Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-04 / 18. szám

N Y í B V I D É IC." műveltség s az általános egyetértés a legbiztosabb . : támasza a népszabadságnak, ezért ingyen nyújtja • az iskoláztatást. De nincs is Amerikában szó sem vallási, sem 1 nemzetiségi gyűlölködésről, sem a társadalmi oszf talyok rangkórságáról. Pedig Amerikában sok ám a különböző nemzetiség és vallásfelekezett együtt. Nálunk az állampénztárból alig jut valami a nép1 nevelésre, mindent elnyel a telhetetlen moloch : a 1 hadsereg, de meg is látszik rajtunk. Elvonjuk a 1 falatot azon intézménytől, mely növelné az egységet bennünk s odadobjuk annak, mely maga államot ' képez az államban, magatartásával divergálni segiti a társadalom elemeit. ' Egyébiránt mig megérkeznék ama nevezetes '

1 időpont, a midőn az általános műveltség fogja elmosni a társadalom választófalait, addig is ismernünk és teljesítenünk kell emberi kötelességeinket, melyeknek alpliája abban áll, hogy egymást foglalkozásért, rangi vagy születési alacsouyságáért le ue nézzük. Igazán alig van valami nevetségesebb a világon, mint valakit születéséére lenézni. Az embernek másnemű viszonyaiból származó lenézetését még lehet érteni, magyarázni, de hogy valaki lenézessék azért, mert kunyhóban született, ezt megfejteni és indokolni valóban nem lehet. Ilyen módon vessük meg és nézzük le a sorsot is, mert hiszen ő az oka mindennek. Gyógyitliatlan bárgyúság nyomja mindazoknak agyvelejét, a kik ilyesmit cselekszenek. Egyetlen választófal létezhetik szerintünk ember és ember között s ez a becsület kérdése. Itt alkosson a kinek tetszik osztályokat, ezt még meg is köszöni neki az erkölcsi világrend. Ámde sajnos, hogy most az is a divat bon ton-jához tartozik, magunkat ilyesmiken tul tenni; ha inár épen választani kell, inkább nyujtunk kezet a „jól született" becstelennek, mint a kerges tenyerű, de becsületes iparosnak. Előkelőinktől sok és nagy nemzeti missiók teljesítését várja a haza (liiaba), nem utolsó ezek között azon kívánság, hogy előkelőink kezdjék meg a társadalmi válaszfalak döntögetését. ( Egy év egy község életéből. (Tége.) 8. A község házipénztár állása bevételbea : Járandóságban 1880. évben 3730 frt 81 kr. 1889-bon 4376 frt 10 kr. Kiadási járandóság 1880-ban 3501 frt 84'/, kr., 1889 ben 4376 frt 10 kr. Pénztári maradvány 1880 ban 218 frt 96'/, kr., 1889 ben senomi. Készpénz bevétel volt 1880-ban 2901 frt, 96«/a kr , 1889-ben 3890 frt 93'/, kr. Készpénz kiadás volt 1880 ban 2916 frt 27'/a kr., 1889-ben 3718 frt 55 kr. Készpénz maradvány 18S0 ban 85 frt 69 kr , 1889-ben 172 frt 37'/, kr. Hátrány a bevetelnél 1880 bau 819 frt 12'/

a, kr., 1889-ben 485 frt 17'/, kr. Hátrány a kiadásnál 1800-ban 685 frt 57 kr., 1881-ben 656 frt 20'/» kr. Pénztári maradvány 1880-bau 818 frt 84'/, kr., 1889 beu 1764 frt 69'/, kr. Megjegyzeudő, hogy mig 1880. évben megmaradt 818 frt 84'/, krból 685 frt 57 kr rendes hátráuy kifizetésekre volt felhasználandó, addig az 1889. évi 1764 frt 69'/, kr, miut tőkésített alapvagyonok takarékpénztári kezelés alatt állanak. Az 1880. évben községi számadás 1378., 1879. és 1880-ik évekről készültek, mig jelenben miuden évben a számadások pontos beterjesztést nyertek. Az 1888. évi számadás 1889. évi