Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-19 / 3. szám
m«116Hl«t a, „IVyirvidék" 189Q. 3-ik számához. « ett bi ony11az (Ultrái, itaiisitikai kivitel kimutatáia, mely szerűt. AusztriaMagyarország I88t> | 1881 | 1882 | 1888 | 1881 métermázsa Behozatal 2 856,904 Kivitel || 520,376 3 667,MO 750,030 2.467,937 664,983 1 726,964 766,819 2.096,004 338 6117 H> hozat, többi. | 2.336,534 1.907,810 1,802,954| 968,64ö| 1.757,397 tűutet ki. Látható ebből, bogy a behozatal 2 millió rnáiaa körül járt. Msgyaoors/.ág ösizbehozatala és kivitel* »i öiszmonarohiá'Hl szemben következőleg alskul. Magyarország 1 188 2 1883 1884 1886 Magyarország méter mázsa Kivitel Behozatal 977,614 1.023,442 1.532,601 470,203 930,407 521,615 1.058,791 1.153,303 Tőbli behozatal Több kivitel 45,829 1.062,399 408,362 94,512 Magyarország tengeri kivitelének legnagyobb részét az osztrák tartomáuyok fogyasztják el, mintegy 800 ezer — 1 300,000 mázsa menuyiségben, 50 — 250,000 mázsát a külföld veizen át. Ebből kitűnik, bogy Ausztria bevitelre szorul, « melyet Magyarorizág nem fedethet, Románia kivitele állaudón fokozódik, a mieinknél sokkal kedvezőbb termelési feltételei következtében, a miért is tengerijének vám nélküli behozatala különösen kisgazdáinkat érintené ézékeuyen s az olció ár«k elriasztanák a termeléstől. Magyarországon meg van a lehetőség a tengeri termelés emelésére, de csak abbau az esetben fog az bekövetkezni, ba Romániának olcsóbban termelt tengerije a mi piaczainkra vámmal kellően megterhelve jön be. Románia termenyckbeli behozatalát — mielőtt nz egész forgalomnak képit feltüntetnék — a magyar áruforgalmi statisztika 1884 évi adatai szerint a kö»«: kezökheu közöljük. 1. Buza 686,394 mm. 4.962,924 frt értékben Kétizeres 1,337 a 10,166 » » 3. Rozs i 4,5 21 » 191,733 » > 4. Árpa 96 805 > 783.585 » » 5. Zib 15,787 » 195,679 » a 6. Tengeri 423,217 » 2.676,001 e > 7. Köies 66.101 » 461,085 a > 8. Hüvelyesek 9 281 > 118,973 > > 9. Liszt 208 * 3,017 > > 10. R ii 1,082 > 21,384 » > 11. Másféle őrle21,384 mények 100 > 1,680 > » 1.224 853 mm. 9.336,177 Irt értékben. Végre az 1884. évi adatokat, a melyeket Románia és Magyarorizág forgalmának eredményeről, az egyes csoportoknál részletesen felsoroltuuk, végösizegökben még egyszer kimutatjuk Magyarország összkivitele Romániába 1884-ben 9 355.910 frt ériék Romania behozatala az I. csoportnál (vegyesek) 6.307,921 > > > > a II. » (marhák) 3.861,409 > > > » » III. > (terméuyek) 9.336,187 » » Yegre ide számítunk még 3 millió forintot az erdélyi határszéli forgalombál, a mely a statisztikába fel nem vehetó 3.000.000 » » Románia behozataia 22.504,577 furint Romániába Magyarország krvit ele 9.355,910 > Esik Magyarország terhére 13.142,667 forint A statisztika szerint Ausztria-Megyaroriiág óiizkivitele Romániába 40—55 millió forint közt váltakozik, melyből Magyarországot 9—10 mii ió illeti. Románia javára Magyarországgal szemben 10 —13 millió nehezül a mérlegen. Mélyen tisztelt képviselőházi A magyar gazdakozönségre a Romániával kötendj igyezségre nézve ai a legfőbb, hogy az a jelen nehéz viszonyokra tekiutettel alapuljon, mnei a lejárt vám- és kercskedeluii-sxerzódés közgazdaságunk jobb idejében köttetett. Európa piaozai a jelenben terményeink elöl tulmagae vámokkal záratnak el, u mi miatt nem bírjuk azokat megközelíteni. Németország gátat emelt egyik legjobb izarvasmarhapinczuuk elébdi a suját állattenyésztési erdekei megóváia végett s ily helyzetben, a mi Zalaváry Géza engedett n gróf kérésének, ki miutáu megmagyaráztatta magának a Bzegény asszony betegségét, kérte őt, látogatna fel üres óráiban a kastélyba, hol mindig izivesen látott vendég lesz. Géza, midőn kilépett a kastélyból, nem tudta való történt-e vele, vagy csak álmodott? A gróf leereszkedő nyájaisága, Edith kedvessége egy ideig ismeretlen világba ragadták; érezte, hogy valahányizor a bájos conteste re gondol naindig sebesebben dobog szive, leakarta gy mi érzelmeit i elővevé könyveit, olvaiott, de folyton előtte állt Edith mosolygó arciával, szelid tekintetével. Géza félt egy ujabb találkozástól, valami kimondhatatlan érzés azt súgta neki: ne menjen többé a kastélyba. Előbb mosolygott, majd komolyan számot vetve önmagával, elhatározta, hogy korán reggel megy lel a kastélyba, mikor még Mindenki alszik s megnézi a beteg asszonyt, ki azóta talán meg is halt. Reggel csakugyan fel is ment a grófi házhoz. Gon dolatokba merülve nyitott be a beteg szobájába, köszönni akar, de elhal ojkón a bzó . . . az ágynál ült Zíriudvölgyi Edith. Edith kisegítette a doctort zavarából. Mosolyogva nyujtá felé kezét és gyermakes örömmel moudá, hogy betege egeszen jebban van. »Na nem ii biizek már e/entul az önök tudományának € tevé hozzá kedvei kaczajjal. Géza néhány érthetetlen szót rebegett, de csakhamar magához jött s udvariasan igy felelt »kit ily angyal ápol, mint kegyed grófnő, az nein halhat meg.« »Kmlékezzék meg szavairól,* lolytatá a grófnő, de abba kellett hagynia, mert e gróf lépett be i miután neháDy tréfás megjeg/zéit tett a doktorok tudomáuyára, mindhárman megindultak a kastély felé. Ez idétöl kezdve mindennapos veudég volt Géza a grófi családnál. Siereletr«méltóiaga, komolysága, mű veltiége és szerénysége kiváló helyet biztosítottak neki a kastély vendégei között. Amint elvégezte betegeinek látogatását, sietett Zerindvólgyiékhez, s majd a gróffii sakkozott, majd Edithnek olvaiott fel, s igy gyorsan multak a téli napok, az esték se voltak unalmasak, mert mindig találtak ki valami szórakozást. (Folytatása következik.; dőn életérdekeiuk megvédéséről van izó, magunk is vámok általi védelmét s réizbeu is teljes kizárást kell, hogv Romá* nia ellen a magyar nversterményekkel Hőmben kérjünk. A mint a Románia és Mauyiirorsrág közti forgalmi adatok mutatják, még jó piiicziárak mellett sem volt a romániai boboiatal ráuk nézve közönyös, a mennyiben mezőgazdaságiink mérlegére több mint 13 millió forinttal nehuzedett, mig ellenben a jelen válságos viszonyaink között egy, érdekeinket kellően nem védő szerződéi, a legnagyobb veszélybe dönthetné hazánk me?6g8r.daságát. A máiik szerződő léi Ausztria érdekei iparszüksegUte a belfogyasztása tekintetében, Magyarország részéről majdnem minden nyersterményből kielégítést talál » igy Romániának fontosabb és nagyobb kivitelnek örvendő nyersterményei kőiül azok, a melyek tárgyalásunk folyamán, mint a ningyar mezőgazdaság fejlődési utjábau állók jelöltettek meg : határozottan kizárassauak s egyóbb kevésbé ártal mások a megfelelő vámmal terheltessenek. Végre tiltakozunk u szerződés megkötéséig is azon kijátszás ellen, a melynél fogva Románia nyersterményei Szerbiáu át, miut szerb termények, szabadon hozassanak be Mag>arországbi. Nem akarjuk azt a gondolatot táplálni, hogy reánk magyar gazdákra káros létesítése czéloztatnék i ez nem ii történhet máikép, — mint a lejárt szerződéi is mutatja— oiak ugy, ha kiválóan osztrák érdekek támogattatnak a a Hatalmas osztrák ipar nyerne belőle, melylyel a még gyermek korát élő magyar ipar bizouy versenyezni n»in birna i nem reoomponsálná azou lulyos veizteségeket, moly a magyar földmivelést a romáui<.i nyeriterméuyek szabad behozatala i piaczi elárasztáiával veszélyeztetné. H» a ozélzo't kiegyezésnek az osztrák ipar protegáláván kivUl még más czélj* is volna: ugy ax ciak magas politika lőhet, mely ily ooncessiokkal kívánja Romáuiát ho-.zánk édesgetni, de vájjon a uyerendő igen kétes barátság felérne-e a szenvedett gazdasági kárra). Hogy a politikai szövetség nem kötelez gazdalági áldozatokra: arra megt .nitott iniuket Németország, hü szövetségesünk, mely c téren ugy bánik velünk, jó barátival, mintha ellenségek volnáuk. Nyíregyháza, 1889. deczember 13. A »Feleő-ti»zavidéki gazdasági egyeiü'et* nevében: Szentkirálji Jáuos, Itj. gr. Pongrácz Jenő, egyesületi titkár egyesületi elnök. Az oláh iskolák és a „Nyírvidék". Nyilatkozat. A „Nylrvidék" szerkesztőjének fölkérésére, teljes készséggel kinyilatkoztatom, hogy a .Szabolcsi Szabadsajtó" czimü uyiregjházai lapnak az a közleménye, mintha éu a vármegye közigazgatási bizottságáuak legutóbbi ülésén azért szólaltam volna föl, hogy megróvjam a .Nylrvidék" szerkesztőségét, amiért a nyír-acsádi g. kath. iskola egyik tanítójának nyilatkozatát közölte: épen elleukezője a valóságnak. Én. mint a szent-györgy-ábráuyi, nylr-adonyi ős nylr-acsádi iskolák megvizsgálására a közigazgatási bizottság által uiegbizott küldöttségnek egyik tagja, a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén azért szólaltam föl, hogy a vármegye hatósága részéről valamelyes megtorlást kerjek a nylr-acsádi g. kath. iskola tanítója ellen, ki nyilatkozatában a küldöttség jegyzőkönyvében foglalt állitások valódiságát megtagadta. Igaz, hogy fölszólalásombau említést tettem a .Nylrvidék" szerkesztőségéiől is, (mert az említett tanító nyilatkozata e lapban jelent meg) de épen ellenkezőleg azzal, amit a Szabolcsi Szabadsajtó ír, uem azt mondtam, hogy „e közleményt a hivatalos lapnak közölni szabad nem lett volna", hanem elismerésemet fejeztem ki a .Nyírvidék" szerkesztősége iránt, hogy olyau kommeutár kíséretében tette közzé az illető tanitó nyilatkozatát, mely a nyilatkozat állításainak és ama merészségének, hogy a közigazgatási bizottság egy küldöttségének jegyzőkönyvileg konstatált állításait meghazudtolni akarta : a leghatározottabb visszautasítása volt. Az igazság érdekében kötelességemnek tartottam ezt kijelenteni. Bogáth, 1890. január 17. Bogáthi Pscherer József. Pscherer József úrtól e nyilatkozatot csupán csak azért kértük ki, mert a Szabolcsi Szabad Sajtónak a nyilatkozatban emiitett közleménye. Pscherer József úr nyilatkozata szerint is, egy nyilváuos gyülésbeu történt fölszólalásnak notórius meghamisítása. És főijegyzésre méltó dolognak tartjuk még azt is, hogy a sajtó bizonyos megszorításának érdekében épen az a lap üt lármát, mely czimébeu ezt a büszke megnevezést viseli: hogy: szabad sajtó! ÚJDONSÁGOK. Megyei közkórház Kisvárdán. A kisvárdai közbirtokosság tulajdonát képező kórháznak a vármegye részéről való átvétele és illetőleg megyei közkórházzá való átalakítása kérdésében tanácskozott a héten, 15-dikén, az ez ügyben megbízott küldöttség, Miklós László alispán elnöklete alatt. A küldöttség első sorban is ama kérdés bírálatába bocsátkozott, hogv a kisvárdai közbirtokosság által vármegyei tulajdonul felajánlott kórház átvételét pénzügyi nehézségek nem gátolják-e, hogy az átvétel és feutartás állandó és nagyobb áldozatokat nem követel-e a vármegye közönségétől ? E tekintetben a küldöttség, minthogy a 20 ágygyal berendezett kórháznak 40 ágyra leendő berendezése, dr. Jósa András vármegyei főorvos részlotea kiszámítása szerint 745 fit 30 krba kerül, minthogy továbbá az igy berendezett kórház évi költségvetése 8050 frtot tesz ki s ezt véve alapul, egy ápolási nap dija 40 beteggel 59-5 35 beteggel 68, 30 beteggel pedig 79 krbau lenne megállapítható: a felajánlott kórház átvételére semmi szimba vehető akadályt nem talált. Mert a megnyitáshoz szükséges 745 frt 30 kr fölszerelési szükséglet a felette fontos közegészségi, emberbaráti és erkö'csi tekintetekkel szemben, még a megtérülés reménye nélkül is minden habozás nélkül fedezeudő; a fentartási összegek pedig az ápoltak után beszedendő ápolási dijakból fedezve leszuek. A busz uj ágy felszereléséhez szükséges pénz a betegápolási alapból utaltatnék ki, a 8650 frtnyi fentartási költség erejéig pedig, a betegápolási alap terhére, kamat nélkül megtérítendő előleg czimén, a kisvárdai kórház részére hitel nyittatnék. Tekiutettel arra a körülményre, miszerint nem remélhető, hogy a kórház mii.djárt a megnyitás után teljesen igénybe vétetnék, a küldöttség 30 elfoglalt ágyat véve számítása alapjául, a naponkénti ápolási dijat 79 krban ajánlja megállapittatni. Ennek, valamint a kórház nyilvános jellegének jóváhagyása a belügyminisztériumtól lenne kérelmezendő. Az átvétel módozataira nézve ajánlja a küldöttség, hogy : 1. Öt ágy, rendes egészségügyi viszonyok között, ha más beteg által elfoglalva nincs, a közbirtokossági tagok beteg cselédjeinek elhelyezése végett ingyeu feutartatik, természetesen a fölvételtől számított 30 napi határidóig. 2. Az épület és telek soha rendeltetési czéljától el ne vonassák, azaz mindig miut kórház kezeltessék. 3. A közbirtokosság megengedi, hogy a szóban forgó telek és épület a vármegye közönségének nevére — a kórházi jelleg kitüntetése mellett — bekebeleztessék. 4. A kórház mostani alkalmazottjai, mig működésük alapos kifogás alá nem esik, jelenlegi alkalmazásukban meghagyassanak. Minthogy pedig alapos kilátás van rá, hogy a kórháznak idővel terjezkednie kell, ós igy a felajánlott telek kicsinynek bizonyulaud, Miklós László alispán, mint küldöttségi elnök fölkérte a tanácskozásban résztvett közbirtokossági tagokat, hogy a közbirtokosság tulajdonát képező szomszédos területből még egy darabot bocsássanak át, a kórház épület czéljaira a vármegye tulajdonába. A közbirtokossági tagok szabályszerű megbízás hiányában végérvényesen nem válaszolhattak e fölhívásra, ígéretet tettek azonban, hogy a kórházi telek nyugoti végén levő, a városi földhordó helyiségig terjedő földterület átengedését szorgalmazni fogják, kijelentvén még azt is, hogy ennek megnyerését biztos kilátásba helyezhetik. Tekintettel