Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-27 / 17. szám

— Mit akarsz, balga fiu V Hol vannak őseid, kik méltóvá tehetnének e diszes társasághoz? Nem azért hoztalak én ide, hogy beavassalak, hanem hogy bámuld, csodáld, irigyeld embereimet! Nos, alászolgája! — Kasamadiner! — moudok félvállról, érezhetően közelebb simulváu élvezetesebbnek Ígérkező szomszédnémhoz. — Néad ezt! Garmadába halmozott arany, drágaság csillogott előttem ingerlőn, biztatón, csábitón. Gyorsan keringő véreiutói hevesebben dobogó szívvel karoltam át a szép leányt, ki szárnyas szellemkép segítségével csiklandozott, kínozott, Üdvözített: — Add nekem, add nekem!! — Kellene? No várj csak, hadd gondolkozzam egy kicsit. ... De nézd csak. hiszen te gyerek vagy még tulajdouképeu! IIu»zonkét éves emberke, haha! Édesein, gondold meg, még csak sikkasztanod sem lehet; meg aztán ostobaságot ii követtél el azzal, hogy nem születtél legalább is olyannak, a milyen magam vagyok. És még te akarnál valamit ? Ugyau ue tedd magad nevetségessé, ha már egyszer bolond vagy! . . . — No es egynek elég! — gondoltam magamban, nagyokat sóhajtva a rang és mód nemtőinek bolonditására. Még nagyobbat sóhajtottam azonban, mikor fölébredvén nagy rémületemre suszteremet látom ágyam előtt, ki minden való-ziuűség saerint esküt tett arra, hogy őrködve virraszt álmaim fölött, míglen 17 frt 50 krt tevő úgynevezett egyenlegemet ki nem egyenlíteném. Utolsó forintomat is elvitte az átkozott! Most már ebédelni sein mehetek. Mit csináljak? Ünnepelek, azaz hogy alszom tovább. Szerencsétlenségemre magával a szerencsével találkoztam. Nagy bőség szarujából itt is csurrant, ott is cseppent valami: fényes hivatal, marhakereskedő-kisasszony feleség, tömötten tálált bugyeláris, kezes csinos szobaczicza stb. stb. Ismert barátuőm lévén, kinek kegyét többször vala alkalmam élvezni, bizalmas kacsiutással intek felé: — Asszonyom, egy pillanatra! . . . Nem hallotta hangomat, de igen éu azt a halk kopogást, mely ágyudörgésszerü hatással ugrasztott ki ágyamból. Karján egész sereg ruhával, kopott kabátban, görbe háttal nagyokat h.íjlougva s köheutve állott olőttem a szabóm a maga teljes valóságában. Ez már kihozott sodromból, de türtőztettem magam, hogy felöltözvén, szép szerével elillanhassak. Ez szegény kamarásom holt rémületére szerencsésen megtörtént, hauem azért savanyu ábrázattal vontam le magamnak az egész ünnep tanúságát: 1. hogy nem jó az embernek csak 22 évesnek lenni; 2. még kevésbbó jó születése napját megünnepelni! Józsi. Méhészeti ABC. Irta : Banda* Miklós. (Folytatás.) Rajbefogds. Ha a raj valamely könnyen elérhető lombra szállt, egyszerűen egy alátartott kasba rázzuk és azon fa alatt lepedőre borítjuk, mig a méhek lecsendesülnek, ott hagyván. Megtelepedési helyét vízzel befecskedezzük, hogy vissza ne szálljon a méh. Amint egészen be^ylllekeztek, a rajt azonnal állandó helyére kell tenni, nehogy befogási helyéről repüljön munkára, az ifjú anya pedig nász útjára; mert igy a méhek, kasuk helyre tétele után is vissza jönnek ide, valamint az anya is, hogy mindannyian elpusztuljanak. Kerítésre, földre vagy vastag gaj tövére, fa oldalára és bárhova szállott a méh, hol könnyen elérhető, de tstemes kár nélkül kasba nem rásható: ahogy lehet reá, vagy mellé erősítsünk egy kast, igy az egész raj magától bele vonul. Ugyancsak igy cselekszünk akkor is, ha kőfalba, sz kla repedésbe, vagy bármely hozzáférhetlen helyre szállt a méh, csakhogy ez esetben szükséges a kasba egy darab ledett és fedetlen fiasitásos lépet is tennünk, mit a méhek rögtön ellepnek, féltvén a meghűléstől s utánok fog húzódni az anya is. (1. Rajzáskor Utórajnak.) Oly an magasságból, hova