Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-25 / 21. szám

.rs Y i R V I D É H.' egyháznak a miniszteri rendelettel szemben elfoglalt álláspontját bírálás alá venni: mégis nem tartóz­kodhatunk annak kifejezésétől, bogy némely espe­resi kerület tiltakozó határozatai, melyekben a miniszteri rendeletet törvényellenesnek, a természeti jog és lelkiismereti szabadságba ütközőnek állítják — egy kissé tán túlhajtott felfogásra vallanak es mindenesetre csak olaj a tűzre, mit fellobogtatni nem állhat az egyház érdekében sem. A harcz, ha csakugyan kitör, előre sejteti a represszaliákat, mikhez az állam nyúlni és amiket érvényesíteni fogna Iliszea a napi sajtóban már is mind sűrűbben találkozunk tendenciákkal, nyilt fel­hívásokkal, melyek a nemzet és tőrvenyes képvi­selőinek figyelmét az anyakönyveknek az egyház kezéből kivételere és államosítására, vagyis világi hatóságok kezébe helyezésére s egyben a polgári házasságnak hova előbb törvényes behozatalára irányítják. Ki nem tudná, hogy e mélyre ható újí­tást, a konzervatív alapokon nyugvó egyház mint eddig nem óhajtotta, ugy a jövőben sem kívánja, ellenkezőleg azt magára súlyos csapásnak tartaná. Azért reményünket nem adjuk föl, hogy az összetűzésre már-már kesz egyház még jól meg­gondolja az elmarad latlan bizonyossággal beálló következményeket és a kilátásba vehető esélyeket, s érdemes és tiszteletreméltó alp ipságának az utolsó órában, az egész vonalon leszerelőt fúvat. Mi ugyan, ismert helyi viszonyaink mellett, — mert a vallásfelekezeteknek a törvényelőtti egyenlőségét effektív, is megbecsültük — a vallási kerdések feszegetésétől óvakodtunk és azokat élére állítani illetékes köreink is mindég elkerülték —: hinni merjük, hogy a küszöbön álló kultur-harcz közöttünk a szeretetet, a vallás-testvéri jó vi­szonyt, a családi és társadalmi élet nyugalmát megrontani nem fogja. Egy katholikus. A vármegye tavaszi közgyűlése. — Második nap. — Kállay András főispán megnyitván a közgyűlést, felolvastatott és tudomásul vétetett Ugocsavármegye át­írta a bete^ápolási pótadó általánosítása és Borsodvár megye átirata a já rlatlevél űrlapok kezelése tárgyában h-isonló szellemű felirattal pótoltatni határoztatott. Az erdélyi migyar közművelődési egyesület pótadó megsza­vazása iránt intézet kérelmét, minthogy a vármegye kö­zönsége már e c/élra l.izonyos összeget megszavazott s gyűjtést is eszközölt, tudomásul vette a közgyűlés, ugy szintén Nagyvárad sz. kir. város feliratát is a jogaka­démiák fejlesztése tárgyában. Felolvastatott ezután a Bessenyey-emlék felállítása ügyében megbízott küldöttség jelentése, melynek alap­jan a közgyűlés általános gyűjtés eszközlését határozta el, utasítván az alispánt, bogy a járási főszolgabirákat, Nyíregyháza város polgármesterét és a községek elől járós<igiiit összes hivatali és társadalmi befolyásuk latba vetésére hbja föl, hogy vármegyénk egyik legnagyobb szülöttéuei, a magyar nemzeti irodalom újra teremtőjé­nek méltó emlék állíttathassák. Nyíregyháza város szervezkedési stb. szabályrende­letei, ni mi módosításokkal jóváhagyattak. Niipkor község gyermekmenhely iránt alkotott sza­bályrendelete pótlás végett visszaadatott. B^rencs és GAva községeknek hasonló tárgyban alkotott szabályrendeleteik jóvá nem hagyattak. A tiszai járás főszolgabirói székhelyének Mándokon való meghagyása tárgyábau. a megbízott küldöttség