Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-10 / 32. szám

rétegéh.M rett é« egyidejűleg beküldött egyegy klgmnyi három talajmintát a körrendelet értelmébeu előirt, előzetes laboratóriumi vi/.sgálatuak méltóztassék alávetni és ezeu előzetes vizsgálat eredményéről engem értesítve — a mennyiben a beküldött talajmintából következtetve, kérdéses*telepem immúnis futóhomoktalajnak találtatnék: méltóztassék azt a nyár folyamán eszközlendő helyszíni szakértői vizsgálat czéljából előjegyzésbe venni és annak idejéu e helyszíni vizsgálatot megtartva: a végleges eredményhez képpst, telepemet a hasonló telepek hivatalos jegyzékébe fölvétetni. Ez előzetes vizsgálat fejében a megállapított egy forintnyi vizsgálati dijat egyidejűleg postautalváuynyal van szerencsém beküldeni s egyszersmind kötelezem magam arra, hogy az esetleg tartandó helyszíni vizsgálat költségeiből a nagytnélt. minisztérium által reám kivetendő hányadrészt a vouatkozó reudelet vétele utáu, a meg jelölendő adóhivatalba befogom szállítani. Kelt aláírás. Az inununis telepekről zár alatt nem levő olyan helyekre, hova Immúnis vesszők küldése nem lett egy?zersmiudenkorra megengedve, küldendő ve-sz.ik szállítási engedélye Iránti kérvény. A uagymélt. földmivelésügyi in. kir. minisztériumnak. Az immuuis homoktalaju szőlőtelepekvől nyilvántartott hivatalos jegyzék .... tételszáma alatt fölvett szólótelepemről. vármegye járás községébe óhajtauék sima szőlővesszőt szállítani. Tekintettel arra, hogy a nevezett hely eddig a tilloxerazár alatt levő községek sorában nem szerepel; és tekintettel arra, hogy az illető törvényhatóság eddigelé nem kért a minniszteriumtól az immúnis talajú szőlőtelepekről sima szőlővesszők bebocsátására nézve egyszersmindenkorra érvényes engedélyi: ennélfogva kérem, hogy immuuis telepemről a nevezett községbe . . . ur czime alatt küldendő . . . drb sima szőlővessző szállítását megengedni és a szállítás fogauatosi tásához szükséges igazolványokat uekem kiadatni méltóztassék. Kelt aláírás. Elintézés. (Kérvény felzetére hátirat.) törvényhatóságának. (rendeltetési hely.) Ax iránti nyilatkozás végett: vájjon nikesen-e kifogása a tervezett szőlővessző szállítás foganatosítása és eczélból a kért szállítási igazolvány kiszolgáltatása ellen, visszavárólag kiadatik. Kelt Az orzrfgnak IIZ? immuuis talajú futóhomokteiületek szempontjából vizegáló kerületekre való beosztása. I. A Duna-Dráva közti facsoportban : 1. Az i-ső vizsgálókerUlethez tartoznak a) Pozsonyvárraegye Csallóköz: b) Mosonvármegye c) Sopronvármegye d) Győivánnegye e.) Komároinvármegye f) Esztergoinvármegye (Duna jobb parti része); Pest PilisSolt Kis-Kunvármegye (Duna jobb parti rész déli irányban a déli vaspályáig); h) Fejérvármegye i) Veszprémvánnegye keleti irányban a déli vaspályáig; ^ Vasvármegye k) Zalavármegye (délkeleti irányban a déli vaspályáig.) Ezen kerület vizsgálóbiztosa a magyaróvári gazdasági akadémia szaktanára 2. A 2-ik vízsgálókerületet képezik : a) Zalavánnegyének a déli vaspályától keletre elterülő csekély része; b) Somogyvármegyéuek a déli vaspályától keletre elterülő resze; c) Baranyavármegye a Duua jobb partjáig; d) Tolnavármegye e) Veszprémvánnegye, f) Fehérvérmegye, g) Pestvármegye a déli vaspálya és a Duna jobb partja közti részek. Ezen kerület vizsgálóbiztosai: az állami vegykiséiieti állomás főnöke, vagy assistense ós a keezi helyi gazdasági tanintézet szaktanára; eshotőleg még a budapesti vinczellér-iskola igazgatója is. II. A Duna Tisza közti főcsoportban. 