Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-13 / 15. szám

„IN V t K V I 1> IC köré, hogy a meghúzott vonal, a ro: gassági léceekkel kivü röl, vagyis a kaptár oldalai felől szintijének, illetve, hogy a magassági léczek ezen vooaltól, az alap éa tető lécz között belől, a középpont felől álljanak s ekkor Ötsze azegeziük. Igy aztán helyr* tételkor, a kaptár oldalvéseteibe, a fellő lapoczka mindkét vége 0.5 cmnyire beillfszttetvén, a keret ezen függ, az aUó lopoczkák végei meg könnyedén érintik a fakókat. Ebből kitűnik, hegy a kaptár belső átmérője 2J % a keretek és kaptár falai között levő tér meg 0.5 ez utóbbi öreg arra való t éppen elegendő, hogy rajta a méhek közlekedhessenek I/.en (0.6 %,) távolságnak kell meg Unni as egymái felett levő keret sorok között is. A kereteknek ugyanazon sorban, egymástöli távolságát ínég, a keretektől 1 ométernyire kiálló, úgynevezett távszögek szabályozzák. Külső magassága a kereteknek 18.5 %». (Folytatjok.) Közgazdaság. Az állatok igázása. Nagyon kevesen gondolnak nálunk még arra, hogy igás állataink muuka képessége nem csak testi erejüktől a ezen erő feljesztésére ferditott takarmányozástól függ, hanem lügg sok tekintetben attól is, hogy azon eszközök, melyek segítségével erejűket igénybe vesszük, a gyakorlat ban miként alkalmaztatnak. A mint az embernek nehezére esik, he nem testéhez illő s tagjai szabad mozoghatását akadályozó ruházatbau kénytelen dolgozni, éppen ugy az állat is kevesebb munkát teljesíthet uem rá szabott hámban, vagy helytelen befogás következtében. Százszor meg százszor előfordul, hogy a kocsis ugyanazon hámmal három különböző lovat is felszerszámo/, a béres pedig egy jármot mindeu ökör nyakéra alkalmasnak gondol. De mig az ember ledobhatja magáról az őt feszélyező ruha darabot e szabadon dolgozbatik, addig az állat nem segíthetvén nagán, a testéhez alkalmatlan igában csak nagy kinual végezheti a tőle követelt munkát. Ne csodálkozzunk azután, ha ilyen nem testhez szabott hám alatt a ló csökönyös, bokros lesz, sőt a szolgálatot is megtagadja, hiszeu mindeu mozdulatánál fájdalmat okozhat neki a rá erőszakolt, de nem rá szabott szerszám. Különös figyelmet fordítsunk tehát arra, hogy a lovainkra szabott hám sem nagy, sem kicsi ne legyen 8 hogy az a ló idomának teljesen megfeleljen. Ha lovat cserélünk, el ne mulaszszuk a hámot csatok segélyével vagy máskép megfelelően átalakítani, mert ha p. u. az erő átvitelére Bzánt széles azij, melynek a szügy kellő közepén kellene feküdni, kelleténél alább van s a lábak szabad mozoghatását akadályoza: az állat erőkifejtésére is bénitólag hat. Ugyauezt tapasztaljuk a szűk hámnál is, mely a lovat abronos szerűen körül szorítja s kényszeríti azt ennek elhárítására törekedni, mely törekvés természetesen az erőkifejtés rovására esik. mert az állattól is csak úgy kiváuhatuuk teljas oda adást, ha előbb gondoskodunk, hogy ebben akadályok ne legyenek. Az ökör sem fekhetik neki teljes erejével a járomnak, ha az nem teljesen nyakába illő, ezért ne engedjük azt, bogy a jármok • béres tetszése szerint csereberéltessenek. A nyak és válhoz idomított jármot az ökör mindaddig viselje, mig elhasználtatás következtében az ujjal való kicseréltetés ideje be nea következik. A most általáuos használatban levő járom nem olyan tökéletes, hogy mindenféle műveletnél kifogásta lannak bizonyulna, a szántásnál p. u. a barázdás ökör mélyebbeD járván, a járom nem fekhetik vízszintesen az ökör pár nyakán, minek következtében az erőkifejtés is akadályozva van. Ezt nagyon termeszelesnek fogjuk találni, ha tekintetbe vesszük, hogy a ferde