Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-20 / 16. szám

Y t It i i) ív.' szerint a s.-pataki főiskolánál kezeltetett, azoobau nem tudni mi okból, ez alapítvány további gOodozávát, a fő iskolai igazgatóta láci ra^g a ;nu!t évi juliui hőbati felmondta, s minthogy az alap.tványi összeg esedékes kamatjai nélkül januárbi kifizettetett, a pazouyi belbivataluokok a főiskolai igazgatóság ilyetén intézkedése folytán félévi kamatveszteséget szenvedtek. Az alapítvány különben az e. megyei szabályrendeletek szerint kellőleg elhelyeztetett. Volt m-ig az esparesi jelentésnek n-hiny pontja, de ezeket csekély jolentóségökuél fogva mellőzhetjük, ha nem eiolitjük még inkább a küldöttségi munkálatokat. Első ezek közt a mi e. megyénk által a kölcsönös tűzbiztosítás ügyében az e. kerületre tett indítvány, melyet a kerület egj küldöttségnek adott ki véleményezés víg, t». Ezen küldöttség, tekintetbe véve azon körülményt, hogy a többi e. kerub tek tűzbiztosításai nem most járnak le, tekintetbe véve a nagy koczkázatot is, mely az e. kerü let negyértékü egyházi és ifkolai épületeit véve, igen meré.-z volna, tekintetbe vé/e, az ajáulaozó társulatok által kínait tetemes előnyöket, a kereskedelmi törvény által megkívánt biztosítékot, kezelési költségeket, stb. abban állapodott meg, hogy ez idő szerint nem ajánlja a kölcsóuos tűzbiztosítás életbe léptetését, e:eu vélemény fogadtatott el azon hozzáadással, hogy ezzel e. megyénk mint indítványozó a kölcsönös tűzbiztosítás eszméjét fel uem adja, hanem az e. kerületet felkéri, hogy auuak létesítését a kellő időben majd az országos Conventnél eszközölje. A kótaji kőző) iskola ügyében, az e. megyénk álláspontja értelmében, megengídi a közös iskola czéljaira felhasználni a ref. iskolai alap évonkinti haszonélvezetét, ba a tanító e7. ref. egyén lesz. Az országos domestica állásáról tett kü dóttségi jelentés s:erint a hátrányok kevesbbadtek. Bafolyt összes-n a mult évben 2183 frt 68 kr, 59 frt 90 kr törűltetott, a hitrány p-dig 110 frt 89 krra rug; folyó évi kivetés 2078 frt 69 kr., a mult évinél 33 frt 10 krral kevesebb. M >jd az egyházak ez évi költségelőirányzata megerősítése után. tárgyalás alá vitetett n közpapok ériekezlete által készített ismeretes memor&udum. Erre nézve EZ lett határozva, hogy az e. megye óhajtja ugyan a lelkészek anyagi helyzetének javítását és e c.élból az 1848. XX. t. cz. oly módon leendő életbe léptetését, hogy a többi felekezetekkel egyttt egyházunk is az állami pénztárból aránylagosan legalább annyira segélyeztessék, hogy egyházi és iskolai intézményeit fentarthassa, hivatalnokait tisztességesem díjazhassa, de mint e. megye, hivatalosan a magán uton kezdeményezett budapesti értekezleten részt neui vehet, hanem az emlékiratot átteszi a lelkész-egylethez, hogy ott o tárgyban egy rniud u ide vonatkozó, a viszonyokat, körülményeket kimerítő alapos munkálat készitettvén, annak alapjáu teszi meg e. megyénk majd az e. kerületben e tárgyban szükséges lépéseket A K.-Várda vidéki lelkészértekezlet, az e. megyei gyűlések tartása helyének megálUp.tása tárgyában hozott, az e. megye iránti tiszteletról megfeledkezett tanúsító határozatáért bár megrovatott, de közakarattal megállapittatott. hogy az e. megyei gyűlések fölváltva Nyiregyházáu és K.-Várdán tartassanak, mint régebben voltuk. Ugyancsak ezen értekezletnek, az e. megyei domestica leszállítása tárgyában tett indítványa, a számvevő bizottsághoz utasíttatott, a kércsei lelkészi és tanítói hivatal, ismét külön választatott, az ibrányi, halászi, ujfehértói újonnan felállított második, illetve harmadik tanítói hivatalok díjlevelei megerősítettek, az ibrányi egyházban alakult művelődési kör alapszabályai tudomásul vétettek s az e. megyei látogatóság tzen intézet pénzügyeinek évenkiuti megvizsgálására felhivatott. Ezeu művelődési körnek, melyeknek czéljai dicséretesek, eszközei czélravezetők, hosszú életet, sikeres működést és sok társakat kívánunk az e. megyében. Meg volt egy figyelmet érdemlő tárgy, a tanítói kar kérvényo özv. árvapínztiroknak az államsegélyből való részesítése iránt, hogy t. i. ezeu iutézetuek adassék azon államsegélynek fele, melyet a lelkészi özv.-árvapéuztár kap, de mivel az államsegély tárgyábau a' e. kerület intézkedik, e. megyénk e részben hatarozatot hozui nem tartja mégis illetékesnek, aunyival is iukabb, mivel az iskola feutartó egyházak az orszáEgy napon — midőn az asszony kuruzsló útjából visszatért — vendéget hozott a házhoz, egy sötét, sóvár tekintetű ifjút, ki az első találkozásnál is tolakodólag közeledett a leánykához. A vacsora alatt az öreg asszony egyedül maradt vendegével a szobában . . . a ki pedig maga volt az ördög. Mit főztek, miről beszélgeti k az éjféli órákig, tut togó beizédökból nem tud:a a leányka kivenni, csak midőn a sötét arezu s még sötétebb tekintetű vendég távozott, hallotta ama szav ikat, melyeknek ha.latára meg fagyott ereiben a vér, megállott agyában a gondolat, elnémult ajkáu a szó, elhungzo'.t (.zivének dobbanása. A veudég távoztábau m»ecsipkedve a leáuykt rózsapiros arczát, halkan e szavakat intézte az öreg asszonyhoz: »jól van jó! véu csoroszlya, megalkud-uuk ... a leány euyém ; és te meg kapod uz egy tekercs aranyat. Holnap ebbea as órában itt leszek ... a leányt viszem.* Midőu az öreg asszouy vendegét a sövény kerítésig kisérve ki — visszatért, a leányka oda borult a nyakába, megeredt könyetuek árja, H zokogva kérte a mostohát, legyen iránta könyörületes, no taszítsa el magátél . . . ő fél attól a sötét tekintető, sötét képű embertől, a ki olyau fekete mint az ördög. Az öreg asszouyuak sem kellett eunél több; felforri benne egy pillanat alatt a pulyka m^reg, eltaszította magától a leánykát, boiját ragadta kezébe, s aztán ütlegelni kezdte a gyenge teremtést. Mit, te sehonnai! — sipított az öreg as»zony a leánykára, kit verés közben a házikó kamarájába taszított melynek aztán ajtaját bereteszelte, — nem méuy hozzá?! de bizony hozzá mégy, hozza adlak erővel Láml lám! még akarata is van a szemétről került porontynak Nem mégy hozzá?!. . . da bizony hozzá mégy te gyönyörű virág szál, — és felesége is leszel annak & derék embernek, a ki tejbr, vajba fog füröszteni ... a ki ezek mellett go. tanítói nyugdíj intézetbe évenkét jóval nagyobb összeget tketnek, mint ez alapjn nyerne a tanítói gyámpénztár. Ezen kérelem valóban alapjában véve cs.iku;yan uem jogos és nem is méltányos. Már is hosszura nyúlt, elég száraz tudósításomba ne n veszem fel az egyesek kérvényeinek elintézését — nem lévén azok ugy sem közérdekűek — csak azt említem még meg, hogy d. u. 1 órakor már a gyűlés bevégződött. Hogy ez igy történhetett, az átaláuosan annak tulajdoníttatik, hogy minden tárgy alaposan előkészítve került a gyüléB asztalára, részint ai elöértékezlet, részint az előadói rendszer behozatali folytáu. E szeriut a zöld asztalnál mindenek ékesen és jó renddel bevégeztetvén, közmegelégedéssel ment agjüiés a fehér asztalhoz, a hol szintén kim -ritőleg tárgyaltattak az asztalra tálakban került tarulmis indítványok és javaslatok, sziporkáztak ? pezsgő élezek az e. megye vezérfértiaira s egész közönségére mondott szebbnél szebb toasztokban. a -f- b. Egy év egy község életéből. (Folytatás.) Mely ajánlatra nézve az érdekelt közönség azou ajánlatot tette, hogy a kölcsönös bérleti cserébe csak my hajlandó megegyezni, ba a már jelzett legelőnek 196 kis holdit tevő birtokukért holdaakint 15 frt bérfizetést ad Bleuer ur, ugy, hogy a 2940 frtot tavó haszonbárbői 2000 írtba átveszi a község a Kállay Audrásué urnő birtokát, a 940 frtot pedig előleges kőt egyeulő részlet ben lesz köteles Bleuer Lijos ur kifizetni. Mely határozatról Bleuer Lijos ur értesittetvén, a többi meghitározo:t feltételekkel egyetembju, de azt ily körülmények között elfogadni hajlaudó nem volt. Ehelyett azonban Bleuer Lajos ur azon ígéretet tette, hogy Ó, uiiutáu szavát betartani akarja s ezenkívül a községnek is ajáulatával jól teuni kiváu, hajlaudó a kózségnak a már fentebb elmondott birtokát örök áron áteugedui, ha a község lakosai kötelezik magukat arra, hogy vételár fejében 196 kis holdra menő legelő területuek 190 holdjáért évenkint 15 frtos haszonbért fizetni hajlandók 8 éveu keresztül vagy pedig készpénzért 16 000 frtért hajlaudó a községuek átadni. Ezen ujabbi ajánlat tárgyalására tehát a népgyűlés 1889. évi aug. hó 18 ára ismételve egybehivatott, m-ly alkalommal Kovács Mátyás rom. kath. plébános ur, majd alulírott kellő megértetés czéljából ismételten előadták, hogy ameuuyibeu egy időbeu már Bleuer Lijos ur napkon tagos birtokát Napkor község legelőjének 8 évi haszonbéróért örök árou Napkor község megvenni akarta, azoubau akkor azt a község nagyobb része Czukor Ignácz ur ajiul&tára elvetette s azt cserében a 8 évi haszonbér értékéért átvenni nem akarta : most midőn ujabbau tudomására jöttek annak, bogy a község lakosai most már megértették azt, hogy fontos veszteséget erőszakolt a községre Czukor Ignácz ur, az akkori félrevezetésre vazető magyarázatával, ismételve előterjesztik ezen ügyet és melegen elíogadásr.t ajánlják a Bleuer Lajos ur ajánlatát. Mely előterjesztss után, bár Ciukor Vilmos egyik érdekelt fél erősen hangsúlyozta azt, miszerint ezen cseré nek az ő ós atyja beleegyezése nélkül keresztül menni nom lehet, mert azt ők bármikor összetörhetik, de azért szükséges.iok tar o;ta magyarázatával ezen csere ügynek elodázása czálj iból oly kijelentéseket használni és érvényre juttatni, hogy ezeu csare-ügy létrehozható ne legyen, mindazonáltal a lakosok erős meggyőződést nyervén arról, hogy ezen vétel ügy a községre nézve előnyös lesz, határoz itilag, együttesen és egyetértőleg kimondották, hogy a Bleuer Lájos ur »Csikos lapos*-i összes tagos birtokát j örök áron megvenni hajlaudók s a községi legelőt 15 frt hold tnkéuti bérfizetés mellett haszonbérbe kiadják. Azonban ha ily igéret mellett a legelő bérbeadható uem volna, az esetben hajlandó azt 12 frt bérfizstésre akként leszálitaui, hogy a 13 tagból álló bizottság B.euer Lajos úrral oly szerződésre lépjen, miszerint a 16,000 frt vételár és annak kamatait, mely azonban kamatokkal együtt a engemet is gazdaggá tesz . . . s a kínok jó voltából vége fog szakadni nyomorúságomnak. Milyen jó dolgunk is lesz azu'án. . . . Nom mégy hozzá?l No meglátjuk ! majd megpuhitlak éu reggelig . . . estére aztán magad rimánkodol, hogy adjam liliom termetedre azt a szép fehér menyasszouyi ruhát, u melyről olyau sokat meséltem neked. Hit csak fujjd ki magad a sötét kamrában, reggelre meg kell hogy forduljon az eszed járása ... jó éjszakát tubiczám! — sipított a vén boszorkány — aztáu szobájába tért, becsapta maga után az ajtót, befeküdt puha párnái közé ... s aludt reggelig. R?ggel a mint felébredt, a kamarához tipegett. Kinyitotta reszkető kezével annak ajtaját . . . s majd sóbálváuyuyá változott, ugy m ígij'dt. A leányki nem volt a kamarában. A kamara faiáhiz támasztott kis lajtorján felment .i ház padlására, innen padig lekúszott az udvarba s az éj óráiban elhagyta mostohája tanyáját. Az öreg asszony nem sokáig törte fejét mit tegyon, kezébe vette görbe botját s a harmatos fűben látszó nyomok után mint a jó szimatoló kutya az erdő sűrűjébe vette uját. Félórai keresés után a fáradságtól elalélt lánykát egy bokor tövében találta meg. A azegény teremtés forró lázba esett, keble sebesen pihegett, ajka érthetetlen szavakat dadogott, s ugy feküdt ott a bokor tövében, mint a szárnya szegeit galamb. A gonosz asszony inkább magijjedt, mint szánakozott a leányka állapotán, félt, aggódott, hogy elveszti őt, ő általa a gazdag jutalmat, tervei füstbe mennek, s oda lösz a gondtalan jövő. Mentő gondolata kiragadta pillanatnyi zavarából. Z ebeibe nyúlt, kihúzott onnan egy piszkos rongyba göngyölt tekercset, szétnyitotta azt, aztán a kékes szinü zsírba belemártotta mutató ujját s a reá ragadt zsiradékkal megkente a leányka halántékát, aki csakhamar fsl eszmélt. 22,860 frtot mag nem haladhatja, 10 éalatt törleszthesse a község. Vagy padig a mennyiben Czukor Vilmos ur azon ajánlatot lette, hogy ő hajlaudó lesz 8 évre a haszonbért 16,000 frtban egyszerre leteuni, ha ezen Ígéret megáll, akkor a 13 tagu bizottság az egyezséget minél czólszer&bb médon a község javára és előnyére feltétlenül megkötheti, erre a bizottságot teljhataluiulag meg'isza. A bizottságba Jeszenszky András íőbiró, Simák István jegyző, nagyon t. Kovács Mátyás és Szabó Miklós leikési urak, Kéniugar Mihály, Lekli János, Vadász János, Orh t Miklós, Eberhardt József, Szmulinka József, Pápay Mihály, Mosolygó Sáudor és Hilbert György érdekelt birtokos társultat választolt i ba és a jegyzőkönyv hitelesítésével Kovács Mátyás plébános urat, Kéninger Mihály és Mosolygó Sáudor jelcn\oltakat bízta meg a uépg, ülés és azután a legjebb hangú

1 attól áthatva az egész közönség szétoszlott. A szűkebb körű bizottság 1889. évi aug. hó 23-áo értekezletre gyűlvén össze, mely alkalomra Czukor Ignáci is Czukor Vilmos napkori birtokos urak is megjelentek ás azon előterjesztést tették, hogy ők kötelezettség mellett kijelentik, miként az esetben, ha a község a Bleuer Lajos ur tulajdonát képező úgynevezett »Csikos lapos* nevű birtokát örök áron megveszi, 48 óra alatt 16 000 frtot köteleznek letenni a községi közös legulő 8 evi h iszonbérlete fejében; de viszont kérik a kö/.ség megbízottjai', hogy kötelezettség mellett jelentsék ki azt, hogy ezen 16.000 frt egyszerre törtéueudé lefizetése esetébeu ók legyenek rz elsők a bérlet kirételében. Mely ajánlatot a bizottnág, fentartásával annak, hogy ha Bleuer Lajos nem lesz hajlandó a 16.000 frtban a legelőt átveuni, az esetben hajlandók első bérlőnek Czukor Vilmos és az általa bejelentett Feldheim Emánuel társajánkozókat elismerni és egyszersmind ezan ajánlat után Bleusr Lajos úrral leendő egybsségi pontozatok megállapítása és megbeszélésére birót, jegyzőt, Szabó Miklós gk. lelkész urat és Kéninger Mihályt küldötte ki a bizottság. A négy tagból álló bizottság éhez képest 1889. évi nug. hó 24-én Nyíregyházára ment, hogy Bleuer Lajos úrral értekezhessen, kit azonban hon nem talált — egesz estig várakozott megérkeztére, a mikor is megjeleutek B.euer Lajos ur házáuál s elójövetelük czelját elmondották, mire Bleuer Lajos ur kijelentette, miszerint ő már a birtokát semmi áron a községuek sem csűrébe, sem másképen eladni nem hajlaudó, miután már birtokának megvétele végett több komoly ajánlkozók akadtak s igy birtoka már 20,000 írton alább uem eladó. Eien nyilatkozat utáu a bizottság nehézméuyének kifejezése utáu Bl. L. ur házát elhagyta; de egyszersmind meggyőződést szerzett arról, hogy azon komoly három birtokvésárló egyike uem volt más, mint Czukor Vilmos, ki aug. hó 21—22 én be ment B. L. úrhoz, és a község ellenében kéz alatt B. L úrtól a birtokot örök árou kerté és egész 16,000 frt vételár ajánlatot tett s miut B. L. ur kijuleutette, a község megbízottjaként jelentette ki magát akuor, a midőn mir czélt érni nem tudott. Ezen eredményről tehát másnap, vagyis 1889. év augusztus hó 25-én a népgyűlés értesülve lévén, a legnagyobb felháborodts közt győződött meg a legjobb ak íróknak mutatkozó egyének ily módom visszaéléseikről, egyidejűleg p dig Czukor Ignácz és Vilmos urak nem remélt eljárásuk miatt az ezen ügyben tanúsított es a közügyre bénitólag ható eljárásukért teljes megrovásban részesültek és ezen szerencsétlen ügy befejezést nyert, s a község előbbra haladasa egy lépcsővel hátrább maradt. Oröműunepet ült Napkor község azon alkalomból, midőn községünk szülöttje méltóságos Kállay András ur Szabolcsvármegye főispánjává kineveztetett. Ezen ünnepélynek külső jelekben is iparkodván kifejezést adui, Napkor község értelmisége 1889. év junius hó 26 án a nyíregyházai Sóstón rendezett és bevonulási helyül őméltósága által választott helyről 13 tagból álló bandérium élén az elfogadó ünnepéiyeu részt vett. M*jd másnap a főisp'tni beiktató ünnepély napj.iu nagyságos Kállay Leopold ur vezetése alatt testületileg tisztelgett. »Aranyos tubiczám! drága kis portékám! szólott édeskés hangon a mostoha leányához — hogy tévedtél ide az erdő sűrűjébe?! jer! menjünk haza, átfáztál a hűvös reggeli légtől, házunkban puh i párnáid közt njugodd ki magadat. És útnak indultak. Az trdei lakba érve — ágy ba fektette draga portékáját a vén karvaly, konyháján az ezer jó fü virágából erősítő italt készített számára, ki csakhamar felüdült, s a nap délutáni óráibau uiár a kis udvarbau rendezgetett. Az ör> g asszony ez alatt a szobában kirakta fakó ládájából a leányka ágyára a szfp fehér menyasszonyi ruhát, a rojtos szélű kék selyem nagykmdőt, a piros karmt'.8Íu csizmát, arakoszorut, virágos kézikendót, a nyakba való hófehér gyöngysort, az arany karika gyűrűt — aztán, hogy mindezeket szépen elrendezte, bebzolitotta a leány kát, hogy felöltöztesse. A leányka — a miut a szobába lépett — térdre borult mostohája előtt, s összekulcsolt kezekkel kérte: ne tegye boldogtalanná, könyörüljön sorsán, ne taszítsa el magitól. Szeretni, gondozni fogja őt holta napjáig, s aztán zokogás közt almondia azt is, hogy ntki sejtelme súgja, szerencsétlen lesz mind kettőjükre ez a nap, mely épeu a péntek napjára esik. Lábd édes anyám ! még alig jölt el est — folytatta a leányka — s már is oly 6etét van. Az ég boltozatára nehéz, Bitét felhők tornyosulnak ... én ugy félek, ugy rettegek. Az öreg asszony kérlelhetlen volt. Durva erőszakkal ragadta meg csontos kezével a lányka karját, hogy az a fájdalomtól lelsiiszszent, aztán maga elé vonszolta, felöltöztette a remegő teremtést a kirakott ruhába, feltűzte fejére a menyasszonyi koszorút, kezébe adta a virágos kézi kendőt, leültette a fakó líidára, hogy várja be a vőlegényét, aki nemsokára érte fog jönni, s aki nász kocsiján, — mely olé koromsötét szinü íüzea vérű paripák lesznek fogva, viszi őt az édes otthonba. E szavakra fuldokló zokogás volt a válasz. (Vége köv.)