Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-22 / 25. szám

„IN Y í K V l> It.' 234. Eb. Szabolcsvármegye erdészeti albizottság,, 1889. W A debreczeui kir. erdő-felügyelőség, 571/4/1888szám alatt indítványt tesz az erdő törvény életbe léptetése idejéből letarolt erdők felújítása iráut. Határozat. Miután a földmívelésgyi m. kir. miniszter mult évi 47397. számú rendeleteivel az iráut intézkedett, hogy az erdő-törvény életbe lépte óla letarolt és magánbirtokot képező erdők felújítása iránt is, ha t. i. a kiirtást engedély a közig, erdészeti bizottság utjáu az 1888. évi 7767. számú miniszteri rendelet értelmében meg nem szereztetett, intézkedés tétessék: ennélfogva felhivatuak az erdőbirtokosok, hogy ne csak a folyó év és a múltról felujitatlauul maradt vágások vetéséről gondoskodjanak, hanem a közel jövőben használat alá jövőkből, vagy erdósiteudó tisztásokból annyit vessenek be, vagy csemetéket annyi számára neveljenek a mennyi erdósiteudó. Miről a .Nylrvidék* czimü hivatalos lap szerkesztősége ezen határozat közz-tetele végett, a járási fó^zolgabirák oly felhívásul, miszerint a községi elöljárókat utasítsák, hogy ezen, a „Njirvidékben" is megjelenő határozatban foglaltakra a községbeli erdőbirtokosokat figyelmeztessék és a debreczeui kir. erdófelügyelőség értesíttetnek. Kelt Szabolcavármegye közig, bizottsága erdészeti albizottságának Nyíregyházán, 1890 ápiil hó 10-én tartott rendkívüli üléséből. Elnök helyett: Hrabovszky Guidó, aleluök. Szabolcsvármegye alisp injától. 5764. K. 1890. ~~ A községek elöljáróinak. A in. kir. belügyminiszter folyó évi 37,404/1 sz. körrendeletet másolatban oly utasítással közlöm, miszerint a jövő év első napjaiban megejiendő népszámlálás alapját képező ház számozást az illetékes főszolgabíró úrtól veendő utasítás értelmében a miniszteri intézvény hez ragaszkodva, a legnagyobb pontossággal foganatosítsa aképpen, hogy a községi kimutatás szeptember hó végéig a főszolgabírói hivatalhoz, fegyelmi eljárás terhe alatt okvetlenül beterjesztessék. Nyiregyházáu, 1890. junius 19. Alispáu helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) 37,464/1. 1. sz. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet. Az 1890. évi IX. t. cz. alapján a jövő év első napjaiban foganatosítandó népszámlálás alkalmából már ez idő szerint is egy sürgős intézkedés szüksége jelentkezik. Ez a házak számozása, mely az egész számlálásnak egyik legfontosabb alapját képezeudi, a mennyiben az előzőleg kimutatandó házszám fog ellenőrző anyagul szolgálni arra, hogy a számlálásnál magánál semmi féle épület s annak lakója ki nem hagyatott. Ennélfogva a m. kir. kereskedelmi miuiszter ur meg keresesére ezennel elrendelem, hogy a házszámozás az ország minden városaiban és községeiben kiegészíttessék, ahol pedig netalán uem létezuék, szigorúan és pontosan végrehajtassák. E számozás kiterjesztendő minden egyes pusztára, telepre, csárdára, erdőlakra stb. stb., szóval minden uéveu nevezendő oly épületre, melyben emberek laknak. Pusztán gazdasági, gyári, ipari külön álló épületek, melyek emberi lakul nem szolgálnak, külön házszámmal uem látandók el, vagy legfeljebb az illető lakház házszámának törtjeivel jelöleudők meg. Az országszerte végrehajtott számozásról a törvényhatóságok járásonként s ezeufelül községenként kimutatást tartoznak készíteni, tnelybeu uemcsak minden az illető községhez tartozó puszta, telep vagy egyébb házcsoport, de magában álló egyes ház is megfelelő házszáma alatt felsorolandó. Kívánatos, hogy a házszámozás legkésőbb a folyó év október havának végéig az ország valamennyi községében foganatosítva legyeu ős hogy az akkor még teljesen be nem fejezett, de télen át netán szintén lakásul szolgálható uj házak is számot nyerjenek. A házszámozásról szóló kimutatások városokról (kültelkekkel együtt) killöu-kulöii, vármegyékből pedig járásonként összekötve, folyó évi november hó közepéig közvetlenül az országos m. kir. statisztikai hivatalhoz küldendők be, mely hivatal a kereskedelemügyi miniszter ur részéről az összes nép i számlálási munkálatok közvetleu \ezetésével lőn megbízva. Ugyancsak közvetlenül a nevezett hivatalhoz intó• zendók miudazon megkeresések is, melyek a szóban forgó házszáiuozási miveletek alkalmából netán szükségelt útbaigazításokra vagy felvilágosítás adásra vonatkoznak. Végül midőn kijelentem, hogy a jelen rendelet határozuiányail uak pontos és lelkiismeretes végrehajtását a törvényi liatóságuak felelősséggel járó kötelessegévé teszem, egyi szersmind felhívom a törvényhatóságot, hogy fennebb jelzett kimutatásnak a statisztikai hivatalhoz történt felterjesztése felől annak idején hozzám is jelentést tegyen. Budapesten, 1890. évi junius hó 10. A miui-zter helyett; Ribáry, miniszteri tanácsos. Szabolcs vármegye alispánjától. hogv nevezettet hatósága területen nyomoztatni, felralálás°e»etén illetőségi viszonyaira, valam nt >züleinek joleule-i tartózkodási helyére nézve kihallgatni s a felvett je^vzóköuyvet megküldeni szíveskedjék. Szombathelyen, 1890 ápril hó 30 án. Reiszig, Vasvármegye alispánja. Szabo'csvármegge alisp 'njától. 5908. K. 1890~ A járási föszolgabiráknak, Ny íregyháza varos polgármeste ének és a köziégek elöljáróinak. Szabályszerű közhírré tétel végett tudatom, hogy a Jászapátiban f. hó 23-án esetleg következő napjain tar aui szokott országos vásár Jász-Nagykuu-Szoluok vármegye alispánja áltil betiltatott. Nyíregyháza, 1890. juuius hó 20. Alispáu helyeit: llikecz János, főjegyző. 600/890. Nyír Adouy kö/.ség elöljáróitól. Árverési hirdetmény. Alulírott községi elöljáróság ezeuuel közhírre teszi, hogy a község, mint tesiuiet tulajdonát tevő vadászati jog ugy Nyir-Adony község határában, mint a hozzá közigazgatásilag csatolt P.-Tamási területen az 1883. évi XX. t. cz. II ik szakasza alá nem tartozó területeken f. hó 29-ik napja délután 3 órájakora községháza nál tartandó nyilvános árvereaeu a f. é augusztus hó 1-ső napjától számitaudó 6 egymást követő évre vagyis 1896-ik évi julius hó 31 ik napjáig haszouberbe fog adatui. Kelt Nyir-Adouybau, 1890. juuius 2. Dankó J. jegyző. Guttuiau Ignátz, h. biró. Szabolcsvármegye alispánjától. 57

19. K. 1890. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesíteni, miszerint Nyir-Bátorban egy darab tehén lépfenében, F.-Litkén 18 drb sertés orbánczbau és P.-Petí'ibeu egy drb sertés veszettség miatt elhullott. Nyiregyházáu, 1890. juuius hó 20 án. Alispáu helyett : Mikecz Já >os, főjegyző. 5494. K. 1890. ~ A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének, a községek elöljáróinak és állatorvos hatósági szakéi töknek. Értesítem, miszeriut Gégényben Spitz Pálnál 8 db sertés orbánczbau elhullott, 3 db pedig gyógykezeltetik. Nyiregyházáu, 1890. juuius 17-ou. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 4600. K. jggö Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Vasvármegye alispánjának Drozsnyák Józsefre vonat kozó átiratát szabályszerű eljárás s eredmény esetén annak bejelentése végett másolatban közlöm. Nyiregyházáu, 1890. juuius hó 19-éu. Alispáu helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) 10812/890. Valamennyi törvényhatóságnak. Mult 1889. évben a budapesti Szt.-Rókus korházban ápolt Drozsnyák József ismeretlen helyre eltávozván, vau szerencsém a tek. társhatóságot az' iránt megkeresni, I 5424. K. n , , . , IgOQ Szabolcsvármegye alisp,njatol. Vármegyei hatósági szakértők n állatorvosoknak. A in. kir. főldmivelési miniszternek 26127/90 számú rendelete másolatban tudomás vétel és alkalmazkodás végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1890. junius 19-én. Alispáu helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Földmlvelésügyi magyar kir. miniszter. 26127/III. 8. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A Kolozsvármegye területén, a magyar államvasutak Nagyvárad— kolozsvári vonalán levő „Magyar-Nádas" vasúti állomást marharakodó állomásul engedélyezvén, felhívom a közönséget, hogy utasítsa a területén létező inarharakodó állomáshoz kirendelt állategészségügyi szakértőket, hogy az 1890. évre engedélyezett marharakodó állomásokról szóló s a szakértőknek a f. évi február 28 áu 10214/III. 8. szám alatt kelt itteni rendelettel megküldött jegyzék 4-ik lapján Kolozsvármegye rovat alatt a magyar-nádasi vasúti állomást pótlólag jegyezzék öe. Budapest, 1890. juuius hó 3 áu. Bethlen. 4980. K. —jggÖ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elől.járóiuak. A m. kir. belügyminiszternek Pfenníuger Jánosra vonatkozó körrendeletét beható nyomozás s a nyomozás eredményének (községek részéről a járási főszolgabíró utján) 30 nap alatt történő bejelentése végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1890. junius hó 14-én. Miklós Láiizlő, alispáu. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 29,742/V/10. sz. Kört endelet. A cs. és kir. közös külügyminisztériumnak megkeresése folytán felhívom a törvényhatóságot, hogy Pfeuniuger Jánosnak, ki 1819. évben született és feleségével Wissneker Johannával több éven át Magyarországon élt és állítólag magyar területen elhalálozott halotti levelet. szerezze be és az eredményről jeleutést tegyen. Budapesten, 1890. évi május hó 6 áu. A miniszter meghagyásából: Jekelfalussy, miniszteri tanácsos. 4822. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szilágyvármegye alispánjának 6609/1890. számú ni gkeresését szabályszerű nyomozás és eredmeuy esetén jelentés tétel végett másolatban kiadom Nyíregyháza, 1890. évi junius hó 14-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Szilágy vármegye alispánjától. 6609/890. sz. Valamenuyi varod és megyei tek. törvényhatóságnak. A mult ev végéu a maros-vásáihelyi országos kórházban ápolt Zelmánovics Márton, magát szilágy-somlyói illetósegüuek mondotta be, hol ápoltnak mint teljesen ismeretlennek az illetosege nem ismertetett el, felkérem a tek. törvényhatóságot nevezettet saját területen felkerestelni s feltalálálása esetén illetőségi viszonyairól körülményesen kihallgatni s az ez alkalommal felvett jegyzőkönyvet hozzám megküldeni szíveskedjek. Zilah, 1890. évi május hó 9 éu. Szikszay Lajos, s. k. kir. tauácsos alispáu. 4522. K. 1890 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Vaja község uj pecsét lenyomatát .Vaja község Szabolcsvánnegye" cziuiü felirattal és középén egy balra ugró szarvast ábrázoló képpel tudomás vetel végett közlöm. Nyíregyházán, 1890. evi juuius hó 19-en. Alispáu helyett: Mikecz János, főjegyző. Polgári leányiskola Nyíregyházán. E lapok utóbbi számínak ujdonsági rovatában megjelent közlemén. : „örvendetes tud omásul hozzuk, hogy a felső-leányiskola átalakul polgári leányiskolává IV osztálylyal s a jelenbeni tanerők szaporittatui fognak", valóban örvendezéssel lephette meg Nyíregyházának illetékes köreit. Nyíregyházának illetékes köreit mondom, habár i,U csak a tanügy barátairól és az érdekelt szülők egységes érdektől vezetett köréről lehet szó, mert hiába, Nyíregyházán még nem lehet eltekintenünk attól, hogy itt a legegysegesebb c/.éllal biró kérdésben is legalább kétféle érdekeltségről és igy legalább két különböző körről, a későbben és előbb betelepültek köréről lehet szó! Előlegesen is tiltakozom azonban azon feltevés ellen, hogy e két osztálynak felemlitésével én barátja volnék az ilyen megkülönböztetéseknek és még inkább tiltakoznám az elleu, ha valaki Nyíregyháza közönségének ilyen módon való megkülönböztetésének előszeretetét fogn i reám. Mert én csak a tényleges állapotukat kivánoin ezen körülménynek érintésével e helyütt is jelezni es pedig azért, mivel meg vagyok győződve, hogy a helytelenségek felemlitését nem kerülni, hanem eleg gyakran ismételni kell, hogy jöjjön helyre az a helytelenség! A kérdés különben, melyet soraim felirt cziine foglal magában, egyesíti — meg vagyok győződve — Nyíregyházának közönségét osztatlanul. És e kérdésuek felhozott irányban megoldása, valóban nagy jelentőséggel is bír, nemcsak a közvetlenül érdekelt szülők és tanügy barátokra nézve; hanem nagy jelentőséggel bir Nyiregyházáuak közművelődési viszonyaira általában. Alkalmas arra, hogy egybe foglalja Nyíregyházának közönségét és felkeltse az osztatlan érdeklődést, annálfogva ugy fogadhatjuk a kérdéses hírt, mint Nyíregyháza közönségének közös örvendezéséról szólót! Igy fogván fel a kérdést, ugy gondolkozom, hogy ki kell azt emelnünk Nyíregyháza és Szabolcsvármegye helyi lapjának ujdonsági rovatából, a nyilvános közmegbeszéh s terére. Ahonnét kifejezhetjük egyúttal elismerésünket, Nyíregyháza város ügyeit intéző azon férfiak iránt kik ezen regen várt megoldást elősegítették, vagy ha a kérdés még eldöntve, a hírül hozott átalakítás még elhatározva nem leme: e kérdés felvetésével azt a megoldás elé vezették. Akár egyik, akár másik állapotról tegyen is azonban tanúságot e lapok ujdonsági rovatának érintett közleménye, sorakoznunk kell első esetben, hogy a kivívott siker után elismerésünket e helyütt és e módon is nyilváníthassuk; másik esetben pedig azért, hogy az érdeklődők segítségre legyenek az ügy diadalmának biztosításánál; támogatására alljanak városunk aaon ferfíainak, akik belátták, felismerték a helyzetet, hogy azon fellendülés után, melyet Nyíregyháza, mint város elért, és azou nem kevéssé méltányolható áldozat után és mellett, melyet Nyíregyháza város fellendülése érdekében eddig önmagáért tett, tenni és áldoznia kell azért is, bogy azon elemeknek, akiknek állasával járó hivataloknak ide helyeztetésével megnyerte örvendetes f-jlődésének biztositékát — azon hivatali állásokat betöltők egyénileg is megtalálják — Nyíregyházán alkalmas otthonukat !! Valljuk meg őszintén, hogy e téren Nyíregyháza még nagyon hátra vau. Mennél jobban épül, fejleszti tevékenységét az ujabb és ujabb hivataloknak ide telepítene körül; és mennél inkáb szaporodik ekként intelligens lakosságának száma és emelkedik lakossainak ertelmisége: annál inkáb érezhető lesz annak hiánya, hogy itt még, magának ezen fejlődéssel ide kötött közönségnek érdekében vajmi kevés tétetett Nem azért hozom fel ezen körülményt sem, hogy a különben méltányos és jogos praetensióknak szószólójául akarnám magamat feltolni. Ezek a praetensiok ugy is tapintatosan hallgatnak. De kell nekünk arról beszélnünk, nyiregyházaiaknak. Fel kell azt tárnunk mind azok előtt, akik hivatva vannak Nyíregyháza képviseletének gyűlés termében az ezen körülményt érintő kérdések felett határozni, hogy értsék, tudják meg, miként a magán vagyonosodásra is nagy b folyást gyakorló fejlődéssel szemben — a városnak egyszersmind elodázhatlau kötelessége is vau. Alig van pedig elodázhatlanabb kötelesség, mint az u. n. városi felső leány iskolának a tervbe vett polgári leány iskolává átalakítása. Ha ennek kérdése még a képviselet eldöntése előtt áll: siessen azt a közérdeknek megfelelően megoldani. Nyiregyhá/a városának mai lakossága ma már nem nélkülözhet egy polgári leány iskolát. E mulasztás közművelődésének haladásában boszulná meg magát is, és elidegenítésére szolgálna azon közönségnek, melynek itt lakása, táplálkozása, ruházata, szóval életszükségleteiben itt fedezése előnyös piaezot teremtett Nyíregyháza gazdaközönségének. Folytatása a mellékleten