véle­Béla, most esküsznek egymásnak örök hűséget. Buldogság fugárzik le mindkettőjük i rczáról, de t ilán legboldogabb a mellettük álló feketeruhás nő, kinek szemeiből patakként ömlenek az orom könyei, mert leáuyát boldognak látja, boldognak tudja. Igen. Lige'hynéuek évek óta a mai nap első öröm­napja. ... A fiatal pír az esküvő után nászútra m»nt, bonncti k-t hó niulv.t visszatértek s az özvegy kívánságára az ősi Ligethy kistély emeleti részét foglalták el. Ilonka boldog volt a nemrs szívű, dőrék S/anisziay mellett és elmondhatjuk, hogy ő e boldogságot megérdemelte. Nemsokára meghalt az elhunyt Karankay du-gszdag nagybátyja is. Osízes vagyonát, nem lévéu örökös : Ilonkára hagyta. O még m.ndig abbau a meggyőződésben élt, hngy ha öcscse el nem hal oly szerencsétlenül, bizonyára Ilonka lett volna a felesége. Ilonka nem tartott meg a vagyonból semmit, hanem férje beleegyezésével egy áruházat alapított s azt »Karan­kayc árvaháznak nevezteti, amelyben száz árva imája száll naponkint az tg felé, áldást' rebegve ártatlan aj­kaikkal a hagyományozóra és alapitóra. A- Ilonka boldogságához, hogy az teljes legyen, csak egy hiányzott, de nem sokára leszállt az Isten áldása teljesen a boldog ifjú párra, mert fiók született. E peronől fogva a gyermek volt egész élete Ligethynének. Órákig elgyönyörködött mosolygó kék sjemeibeu, ráué/.ve meg­halt a külvilág, uem érdekelte semmi csak unokája. Ha beteg volt, ágya felett virrasztott, ha sírt a gyermek, dúdolt neki oly csodásan, hogy a kicsi felmosolygott. Most már nyugodt volt s csak néha-néha tűnt fel egy-egy emlék lelkében a múltból, de egy tekintet a csöndesen alvó vagy mosolygó szép gyermekre, eloszlatta fájdalmát . . . szenvedését. . Egy nyári szép délután e*yütt ültek a verendáu: Ligethyoé, Ilona és Szaniszlay. Boldogságukról baszéltek s a gyermek jövőjéről. Az özvegy nem szólt, csak gondol­kozott s nézte gyermekei holdoságát. Majd hűvösebb lett a lég, az esti szellő csapongva járt a verenda virágai közt, ideje volt a ter-jmbe betérni. •oéuye alapján a közgyül s ak.éut határozott, hogy mi­után Mándokon alkalm.s bilyiség vm a fő zolgauiroi U.vatal és l.kas elhelyezésére, a jarasi székhely meg­vál-oztatása tárgyábau beadott kérvény elutasittatik. For­gách Liszló gróf azon ajánla'a, hogy a létesiteodő köz­igazgatási fogház fölépítéséhez megkívántató nyers anya­got iügyen szolgáltatja: köszönettel fogadtatott. A kisvárdai gazdakörnek, a tenyészapa állatok meg­vizsgálásáról szóló szabályrendelet módosítása tárgyában tett indítványa folytán, a közgyűlés az alispán elnöklete alatt egy P=ch:rer József, B-ncs Liszló, Hrabovszky Uuidó, H.rsáuyi Menyhért, Erdőhegyi Barna, Dobos Imre és Vidovich László ur kból álló küldöttséget menesztett a közgyűlés, hogy a felső tiszavidé*i gazdasági-egyesü­letnek u.'yau ez ügyben megbízott küldöttségével ez ügyben tanácskozzanak. Tárgyalás alá vétetett ezután a Nyíregyházán mult évi november 9 dikén foganatosított aljegyző választás ellen beadott felebbe^és s a közgyűlés Fráter Sándor fölszólalás* utáu, ki a megválasttott aljegyző egyénisége ellen a közmorál nevében tett kifogást, a választást jóvá­hagyta, azon az alapon, hogy a választás törvényes formák között történt. T.