Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-08 / 23. szám

„IN v t it v i r> íc. k.'gyávának még se látassam te előtted, a kitől oz a vád jobban fáj. mert én tég»d igazáu szeretlek, majd Usd, ha befogom bizonyítani az ellenkezőjét!* Hanvay s»bes léptekkel dolgozó szobájába ment, fölkapta íróasztaláról pisztolyát és halántékon lőtte magát. Akkor még élt, mikor a felesége ráborult. Utolsó szarai Toltak: »Sohisem voltam gyáva!* Méhészeti A H C. Irta: Bandar Miklós. (Folytatás és vége.) Szomj kár előfordul n mely kasnál az évn°k bármelyik részébeo. Fölismerhető arról, hogy téli időbiu az ilyen sokkal erősebben zúg miut a többi, ha bele nézünk, a in> inakban aránytalanul sok holt méhet s nagymennyiségű czukor törmeléket találunk. Előfordul ez a baj különösen régi, több éves mézü kúpos kasnál és olyan kaptárban, melyben szintén tóbb éves méz maradt. Az ilyeu csaladot felforralt: de langyosra hűtött mézes vízzel azonnal meg kell itatni. Paraszt kasnak alá is tehető egy latányérral ezen inni való: de hogy a mehek belé ue fuilidjauak, felszínére apróra tördelt uád vagy gyufához hasonló feuyőfa darabokat kell rakni. Kaptárba pedig, egyszerűen mézes vízbe mártott egy keret lépet akasztunk be. Ha az idő nagyon hideg volna, akkor az ilyen szomjazó méh családot szobába, vagy euyh) levegőjű kamarába kell vinni mig itatása végbe megy. Nyárbau leginkább olyan törzseknél következhetik be ezen betegség, a melyek müra) kéi-zitós folytán, vagy más ok miatt előbbi beljökről ujabb helyre tétetvén, gyűjtő mébeiktől megfosztattak, más törzseknél csak úgy, ba valami kiállhatatlan időjárás miatt napokig ben ülni kénytelenek a méhek. (I. Münj.) Szőkéiében a repülő rajt meg»kadálj ózhatni. (I. R íjt.) Szúrnak a méhek; de nem mindenkor és nem ok uélkű

1. Legbamisabbak bő mézbordáskor, mintha arra intenének, hogy ilyenkor ne bámészkodjék a néző olyan helyen, ahol őket a repülésben s igy munkájokban gátolja, és niiutba amaz erkölcsi tanúságot i-mernék, hogy azt kell félteni s megőrizni ami van. Türelmetlenségben is szúrnak, midőn már több napja uiúlt, hogy meg anyátlanodtak s nem segithwtnek magukon, figyelmeztetvén a méhészt ezen végzetes állapotra s intvén, hogy gondoskodjék anyának valóról, vagy ápen kész anyáról; mert máskép ok elpusztuluak. Továbbá mikor uem elég óvatossággal forgolódunk köztük, fölrezzentjük őket, vagy köztük valamelyiket megsértetük, megnyomtuk, uiire ez a maga módja szerinti vészhaugot adott, a többieket védelemre bíván, tivagy elővigyázatra figyelmeztetvén. Végre, ha uiár több méh meggyúrt bennünket, hogy a méreg szagát megérzik, akkor feldilbeduek. Ilyenkor kezeinket és a megszúrt részt hideg vizzel jól kimosni és azután melissával be kell dörzsölni, úgy aztáu meg juhászod iák s további munkánkban ismét nem háborgatnak. De különösen utálják a piszkos, bagós és részeges euibert, a rövid száiu cserép pipát és izzadt testet. Hi tehát azt »karjuk, hogy méhemk ne szúrjanak, bánjunk velők higadtau, csendesen. Mielőtt közéjök mennénk mosakodjuuk meg, legyünk uiiudonkor tiszták s ht lehet közép bosszú tzárral használjunk tajték pipát. Különösen kedvelik a jó illatot. Tanácsos azért maguukat, különösen kezeinket és arczunkat bedörzsölni rajfüvei, vagy egyéb patikai üuom illatú folyadékkal. Igy ba ráuk szálluak sem szúrnak meg. (I. Apiol ) Szeles időben általában igen gorombák; mert azt gondolják bogy az ember háborgatja őket. Ilyenkor tehát hagyjuk őket magukra Szüret. (I. szeptember. Október.) T. Tartalék rajt (= kis müraj) azért 6zokott mi.gátiak alkotni az előre lató üg es méhész, hogy mindenkor rendelkezhessék kész termékenyült anyákkal; nagy hasznát részi ezeknek az ember, ha a rajzást szeles vagy más alkalmatlan időjárás követte, melyben az ifjú amák meg nem termékeu)ülhettek vagy elpusztultak s a rajok és elrajzott auya törzsek rendre auyatlauokká lettek. A mely családot tartalék rajokra szándékozunk osztani, az mártius utolján a legjobb legyen. Ekkor t. i. mártius utólján, tehát kéthéttel előbb miut a többit, elkezdjük elökészitöleg (spekulative) higitott mézzel abrakolui, az ilyenkor még gyakori rosz időatől védendő, még szobánkba is be vivén, hogy mintegy 14 nappal előbb legyenek benne kész anyabölcsők miut a többi kasban. Mihelyt aztán eunek anyabölcsöi bepetézvék, azouual készítünk belőle az anyával egy kis mürajt, az anyabölcsőkkel pedig majd csak akkor, midőn lezárva leszuek. Alkotjuk tehát a mürajt először a tavalyi anyával "gy, hogy 8%ját népéből kidobolva, egy liternyi cso uót hagyjunk vele s egy megfelelő kis kosárban vagy ládikában üres helyre téve, 4—5 napig mézes »í'.zel itatjuk. 10 nap múlva adni fogja a m>gauyátlauitott kns ifjú anyával az első rajt, tehát ezt is bevárhatjuk, egy részét ezen rajnak is visszabocsátva, mintegy Mliteruyit hag-uuk tartalék rajul. A másodrajjal már bizto-.au több auya fog kijönui, ezt auoyi kis kasba osztjuk szét, a háuy anya vau vele, ugyancsak így teszünk a h»rmadrajj*l i«. Ennek megtörténtével elővesszük az anyakast s miután abban már fiasitás nem lehet, kidlbol,uk m-'h iteg, üre-> k-isba s megvizsgáljuk maradt-é közte auya? ba nem mar<dt volna, hozzá adunk egy kis rajocíkát auyával együtt s miután lépeit auuyira megrövidítettük görbe kesüukkel, hogy e kevés méh is ellepheti, a kidobolt nehá-iv méhet is bele vissza öntjük s helyére tesszük. De még sokkal helyesebben cselekszünk, ha a már igy kirajzott néptelen kasnak kidobolt méh-it a legutóbbi rajához öutjuk s egy másik, már az anjabölcsös kasból meg kifogjuk az anyát s e/.eu néptelen kasba téve, ezt a most meganj áttanított kissal fölcseréljük. Fönti müvalet által eg) p ir .szt kas népét 8 — 10 családra osztván, ugyau annyi auyára tehetüuk szert s ha utó.jára, az anyával ellátott kmt annak helyére tesszük, ui«iyl)ől »z anya vétetett, tiíy ez is nemcsak meg marid: de még a május folyamán tökéletesen helyre is jő. Ingó kaptárukkal is tehetünk igy s ezeket uevezzük aztáu természetes tartalék rajoknak, melyek az auyabölcsővel alkotott mütartalék rajoknál, hasoulitbatlanul többet érnek s kevesebb munkába kerülnek. De ba nem akarnók bevárni a természetes raj'ást, hanem anyabölcsővel késsitjük a niü tartalék-rajt, akkor következőleg kell eljárni. L?vágunk egy-egy tenyerű i léppel annyi anyxbJlcsőt, ahányat lehet s mindegyikét külön külön kis kasba téve, a kidobolt népből adunk hozzájuk annyit, amennyi jut s őket külöu-külön uj, az auya kast p^dig régi helyére tesszük s azután neuány 4 — 5 napig niiuden apró rajt mézes vízzel itatunk, ha pedig rosz idők járnak, tiszta mézzel étetünk. Ingó kaptároknál a kereteket osztjuk szét apró k iptárba. Hogy pedig ezen kis családok, ha fól nem használtatnának, telelőbe mehessenek s át is teleljenek, bő méző-knek kell lenniö* s olyan helyet kapniok, ahol 0° R. a leghidegebb egész télíolyamáu éu semmi féle nem háborítja meg nyugalmukat. Di a következő tavasz egész ápril havábau mégis etetésre szorulhatnak. Tejjel is étetjük méheinket szükségből, ha mézünk nem volua, de csak tavasszal, ősszel azonban ennek helyét kiudisz czukor pótolja. Egy liter felforrott tejhez, félliter porrá tört fehér r.pi czukor vegyítendő s igy használandó az étetetéshez, de mikor ez langyos melegre bült, el ue mulasszuk bele literenként egy borsónyi tömegű salicil savat tenni. Thea, mézzel édesítve sokkal jobb mint czukorral, a gyenge gyomruaknak valóságos gyógyszer, de a szájban is kellemes utó ízt hagy hátra, nem úgy mint a czukros thea, melynek élvezete után igen sokan rosz utószájízről szoktak paniszkodui. Terméketlen anya (elpusztítandó) zárt sorokba rakja pótéit: de azokból szintúgy herék lesznek, mint az álanyákéiból. Amely dolgozó sejtbe here pete tétetett, azt a méhek meghosszabbítják, hogy a herék — nagyobbak lévén a méhekuél — kifejlődhessenek, ilyenkor púpos költés áll elő, vagy nem hosszabbítják meg, hanem csak úgy fedik be a lépeket, mintha a sejtekben dolgozó méhek volnának, ekkjr a herék nem fejlődhetvén l-i, oly kicsinyek maraduak mint a munkás méhek, ezektül úgy szabad szemmel nézve uem is igen különböznek egyébben mint sbban, hogy a fejők kerek, a méheké meg szivalakú, potrohúk is kerek a méheké pedig hegyes, szárnyaik állása egyforma: de valamivel szélesebb a herék, mint a méhek szárnya. Az ilyen apró heréket aztán nem lehet a berefogóval pusztítani, mert annak nyílásain átjárhatnak, csakis kézzel egyenként fogdoshatok el. Tisztes fű = tarló-virág, Stachjus rrcta, a legbővebben mézelő növények közzé tartozik. Oszszel a már beboronált búza- vagy rozs-földeket ennek magjával beszórva, következő évben aratás után, ezen növény kiemelkedik a tarlóból s mig el nem fagy, mindig virít. Es a mellett hogy bőven mézel, mindeiféle baromnak jó legelőt szolgáltat Gyermek betegségek ellen fürdőül is szokott haszuáltatni. Mindenféle talajban díszlik. Nedves, de nem vízálló helyeken magától is buján tenyészik, csak hogy olyan szárazság idején, mint a mult 1889-ik évi, a midőn ápril 19 tői julius hó 2ö ig nem volt eső, mint más virág úgy ez is megtagadja ismert jó tulajdonait, hauem egy jó eső barmudnap alatt tökéletesen helyre állítja azokat. Kalászos vetéseink között semmi kárt sem tesz, mert aratásig 3—4%,-uél magasabbra a vetés közt nem igen nő, c^ak azután szokott növésnek és virágzásnak indulni. Enn növényt minden határon meghonositaui s elszaporitani, a méhészeknek könnyeu teljesíthető, önmaguk és mások iránt való erkölcsi kötelessége. Tisztuláii kir ep ülésre, ha legalább -+- 6—8% R. hímérsék van, de különösen februárban minden órát lesni kell, bogy a sokszor nem tovább tartó jó idő feihasználtassék. Ha ilyenkor nem ak rnáuak méheink kirepülni, mindent el kell követni, hogy őket erre ösztönözzük, ez okból a kasokat felforgatni, hogy a nap bele süssön avagy kopogtatni és langyos mézes vizet a lépekre fecskendezni tauácsos. Ha még ekkor is csak néh'tny méh, az is c*ak 1 zengve repked, akkor azon torzsnak valami b ja van, leginkább éhes, vagy didergő lehet s ez kipub (tolandó s a baj azounal elenyásztetendő. Ilyenkor mindeu operi cziót szobánkban végezhetünk, az egy vagy két elrepült méhet ablakunknál pohárba szodve, munka utáu a többihez adjuk. A tisztulási kirepülési meg-'lő őleg, ra"hessüuk elé szalma vagy más valami terítendő, a mire a méhek leszállhassanak s meg ne dermedienrk. Tojás is alkalmas tavaszkor akár az előkészi ő (-pekul itív), akár a szükségbeli eteté-re. Fel kilogramm nyers tojáshoz egy kgrm emukor szörpöt kell habarm, a Ciukor-szörp pedig úgy készül, hogy 3'/

s k rm czukor egy kgrm vízzel felforraltatik, fövés közben a habja lesz* deivén. Méz nélkül készített tápanyag nappal is adható a miknek a nélkül, hogy a rablás veszélyétől tartani kellene. Tomyocikák méhs. űrökből (propolisz) építve, összevissza a kasok alatt s kaptárok fenekén . . (I. Beépítik). Tiitól a rajzani akaró törzs ifjú anyja, mer", magán kivöl m-^g több anva van jelen bölcsőben vagv kikel ve. (1. S pos raj.) u. Ungarische Biene czimet visel a d"l-m gyarországi méhész egy let közlönye, mely egylet 1889-ben »Magyar méhészek egyesülete* nevet vett fel. Unokaraj az, melyet az előraj még ugyanazon nyáron l>oc át. Utórajnak neveztetik minden, az első után m g azou uyáron, ugyaua70n törzstől jött raj, ha ez rendes egymásutánnal történik. Ellenbsn a tavaszszal r.íjzaui megszűnt kasnak nyár utolján adott raját tarju rajnak hívjuk. Utórajok ha egybe szálltak s nem képeznek oly nagy tömeget, hogy szétválasztaniok kellene, hideg vizzel megfec^kendezve, ?gy óráig ott hagyandók, hogy együvé szokjanak, anyát válasszanak, mi legczélszerübben épp a rajcsomóban történhetik. Akár hány utóraj szállt azonbau ki egy napon s hi mindannyian külön helyre szállottak is, ha apró csomók, annyit kell egy kasban egyesíteni, atnenyuyi az üreg kétharmadát betölti; mert különben elpusztuluak, de az igy összefogott rajocskákat ritka szövetű vászonnal kasába kötve, estig hűvös sötét helyre kell tenni s csak estve későn az állandó helyre. Mindenesetre legjobb az utórajzást megakadályozni, (I. Rajzást megakadályozni) esetleg vissza verni, az által, hogy auyját a mjcsomóból kifogjuk (1. Kifogni az anyát) s igy az árván maradt nép magára hagyva, rögtön feloszlik és vissza száll anya kasára. V. Vén az anya és többnyire e miatt ha^zuavehetlen, sőt káros akkor, midőn élete második évét betöltötte. Ugyanazért szoros figyelmet érdemel azon körülmény, hogy az előrajjal kijött auyák (ha ez nem sípos raj volt) régiek, a többi rajjal kijöttek pedig ifjak. Minden kas oldalára függesztendő czédulára jegyeztessék föl azért lelkismeretes pontossággal az auyák születési éve; mert a két évnél idősebbek mint kimerültek, már a család fentartására képtelenek. Ilyen anyák hézagosan, nem minden következő sejtbe teszenek petét, éppen ez az ő jellemző szokásuk, továbbá a heréket nagy mérvben szaporítják, sokszor pedig egészen beszüntetik a petézést és mindkét esetben a törzs végpusztulását idézik elő. Ennélfogva megsemmisítendők, heljök pedig ilju termékenyült anyával töltendő be. (I. Anyásitani). Viasz, vagy viaszk a rn.'hek terméke. Előállítását illetőleg általánosau elfogadott nézet az, hogy ezt a méhek potroh gjürüik alatt mintegy kiizzadják, tehát önkénytelenül termelik testükön. Ezzel azonban ellenkezni látszik azon tapasztalati tény, hogy különböző időben, más-más virág idény alatt, különféle szinü viss/.kot készitnek, pedig az ismét alig lehető, hogy az izzadmány egyszer sötét barna, máskor hófehér legyen s ha ez nem áll, akkor következik, hogy tehát azt munkálkodó szerveikkel a kész anyagból, virágokról szedik és gyúrják ö«eze. Ezen nézet mellett bizonyít még az a körülmény is, kogy mikor a mézliordás megakad, megszűnik az épités is; holott a méhek akkor is esznek, testöknek viasz-termő sejtedéuyei tehát ki uem ürülvén, folytonosan szolgáltatuiok kellene a viaszkot. Vi iszkot a sonkolyból olvasztás által választhatunk ki, mi legegyszerűbben úgy történik, hogy az összenyomott soukoly zsacskóba kötve, miután egy porczellán belsejü fazékba ennek fenekét átérő lyukas deszkát tettünk, a zsacskót erre állitjuk s vizet öntünk reá s hevítjük. Hevítés közben, ha a zsacskóra tiszta fehér kő, vagy (minő a mozsár) sárga réz nehezék tétetett, azt lenyomja s a belőle kiolvadt viaszk a forró viz fels/inére gyül, ahou nau kanállal lehet lemeríteni; hogy a viaszk s^iue el tn keveredjék, nem s/.ines cserép, hanem fehér porczellán tálbi vagy vizes dézsába szedessék, melyből a megfagyás után nem nehéz lesz kivenni. Vaunak azonban viaszk olvasztó gépek is, melyek nagy mennyiségnél haszuáltatnak. Vizsgálni gyakrau kell a méheket, rajzáii idő alatt és után is, még pedig nemcsak az elrajzott anyakasokat, hanem az utórajokat is, hogy van-e köztük s megtermékenyült-e az anya? Rindbeu levők ilyenkor n>*gyon gyorsan épitenek, mig az anyátlan törzs csak lézeng vagy fel ia oszlik (I. kúpos költés). De különösen három izben szükséges évenként a méhek felett rendszeres vizsgálatot tartani u. m. 1. Januárban, vagy ha az idő nem engedné hát február hóban, a tisztulási kirepülés alkalmával; amidőn a szomjazok m gitatmdók (I. szomjkór), a bármi tekintetben gyanúsok jegyzékbe veendők, hogy majd az idő jobbra fordultával orvosolhatók legyenek. 2. Márcziusban a végleges kibocsátáskor: a) azért van e a családnak jó anyja? mely tél folyamán elpusztulhatott vagy megbénulhatott, miről úgy győződhetünk meg, ha látjuk az általa lerakott peték menynyiségét, vagy ingó szerkezetű méhlakokuál könnyen kikereshetjük magát az anyát is, b) van-e el

ugeudő méz és himpor készlet? előbbit forralt vizzel és szaliczil savval vegyítve (I. szaliczil) adjuk be, utóbbit p"dig a m hes közelébe tett rozsliszttel pótolhatjuk, c) elég népesek-i? ba nem? ugy a gyengéket egyesitnünk kell (1. Egjesitni), d) nem szenvednek-e vérhasban? ezen kór fölism' rh ítő arról, hogy bélsárral vannak a lépek ö szekeverve. Az ilyen kas levegője nagyon bűzös, okozója lett valami háborgatás a nyugalmi idők alatt vagy az, hogy megfázik a méhek. Gyógymódja a tisztulási ki repülő1, a ronda lépek eltávolítása, e méhlak levegője hevített tégla darabbal ilyenkor fölenyhiteudő s ezután is enyhén tartandó. Egyszóval minden mutatkozó bajon segíteni kell. 3. Szeptemberben a beteleléskor, szintén az előbb emiitett okok miatt (I. Batelelés), s figyelmezni arra, hogy valamely család fogyatkozásokkal ne menjen a télnek, iukább most használtassék el készlete, mintsem azután elpusztuljon. Magméhekül csak ifjú, termékenyült nnyájú, jól kiépitett, népes és bőmézú kasok és kaptárok hagyandók. Z. Zár alá helyezve, mindenkor legbiztosabb sikerű az árva nép közzé beadni az anyát, sőt kupakkal leboritni az anyabölcsőt is. (I. Anyátlan népnek és Anyásitui)_ Szerkesztői üzenetek. V. J. urnák, Budapest. Fogadja üdvözletünket. Ígéretét köszönjük. W—s F—s urnák, Budapest. Tehetség, tanultság s egy kis érzék. Idővel kifejiAdhet és megjöhet mind a három. Addig legyen türelemmel. Bessenyei ennyit lega ább is megérdemel attól, aki róla irui akar. Felelős szerkesztő : INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. \