helyzetben levő járomnak az állatt nyakához megfelelően faragott része, nem illeszkedik simán az ökör azon testrészéhez, melylyel a mögötte levő terhet továbbítani akarja, ezért az ökörre nézve uagy előny volna olyau járom coustruálá'a, mely vízszintes fekvését szántás közben el nem veszítené. Ds nem csak a hám és járom alkamazásáuál talá lünk hibákat, hauein találuuk eleget azon szekerekben is, melyekbe állatr,inkát befogjuk. Nagy hibájuk p. o. ökör szekereiuknek, hogy azok rúdja uincs a rud-szárny két ága között fixirozva, hanem a mellé fogott ökrök nyakára nehezedvén, azokra nézve indokolatlan megterheltetést okoz. Sekkal szabadabbau huzbatua és mozoghatna az igás ökör. ha uem kellene a jármou kívül még a rudat is hord 'nia, de midőn e czél elérésére törekedvén, a ruduak fix állást adunk, ue mulasszuk el a rudvég magasságát az ókör valláuak magaságához alkalmazni, mert ha ezt uem tesszük, akkor az ökör nyakát ismét természetellenes hely/, tre kénjsz ritjük, mi által természetesen az erőkifejtés* akarat szenved csorbát. Lószekereknél igen gyakori, hogy bennük a rud igen magosau van elhelyezve, ilyeukor a ló — kivált rögös ntou — mindig ki van téve anuak, hogy a rud vege által kzáján és orrán ütéseket szeuved, melyeket természetesen ha cs»k lehet kikerülui szeret; hogy ezen folytonos óvatoséig azután szintén elvouja erejének egy részét, azt belátui úgyhiszem nem nehéz. Nagjou megnehezíti igás állataiuk munkaját az is, ha a kerék-agy perselyeiuek kopásuk következtében az egy oldalon levő kerekek nem ugvanazon nyomon haladnak, ilyeukor a szekérnek folytonos jobbra balra történt mozgása következtében az eléje fogott állatok is folyton ráugattatnak, minek következtében szabatos mo'.gásuk uagy mérvbeu akadályoztatik. A kopásnak indu

!t per selyek ennél t'ogva ujakkal helyeltesitendók, megjegyez tetvén, hogy szorgalmas olajozás és kenés euyhileiidik a súrlódás kó etkezményeit. Hátrányos továbbá a szekér elé fogott lóra az is, ha a hámfákat tartó fürhécz nem nem fekszik mozdulatlanul, ez esetbeu az erŐMsbb és gyorsabb ló annyira iniudig előbbre jár, a menuyire a furbécz enged, miuek következtében a szekérnek teljesen egyenes irányban való haladása is alteralva vau, mert ha a lürh'cz egyik fele p. u. a rudasló gjorsabb mozgása következtében közelebb hozatik a rud vég hez, az egész szekér kiemeltelik a régi kerékvágásból, további haladása nem egyenes, hanem az út egyik oldda felé kiváuko/ó leeud. Végül megjegyzem még, hogy az egymás mellé fogott állatok mindig egyenlő vérmétékletüsk s egyenlő munkaképességűek legyenek, lomha állatot eerénynyel, gyengét erőssel be ne fogjunk, num kiváuh itjuk egy állattól s«m, hogy saját feladatán kivül még a társáét is elvégezze. Az állat nem válogath :tja ki mu katársait ; ha tőle függne, bizonyosan ú=ty teune, mint a szaktuányos emberek, kik lusta munkást magok köze be nem fogadnak. Ezért az erős, gyönge, lomha és serény állatok külön külön dolgozzauak, de ne feledjük, hogy a megterheltetés mindig az állat erejének megtelelő lejjen. Ifj. Meskó Pal. GABONACSARNOK. nyíregyháza, 1890. ápril 12-én. X gabona-csarnoknál Burgon) a 1X1 kiló 2.20 bejeg-yzett árak. Marba bús 1 > — .44 Buza 100 kiló 8.-- 8.30 Borjú hús 1 > — 44 Kozs 100 » 7.50 7 60 Sertés búi I > — .48 Árpi IOj » 6.70 7 — Juh hús 1 » — 28 Zab 100 » 7.70 7.90 Haj 1 » — •— Kukoriiza 1'*) » 4.60 4.70 üisznó-zsir 1 > —.72 K repeze 100 » 7.— 7.20 Szalouua 1 > —.64 Paszuly 100 » 5 — 5.25 Faggyú (nyers) 1 > — .22 Szesz literenként 467. 47V. ZöMség 1 csomó —.03 I'iaczi árak. Paprika 1 kiló —.70 Borsó 1 kiló — .20 Írós vaj 1 liter — 60 Lencse 1 » —.20 Eczet 1 > — .10 Muud-liszt 1 • —.17 Széna 100 kiló 3.