg feliratilag megkerestessék. A XIV. tétel alatti pénztári maradványt a közmunka pénztár több évi kezelési eredményéhez képest egyszersmind az általam most beterjesztett költségelőirányzat bevételi és kiadási végösszege közt mutatkozó különbözet szerint is kellett 5000 frtban előirányoznom. A .Kiadások* I. tótele alatt 1000 írttal, II. tétele 2. pontja alatt 30 frttal, 3. pontja alatt pedig 400 írttal magasabb összegeket vettem fel, mert az 1890. évi I. t. cz sikeres végrehajtásának biztosítása, különösen pedig a községi közmuukaügy rendszeres kezelése ellenőrizete és felülvizsgálata szempontjából feltétlenül szükséges, hogy az utibiztosok száma legalább négyre felemeltessék, tisztelettel bejelentem egyszersmind, hogy e tárgyra vonatkozólag, valamint az uti biztosok és utkaparók munkakörének megállapítása és tevékenységének ellenőrzése szempontjából legközelebb szabályrendeleti tervezetet fogok a törvényhatósági közgyűlés elé terjesztem. A kiadás többi tételeiuek indokolása végett van szereucséu a kir. építészeti hivatalnak a tervezett munkálatokra vonatkozó részletes jelentését 3 szám alatt beterjeszteni s megjegyzem, hogy az azokbau előirányozott összegek részint a folyó évi rendszeres kiadások mennyiségének; részint a mellőzhetlen szükség követelményeinek teljesen megfelelők. E tekintetben csak azt kivánom előterjeszteni, hogy a IV. tétel alatti kiadás feltételesen vagy is azon esetre lett 53296 frt 20 krbau elóiráuyozva, ha a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miuiszter ur a költségelőirányzat bevételi részébe feltételesen behozott 25000 frt államsegélyt megadandja, s hogy a VII. tétel alatti kiadás magas összege azon körülményben leli magyarázatát, hogy a 86262 frt 74 krban kivetendő útadóból legalább 10% vagyis 8626 frt téves kivetés miatti leírás, behajthatatlanság s más czimelcen befolyni nem fog, s ekként kiadásba helyezendő volt. Tisztelettel kérem ezek alapjáu, hogy az általam beterjesztett költségelőirányzatot elfogadui s az útadót az állami egyeues adók 8% ában, egy igás napszám minimum vátság árát 2 frtban, három kézi napszám minimum váltság árát JO krban megállapítani, s a« összes iratokat az 1890. évi I. trv. cz. 22. §-ábau előirt további eljárás végett részemre kiadni méltóztassék. Nyíregyháza, 1890. augusztus 13. Miklós László, alispán. Jó közigazgatás. Nyilvánvaló dolog immár, hogy a legközelebbi jövendőben a kö/.iga/.gatás miként való berendezésének a kérdése lesz az uralkodó planéta Magyarországon. A belügyminisztériumban, mely a közigazgatás államositásának^terhétől régtől fogva kotlós, — ugy jelentik mindenfelől — ki van már vágva a tojás, melyből a magyar állampolgárok boldogitásának legújabb költésü kísérlete egy törvényjavaslat alakjában sipogva életre kél. Ennek a törvényjavaslatnak, mielőtt főltálaltatnék a tőrvényhozás asztalán, hogy tessék vagy ne tessék enni belőle, nem ártana a nyilvánosság fölszáritó napsugára. Mert a ininde.inapi élet legapróbb vonatkozásai, ezernyi jogos emberi érdek: pulykapásztoré, szántó-vetőé, iparosé, kereskedőé s dúsgazdag mágnás földesúré: rendeztetnek itt be a dolgok uj rendje szerint. Váljon kifejlett-e már Magyaroszágon közvélemény arra nézve, hogy legbensőbb érdekeinket uj rendbe szabályozó ilyen törvényhozási akcióra szűkség van! Folytatása, a mellékletei! sorrendjét, először a zene-és vegyes karról emlékizem meg, igy térve át öiszefüggésben az elmondottakkal magára a