Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-02 / 5. szám

XI. évtoivam. O. SZ.IIll. Nyíregyháza, 1<S90. február 2. RYIDÉK. VEGYES TAKTALMU HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VARMEGYEI KÜZSEGÍ JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. OJ®" M.egjelenik lietenltint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben lmzhoz hordva : Fél évre 2 „ Xegyed évre ........ 1 „ K köttégi jegyiő és tanító uraknak egész évre csak kél, forint. Az elöjizeiési pénzek, megrendelések ts a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvuyomdájához (nagy -debreczeui utcza 1551. szám) intézemlők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetni. Bériiientetleu levelet csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra « az illető költségére Küldetnek vissza. Hirdetési dijnk: Minden négyszer hisábbzott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteíu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budnpeston, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is l)orn & Comp. által Hamburgban. 4. Kpv. 1890. Hivatalos közlomenyok, St ibolcscirti'tgye központi válasttmányától Hirdetmény. Szabolcsvármegye közpouti választmánya az 1874. evi XXXIII-ik törvényczikkben gyökerező jogánál fogva a nyirbogdinyi választókerületben szükségessé vált ország­gyülé.-i kepvíselóválasz'ás határidejéül a f. 1890. évi február ho 10 ik napjának délelőtt 8 óráját tűzi ki. A valasztó kerület községei a kitűzött határidőben Nyir-Bogdáuvban a kijelölt válasz ási heiviségbeu, a következő sorreud szerint foguak leszavazni: Bogdány, Apagy, Berezel, Berkesz, Beszterecz, Buj, Demecser, Gáva, Gégeny, Halász, Ibrány, Keék, Keinecse, Kótaj, Vas-Me­gver, Napkor, Oros, Paszab, Pátroha, P.izouv, Rtá l, Sé uyő, Székely, Thass, Téth, Tura. Az 1874. évi 33. t. cz. 58. 59. § aibau körvoualozott jognál fogva a választál vezetesére elnökül Borbélv Gás­pár bizatik meg, aki egyúttal a szavazatszedő küldöttség elnöki teendőjét is teljesiti. Helyettes elnökül Vidovich Antal, jegyzőül Mi^j^ ereuez, helyettes jegyzőül Mi­kecz Pál megválasztatnak. A választási elnököt akadályoztatása esetén a he­lyettes elnök helyettesíti, mely esetben ez mindizon jog és kötelességgel bír, melyeket a törvény a választá-i elnökre ruház. A választási elnök utasittatik, hogy a választási törvény vonatkozó szakaszaiban reá ruházott jogok és kötetességek szoros szem előtt tartása mellett. áthatva a megbízatás fontosságától és az ezzel járó felelősség érzetetői, minden igyekezetet oda irányozza, hogy a vá­lasztás törvényesen és a választási legszebb polgári jo; gyakorlásához méltó módon és rendben foganatosíttassák; különösen, hogy a központi választmány által kiküldött jegyzőkönyvi minták az 1874. évi 33. t. cz. 85 87. §-ai rendelkezéseihez képest szabályszerű kiállítása, illetve betöltése a választási rovatos Ivek 3 példányban elkészi tése és törvényszerű aláírásáról gondoskodjék. A közsegek elöljárói utasíttatnak, hogy a többször említett törvény 64 § a érteimébea a választás székhe­lyere a vá a>ztók személyazonosságának megállapítása czéljából az ugyanazon közsegbeli választók szavazása alkalmára két községi lakost jelöljeuek ki; továbbá ezen határozatot, illetve hirdetményt a törvény 62. § a alapjáu kifüggesztés és szokásos módon dobszó és szószékrőli hirdetés utján és a választást meg­előzőleg le.alább 3 nappal közhírré tegyék és tetessék; végre, hogy a törvény 104. §ának a párt — vagy jelölt zászlója, tilos — vagy szabad kitűzése, u„'y törvény­ellenes eltávolítása, valamint a nyilvános pártgyülés, pártüunepély, körmenet tartás iránti rendelkezéseit szigo­ruau megtartsák. A választó polgárok figyelmeztetnek, hogy a törvény 68. §-a értelmében a választás alkalmával, a választási helyiségben bottal, vagy fegyverrel megjelenni nem szabad. Ezen határozat hirdetmény alakjában kinvomatva a választási elnöknek, a kerületbeli választók községen­ként elkülönített egy hiteles állandó uévjegyzéke kis -re tében a jegyzőköuyvi mintákkal; továbbá a helyettes elnöknek, jegyző ós helyettes jegyzőnek, a dadai felső, nyirbogdányí. kísvárdai és nagy-kállói járás főszolgabirá jának, a uyirbogdányi választó kerülethez tartozó köz­iégek elöljáróinak alkalmazkodás, illetve közhírré tétel végett megküldetik. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsváimegye központi vá­lasztmányának 1890 jauuár 30-án tartott üléséből. Miklós László, Vidovich László, •líipáo, válatZKr.anjri elnök. kü/p. rálasitmúnyi jegyző títabolcivárm'űu> alispánjától 1890 ** t J • A járcsi föszolgabl ráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének. A t.-dobi községi jegyzői állásra vonatkozó pályázati hirdetményt szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1890 évi január 31-én. Alispán helyett: Mi eez János, főjegyző. 145 K Községi jegyzői pályázat. Ssabolc-tvarmegye tisza dadai alsó járásában Tisza­Dob nagy községben a jegyzői állás lemondás folytán üresedésbe jött, ez állomásra pályázatott nyitok. A javadalmazás: Készpénz, fizetés 400 frt, 10 hold 1-só osztályú száutóföld, 9 hold legelő föld, 100 frt irodai átalány, 100 Dói belső kert, két szobabál álló lakás, piuc/.e. ka­mara, istáló. A vármegye törvényha'ósága által magán fe'ek ügyében megállapított dijak. A hivatalos helyisé geket ós a jegyzői irodát a község látja el tűzifával. A választás Tisza Dob közsógházáuál 1890. évi márczius hő 12-éu d. e. 10 órakor fog inegejtetui. Felhívatnak mindazok, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, miszerint az 1883. évi I. t. ez. 6 § a és az 1886 évi XXII. t. cz. 74 § ában előirt képességüket, eddigi alkalmaztatásukat és erkölcsi, valamint társadalmi előéletüket igazoló ok­mányokkal felszerelt kérvényüket hivatalomhoz 1890. év márczius hó 9 én d. u. 5 óráig annáliukább adják be, mert a később beérkezettek tekintetbe nem foguak ve­tetni. Tisza Lök, 1890. január 20. (P. H) Dobos Imre, főszolgabíró. 2 274 . Kg. 1889. A tisz ti járás föszo'ga dráját'l. Madaias-i János állatorvos jeleni i, hogy a Szalóka községben a szarvat marhák között uralgott száj és köröm­fájás járvány megszűnt. Határozat. Miutáu Dankó István állami állatorvos a felülvizs gálát foganatosítása végett a községben meg nem jelent, alólirt főszolgabíró által ar. ad. 13.874/89. K. számú alispáni rendelet értelmében a Szalóka községben 1889. november 12 én föllép-tt száj és körömfájás járvány meg­szűntnek uyilváiiittatik, a község az elrendelt zár alól feloldatik s az elölj íróság a j.lrlat levelek újbóli kiadására felhatalmaztatik. Máudok, 1890 január 2. Erdőhegyi II. főszolgabíró. Ad. 252. 1890. K. nagy-k<íllói járás főszolyabirájától. Hirdetmény. A községek elöljáróságainak. A Kálló Semjéu községhez tartozó „Kis-Csere ta­nyára, az ottan elhelyezett szarvasmarha állományban uralkodott száj- körömfájás járváay miatt elreudelt zárt a mai napon feloldottam s a forgalmat ezen tanyai bir­tokból az összes állatállománnyal engedélyeztem. Miről czimet tudomásul vétel, s ezeu körülmény­uek a kezelése alatt levő községbeu leendő közhírré tétele végett értesítem. Kelt Nagy Kállóu, 1890. január hó 26. Zoltán litván, főszolgabíró. 16,188. K. 0 t , 1889 Szabolcs vármegye alispánjától. A járási fószolgabiráknak, Nyíregyházi város polgár­mesterének és a községi elöljáróknak. A m kii'. fóld'iilv-;lési miui-zteriiek 70,146/1889. szám alatt kelt rendelete másolatban a vármegye hiva­talos közlönye utján tudomás vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1890. január hó 22 óu. Miklós László, alispán. (Másolat a 16,188/1889. K. számhoz.) Földmivelés­ügyi m. kir. miniszter 70,146. szám III. 8. Valamennyi törvényhatóságnak. (Csik, Fogaras, Háromszék vármegyék és Páncsova,*Selraecz, Bélabánya sz. kir. városok kivéte­lével). Az aradi és Csanádi egyesült vasutak igazgatóvá gáuak előterjesztése és Arad vármegye véleményezése alapján, az aradi és csauádi egyesült vasutak újonnan kiépített Boros sebes-Gurahonczi vonalán levő „Gura honcz-Jószáshely* uevü vasúti állomást marharakodóul engedélyezvén, felhívom a törvényhatóságot, hogy erről a területén létező marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket oly meghagyással értesítse, hogy ezen mar­harakodó nevét az 1889. évre engedélyezett marhara­kodó vasút és gőzhajó állomásokról szóló s a szakértők­nek ki rendeltetésük alkalmával kézbesített jegyzék 20 ik lapján (Arad megye rovatban) pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1889. deczember 21. A miniszter megbizá­Káhril : Hu nniák S U 69. K. _ , , —1890 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási fószolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Az országos törvénytár szerkesztőségének hozzám intézett alábbi értesítését tudomás vétel tekintetéből másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1890. jauuár hó 20-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) 845. szám. Az országos törvénytár szer­kesztőségétől. Tekintetes törvényhatóság! Az 1888. évi XXXVI törvényezikk értelmében birói letétben helyezett kártalanítási összegekre vonatkozó magánjogi igények eldöntésénél s a kártalanítási összegek kiutalásánál kö­vetendő eljárás szabályozása tárgyában a m kir. igazság­ügyminiszter ur folyó évi deczember hó 17-én 45,896. szám alatt a mellékelt rendeletet bocsátotta ki. Midőn a kérdéses rendeletnek lenyomatából egy mutatványt tisztelet példányul ezennel átküldenénk, megkeressük a tekintetes czimet, hogy a hatósága teiületéu mutatkozó szükségletet szerkesztőségünknél (Budapest, IX. kerület Lónyai-utcza 11 szám) mielőbb megrendelni szíveskedjék, hogy az 1890. évi jauuár 1-éu életbe lépő nagyfontos­ságú és valamennyi érdekelt községre nézve nélkülöz hetlen rendeletet részünkről késedelem nélkül szétküld­hessük. Megjegyezzük, hogy a rendelet ára egyes példá­nyonként 20 kr, tlz egyszerre rendelt példánynál azon­ban 15 krjával és száz egyszerre rendelt példánynál 12 krjával számítjuk darabját. Budapesten, 1889. évi deczem­ber hó 29-én. Teljes tisztelettel: Az országos törvénytár szerkesztősége. A in. kir. igazságügyminlszternek 45,896. száinu rendelete, az 1888. évi XXXVI. t. cz. értelmében bírói letétóe he­lyezett kártalanítási összegekre vonatkozó magánjogi igények eldöntésénél s a kártalanítási összegek kiutalá­sánál követeudő eljárás szabályozása tárgyában. Az 1888. évi XXXVI t. cz. 29. §-ával nyert fel­hatalmazás alapjáu rendelem, a mint következik: 1. §. A jelen reudelet. szerint való eljárásra, az összeg nagyságára való tekiuttt nélkül, az a kir. törvény­szék illetékes, a melynek területéhez tartozik az a köz­ség, a melyben, illetve a melynek határában a kártala­nítás tárgyát képező italmérési jog gyakoroltatott. A pénzügyi hatóságok a kártalanítási összegeknek, illetőleg a járadék szelvényeknek birói kézhez való leté­telével egyidejűleg az 1888. XXXVI. t cz. 28-ához ké­pest vezetett naplót, az igéuyekre vouatkozó bejelenté­sekkel, értesítésekkel és ezeknek mellékleteivel együtt, valamint a kártalanítási összeg megállapítását tárgyazó jogerejü egyezséget vagy határozatot az illetékes kir. törvényszéknek küldik meg. Á biróküldésie az általános szabályok alkalma­zandók. 2. §. Ha az összes igények (bejeleutések és érte­sítések) a kártalanítási tőkének csak egy részére vonat­koznak, vagy ha azok a kártalanítási tőke egy része által fedeztetnek: a kártalanítási tőke felesleges része a jogosultnak vagy jogosultaknak az iratok átérkezte után késedelem uélkül utalványozandó. 3. §. A kir. törvényszék az 1. §-ban említett iratok megérkezése után azonnal hivatalból megvizsgálja a be­jelentéseket és értesítéseket, és hivatalból visszautasítja: a) azokat a bejelentéseket, vagy értesítéseket, a melyeknek tárgyát nem az 1888. évi XXXVI. t. cx. 21. és 28. §§-ban foglalt cziinekeii alapuló igény képezi; b) azokat a tulajdonjogi igénybejelentéseket, a me­lyek 1889. évi április hó 30. napja után adattak be; ide nem értve azokat az eseteket, a melyekben peres igények folytán a kártalanítási összegre az 1888. évi XXXVI. t. cz. 21. §-ának III. poutja értelmében zárlat vagy foglalás rendeltetett el ; c) a zálogos hitelezőknek az 1883. évi XXXVI. t. cz. 21. § II po .tjáu alapuló a/.on bejelentéseit, a melyek 1889 ik évi deczember li) 31 ik napja után adattak ba, vagy a melyek e határnap eltelte előtt ad ittak ugyau be, de a melyekhez az idézett, törvényezikk 21. § ának 11. I. és 2. pontjainak eseteiben a hiteles telekkönyvi kivonat, a II. 3. pont eseteiben a birói lefoglalást, iga­zoló hitéles okmáuy, és a II. 4 pont eseteiben a zálog­jog lekötését, és a zálogjog tényleges megszerzését iga­zoló hiteles okmányok csatolva ninesenek. Mai számunkhoz eg;y ív melléklet van csitolva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents