Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-01 / 22. szám

„> Y í 1( I U K li.bogy, ba Ezt mondta az öreg Csarnok. Mozaik. I. — Valami az Írónőkről éa a bírálatról. — Jelen tudományos értekezés m bevezetéséül szólani fogok a nőkről általában. »Ai asszonynak pdig legyen annyi esze, esik az «ső, ne álljon a csurgóba. Senrc*. Hanem ez már régen tolt. Lehet vagy ezur esztendeje s akkor még a nőknek igen szerény igén; ik voltak, ép-n mint most a bakiitoknak. Az emberiség ezen ofztályát ugyanis képes boldoggá tonui egy regény, melyet titokban olvash .tnak, a biz'ositás, hogy legjobb barátnőjük ruhaját elfuserálta a sz.bó s végül kilátás egy táuczmulatságra, melyen nem fognak petrezselymet árului. A többieknek köíös ismérve, hogy toilettet hordanak és kávéznak. Néht szerelmesek s ilyenkor a nőtlen férfi.kra nézve igen veszedelmes k. Né melyek közülök kék harisnyát »i«elnek (sietek kijelenteni, hogy ezt már csak hallomásból tudom) és dipooiákat szereznek, Amerikában polgármesterek lesznek, ludori föveget hordanak a koutyaikon s a tiszteletreméltó felső-leáuy és ipariskolák, jótékony és nőképző egyletek következtében oly jelentékeny befolyást gyakorolnak a társadalmi életre, hogy az én János bátyám jónak látta életbölcseletét e mondatba foglaloi: Legnagyobb csapás az okos asszony I Tudják-e, mi lehet e nyilatkozat oka? Fogadni mernék, hogy száz olvasóm közül 99 már mondogatja is magában: Persze, persze az iróuők. — P^'dig dshogy 1 Instálom, csak — a felesége. Az pedig nem irt foht semmit életében, kivévéu a mo-ó ruha jegyzéket (azt is minden két hétbeu egyszer.) Nem is került volna bele ebbe a tárc'.ába, hs nem bá múlná annyira Bíjza Lónkét s ha Bajza Lsnke tudná a magyar büntető eljárást. Mit goudoluak : tudja B ijza L')nke a magyar büntető eljárást ? (Az olvasó: Ugyau ne izéljen. Hát honuan tudná?) Honnan? hát a saját regényéből. Mégis csak könyelinüek ezek az iróuők, hogy már a saját regényeiket sem olvassák. (Az olvasó:?) Tehát egy bizonyos regényében — ezt az egyet olvastam, ennek is elfelejtettem a czimét — sgy grófot az országúton megölve találnak s tőle három lépésnyire egy tárczát, amelyik egy másik grófé. Ennek következtében az egyik gróf ispánja megkezdi a bünnyomozást és és számtalan férfiak folytatják oly sikerrel, hogy kaczagva csaptam be a könyvet. Liebe Frau von Kcmeter, Náh'n Sie liebet Hetneter I Pár nap múlva megint elővettem. Nagyon türelmes vagyok, tetszik tudni. Hauem mikor a legutolsó lapot is elfordítottam, egyebek között igy szóltam magamban: Ilyet én is tudnék irni. Általában ezt a lesújtó kritikát szoktmn gyakorolni, ahányszor valami képtelenség kerül a kezembe. Azóta gyűlölöm az iróuőket . . . már amenynyire tőlem és nemes szivemtől kitelik. Szándékom volt, bogy lefőzöm őket és megírom a »Tamás bátya kunyhója* karrikaturáját. Miután azonban nem akadtak szellemes ötleteim, elhatároztam, hogy ez még sem férne össze férfiúi méltóságommal. Különben is könnyű volt a nagylelkűt adnom, mert időközben a magyar kritika alaposan leráutotta az iróuőket, különöseu Bíjza Lenkét. Megtagadott tőle mindont, ami csak tetszik rajta német publikumnak. Elmondják, hogy meseszövése érdektelen, hősei bábok, bonyodalma erőszakolt stb. stb. . . Nem hagynak neki egyebet, mint ass/onyi rouianticismusát. Pedig Beniczkyné épen erre a legkevésbbé büszke. Kár érte; nem irt ilyen szépeket, mint itt következni fog, rajta kívül senki Magyarországon. Mily remek pMdftul e kitétel: és ajkai felett csinos bajuszt hordott, szivarra gyújtott és ajkait füst bontá el, mig lépteit elnyelte a lágy szőnyeg vagy a fű — a körülmények szerint. Egyik bírálója pláne azt mondta róla, hogy unalomból lett írónő. A derék ifjú — természetesen — meg is esküdött volnn rá, ha kívánják tőle. De nem kívánta senki, ügy is elhitték. Mert a jó közönség mindent elhisz, amit nyomtatva lát. Neki mindegy: Jack, a hasmetsző, vagy Flammarion Urániája, egyforma élvezetiéi olvassa mindi a kettőt. Ez természetesén csak a közöuség egyik részével van igy; mert a másik része uem olvas semmit, legfeljebb a pénrét. S ezek közzé tartoznak — fájdalom — a hirlap <k irodalmi rovat vezetői. Ismertem egy fiatal embert, aki, miután az érettségi vizsgán megbukott, beállított egy előkelő budspesti lap szerkesztőségébe, hogv ö ujságiró akar lenni. (Hivatást érzet magában.) Ott nagyot néztek rá és nam szóltak egy szót sem. Másnap kapnak egy »isit kártyát a papától, melyen megírja, hogy a fiát pedig bevegyék, mert különben steigerolia a házbért vagy pláne felmond a szerkesztőségnek. »Költözködni ? Az nem lehet. Inkább szeuvedjen a közönség !« Mondá a szerkesztő és az ifjúból ujságiró lett. Minthogy p dig semmi hasznát sem lehetett venni, rábíztak az irodalmi rovatot. Ezt azután vezetgette is hüségeseu, mig arra a gondolatra nem jött, hogy sokkal kényelmesebb reá nézve, ha cg)SZorüeu >ggerli* marad Sub rosa mtgsugom, hojy nagyban elősegítette elhatározásában az a csattanó» válasz, melyet a lebirált .Csendes Éjszakák* poétájától az esti félhomályban kapott 8 a melynek következtében bekö.öt: arczczal sétálgatott a Váczi u'czán, vigasztalódván ugy, a hogy tudott. Hanem az irodalmi rovatot nim vezette többé. Miből az a tanulság, hogy a fiatal iróuak vagy kritikus barátai, vagy kritikus öklei legyenek 1 Tartok tőle, hogy e kellemes dolgokkal már is olyan jól mulattató n önöket, mint a müncheniek N«hsr Eddiu, p.'rsa sahot. Hogy valami érdekfeszítő élvezetben részesítsék ő felségét, elvitték maguksal a lóveust nytérre. Hanem ő felsége egynehányszor oly mimikával fejezte ki gyönyörködését. meíy félremagyarázhatlanul hasonlít az ásitáBhoz »Mit bánya ő, melyik ló tud jobbau szaladni « Azt fogják talán mondaui: Eb, vau is ő felségének érzéke a szép iránt. Neki mindegy : ló, hát ló. De mi körünk nekünk a bírálókhoz ? Óh igen nagy közünk van! Amint arról rögtön meg fognak győződni, ha szivesek lesznek egy pillantási vetni a II után következő női névra — a jövő számban. Miklós. kodik, mely kizárólag hazai tőkén alapuló, lényegében és formáiban is tisztáu magyar s mindenek felett megbízható intézmény. Hazafiúi üdvözlettel A magyar gazdák jégbiztositási szövetségének felügyelőés vizsgáló-bizottsága nevében : Melezer Gyula Gróf Jankovlch László alelnök, elnök, Borsodmegje alispánja és a bor- valóságos belsó titkos tanácses,a sodmegyeigazdaságiegyletelnöke. somogymegyei gazdasági egylet * elnöke. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1890. május 31-én. A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kiló 2.80 bejegyzett árak. Marba hús 1 > —.44 Buza ÍOO kiló 7.10 7.60 Borjú hús 1 > -.44 Kozs 100 > 6.20 6 35 Sertés hús 1 > —.48 Árpi 10J » 5.40 5 50 Juh bús 1 > —.28 Zab 100 > 6.40 6.50 Háj 1 » é KukoriczalOO > 4 50 4.60 Diszuó-zsir 1 > —.72 K. repeze 100 > —.— —.— Szalonna 1 » —.64 Paszuly 100 > —.— —.— Faggyú (nyers) I > — .22 Szesz literenként 48

,/

2 49'/z Zöldség 1 csomó —.03 Piaczi árak. Paprika 1 kiló —.70 Borsó 1 kiló —.20 Írós vaj 1 liter —.60 Lencse 1 » —20 Eczet 1 > —.10 Mund-liszt 1 > —.17 Széna 10Ű kiló 3.20 Zsecnlye-liszt 1 » -.16 Szalma (tak.) 100 » 1.50 Buza-liszt I > —.14 Bikfa 1 köbmtr. 3.— Barnakenyér-liszt » —.13 Tölgyfa 1 > 2.80 Felelős szerkesztő : INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulaidonos : JÚlí V ELKK. Nyilt-tér. Közgazdaság. Felhívás a magyar gazda közönséghez. Örömünkre szolgál a gazdiközönség szives tudomásárá hozni, ho^y szövetségünk folyó évi díjbevétele a tavalyi 525,348 forint 80 krral szemben 587 357 frt 97 krra emelkedett. E számok tanúságot teszuek arról, bogy a jégbiztositási szövetség eszméje örvendetesen terjed, s híveink száma évről-évre fokozatosan szaporodik. E baladás azonban még sokat nyer jelentőségében, ha tekintetbe vesszük, hogy az idén rosz volt a termés 6 alacso I nyak voltak a gabnaárak. Azon reményünk tehát, melyet az elmúlt tavaszon a jégszövetség hódító képességébe vetettünk, jogosultnak bizonyult. Még szebb reményekre jogosít bennünket jebnben az, a lapok utján, köztudomáBuvá lett körülmény, bogy a • Triesti általános biztosító társasás* (Assicurazioni Generáli) melynek hazánkban az .Első magyar általános biztosító társaság* utáu jégdijbevétele a legnagyobb volt, — jégbiztositási üzletét beszünteti. Lehetetlen, bogy a gazdaközöuség azon jelentékeny része, mely ennek folytán uj jégbiztositó intézmény után lesz kénytelen körültekinteni, a szövetség által nyújtott nagy és páratlan előnyök elől elzárkózzék. Szövetségünk, a jutányosán megállapított díjtételeket 12 éven belől semmi szin alatt sem emelheti fel. Teljesen megóvja tehát tagjait azon eshetőségtől, — minek minden társaságnál ki vannak téve, — hogy t. i. veszteséges esztendő után a dijak felemeltessenek. Ezenkívül a szövetség nyereménye a Ugok kizárólagos tulajdonát képezi s azok között — befizetett dijaik aráuyában — felosztatik. A vesztesség azonban a tagokat nem érheti, mert szövetségünk alapitója, az »Első magyar általános biztosító-társaság az esetleg mutatkozó veszteséget sajátjából fedezi, 3 a károk pontos és telj's kifizetéséért korlátlan szavatosságot vállal. A károk felbecsülése píratlanul teljesíttetik. A bizalmi férfiak intézméuye immár a gyakorlatban is próbáltatott. A bizalmi férfias megjelentse és igazságos működése mindenütt megnyugvást és megelégedést szült a károsultak között, s a legvitásabb kárügyek is békés9u fejeztettek be. Ily előnyök mellett azt hisszük, bogy gazdaközönségünk azou része is, mely a szövetség eszméjével még nem barátkozott meg, idővel mindjobban fölismeri annak üdvös voltát s végül nem fog hibozni a szövetségbe való belépésével. — Minél számosabban lépünk be, minél nagyobb csoportot képezünk, annál nagyobb körben oszlanak meg szövetségünk koczkázatai, s annál bizonyosabb lesz a nyereményre való kiálitás. Ennek következménye a már is jutányosán megszabott díjtételek tovább leszállítása lenne. Ha pedig a »Triesti által inos biztosító-társaság* péld íja követőkre találna, mi teljességgel niucs kizárva, gazdaközöuBégünk azon r^sze, mely a társagoknál biztosit, a kisebbedő verseny folytán mindinkább ki lesz téve a dijfelemeléseknek s ezzel terhei szaporodásának. A magyar gazdák legsajátabb érdekei pirancsolólag követelik tehát, hogy szövetségünk köré csoportuljanak, mely a fent jelzett előnyök mellett nemcsak teljes erkölcsi, hanem pénzügyi garantiákat is nyújt. Mert mig egy felől önbiztositási alapon van szervezve, addig másfelől az »Első m igyar általános biztosító társaságra* támaszbármily összegben a legmagasabb árban megvétetnek. Bővebb értesitést nyerhetni HOROVITZ JAKAB ügyvédnél Nyíregyházán. Bérleti hirdetés. Egy 400 holdas, gazdasági épületekkel ellátott földesúri birtok haszonbérbe kiadó KisKállóban. (22

63~

3

) Bővebb s részletes felvilágosítást ad: Elek Emil, Damecser. X MEGHÍVÓ. íf w A nyíregyházái kereskedők társulata S

folyó évi juuius hó 6 -ik napján délután 5 órakor saját helyiségében (kállói-utcza, yf Palánszky-liáz X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X alakuló közgyűlést tart. amelyre a társulati tagok azzal hívatnak meg, hogy a közgyűlés az alapszabályok 16. §-álioz képest a megjelenők számára figyelem nélkül lesz határozatképes. Kelt Nyíregyházán, 1890. május 29. Dr. Hoffmann Mór, Fest László, id. titkár. id. elnök. Tárgysorozat : 1. Titkári jelentés. 2. Elnök választás. 3. Alelnök választás. 4. Ellenőr választás. 5. Választmányi tagok választása. 6. Számvizsgáló bizottság választása. 7. Iskola-tandijra vonatkozó indítvány. 8. Esetleges indítványok. Ivi vomi t ax alapszabályokból : 16. §. Napirendre ki nem tűzött indítványok csak akkor vehetők tárgyalás alá, ha azok 8 nappal a közgyűlés napja elótt, tíz tag által aláirott beadványban a választmánynak benyújtottak. (247-1-1) OOOQOOOOOOOOOOOOOQOJCOOGOQOOO ********* >******* c*:************ O O O O o o o Megérkezett nz ásványvizek királya. A BORSZÉKI VIZ friss töltésben folyton kapható (221-6-4) helyben as egyedüli lerakatban HIBJÁN SÁMUEL czégnél, valamint minden ÍOszerkereskedésben é

s mint „boratétl fröcs" az össze, vendéglőkben. A legjobb <*s legolcsóbb ásványvíz g !!! HAZÁNK VIZE!!! Q Kellemes liditő itali O O o o o o o o o o o o o o OOOOOOOOOOOOOOOOOO DOO 30 O 3 O OOOO * •X M * * * * * * * * * * Legjobb és legolcsóbb üdítő ital a savanyú vix. (189-10-5) A „Polenai" savanyú viz hazánk egyik legjobb és legelterjedtebb ásványvize. Gazdag szénsavtartalmánál fogva a legkellemesebb borvizek egyike. Olcsósága és jóságáért mauap már annyira kedvelt és elterjedt ital. hogy ritka ház asztaláról hiányzik. II isználtatik heveny és idillt tüdőhurutnál, gyomor- és bélhurutoknál, hólyagbántalraaknál, rosz emésztés, vérszegénység és fenyegető tüdögii nősödéinél; valamint maláriánál és Klülo betegeknél mint eröxitö ital. Megrendelhető: Jákob L. tulajdonosnál Poleuáu (Beregmegye). Fóraktar Nyíregyházán: FEST LÁSZLÓ kereskedesóben. 1 láda viz üO-as üveggel csak 3 frt 50 kr. üveggel. 1 üveg viz üveggel együtt . . . . 7 kr. * * X * X X X X X X X X X $ fi fi