— Zsemlye-liszt 1 » —.16 Szalma (tuk.) 100 » 1.50 Buza-liszt 1 » —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.— Bari akenyér-liszt » —.13 Tölgyfa 1 » 2.80 Felelős szerkesztő: 1NCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Nyilatkozat. A »Nuividékc legközelebbi számában, egy rövidke tudósítás jelent meg a megyei s/abadelvü párt megalakulásáról. E tudósításban az én nevem is előfordul, mint ki a gyűlésben nemcsak részt vettem, hanem beszédet is tartottam. Ismerőseim és elvtársaim iránti tekintetből, — kik, hála Istennek, számosan vannak e megyében, — szükségesnek tartom kijelenteni, hogy én a megyei szabadelvű párt alakuló gyűlésén részt vettem ugyan, beszédet is tartottam, miut meghívott és a beszéd tartásra felkért, nem párttag, hanem e megyéuek egy tagja, azou hazafias czélból, hogy a függetlenségi és szabadelvű párt közt eshetóleg beálló küzdelemben, a hazafi itlmi, legtöbbször személves czélokért a nép erkölcsét feláldozó aljas korteskodások megszüntetésére htsjam f»l a valódi hazafiak figyelmét, sőt, ha lehe'séges, a czifra jelszókkal k.sujtásozott pártköpeuyeg alatt rejlő hazafiatlan gjauuailások és birkozások helyett, hazafias munka terére iráuyitsam a közfigyelmet: da minden eshetőleges félreértések kikerülése szempontjából, kijelentem, hogy valamint a múltban soha eszem ágában sem volt a függetlenségi párt hazafias czéljaitól eltérni, ugy különösebben is, azok után. miket emiitett pártgyülésen Heuoianu Igaácz, a megyei szabadelvű párt programiujául előadott s ami a pártjíyülés által hallgatólag helyeslőleg fogadtatott, — önmagam iránti bűnnek tartanám, még gondolatát is anuak, hogy egy oly párthoz csatlakozzam, mely párt, — legalább itt nfclunk Szabolcsban, még csak óhajként sem akarja Magyarország függetlenségét, sem ma, sem a jövőben, s a legszentobb hazafias eszmék é= vágyak felett, Msfistó módjira, csupáu élczelődni tud! Bujon, 1890., a feltámadás ünnepén. Andrásy Kálmán ev. ref. lelkész. Köszönet nyilványitás. Mindazon jóbarátaim, ismerőseim s jóakaróim, kik megboldogult felejthetlen jó térjem Ungár Lipót temetésén resztvettek ; továbbá, a kik részvétnyilatkozataikkal felkerestek s ez által kívánták némileg fájó szivemen ttott sebemet hegeszteni, fogadják ugy egyenkint mint ös-zssen kedvt-s árváim nevében is legforróbb köszönetemet. Egyszersmind bocsánatot kérek mindazoktól, akik igényt tarthattak volua gyászjelentésre 8 e mély fáj da.marn közepette kimaradtuk a névsorból. Nyíregyháza, 1890. ápril hó 10-én. (U7-i-i) Ungár Lipótné. Ásványvizek. Az összes bel és külföldi ásványvizek friss töltésben kaphatók HOFFMAN ADOLF fii szer kereskedéseben. T Árjegyzek kivanatra sziveden küldetik r Tisztelettel értesítem a nagyérdemű kegyeletes közönséget, miszerint a tél folyamán készített, s uagy választékban már megérkezett, legújabb minta szerint, kisebb nagyobb alakban igen szép és szi iárd fajú kövekből, u. m.: fehér, kékes-szürke, sötétzöld, fekete szyenit é* diorit márvány és gránit sírkövet, a mostani szűk időhöz mérten: igen jutányos árért eladóvá tettem s azoknak olcsóságát annál inkább is tehettem, mivel azt a már 32 év óta fennálló és megszilárdult üzletem megengedi es részint sajat bányáim azt elősegítik. Sírkövek felállítását és vídikre való szállítását, saját felelőssegein alatt teljesítek. Rajzokkal ingyen és bertmentve szolgálok. T.'ljes tisztelettel Boros Sándor (145-5-1) Dibrcc/.enbeu, Kis-Várad-utczán, saját ház. Lakás változtatás. Dr. Zinner Jenő orvostudor lakását május l-től a Lakner Ödön