Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-27 / 30. szám

r ?y például egy Tírol-Boczeuben hitelesített hordó jel ése: 6 — (kétfejű sas) — 12; egy Styría-Marburgban itelesitett hordóé: 3. (kétfejű sas) — 14. VégUl külön íegjegyzem, hogy egvebekbeu a hordók hitelesítésére, zállitására és azoknak a közforgalomban valá elfogadására onatkozólag fenálló törvényes intézkedések és szabályendeletek ezen rendeletem által nem érintetnek. Budaesten, 1890. junius hó 25-éu. Báron, s. k. 6729. K 1890. . jggQ Szabolcsedrmtgyt alispánjától. \ L járási lősrólgábirákiiak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községük elöljáróinak. A tokaji járás főszolgabirújának alábbi körözvéuyét ilv felhívással közlöm, hogy aunak alapján, külöuöseu i Tisza folyónak Tokajtól felfelé eső partmenti közsé;ekben a uyomozást tüzetesen foganatosítsa s eredmény isetéu arröl azonnal kimerítő jelentést tegyen. Nyíregyházán, 1890. julius 19-én. Miklós László, alispáu. (Másolat.) A tokaji járás fö.'zolgabirájától 2562/1. 390. ÍZ. Tekintetes alispáu ur! Folyó hó 28 án d. u. 4 Jrakor Tokajnál a Tisza fo yóból egy ismeretlen 15 éves lek látszó leány vízbe fult hullája fogatott ki, mely az jrvosi vélemény szerint körülbelől 2 hét óta a vízben volt s rajta külső sérelmi nyomok nem találtattak. A bulla a megejtett orvos-rendőri hulla szemle utáu el temettetvén, személyazonosságának kiderítése tekintetéből anuak szeniélyleirását az alábbiakban a Bodrog és Tisza folyók felvidékén leendő köröztetés czéljából tisztelettel bejelentem. A hullának leírása : haja hosszú barna, arcza kerekded, arányos, felisinerhetlenségig rodhadt, fekete, szeme szürkés barna, orra szabályos, szája rendes félig nyitva, fogai épek, hiánytalanok, külőuős ismertető «/ jelet nincsenek, ruházata: bal fülébe egy vékony gombos aranyozott füjgó, derekán bordó-veres rekli, fehér pamut hosszú női ing jegy nélkül, hamuszín alól koczkás fodros szoknya, egy kis veres fekete-koczkás kötényke. Tokaj, 1890. junius 29. Ftiieséry Ödön, fószo gabiró. Szabolcs vármegye alispánjától. 6521 . K. " 1890. A föxzolgabiráknak, Ny li egy háza város polgáruieste rének és községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 37523. számú rendeletének másolatát a vármegye hivatalos közlönye utján tudomás, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1890. julius 17-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 37524/VI. 11. sz. Körrendelet. Az ólomnak és horganynak a táp és élve zeti szerek, italok, valamint az emberi szervezettel összeköttetésbe jövő egyéb tárgyak körül való használata iránt m. év juuius hó 6-án 84652. sz. alatt kelt körrendeletemben a többi közt meghatároztam, hogy szénsavtartalmu italok eltartására szolgáló syphonok előállítására csak oly fémöntvények használata engedtetik meg, a melyek 100 sulyrészben legfeljebb egy sulyrész ólmot tartalmaznak. Minthogy pedig többen az iránt fordultak hozzám, hogy miután a syphonfejekaek a fenti rendelet szeriüli azonnal es egyszerre végbevieudó átalakítása leküzdhetleu akadályokba ütközik, a mennyiben az átalakításra hosszabb időre s jeleutékeuy tőke befektetésére van szükség: engedtessék meg, hogy az átalakítás bizonyos határidő leteltéig elhalaszható legyen s addig a jelenlegi syphonfejeket megtarthassák: ennélfogva a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral létrejött megállapodáshoz képest ezennel megengedem, hogy a jelenleg haszuálatbau levő syphonfejek közül azok, a melyék az 1869. évi január hó 27-én 649. sz. alatt kibocsátott belügyminiszteri szabályrendelet határozmáuyáiiak megfelelőleg legfeljebb 10°/« ólomtartalmú óntvéuyből vaunak készítve, az 1891. év julius hó l-ig még haszuálatbau meghagyassauak. Ezen egy évi határidő alatt ugyanis a kisebb tőkével biró gyárosok is, helyes beosztás mellett syphonkészületeiket részletekben, nagyobb megerőltetés uélkül is áta'akithatják. Ezen most kitűzött határidő letelte utáu azonban csakis oly syphonfejek haszuálata engedtetik meg, melyek a mennyiben ónöntvényekból állíttattak elő, 99% tiszta ónból és 1% ólomból vannak készítve. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy erről az illetőket megfelelő kiterjedt módou kellőképen értesítse. Budapesten, 1890. évi junius 23-án. A miniszter helyett: Lukacs György, államtitkár. 6753. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1890. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 46641/90. számú körrendeletét tudomás vétel végett oly felhívással küldöm ki, hogy anuak, minden, különösen a képviselő testületek közérdekű határozatainak közhírré tételére s jóváhagyás végetti beterjesztésére vonatkozó intézkedéseit pontosan megtartsák. Nyíregyházán, 1890. julius 16-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat) M. kir. belügyminiszter 46641/111. 6. sz. Kör rendelet. Valamennyi varmegyei törvényhatóságnak. Az 1886. évi XXI. t. cz. 7. §-a értelmében a törvényhatóság azou határozatai ós szabályrendeletek, melyek közérdekű voltuknál fogva közhírré teendők, vármegyékben a rendezett tanácsú városoknak közvetlenül, nagy és kis községeknek pedig a járási fószolgabirák utján nyomtatásban vagy kőnyomatu másolatban megküldetvén, ott a helyi szokáshoz képest 8 nap alatt köztudomásra juttataudók. A közhírré tételnek a hitelesítéstől számítva 30 nap alatt mindenütt meg kell történnie. Az idézett t. cz. 8. §-a szerint továbbá a szabály rendeletek a kihirdetéstől 30 nap alatt felebbezhetők az illető miniszterhez. A határidő közérdekű határozatokra és szabályrendeletekre nézve az illető községben lett kihirdetést követő naptól számitható. Ha a határidő utolsó napja vasárnap, vagy a Gergely naptár szerinti ünnepre esik, a felebbezés a következő köznapon is benyujthatő. Az 1886. évi XXII. t. cz. 110. §-a pedig, mely szerint a község törzsvagyona csonkittatlanul fentartandő, oly kép rendelkezik, hogy kivételesen annak elidegenítését, lényeges átalakítását vagy felosztását, valamint ingatlan vagyonnak, vagy kir. kisebb haszonvételi jognak vételét a képviselő testület csak az e végre legalább 30 nap közheesesével határozatilag külön kitűzendő és kihirdetendő közgyülésébeu, ide értve a szavazattal biró elöljárókat is általános többséggel névszerinti szavazás mellet és a 24. § rendeletének megtartásával határozhatja el. Ha a képviselők azou gyűlésre kellő számban meg nem jelentek, ugyanezen módon ujabb közgyűlés hirdetendő s ha ezen sem volna meg a kellő szám, ezen képviselő testületi közgyü ésből 15 napra egy ujabb gyűlés összehívása elrendelendő, mely a jelenlevők többségével határoz. Végül ugyanazon törvény 112. §-a értelmében a községi vagyou kezelésének módját és ha erre nézve a bérbeadás állapíttatnék meg, euuek feltételeit a közköltségek fedezése után fenumaradó jövedelmeknek hováforditását, azoknak esetleg mikéut történendő felosztását, az egyes polgároknak azokból járó haszonélvezeti illetményeket es az ezekért netalán fizetendő dijakat a képviselő testület és pedig amennyiben a fenálló gyakorlatnak megváltoztatása czéloztatik, szintén az általa evégre legalább 30 nap közbevetésevei határozatilag előre kitűzendő és kihirdeteudó közgyűlésen állapítja meg. A 110. «s 112. § értelmében hozandó határozatok a községbeu szokott uiódon szabályszerűleg kihirdeteudők; azok ellen kihirdetésük napjától izámitott 30 nap alatt a községnek kötelékébe tartozó bármely polgár ós azok, kik a közsbeu, vagy határában ingatlán vagyonnal birnak, a törvényhatósághoz folyamodhatnak. A törvény ezeu határozott rendelkezésének előre bocsátása után felhívom a törvényhatóságot, hogy valahányszor oly ügyek terjesztettnek fel hozzám felnivizsgálat és jóváhagyás végett, a melyekre nézve a törvény az említett alaki kellékeket előirja, hozzám, a felterjesztésben külön jelentendő és okmányilag igazolandó, hogy a feuforgó esetben a törvénynek nrra vonatkozó utasításai ugy a határozat hozatalánál, miut annak közhírré tételénél pontosan betartattak. Mert ha enuek elég nem tétetnék, illetve ha nem látnám okmányilag igazolva, hogy egy ily határozat körül az alaki kellékek be lettek tartva, a nélkül, hogy annak érdemleges elbírálásába bocsátkoznám, azt hivatalból visszautasítanám. Egyúttalarraísfigyelmeztetcmatörvényhatóságot, hogy a vármegye területén lévő rendezett tanácsú városoknak és községeknek az idézett törvényszaszakaszok rendelkezései alá eső s a törvény értelmében a törvényhatóság Il-od fokú hatósága alá utalt határozatai felülvizsgálata és jóváhagyása alkalmából ki telességének ösmerje felügyelni, hogy a rendezett tanácsú városok és községek ilyen határozatai a törvény által előirt alaki kellékek betartásával hozattak-e és csak az esetben, ha azok ellen claki szempontból kifogás nem esik, eszközölhető az ügy érdemleges elbiiálása. Budapesten 1890. julius 5-én. Gróf Szapáry.