mározms hó 8-án tartott közgyűlésben vizsgáltatott meg, mely Szabolcsvármegye közönsége által 1889. évi május hó 15-én tartott rendes közgyűlésében 151. bgy. sz. alatt nyert felülvizsgálatot és jóváhagyást. is ezeu erkélyre sietett, a midőn akaratát teljesíteni nem • karó leányának távozást parancsolt. Miután gondosan körülnézte legkedvesebb virágait, egy kényelmes ottomáura ült s piros ajkait harapdálva, indul itosan morzsolta össze egy előtte álló pompás rózsa leveleit. Vajon mit tud e leány? — szólt mintegy önmagához; — valamit tudnia kell, mert különben nem mondta volua, hogy jobb, ha sohasem kérdem titkát. Igen I beszéluem kell vele és — megvillantak szemei — neki vallauia kell. . . . Lár.ssan nyomta meg a villamos csengő gombját, mire osakhsmar belépett bizalmas komornáji, várva uruője parancsát. . . . — Küldje azonnal ide a kisasszonyt, beszélni óhajtok vele. — A komorna észrevette ugyan az özvegy izgatott állapotat, de uem mert kérdezősködni, hanem meghajtva magat, sietve ment Ilonka szobája felé. Néhány pillanat múlva az özvegy látta leányát nz erkélyssoba felé közeUdui. S/ívéro szorította kezét, egy nagyot sóhajtott s inkább suttogá, mint mondá: Nem, neki nem szabad megtudnia semmit. Ilonka belépett; látszott, hogy sírt, de azért mosolyt erőltetett arczára; nyájasan köszönté anyját s helyet foglalt mellette az ottománon. Édes Ilonkám, — kezdé Ligethyné — bocsáss meg, hogy reggel egy kissé indulatos voltam, de ne vedd felhevülésemben moudott szavaimat zokon; tudod, hogy milyen ideges vagyok, bármint uralkodom is magamon. Feledjük tehát a multat mindketten. Most pedig azért hivattalak édes leányom, ho^y miut anyja megmondjam neked, hogy gróf Karaukay. . . . Anyám, édes Anyám I ne hozd fel nevét ...Hallgass meg Ilonkám — folytatá rnitsem hajtva leánya 9. Az 1880. évi közmunka tartozás volt 425 frt 40 kr, 1889. évben 561 frt 40 kr. Befizettetett 1880. évben 435 frt 40 kr, 1889. évben 561 frt 40 kr. Hátrálék nem maradt semmi. 10. Béljeg és jog-illeték iránti fiz«tési meghagyások a vezetett jegyzék s-erint beérkezett 68 darab, összesen 1110 frt 71 kr bélyeg és jog-illeték iránti fizetési meghagyással. 11. Szőlődézsma váltság tartozásként 1889. ív végéig elóiratott 928 frt 1 kr, mely összeg törlesztésére beszállittatott a uagy-kállói m. kir. adóhivatalba 605 frt 31 ki. Az óv végével hátrálékban maradt 322 frt 70 kr. 12. Letét pénztári napló szerint előfordult 64 be fizetési eset, összesen 901 frt 11 kr összeggel, a melyek rendelkezés k szeriut eeetről-esetre az illetfkes hatóságokhoz elküldettek. 13. Községi közmunka kötelezsttekül összeiratott 131 igavonó és 364'/, gyalog napszám, melyek két részlet ben tavaszszal és őszszel dolgoztattak le, a községi közlekedési utakon. Ezenkívül a Czukor Vilmos lakása előtt a töltésen egy uj híd készíttetett az ott megálló posványos állóvíz levezetése czéljából. 14. Az 1889. évi iktatóköuyv tanúsága szerint beérkezett 1720 ügydarab, a mult 1888. évről áljött 26 drb, összesen 1746drb. EoOöl elintéztetett 1718 drb- Elintézetlenül átjött 1890. évre 28 drb. Az 1880 évben beérkezett 772 ügydarab, tehát 948 darabbal kevesebb, mint 1889. évben. 15. Marhalevél marhákra, sertésekre, lovakra és juhokra kiadott összesen 1135 drb; a mult évben kiada tott 1294 drb, tehát kevesebb 109 drbbal. Mely körülmény onnan ered, hogy az uj törvény szerint több marhának egy járlatoni kiadása engedélyeztetett. Itt felomliteni el nem mulaszthatom, hogy az 1888. évi VII. t. cz. életbe léptetése által igen súlyos felelőség rakatott a községi elöljáróság vállaira, különösen a jószág állományban kiütni szokott ragadós ég járványos betegségekre vonatkozólag szükséges ellenőrzések pontos és lelkiismeretes foganatosítása érdekében; de viszont a marha-tulajdonosokat is sújtja, ha a törvényben előirt kötelességüknek meg nem felelnek és a kívánt jelentéseket az elöljárósághoz megtenni elmulasztják. 16. Hivatalos levélpostán elküldetett 981 darab, 1888. évben 874 darab, 1880. évben 602 darab. Ezeukivül gyalog posta szolgálat küldöucz felhasználásával igénybe vétetett 6 esetben. 17. A kataszteri birtokivek a változásokról vezetett I. szám nyilvántartási jegyzék igazolása szerint egészen átdolgoztattak, s a több birtokivvel biró egyének birtokivei egyesittettek, mi által a változások keresztül vezetésének száma 447 tételig emelkedett. 18. A halálesetekről a halottkémi jelentések a lelkészi hivatalhoz és községi elöljárósághoz esutenkint, mig a járásorvoshoz havonkiut pontosan beterjesztve lettek. A halottkémi jelentések alapján a haláleset felvételek minden legkisebb vagyon hátrihagyásával elhalt egyénekről felvétettek s arról a levéltár részére mindig másolatok tartattak meg. A vagyon leltárak szintén felvétettek s a hagyatéki vagyonok ellenőrizhetése végett az irattár számára másolatok tartattak vissza s külön ABC sorrendben az árva ügyiratok csomójában el helyeztettek. 19. A köüségi lakosok hitelviszonya, a vezetett nyilvántartási jegyzék szerint a nagy kállói takarékpénztár hitelezését igénybe vette 52 egyéu 3190 frt erejíig. 1880. évbon igénybe vette 74 ember 5880 frt értékig. Kölcsön felvett adósságok miatt a községben birtok árverések egy esetben sem fordultak elő, mi a lakosok jó hitelképességére s adósságaik pontos visszafizetésire vallanak. Ezt mutatja másrészt az is, hogy 10 év alatt az ily kölcsön felvételek igen nagyon alá szállottak; mert 1889. évben kevegebb kölcsön vétetett igénybe 2690 frttal. 20. Katouaügy: Az 1889. évben az A) lajstromból előállítva nem volt senki, a B) lajstromból előállíttatott 4 egyén; az első korosztályból 9; a második korosztályból 15; a harmadik korosztályból 16, összesen 44 egyén. Ezek közül besoroztatott a közöshadsere;; állományába közbe szólására Ligethyné — igen gróf Karsnkay megkérte tőlem kezedet és én, bár feltartottam elhatározásodat, a magam részéről frigyetekhez beleegyezégemet adtam. Igaz hogy uem éppen fiatal a gróf, de hiszen atyád is tul volt a negyvenen, mikor engem elvett s mi mégis boldogok voltunk. A gróf világlátott, müveit ember, kellemes modoráért miudenki szereti, s bár kevés vagyonnal bír, de fényes szellemi tulajdonai feledtetik a nagy vagyon hiányát. Végül lovagias és jellemes . . . Ne tovább anyám, ne tovább, ezengett könyos szemekkel Ilouka; jellemzésről ne szólj, bár ne tudnám, de tudom biztosan, hogy a gróf egy jellemtelen férfi és én egy jellemtelen férfi neje nem leszek sohasem . . , Ez súlyos vád leányom, feleié elsáp idva Ligethyné, ezt