3. A 3-ik északi (pesti) vizsgálókerület, határai a következők: Szolnoktól Czeglédig a m. kir. államvaspálya vonala ; Czeglédtől-Kecskemétig az osztrák-magyar állam vasút vonala; Kecskeméttől az Izsák Szabadszállás S/.alk szentmártonra vezető országút, majd innen délnyugati irányban a soroksár- dömsöd-duuavecsei országútra kivezető rövid országút, ezek egyesültétől kezdve pedig dél felé Duua-Vecséig az országút, és innen a védtöltésen az apostagi hajóállomáshoz vezető kocsiút. Innen ezen 3-ik kerület nyugati irányban a Dunáig terjed, beosztatván határába a Szalk-Szeutmártonig levő dunai szigetek is. A kerület észak-keleti határát a Szolnokról-Hatvanra s innen tovább északfeló tartó vasút, északi határát pedig a Vácz környékbeli hegyek és a Cserhát képezik. E szerint ezen a 3-ik viszgálókeiülethez tartoznak: a) Pest-Pilis-Solt-Kis Kunvármegyének a fentiekben tüzetesen körülírt és a térképen látható részei; b) Jász Nagy Kuu-Szo'nokvármegye (azou részével, mely Pestvármegye és a szoluok hatvani vaspálya közt fekszik) és c) Nogvádvármegye. Ezeu kerület vizsgáló biztosai a budapesti vegykísérleti állomás főnöke, vagy assistense, a budapesti vinczellér iskola igazgatója és a központi vándortanító, vagy kerületi filloxera felügyelő 4. A 4-ik déli kecskeméti vizsgálókerület a 3-ik kerületi fentjelzeft határaitól egyrészt a Tiszáig, másrészt nyugatra és délre a Duuáig terjed, a Szalkszentmártontól délre fekvő dunai szigetekkel együtt; ezen vizsgálati kerü'ethez tartoznak tehát: a) Pest-Pilis Solt-KisKuiivármegyének a 3 ik kerület által e nem foglalt részei; b) Csougiádvárraegyének a Tisza jobb parti része ; c) Bács Bodrogvármegye és d) Baranyavármegyének a dunai sziget része. Vizsgálóbiztosa: a kecskeméti állami Miklós telep igazgatója vagy segédje. 5. Az íi-ik észak-keleti (tarczali) vizsgálókerület nyugaton a szoluok hatvani vaspálya meutéu kezdődve, a 3-ik számú kerület határától keletfelé a Tiszáig, északfelé a Mátra ős Bükk-hegységig terjed. Területéhez tartoznak: a) Pestvármegyének csekély része a Zagyva és szolnok-hatvani vasút közt; b) Jász-Nagy Kun-Szolnokvármegyének a Tisza jobb partja ós a szolnok-hatvaui vaspálya közt elterülő része; c) Hevesvármegyének a Mátra és a Tisza közti része; d) Borsodvármegyének a Bükk és Tisza közti része; e) Abauj-Torna ós /) Zemplén- ; vármegyéknek déli végső részei, s végül g) Szabolcsvármegyének a Tisza jobb parti része. Vizsgálóbiztosa: a tarczali vinczellér-iskola igazgatója. III. A Tisza-Maros közti főcsoportban. A Marostól északra fekvő: 6-ik (debreczen-érdiószegi vizsgálókerUlethez tartoznak: a) Szabolcsvármegyének a Tisza balparti részei; b) Sziimárvármegye; c) Hajduvármegye d) Bihar, e) Békés,/) Arad, g) Csanádvármegyék (a mennyire egyes részei vizsgálatra kerülnének ; h) Jász-uagy-Kuu-Szolnokváumegye í) Csongrádvármegye a Tisza bal parti részei ;j) Ungvármegye délnyugati része s végül k) Zemplénváriuegye Bodrog közi járása csekély, szórványosan előforduló homok területei E kerület vizsgálóbiztosai: a debreczeni gazdasági tanintézet szaktanára, s az érdiószegi, valamint esetleg tarczali és ménesi vinczellériskolák igazgatói. IV. A Maros-Duna közti főcsoportban. A Marostól délre fekvő 7-ik (verseczi) vizsgálókerületet képezik : a) Torontálvármegye; b) Temesvármegye c) Krassó Szörény vármegye. Vizsgálóbiztosok Wény János kerületi filloxera felügyelő Fehértemplomban és esetleg még a ménesi vinczellériskola igazgatója. A szölöfajok immunitás! szempontból való szakértői vizsgálatánál követendő eljárás. I. Eljárás a vizsgálandó talajmustrák vétele alkalmával. A talajmustrák az érdekelt fél vagy képviselője, két. hiteles jauu, egy illetékes hatósági közeg ós az eljáró szakértő közeg jelenlétében a terület legalább is három helyéről két-két példányban veeudők (melyek egyike esetleg később szükséges ellenőrző vizsgálatra szolgál), és pedig: mindegyik helyről 3 különböző t. i. '/a, 2 és i 3 lábnyi mélységből. A különböző helyekről, de a különböző mélységből vett mustrák is külön vászonzacskókba teendő, mely zacskókat zsineggel kell bekötni, a zsineg végeit egy lemez papir darabra kell a hatósági közeg pecsétjável pecsételni, mely papir darabon a mustra származási helye és azon mélység, melyből vétetett, fal legyen tüntetve. Mindegyik mustra súlya legyen körülbelül egy kilogramm. A helyeket, melyekről a három, iilotöleg kilencz tulajmustra vétetik, ugy kell megválasztani, hogy ezeu mustrákból az illető terület átlagos minőségét lehetőleg meglehessen Ítélni. Hogy ezen czél előressék, az illető parczella leghosszabb átmérőjének két végéből és közepéből kell a mustrákat veuni.