hangversenyre. Nyomósabb érvet nem hozhatnék fel arra, hogy a fentebb kifejtett eszmék kivitele mily könnyen s-ikerül, ha van hozzá jóakarat és buzgóság, miut, ha * uene- és vegyes énekkarnak a 30-diki hangversenyen elért fényes sikerére hivatkozom. Őszinte vágy fogU el a zene kedvelőit e két kitűnően betanított, jól fegyelmezett kart egyesítve hallaui Brahms, Há idei, Haydn vagy más jeleseti örék s ceodás szépségű müveinek valamelyikében. A zenekar Souppé »Költő és paraszt* operájának nyitányát jatszotts. Ha kellemet meglepetés volt & kép, mely a függöny első felgördülése után a közönség izeméi elé tárult, midőn a zenekar tagjai, köztük, nálunk még szokatlan, de kedves jelenség gyanánt egy fiUal lányka (Jósa Vilma k. a.) is hegedűjével — kéizen vártak helyeiken a karmester intésére, — a meglepetés annál nagyobb volt, mikor a nehéz s sok magánszólammal (cello, flóta — II. hegedűben) ékesített darabot oly preczizióval ét színezéssel adták elő, hogy azt egy most alakult s részbeo növendékekből álló zenekartól nem remélte tenki. A harmónium (Nagy Lajos úr) és zongora (Biermann úr) még a fúvó s ütő hangszereket ii pótolták, hatalmasan erősítették a zene'.iart, Friedminn úr szorg-ilm i és kitartása, mit ugy a próbákon, miut különösen három növendékének a II. hegedű szólamra való kitűnő betanításánál fejtett ki, a közönség oiZtatUn elitnnrétében találja jutilnuát. Dj az egyes tagos is, kiknek játékát egyenként elősorolni túl menue a kritika keret-n, annyi igjekezetet tanúsítottak, hogy már magában ez a buzgalom biztosítja a közönt g Mtalánot obijának teljes dését, hogy e zenekart minél gyakrabban hullhassa. A közöns g taptának felhangzása után a zeuekar tpgjüi egyetlen tárinöjüket virágcsokorral lepték meg. A vegyes-kar éneke iráDt, mely a programm 6-ik számát képezte, nngy volt az érdeklődés. Hogy ne? Annyi és oly kedves hölgyet egy koszorúban látni él hallani I A kik ugyanezen színpad kopott haogu és a uagy színpadokról kiselejtezett kórutanőihez voltunk izokva, kellemes ámulattal hallgattuk a sok üde, kedvesen csengő női hangot, melynek lelket gyönyörkedtető hatáiát cs ik emelte a férfi kar s különösen az erőteljes btssu". A közönség tetszés nyilvánítására a 2-ik dalt meg kellett ismételniük. A vegyes kart harmóniumon Zsák úr nagy zenei értelemmel kísérte, hozzájárulván annak (ikeréhez. A műsor egyik legsikerültebb számát Jósa Mártha kisasszonynak közönségünk előtt már nem ösmeretlen zongora játéka képezte, ki Schu'hoff claisicus 2 ik valsi brillanté-ját, az ellő pár ütenyen mutatkozott kis elfogultságot leküzdve, bámulatos nyugalommal, finom árnyalással éi briliáns tecbnicával, a szerző érdekes felfogását teljesen érvényre juttatva adta elő. A haladáshoz, melyet a mult évi uyilvános szereplése óta, midőn már szintén nagy mflélvezetet szerzett a közönségnek, ez alkalommal örömmel vettünk észre, őszinte graiulátióukat fejezzük ki. A közöniég nem nyugodott, mig egy pár eredeti, czigányoi zamattal előadott magyar dallal meg uem toldta a műsor e sziraát. Követte e szamot Lukács Ilonka kisaitzony éneke. Erőteljes éi különösen a fellő regiszterekben szépen csengő s könnyen mozgó hangon adta elő Wéber >BQ.ös VHd\sz«-án'ik Adatba áriáját. Könnyen és sikerrel küzdötte le a darab nehézségeit; a közönség élénk tetszettel logidta a nagy »zorgalommal betanult énekszámot, melyet Riszdorfer Anna kisasszony kitüuő zongornkiséretével uagtbaa emelt. A zajos újráztsra néhány magyart éuekelt