nem érdemli Karankay, házunk kipróbált barátja. Azért jogom van kérdeni tőled, mire alapítod ezen vádadat? mi érlelte meg lelkedbeu azon szerintem tévéz meggyőződést, hogy a gróf jellemtelen, az a férfi, kinek tiszta jelleméhez eddig a gyauunak még árnyéka sjm férhetett. Ne bántsuk e tárgyat auyám, kértelek reggel is, hogy engedd e fájó titkot megőriznem, nain mondom én el ezt senkinek, bezárom szivem mélyére; auyám édea jó anyám ne kívánd tudni titkomat! Eddig kértelek, most mér akarom tudni titl odat; akarom tudni az okot, hogy miért tartod te Karanksyt jellemtelennek, miért gyűlölöd őt? Még egyszer mondom aoyám, ne kérje titkomat; nem . . . uem . . . történjék bármi, én azt el nem árulom. . . Talán valami, nem éppen családunkba illő fiatal ember zavarta meg a kisasszony fejét és azért lát rémképeket, feleié kitörő haraggal Ligethyné, felemelkedve ülőhelyéről ; ugy látom lassan-lassan nyitjára jövök annak, hogy miért vonulsz el egy idő óta a nyilvános társasá4 egyén ; a honvédség állományába 4 egyén, ösazezen 8. Korozztályooíint visszahelyeztetett 36 egyén. Itt megjegyeztetik, miszerint az uj véderő-törvény szerint az állitásköteles agyénekre nézve azon változás állott be, hogy az első korosztály most már nem a huszévbe lépéssel kezdődik, hanem 21. évbe lépéssel, vagyis egy évvel későbben. Továbbá, ha az egyévi öukéutee iskolai tanulmányaiban megfelelő előmenetelt tanúsít; ezenkívül a tiszti vizsgát jó eredménynyal leteszi, különben a kik a tiszti vizsgán megbuktak, azok még egy évet szolgálni tartoznak és tibbé tisztek uem lehetnek, csakis altiszti miuőgitésre képesittetnek. A közös hadseregbeli katouákról vezetett nyilvántartási jegyzőköny szeriut nyilvántartásba vezetés végett jelentkezett egyének száma volt 31, a honvédség száma 14, összesen 45. 21. Cselédkönyv megszerzése végett az 1889. évben kiadatott 47 községi bizonylat és mint napkori illetőségű iparos gégéd munkakönyvvel ellátatott egy egyén. 22. A himlöoltági jegyzőkönyv szerint, Budapestről a központi orsz. himlőoltó intézettől beszerzett himlőanyaggal beoltatott 100 gyermek, még pedig két izhea, miután az első oltás eredménye kevés volt. Az első oltás napja 1889. évi máj. hó 12 én és az ujraoltás jul. 27. éz aug. hó 4-én ejtettek meg. 23. Politikai jogok gyakorlatáuak felfüggesztése alatt áll ez idő szerint egy egyén. 24. Külföldről beköltözött egyének nyilván tartásában ez idő szerint nem volt aenki. 25. Idegen ápolás illetve dajkaságba adott gyermekek száma egy. 26. Kiutasított egyén az 1888. év folyamán egy sem volt. 27. Tüzeset az 1889. évben két esetben fordult elő, mégpedig elégett rgy buzakazal, 2871 frt 50 kr beosértékben és egy kazal takarmány széna és egy kazal alom szalma 80 frt becsértékben. Előbbi biztosítva, utóbbi biztosítva nem volt. 28. Iskolaügy : A törvényes iskolai év kezdetét vette 1888. évi szept. hó 10-éa bezárólag tartott 1889. évi junius hó 30 ig. Ez idő alatt iskoláink a rendes szünidőn kivül nem szüneteltek. Az iskolákban a lefolyt iskolai évben négy ízben orvos rendőri viztgálat tartatott, a járványos szembetegségek megvizsgálata végett, azoubau mind a négy esetbeu annak elő nem fordulta lett megállapítva. Az iskolákban az év folyamán az alapítványi tőkék kamataiból 36 frt; a büutetési pinzekbél és mngánadományokból 47 frt 35 kr, összesen 83 frt 35 kr értékű ruhanemüek vásároltattak, még pedig 30 pár ezizma, 15 ujjas és 12 téli-kendő, mely tárgyak darabonkint aunyi szegény tauköteles gyermekek közt osztattak ki, a karácsonyi ünnepek előestéjén felállított s gyermekjátékokkal egybokötött ünnepélyek alkalmával. A félévi vizsgák 1889. évi február havában, valamiut a zá

rvizsgak a gk. iskolában jun. 23 án és a r >mai kat. iskolában jnu. hé 30-áu tartattak. A községben a róm. és gör. kath. hitközségek közös iskolaszék felügyelete alatt tartanak nyilvános iskolákat, rendszeresített segédtanítók alkalmazása mellett z valláskülönbség nélkül a község két egyenlő részre osztva a megosztás szerint mindenik iskolába a tanköteles gyermekek valláskülömbség nélkül rendes oktatásban részesültek. Az iskolák feutartása 5%-os iskola adó kivetésből a néhai Mattyasowszky-féle 2200 frt alapítványi töke kamatjövedelméből, a község által átadott 2100 frt államkölcsön kamatából, valamint a más vallásfelekezetek tanköteleseire kivetett tandíj fizetégből nyeri fedezégét. Megjegyzeudő, hogy az izr. birtokos urak az 6°/e"°s iskolaadó fizetését megtagadták és az iskola fantartágáboz semmi összeggel hozzájárulni nem akaraak ; már pedig méltányos volua, hogy amennyiben a gazdák az 1876. évi XIII. t. oz. alapjáu kötelezve vannak arra, hogy eselédeik tauköteles gyermekeit iskolába járassák, azért üdvös volna az, ha annak feutartásához is hozzájárulni nem vonakodnának ; mert igy bekövetkezhetik az az eshetőség hogy az izr. birtokos urak ugy saj it, mint cselédeik Folytatásu u mellékleten goktól ? talán szivedet sebezte meg valaki? ugye igaz? uem csalódom. ..„ .";. Mmtha kígyó csípte volna meg a szép leányt, oly gyorsan ugrott fel az ottománról s letörölve könnyeit, bátran igy szélt: Auyám Imiért gyaniiBÍtaez? nem vagyok-e miudig közeledbe? nem voltam e mindig bizalmai hozzád? Da engedjen meg, én a grófot nem tudom szeretni, sőt (élek, borzadok tőle. ha rágondolok, azért hagyjpu fel terveivel, mert én az ő neje nem leszek soha. . . Do nevetséges is volua e frigy, mert biztosan tudom, hogy ő nem szeret engem, ő már régen mást szeret. . . Honnan tudod ezt? ugy látszik ez az ok, amiért a grófot jellemtelennek tartod, ismétlem utóljára, hogy akarom tudui, miért gyűlölöd Karaukayt? Ilonka elhallgatott, ugy látszott, hogy küzdött önmagával, habozott, vajon elárulja-e titkát avagy nem? Da csakhamar leküzdve felindulását, reszkető hangon igy szolt anyjához: Legyen aoyám akaratod! Bár ne kényszeritett volna titkomat elárulni. De mégia anyám édeg jó anyám, szólt térdre hullva a szép leány, ne kérdje titkomat; higyje meg miudkettőuket szerencsétlenekké log az tenni. . . Nem szeretem az érzelgősséget, mondá Ligethyné) azért szólj! szólj, parancsolomI Utóljárí kérdelek, mi rt tartod a grófot jellemtelen embernek s miórt nem akarez nőül menni hozzá ? Tehát legyen, ha minden áron tudni akarja anyám... És e szavakkal, felsóhajtva, zsebéből egy levelűt nyújtott át reszkető kezekkel s csak annyit mondott: ezért 1 A mint átadta a levelet, nem várt, hanem ingatag léptekkel támolygott szobájába s ott elájulva dőlt a kerevetre. . . Mi lehetett a levélben? . . . (Folyt, köv.)