-Eszlár község képviselete az 1889. évi árviz folytán szükséges kitelepítési ügyét, a kormánybiztosi működés hosszadalmasság* és költséges volta miatt — vároiegyei kezelés alá vétetni kéri. A közgyűlés, minthogy a belügyminiszter e kitelepítést miniszteri biztosra ruházta, illetékességi szeiupoutból a kérvényt elutasította. A 14-diki közgyűlésnek általánosabb érdekű tárgyai voltak még : a tisztviselői nyugdíj-intézet mult évi álla­potáról és zárszámadásáról szóló jeleutts; a jegyzői nyűg dij-iutézet választmányának jelentése az intézeti pénztár 1889. évi zárszámadásával; a tiszti ügyész jelentése a várm:gye területen levő rév- és vámszedési jogosultságok megállapítása tárgyábau ; a kir. (pitészeti hivatal jelen­tése a mult évi közmunka tervezett végrehajtásáról; Bőköny község kérvénye vásárjog engedélyezése tárgyá­ban; a Dotnbrád és öntelek egyesítésére vonatkozó fő­szolgabirói jelentés, stb. A közgyűlés 14-dik('u délután ért végett. Az e napi közgyűlés jegyzőkönyve— másuap ünnep lévén — 16 dikán hitelesíttetett. Kótaj község a mult évben. Beszámolója Koták Mihály Kótaj kosztig jegyzőjének, az 1889-ik évben a községi ügyek állásáról, az állami ügyek kezeléséről s általában a község ügyei vezetéséről. Indíttatva érzem magamat községi ügykezelésünk menetét, anyagi állapotunk helyzetét — s annak okait az 1889. évi számadásaink beterjesztése alkalmával — röviden eosetelni, részint azért, hogy a közgyűlésekre nem járó képviseleti tagok a község belügyeivel ezutáu megismerkedjenek, részint, bogy minden képviseleti tag a községi ügyforgalmat, az elöljáróság tevékenyeégét s vagyoni helyzetét — ebből röviden áttekinthesse — leg­főbb képeu pedig azért, :uert azt hivatalos kötelessé­gem parancsolja. E» után terjedelmesen elsorolja a határ kiterje dését, a népességet, az elmúlt évben a község részére történt temető és vízi puska vásárlást, számol az egyenes adó, bélyeg és jogilleték, szőllő dézsmaváltság, ártér, bor, hús, ezukor fogyasztási udó kivetése, behajtása és hátra­lékáról. Aztáu igy folytatja: A népnevelési ügyben örvendetesen kell kijelentenem községünk közbirtokosságának azon áldozatkész nemes tettét, midőn a közbirtokossági épületek közül a legérté­kesebbet, a piaezon lévő állást » hozzátartozó kerttel együtt »a kótaji felekezet nélküli iskok* helyiségéül ajándékozták, melyre az első alapot, 500 frtot, néh. Jármy Menyhértné szül. Hatzel Anna urnő ő nagysága tette le végrendeletileg, mely összeg az 1881 ik év február hó 24-én tartott községi képviseleti gyűlésen bocsátatott a képviselet rendelkezésére, az áldott emlékű urnő fia, Ilonka mosolyogva sietett édes anyjához, bogy be­hiija; szólt neki édes enyelgő hangon, de már akkor a so-iat szenvedett özvegy lelke ott volt a csibagok között ... ott halt m-g csendesen gyermekei között boldog-iu ... a visszaemlékezés édes emlékei között szive repedt meg. . . Végre elérte azt a boldogságod melyet egész éle­tében kereset, de nem talált fel soha. . . A bikszádi gyógyfürdő. — Braun Fülöp orvosté . — Most, midőu niiuden üdülő beteg avval foglalatos­kodik, mely gyógyhelyet vagy fürdőt használjon fel, időszerű lesz hazánk legjelesebb és legkitűnőbb gyógy­fürdői egyiket a közönséggel inegi.