arra a körülményre, hogy a kórház most a közbirtokosság jelentékeny áldozatával tartatik fenn, a megjelent közbirtokossági tagok azon óhajtásá', hogy a kórház f. évi április hó 1-én a vármegye közönsége által vétessék át, s bogy az alakítandó kórházi választmányba 7 tag lehetőleg kisvárda-vidéki bizottsági tagok közül választassák: a küldöttség teljesen méltányosoknak találta s elfogadásra ajánlja. Fölkérte végül a közgyűlés az alispánt, hogy ez ügy mielőbbi elintézése végett, a szükséges adatok beszerzése utáu, rendkívüli közgyűlést hívjon össze. A tanácskozásban Miklós László alispán, elnökön kivül Mikecz János főjegyző, Szikszay Pál főügyész, dr. Jósa András főorvos, Kállay Fereucz főszámvevő, Koczok László kir. főméruök, Kállay Leopold, valamint a kisvárdai közbirtokosság részéről Kállay Rudolf, Propper Lipót (mint Wabrman Mór megbízottja) és Hrabovszky Guidó vettek részt. — Kossuth Iskolatársai Szabolcsból. A 'áros-patataki főiskola tanári kara, abból az alkalomból, hogy hetven éve mult immárou annak, hogy Kossuth Lajoi a lároipataki főiskola növendéke lett miut jogász, szép felirat kiiéretéhen megküldötte az agg száműzöttnek a sárospataki jogakadémia akkori, t. i. az 1819— 20 dik iikolai évbeli uövendékeinek névjegyzékét. 8 abolcsmegyéböl akkor is sokan jártak Patakori iskolába s érdekeinek tartjuk kijegyezni azokuak a ueveit, kik Koisuthnak részint iskolatáriai vohak, rénziut pedig ugyan abban az é»ben mái osztályban voltak josáizok P»takon. Itne Koisuth sz*bolcsi ukolatáriai: Bónis Zs ?mond NagyÍh!uból, Mikecz Pál Kemrciéről. Vályi László Pazouyból, D ószegby Károly Apagyról, G nt*y József Balkiujból, Zoltán Tamás Sényőröl, Barla Káro.y Gyulaházéról, F«jér János Kemecséről, Katona Mibály BalkáDjból, Fejér József Kemecséről, Szuryog Tamás él Szúnyog Jánoi F •jírtórói, D óizegi József Apagyról, Péchy Liizló Madáról,' Ormos Göry B'rczelről, R.csgoezi Antal Gaváról, Dési Karoly és Déli Lajos Balkányböl, B kény Benjámin Nagyfaluból. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi i-zámában mi is megemlékeztünk arról, bogy az e hó 8-diki rendkívüli közgyűlés alkalmával Fráter Sáudor ur a bogdányi kaiületben mint a főispán jelöltje emlegettetett. Kállay Audiái főispán instellácios beszédében kijelentette mér, hogy ő a főispáui székben kortes-izolgálatokat teuni toha ntm fog s így nem lehet szó arról, bogy valakit at ő hivatalos {jelöltjeként emlegesv nek. — Kállay Jtnö ür ii helyreigazittutni kívánja azt a birt, hogy Ö mérsékelt ellenzéki programmal jelöltül fog föllépni a bogdányi kerületben. M'f h» valamikor táplálna ii ilyen izándékot, csakis kormánypárti programmal tehetns azt, mert ő politikai elvei szerint a izabadelvü p^rihoi tartozik. — A kaszinó-bál fényes sikerei felől semmi kétség immár. Az a körülmény, hogy Kállay Andrásné őméltósága a bál védnöki tisztét elfogadni kegyeskedett, uem csak itt Nyíregyházán, de messze kiterjedőleg a vidéken is az intelligencia nagy részvételét biztosította. A nyíregyházai farsang folyton hanyatló élénkségét fogja fölfrissíteni ez a bál, melyet sokáig fognak még emlegetni a vármegyében. — A felsó szabolcsi tiszai árment-iitő társulat e hó 22-dikin, szerdán délelőtt Kisvárdán közgjüléit tart. A közgyűlés legfontosabb tárgya a 350,000 forintot kölcsön megszav. zásának kérdése lesz.