pékmester úr nagykalloi utczai hazába teszi at. (151-3-1) ki a debreczeni ni. kir gazdasági tanintézetet jó sikerrel elvégezte, nagyobb uradalomba mint irnok magát felvétetni kéri. Szives megkeresések D. I. jegy alatt a kiadóhivatalban. (121— 4—'4) Mély fájdalommal kell tudatnom boldogult férjemnek Ungár Lipótnak f. évi ápril hó 3-án történt gyászos elhunytát. Midőn ezen szomorú kötelességet teljesítem, tudatom a n é közönséggel, kikkel boldogult férjem üzleti összeköttetésben állott, liogj a hosszú esztendők óta fennállott üzletet, sógorom Uugár Lajos közreműkődésjvel, a régi Ungár Lipót czég alatt tovább vezetni fogom. Egyidejűleg kérem,hogy szíveskedjenek megajándékozni ugyanazzal a bizalommal, a melyben boldogult férjemet részesítették, melyet én a jövőben is kiérdemelni legfőbb kötelességemnek ismereudek Kiváló tisztelettel (146—3—1) özv. Ungár Lipotné. Hirdetmény-kivonat. A nyíregyházai kir. törvényszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a uyiregyházai ipar és kereskedelmi baukuak a nyíregyházai izraelita orthodox egyhez ellen 125 frt behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében ezen kir. törvényszék területén fekvő, a nyíregyházai 232. sz tjköuyvben 240. hrszám alatt foglalt ház és udvarnak 1960 frtra becsült fele része 1890. c-v julius 1-én d. e. 10 órakor ezen kir. törvényszék árverelő helyén megtartandó uyilvános árverésen becsáron alól is el fog adatni. Kikiáltási ár a fennebb) becsár. Báuompénz a becsár 10°/» a. Nyíregyháza, 1890. április 5. (155—1—1) Virágh, trvazéki biró. V. '279/1890. szám. Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. c« 1*3. g-a ertelmében ezennel közhirré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 1104/1890. P. számú végzése által Szunyogh Józief él tarsa kótaji lakosok végrehajtatók javára, Németh Miklós éa társai kotaji lakosok ellen, 192 forint töke és eddig ösizeseu 30 forint 18 kr perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag le foglalt és 353 forintra becsült, Hémeth Miklósnál házi bútorok és ágynemüek, Oross Györgynél ló, szekér, sz.-rszám es tehén, Szikszay Gábornál s-rtések, Szikszay Károly és Miklósnál házi bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek az 1388/1890. P. számú kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Kótaj közsegében alperesek lakásán leendő eszközlésére 890-lk év április hó 19-ik napjának délután 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a v,-ui)i szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg •' hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t cz. 107. §-a értelmében » legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni foguak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházin, 1890-ik évi ápril hó 4-ik napján. Tomasovszky Lajos, (148 — 1 — 1) kir. bir. végrehajtó. r:. A legjobb ininűségii 20 fokú PALINKA 100 literenkint kapható 24 krajczárjával (literenkint) Silbersteiil László .szeszkereskedőnél Nyíregyházán selyeni-ntcza 865-ik házszám a.1 a.tt. (30—20—12) Hirdetmény. A buji közbir-okosság tulajdonát tevő külhatárbeli Törikszakad csárda, állas és az ehez tartozó 3 kat. hold szántóföld e folyó hó 21-én megtartott árverésen el nem adatván, ezeknek ugyancsak nyilvános árverésen történendő elhdatása ujabbi határidejéül e folyó év ápril hó 15-ik napjának d. e. 10 órája tű etik ki. A közbirtokosság t. cz. tagjai és az azokat megvenni szándékozók felhívatnak, hogy a fent írt napon Bujon a községházánál megjelenni szíveskedjenek. Kelt Bujon, 1890. évben március hó 27-én. Héc/.ey László, (130—3—3) közbirtokossági megbízott. »