-mertetni. Első helyen Bikszáddal foglalkozzunk. B;kszád Szatmármegyébeu fek-szik, S/.abolcMnegyé­hez nyugatra és pedig azon a völgyben, a melybeu az Erdélyből Nagy-Bányán át Máratnaros Szigetre vezető országút vonul, a környező hegyek, melyek néhol 3000 lábat meghaladják, rendkívüli szép látványt nyújtanak. A fürdő magi az ,Avas" hegy alján egy nagy, gondosan ápolt park közepe táján terül el. A fürdő portól ment, ozondus, illatos levegővel és bőséges jő ivóvízzel bír, a kliuia állandó és szelid Bik­szádou négy forrás vau, a források faragott kövekkel vaunak kirakva, felettök csiuos pavillou emelkedik, vas­rácsozattal kerítve. Leggazdagabb a források közt a „Klára forrás', melynek vizét kizárólagosan a szétkül­désre használják fel. A gáz, dió vagy galambtojásnyi buborékokkal tör eló, hőmérséklete 12° R, midón a le­vegő 17° R., a vlz tiszta, sziu és szagtalan, erős csipős és sóségvényes utéizzel. A vlz tartalmaz Chlornatriumot, Jódnatriumot, bor­savas nátront, szénsavas lithiont, szénsavas nátront, szén­savas strontiumot és kovasavat, valamint alj. phosphort, timföldet, szénsavas mészt, szénsavas magnesiumot és szénsavas oxydult. Vegytartalmánál tehát a bikszádi ásványvíz az iblanyt tartalmazó konyhasós égvényes sa­ngs. Jármy Márton földbirtokos ur által, mire a kép­viselet legmélyebb hálaérzeténck kifejezésével elhatározta, hogy a nemes keblű urnő emléke az építendő közös iskola helyiségében emlék-táblával örökittessék meg, s hogy ezen összeg Jármy Márton ur által takarékpénz­tárba helyeztessék, a mely összeg ma már a felmutatott takarékpénztári könyvecske szerint 750 frtot teszen ki, igy ha a magas államhoz (elterjesztett segély iránti kér­vényünk viszhaugra talál, erőssen hisszük, hogy az ezen ügyben sokat fáradozott Fráter Sándor ur ő nagysága magasztos eszméje megvalósul, annyival is inkább, mivel annak további vezetését az általánosan ösmert szilárd jellemű akarat erős Jármy Márton úrra bizta, ki már is buzgó odaadással fogott a nemes czél megvalósításához. Megemlítésre méltónak találom még itt azon nagyobb szabású muukálat keresztül vitelét, mely a községi lako­sok személyes hitelét képező s eddig a legnagyobb zavar­ban iinylódő telekönyvek rendezése által oly állapotba helyeztetett a holyszméu működő törvényszéki küldöttség által, hogy most a majdnem 1100. számú tjkvi birtok a tényleges birtoklásuak megfelelőleg van bevezetve, s igy a községi lakosok legértékesebb s legfontosabb érde­kük nyert alapos elintézést s ezáltal ugy az egyesek, mint a magas államkincstáré hozatott előtérbe. Ezekután áttérek az 1890 ik évben vezetett főköny­vek s nyilvántartások kimutatásári u. m.: Adófókönyv, mely áll 711 tételből. Közköltség kivetési főköuyv, meiy áll 708 tételből. Közigazgatási iktatóxönyv, íktatóköuyvi szám 1736. Bírósági iktatókönyv, iktatókönyvi szám 718. Birtok változásokról vezetett A. B. miuta 152. Birtok iveink száma 902. Hiteltelekkönyvi lapszámunk 1100. Rédiás könyv, mely áll 3068. Ridiás könyv átírásokról 387. Marhakereskedők s mészárosok által megvásárolt állatok nyilvántartása, e jegyzék tartalmaz 154 tételt. Hüsvága­tasi lajstrom 269 tételt. Hús , bor- ezukor-fogyasztasi adófizetéstellenőrzőbárczás főkönyv, meg áll 292. (1859-ben levágatatt 162 nagy, 94 kicsi, 28 sertés, 380 juh.) Hon­védek nyilvántartása 18. Közös hadseregbeli nyilvántar tás 42. Népfelkelők nyilvántartása 422. Oelúdkönyvvel bírók nyilvántartása 81. Községi bíráskodás iktatókónyv«> 29. Községi bíráskodás panaszkönyve 29. (beérkezett 29 kereset, elintéztetett mind.) Bűutetés pénzekről vezeteti napló 11. Szőllő dézsmaváltsági főköayv 368. Jog és bé­lyegilleték nyilvántartása 408. Id 'gen helyekről