Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-27 / 30. szám

Hivatalos mell

éklet a „INTyir

vidék

" 189Q. 3Q-ik aiámáhox. Stabolervtirme gye alispánjától. Ad. 6070. K Í89Ö. A járási fóMoknliirnknak, Nyíregyháza város polgármesterének ó* a községek elöljáróinak. A vármegye közönségének 275. Ugy. sz. alatt kelt ha'áro/atát szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1890. évi julius 22 én. Miklós László, alispáu. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1890. évi juuius hó 27 en tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvé nek kivonata. 275. Bgy. 6070/1890. K. Tárgyalás alá vétetett Miklós László alispánnak a vármegyei uj székház telkének éjszaki szomszédságában fekvő s a uyiregyhtei ipar- és kereskedelmi bank tulnjdonát képező belső telek megvásárlására, valamint az ekként szükséges vételár ideiglenes és végleges fedezete végett szükséges intézkedésekre vonatkozó előterjesztése. Határozat. Minthogy a vármegye tulajdonát képező uj székház épület helyéül szolgáló terület a megállapított építési feltételek szerint készítendő épület alkalmas elhelyezésére általában, különösen pedig czélszerü berendezésére elégtelen: a főispán-őméltósága által elrendelt és felállással eszközölt szavazás folytán 44 szavazattal 9 ellenében elhatároztatott, hogy az uj szókházi épület telkének éjszaki szomszédságában lévő nyíregyházi 4026. számu telek jegyzőkönyvben I. sor , 144. hr. szám alatt foglalt belső telek a nyíregyházi ipar- és kereskedelmi banktól, miut tulajdonostól 20,000 azaz húszezer forint vételárért és az ezeu teleknek emiitett bank által történt megvásárlásakor felmerült 1000 azaz egyezer forintnál azonban magasabb összegre nem mehető költségek megtérítési kötelezettsége mellett megvásároltatik s vármegyei alispán utasittatik, hogy az örök adásvevési szerződést szabályszerűen megkötvén, azt a vármegye közönségének nevébeu írja alá, ezen határozatra való hivatkozással jóváhagyási záradékkal lássa el és a telekkönyvi átírás iráut annak idejében intézkedjék. Az ezen vásárlás folytán szükséges vételár költségek és vételi jogilletek fedezetére, megjegyzésével azon körülménynek, hogy a székház épületére hirdetett pályázat jutalom dijai szintén a vármegyeház alapból rendeltettek kifizettetni, a következő alapok jelöltetnek ki: 1-ször. A vármegyeház alapban lévő 4871 frt 31 kr. 2-szor. A ntegyei törzsvagyon czitueu kezelt 4151 frt 61 kr., s 3-szor. Az építkezési segély czimeu Nyíregyháza városa által fizetni szerződésileg kötelezett 15,000 frt. Minthogy pedig a Nyíregyháza városa által fizetendő most említett összeg csak akkor lesz esedékes, tehát a vételár törlesztésére csak akkor lesz fordítható, ha az építkezési költségek fedezésére szolgálandó vármegyei pót-adó jogérvényesen megszavazva lesz, nehogy a közönség a vételár hátrálék magasabb kamatainak fizetési kötelezettségével megterheltessék: vármegyei alispáu feljogosittatik, hogy a Nyíregyháza város által fizetendő 15,000 forintból való megtérítés s 4 •/,<>/„ kamat fizetési kötelezettség mellett a vármegyei betegápolási alapból 15,000 foriutig terjedhető összeget kölcsön képen kiutalványozhasson ó» azt a most megvásárolt ingatlan vételárának törlesztésére fordíthassa. Ezen intézkedések jóváhagyása az összes iratok felterjesztése mellett a m. kir. belügyminisztériumtól feliratilag kérelmeztetni rendeltetik. Miről a m. kir. belügyminiszter felterjesztésen az összes iratokkal, Miklós László alispán, a póuztári és számvevői hivatal s a nyíregyházi ipar- é» kereskedelmi bank a városi polgármester utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt miut fent. Kiadta: Mikecz János, főjegyző. 6041. K. , , , j~g9(j ozaholcsvármtgye alispanjatol. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgárit esteiének és a községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszter 36.312/1890. számu leiratát másolatban alkalmazkodás végett tudomására hozom. Nyíregyháza, 1890. évi julius hó 18-án, Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 36,312/VI. 11. sz. Körrendelet. Dr. Feuer Náthániel közegészségi felügyelő .Trachoma-Útmutató* czim alatt, saját költségén egy füzetet bociájtott közre, mely a szemcsés köthártyalob elleni hatósági eljárások szabatos és rendszeres felsorolása mellett, egyszersmind a trachomára vouatkozó körrendeleteket, úgyszintén a nevezett szembetegségnek kór- és gyógytanát is tartalmazza, minélfogva a kérdéses munkálat a trachoma tovaterjedésének meggátlása czéljából teendő hatósági intézkedéseknél, úgyszintén az orvosi szakeljárásoknál sikerrel használható és jó szolgálatot tenni képes. Ehhez képest a szóban levő fűzet iránt bővebb magyarázatot nyújtó .Előszót" tartalmazó lapuak ide csatolása mellett felhívom a törvényhatóságot, hogy a kérdéses füzetet, a mely 1 frt 20 kron Budapesten ifj. Nágel Ottó könyvkereskedőnél rendelhető meg, saját, hatósága tertllelén a szolgabírói hivatalok, községi elöljáróságok és az orvosok figyelmébe ajánlja. Budapesten, 1890. évi juuius hó 15-éu. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. Előszó. Hivatalos utazásaim alkalmával nagyou is gyakran kellett tapasztalnom, hogy a községekben úgy az orvos, valamint az elöljáróság, illetőleg a jegyző a trachoma iránti teendőikről egészen tájékozatlauok voltak, mivel állítólag a trachoma-ügyre vonatkozó rendeleteket velők nem közölték, vagy azok hivatali elődjeik által elhányattak. Sokan tehát azou óhajnak adtak kifejezést, hogy a trachoma körüli hatósági teendők rendszeresen összeállítva, egy tökéletes trachoiua-utmutató adassék kezükbe. Az ügy érdeke azt kivánta, hogy ezen óhajnak eleget tegyek, mely elhatározásomhoz különben az utóbbi időben még egy más körülmény is járult. Az 1884. évi 51,066. szám alatti körrendelettel ugyanis a belügyminisztérium részéről a trachoma utasítás lett közölve, melynek I. része a szemcsés kötő hártyalobot (trachoma) népszerűen ismertette és ezen kór által nagyobb mérvben ellepett vidékeken követendő hatósági eljárást megszabta, mig a II. rész az orvosok számára a traebomának tökéletes gyógy- ós kórtanát foglalta niagábau és azonkívül a tájkór esetében követendő különös orvosi eljárást is meghatározta. Ezen trachoma- utasításnak nagyobb mennyiségű készlete,melyet a belügyminisztérium a törvényhatóságoknak ingyen bocsátott rendelkezésükre, jelenleg már elfogyott; de mindamellett a törvényhatóságoknál, illetőleg közegeiknél csak ritkán található egy egy példány. Igy tehát a hatóságok és az orvosok ezentűl az 1885. évi rendeleti tárra volnának utalva, melyben a fenti körrendelet az utasítással együtt le van ugyan nyomtatva, mely azonban csak kevés községben létezik, az orvosok magánkönyvtárában pedig épen netn fordul elő. Égető szükségnek látszik tehát, hogy a külöu kinyomatott trachoma-utasitás hiánya valamely módon pótoltassék, mi szintén az összes trachoma rendeleteknek tervbe vett összeállítása utján történhetnék. S minthogy jelen füzet, melyben a feut jelzett feladatnak eleget tenni iparkodtam, a könyvkereskedésnek lesz átadva, minden hatóság ós hatósági közeg által bármely időben könnyen lesz megszerezhető. A tapasztaltak után azonban nem tartottam elegendőnek csak az egyes rendeleteket itt reprodukálni, hanem épeu arra fektettem a fősúlyt, hogy előbb — tehát a füzet I. részében — a fennálló rendeletek értelmében, de bővebben és részletesebben mint ez azokban történhetett, úgyszólván folyó beszédben 1. azon teendőket ismertessem az olvasóval, melyeit a trachoma kór elterjedésének meggátlása czéljából az egész országban végzendők, bezárólag az időszaki jelentések szerkesztési módját is; 2 azon különös eljárást jelezzem, mely a fentemiitett trachoma utasítás értelmében azon vidékeken, a hol az emiitett szembaj táj köri jelleget öltött, annak kiirtása czéljából foganatosítandó Ezen fejtegetéseknél czélszeríibbnek találtam az ügy természetéből kifolyó, mint a rendeletek kibocsátása szerinti sorrendet követni. A füzet II. részében azután az egyes rendeleteket eredeti szövegben s ezen alkalommal a trachoma-utasitást is be fogom mutatni. Az utóbbinak II. részében foglalt kór- és gyógytanra nézve, a miut ez hat év után eszközölt ujabb kiadásnál nem is kerülhető el, tudományos és gyakorlati szempontból itt-ott némi javításokat vagy inkább