föl nem mehetüuk, vagy egy rúdra függesztett kasba rázzuk más rud segélyével a rajt, vagy pedig egyszerűbben, s hosszú rud hegyére kötött fiasitásos lépet kell a raj csomóhoz nyújtani ; erre •sakbamar át telepedvén, levehetjük s ideien aztán elbánhatuuk vele amiut akarunk. A kast azonban a raj befogás előtt mindenkor melissával kell jól bedörzsölni. Rajfüméhfil vagy czitromfü, melissa Officináiig, kellemes illatú évelő kerti növény. Ezzel bedörzsölni a beuépesitendő méhlakot azért igen czélszerü, mert igy a méhek uem oly köunyen hagyják azt oda, mivel euuek illata iránt igen nagy előszeretettel viseltetnek. Szükség esetén használható a fodormenta is; de a néhol alkalmazni szokot üröm a méhek előtt annyira gyűlöletes, hogy sok kasából elszökött raj vissza maradt volna inkább a tiszta kasban, ha ezzel be nem lett volna büzösitve, mintsem uj bizonytalau lak keresésére határozza el magát. (I. Elszökik ) Rajok szétválasztása. 1. Az egybe szállt raj tömeg egy megfelelő nagy edéuybe pl. hordóba rázatik, azután a hány raj szállt egybe, anuyi páleza állíttatik a hordóba s letakarja az ember ritka szövetű vászounal, uiely eiőbb vizbe mártva s |ói kifacsarva lett. Ezen pálcákra külön fognak felhúzódni az anyák s hozzájok tömörülnek a mébek, íg> mindea raj külön pálezán lesz kivehető. 2 Ha csak két vagy htrom rajuuk szállt egybe, kasba rázva, jól megfecskendez;.ük vízzel. Ekkor lepedőre öntve annyi mehlakot állítunk köribe, a hány felé szét akarjuk választani a tömeget, a méhek önként fogják követni anyjukat külön-külön kasfelé. Mihelyt valamelyik kasban elegendő méh húzódott, ezt azonnal állandó helyérő visszük s igy sorban a többit is. Vagy 3. amint a jól meglocsolt s már lepsdőre leöntött méhek, hosszú sorban, külön-külön ir íny ban kasuk felé vonulnak, útközben meg pillantott anyjokat kifogjuk s kalitkába zárva helyezzük azon kas^a, a röplyuk' felett 10 cm. magasságba, igy engtdjük bevonulni népét s az anyát osak másnap bocsátju* szabadon, midőn a nem ő hozzá tartozó méhek is megszokták. 4. Ha a raj csak akkora csomó, hogy kettőnél többet nem alkothatunk belőle, az edény pedig melybe rázva lett, félig is alig van, akkor nem szükséges kiönteni a meheket, hanem fenékre zökkentve, az oldalon fölfelé tóduló méhedet jól meg figyeljük, szeműnket azonban leginkább a fenékre kell függesztenünk; mer: az anyát vagy anyákat többnyire ott, magukra hagyva kaphitjuk meg, mivel ezek a tömegben lefele, a dolgozó méhek pedig a szabadlevegő felé törekesznek. És h% az anyát egyszeri felvonulásnál kinem foghattuk, ismét fenékre zökkentjük a mt-heket s ezt mind addig ismételjük, míg végre szándékuuk sikerült. Rajt az elszókéstöl repülésében ugy tarthatunk vissza, ha vizet lecskendezü.ik fölibe. Ekkor a méhek azt fcoudoljak eső esik, vagy án azért, mert szárnyuk a vizcseppektől megnehezedett s osak hamar letelepüluek. (I. Port hányni.) Rajz'ísi időben és rlótt a méhes elib« sós viz is teeudő a méhek számára, hogy ne kelljen azt nekik trágya dombon s más piszkos helyeken keresniök, mint a fiasitásnál szükséges tápszerek kiegészítő rés-ét. (I. Sós vizet.) Rajzási előjelek: 1. Belől a kasban vagy kaptárbaui tultömötség, kikelt s kelőfélben levő herék, barna anyabölcsök. 2. Kaptárou kivül jó csomó méhnek a röplyuk körül fürt alakban függése, herék küu repkadése. Jelen van pedig a rajzás pillauata akkor, midőn a küu heverő méhcsomó előbb általános mozgásba jó s nyakra főre be tódul. Ríjzáskor a méhek igen vígan, a szokottnál csengőbb hangon zugnak s igen jámborok. (1. Mtjus ) Rajzáskor vigyázni kell arra hogy az előrajok, ha egybe szálltak, választassanak szét; mert ezeknek megtermékenyült anyja van (kivévén a sípos rajokat, melyeknek ifjú terméketlen anyja szokott lenni) s igy sokkal előbb állanak mint az ifjú anyások, amennyiben ezek még a párzási számtalan veszélynek áldozatául eshetnek. Elő és utó rajok is szét választaudók; mert ezek meg a különböző minőségű anyák miatt nem tudnak össze békülni s együvé fogva gyakran miudkét anyát leölik. Ellenben az utórajok együtt hagyandók. (I. Utórajnak, Rajok szétválasztása.) Rajzást megakadályozni, vagyis minden törzstől csak egy rajt fogadni el s többet nem engedni hogy rajozzék, azért szükséges, hogy a nép nagyon meg ue oszoljék, miáltal az vagy kevés mézet gyüjthetue, vagy éppsn el is pusztulna. Megakadályozható pedig a rajzás: 1. Ha a risjzani akaró törzset d. e. 11 óra tájban, mikor a méhek legjobban hordanak egy másik, gyenge törzszsel meg cseréljük, vagyis a gvengét az erős törzsnek, ezt msg annak helyére teszszük. (ezen műtét megfejésnek neveztetik.) 2. Ha az anya böloiőket egytől egyig levagdossuk. 3- Ha a kúpos kas alá toldást teszünk, mi azért czélszerűtlen, mert az alól nyert üres térbe többnyire here lépet szoktak építeni. Jobb tehát ha : 4. a kas fölibe fejelő ládát állítunk, melybe akár milyen lépet tehetünk ; mert ide az anya föl nem juthatván, beune mindig tisztA mézet találunk, ha t. i. az alól levő kastól Révi, vagy Habnemann féle rácscsal elrekesztve lett, s ha ezen rácson az anya föl nem szökhetett; de mivel ez gyakran meg törtéuik, sokkal czélszerübb a ládát alól, a kast p*dig felül állítani. (I. Fejelő ládát.) Ily czélból ezelőtt az ingó kaptároknál ennek felső terét szokták megnyitni s méz térnek, azaz kamarául használni, itt adván helyet a méheknek tovább munkálködhatásra, de ezen eljárás ma már meghaladott álláspont. Most már ez a jelszó >fészek fent, kamra lent*, de csak a főméz hordási időn. (Folytatjak.) 1,

8 Dr. Pollatsek Sándor r lakását szarvas-uteza 119-ik számú özvegy Csengery Sámuelné-féle házba tette át 2303/1889. ad. Árverési hirdetményi kivonat. A nyírbátori kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Morzsó Míregri lakos végrehajutónak, Fazekas Ábrahám és neje Steril Eszter nyirlugosi lak'js végrehajtást szenvedők elleni 1000 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. törvényszék, a nyírbátori kir. járásbíróság területén levő, Nyirlugos községben fekvő a nyirlugosi 196. sz. tjkvben A I. 1. és á. sor, 94/b. és 1107. hr. szám alatt foglalt ( belsőség és házra ugy a szóllóré az árv.rés 1101 frtban ezeunel megá'lapított kikiáltaBi árban elrendelte és hogy a fennebb megje o t iugitlen az 1890. évi junlus 30-.k napján délelőtt 10 órakor Nyirlugos községházánál megtarUnd > nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni száudékozók tartoznak az ingat lauok becsárának 10%-át vagyis 110 frt 10 krt készpénzben vagy az 1881. évi 60. t. cz. 42 § aban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 333S. sz. alatt ke.t igazságügyminiszteri rendelet 8-ban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. evi 60. t. c«. 107. §-a értelménen a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezésért kiállított szabályszerű elösmervényt atsz >lgáltatni. Nyírbátorban a kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál 1889. deczember ll-én. Szabó József, (184—1—1) kir. aljbiró. 512 tk. Póthirdetniény. GÁHONA-CSÁItNOK. Nyíregyháza, 1890. ápril 26-án. A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kiló 2 20 bejegyzett árak. Marba hús 1 » —.44 Buza 100 kiló 8 — 8.30 Borjú hús 1 » —.44 Itozs 100 » 7.25 7.40 Sertés hús 1 » -.48 Árpi 10J » 6.50 775 Juh bús 1 > —.28 Zab 100 » 7.70 7.90 Háj 1 > —.— KukoriczalOO > 4.70 4.80 Disznó-zsir 1 > —.72 K. repeze 100 » 7.— 7.20 Szalonna 1 > —.64 Paszuly 100 » 5 — 5.25 Faggyú (nyers) 1 > — .22 Szesz literenként —.47 —.48 Zöldség 1 csomó —.03 Piaczi árak. Paprika 1 kiló —.70 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter — 60 Lencse 1 » —.20 Eczet 1 » —.10 Mund-líszt 1 » —.17 Széna 100 kiló 3.— Z->emlye-liszt 1 » —.16 Szalma (tak.) 100 » 1.50 Buza-liszt 1 > —.14 Bitfa 1 köbmtr 3.— Barnakeiiyér-líszt » —.13 Tölgyfa 1 2.8 > Felelős szerkesztő: INTZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyiit-tér. Lakás változtatás. Dr. Zinner Jenő orvostudor lakását május l-tól a Lakner Ödön pékmester úr nagykallói ütezai hazaba teszi at. (i

5i_s-3) lioltl birkalegelő azonnal kiadó a Gyulai határban. — Bővebbet Fried Illés postamesternél Mária-Pócsoti. (i83-i-i) Naponta friss érkezésii l°gfinomabb minőségű kapható HOFFMANM ADOLF kereskedesében. 1390. A nyírbátori kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, miszerint a nyírbátori kir. jbiróság 1883/89. P. sz. végzése folytáu Szabolcsmegye árvaszéke 8086/89. aü. számú megkeresése következtében Keresztes János gyulaji volt lakos elleni végrehajtási ügyében 1976/89. ad. szám alatt kibocsátott árvérési hirdetményben a gyulaji 117. sz. tjkvben A I. 1. sor, 6 hr. szám alatti belsőségre a végrehajtási törvény 159. § a értelmében egészen 165 frt, a gyul-ji 131. sz. tjkvben A-(- 1. sor, 1045. hr. szám alatti siőllóre 28 frt kikiáltási árbau 1890. május 12-ik napjának délelőtti 9 órájára kitűzött árverés az 1881. évi 60. t. cz. 107. §-a alapján a nyirbátori takarékpénztár végrehajtató érdekében is 24 frt tőkekövetelése és járulékai kielégítése végett megtartatni fog. Nyírbátorban a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál 1890. márczius 2I-én. Ssabő József, (185-1-1) kir. aljbiró. Hirdetmény. Beregvármegyének Szabolcsnaegyével szomszédos részén, árufelvételre jogosított vasúti állomástól 4'/a kilométernyire fekvő, megfelelő gazdasági épületekkel ellátott 1500 holdnyi tagos birtok 1890. óv őszétől kezdődő tiz évre haszonbérbe adatik. A haszonbérlettel együtt a megfelelő fundus iusiructus is átvehető. A részletes feltételek alantirott irodájában a hivatalos órák alatt közöltetnek. Beregszász, 1890. április hó. Barta Ödön, (

lgl-3-l

) ügyvéd. SÍRKÖVEK. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű kegyeletes közönséget, miszerint a tél folyamán készített, s nagy választékban már megérkezett, legújabb minta szerint, kisebb nagyobb alakban, igen szép és szilárd fajú kövekből, u. m.: fehér, kékes-szürke, sötétzöld, fekete szyenit és diorit márvány és gránit sírkövet, a mostani szűk időhöz mérten: igen jutányos árért eladóvá tettem s azoknak olcsóságát annál inkább is tehettem, mivel azt a már 32 év óta fennálló és megszilárdult üzletem megengedi és részint saját bányáim azt elősegítik. Sírkövek felállítását és videkre való szállítását, saját felelősségem alatt teljesítek. Rajzokkal ingyen és bértmentve szolgálok. Teljes tisztelettel Boros Sándor (145 — 5—3) Debreczeuben, Kis-Várad-utczán, saját ház. Mély fájdalommal kell tudatnom boldogult fürjemnek Ungár Lipótnak f évi ápril hó 3-án történt gyászos elhunytát. Midőn ezen szomorú kötelességet teljesítem, tudatom a n é. közönséggel, kikkel boldogult férjem üzleti összeköttetésben állott, hogy a hosszú esztendők óta fennállott üzletet, sógorom Ungár Lajos közreműködésével, a régi Ungár Liipót czég alatt tovább vezetni fogom. Egyidejűleg kérem,hogy szíveskedjenek megajándékozni ugyanazzal a bizalommal, a melyben boldogult férjemet részesítették, melyet én a jövőben is kiérdemelni legfőbb kötelességemnek ismereudek Kiváló tisztelettel (146—3—3) özv. Ungár Lipótnó.