áttett adók nyilváutántartása 80. Hadmeut. adó főkönyv tétel száma 168. Vadászati joggal bírók nyilvántartása 5. Fegyverrel birok nyilvántartása 12. Árv apéuzek nyilváu­tartása 20. Tankötelesek összeirási lajstroma 205. Ujou­ezozási összeírás 72. Közmuuka lajstrom 144. Képviseleti gyűlések jegyzőkönyve (tartatott 10 képviseleti gyűlés, melyben 25 határozat hozatott.) Halottkélni jkönyv 76. Dajkaságba adott gyermekek nyilvántartása. Katasteri telekkönyv 3608 pirczella. Postaköuyv siáuilál 742 drb levelet, melyben szétküldetett 2554 ügydarab. Bjerkezett 2454 ügydarab. Elintéztetett 2402 Ügydarab. Elintézetlen maradt 52 ügydarab. Végre számszerint kimutatja a közköltség kivetése s behajtása körüli eredményt, melyből kitünteti, hogy a pénztári vagyon a pénztár elleuui követeléssel teljesen felemészti, nein csak, sőt a 684 frt 79 kr fedezetlen adós­ságnak kifizethetésére pót kivetésre hívja fel a képviselő testületet. Minthogy ezen tartozásunk fedezetére a községnek semmi oly jövedelme nincs, melyből ezen sürgős tartozások kiegyenlíthetők lennének, ismételve ki kell jelentenem, a mit már több éven keresztül hangoztattam, miszerint adósságunk végleges letisztázhatására egyedüli ut a hiányzó összegnek pól közköltség utjáui kivetése s annak sürgői behajtása és illető helyére leendő beszállítási, s ekkor helyreáll községi pénzügyeinkben is a rend, mint az egyéb számos ügykezeléseinkbe meg van. Az előbb eló adottakból ered, hogy az elöljáróság a legjobb indulata mellett is kénytelen az előrányz ittól eltérni, mert a mi az előirányzatot illeti, szabad legyen közel 10 évi tapasztalatomat még meg ooldogult elődöm Folytatása, a mellékleten vanyu vizekhez tartozik. A többi hasonló gyógyvizek közt még abból is kitűnő, hogy benne a szóusavas sók, borsavas nátron hiányzik. Az épületek csinosak, legnagyobb része a schveiczi stylbeu tartva, a szobák elégge kényelmesek és csínnal bútorozva, áruk igen mérsékeltek : 1 frt, 1 frt 80 kr. Fürdőárak: Márváuykád 70 kr, bádog 50 kr. Mindenütt a legnagyobb rend, tisztaság uralkodik. Vau társalgó terein, teke asztal, napi- és szépirodalmi lapok, kitűnő zeue, állandó fürdőorvos, jelenleg az ép oly tudományos, mint gyakorlott orvos dr. Ecsedy Gedeon. Az igazgató tek. Bendes János ur, ki nyájas, elő­zékeny viselete ált tl a veudégek tiszteletét és szeretetet kivívta magának, mindent elkövet a vendégek kielégíté­sére és azok kényelmes elhelyezeseiről, kívánságuk tel­jesítéseiről gondoskodik és folytonosan buzgolkodik. Az étkezés ép oly izletteljes, mint mérsékelt áru. A bikszádi gyógyvíz javalva vau ós kitüuő hatás­sal bír: 1. Altesti dugulásokbau és az inuen eredő aranyér, sárgaságban, jelesen a mi malaria vidékünkön honos lépdaganatot hamar oszlatja el. 2. A gyomor és belek nyálkaságánál, rövidebben mondva gyomor és bélhurutnál. 3. A légutak idült hurutjánál. 4. A női ivar szervek bántalmainál s rendellenes­ségeinél. 5. Görvélyes mirigy daganatoknál. Közlekedés a debreczen—szatmár—nagybányai vas­úttal Szinyér-Váraljáig, innen tengelyen kényelmes ko­csiban 2'/, óra alatt. Ara Váraljától Bikszadig 1 vagy 2 személytől 4 frt, 3 személytől 5 frt. E vidék kirándulásokra bő alkalmat nyújt. Igy tehát ezt a fürdót méltán és tiszta jó lelki­ismerettel a gyógyulást ős idülést kereső közönségnek legmelegebben ajánljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents