Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-07 / 14. szám

N Y f B V I D É K" — Városi tűzoltóság. Az általános tűzoltói kötelezettség szabályozása és szervezése érdekében Sztárek Ferencz önk. tűzoltó-főparancsnok által készített szabályrendelet javaslatot kedden tárgyalta a város képviselete, s csekély változtatással el is fogadta. — Széchenyi estélyt rendez a nyíregyházai kereskedő-ifjak egylete saját könyvtára javára folyó évi április hó 8-án a főgimnázium tornacsarnokában Lukács Ödön, Porubszky Pál és Bóuis Sámuel urak, valamint a helybeli dalárda és Benczy Gyula zenekarának szives közreműködésével a >legnagyobb magyar* halálának évfordulója alkalmából. Belépti dij 30 kr. Kezdete 8'/a órakor. — Valóban örömünkre szolgál konstatálni, hogy a nevezett egylet dicséretes buzgalmat fejt ki, hogy itju tugjaiban a hazafias érzületet fejleszsze, és igen helyeseljük, hogy e halhatatlan emlékezetű nagy férfiúnak, a magyar kereskedelem megteremtőjének nagy alkotásait méltatva, halálának évfordulóját mindenkor ünnepnek tekinti, amikor minden magyar, de különösen minden kereskedő, kegyelettel adózik dicső emlékének. — Dr. Zinner Jenó előnyösen ismert helybeli fiatal gyakorló orvos Szentgyörgy naptól kezdve lakását az ág. ev. templom háta mögé a lelkészi lak közvetlen közelében saját házába teszi á'. — A Budapesten fennálló „szabolcsmegyei kör" mult havi közgyűlésén a bizottságot arra kérte föl, hogy egy nyári tánczmulatság renduzésére vonatkozó összes kérdések megbeszélése alapján véleményes javaslatot terjeszszen be hozzá további intézkedések megtétele végett. E fölszólitásra a bizottság összeült s szótöbbséggel kimondta, hogy nyári tánczmulatság az idén is rendezendő, de nem a Sóstón, hanem Kisvárdán. Ezzel szemben a mult hét végén sürgősen összehívott rendkiviili közgyűlés magáévá tette Vietórisz József alelnök azon iditványát, hogy a szabolcsmegyei kör nem találván elegendő garancziát arra, hogy sikeres mulatságot rendezzen, — ejtse el a nyári tánczvigalom eszméjét ez évben. Igy tehát a szabolcsi kör ez idén nem rendez majálist. — Utczák kövezése. A Szarvas-, Szeutmihály-, Egyház-, Kossuth-, pazonyi-, tokaji-, serház-utczák, s a nagykállói utczát a nagyorosi utczával összekötő ügynevezett posta köz kikövezését árlejtés utján biztosította a tanács. A legkedvezőbb ajánlatot Führer Zsigmond helybeli vállalkozó tette, s ezt a keddi képviseleti gyűlés is elfogadta. A vendég- utcza kikövezésére Reichman Ármin debreczeni vállalkozó tette a legkedvezőbb ajánlatot. A zöldség-piacz kövezése, az ott végrehajtandó csatornázási munkák miatt, egyelőre abba marad. Köszönet nyilvánítás. Mindazon szerető rokonaink ós barátaink, ügyszintén mindazon jó embereink, akik az örökkélétbe elköltözött, feledhetetlen kis fiunk gyász-esete iránt bármily módon is kegyeletes részvétüknek kifejezést adni szíveskedtek, fogadják legbensőbb köszönetünket. Nyíregyházán, 1889-ik évi áprilhó 6-ik napján. Somogyi Gyula és családja. Csarnok. A kártya-király. (Igaz történet egy vén hazárdjátékos emlékirataiból.) Tóth Bélától. Kiveszőben a romantika. Kezdenek az emberi szenvedélynek kihűlni. Ebben e gyárfüstös levegőjű gépzakatolástól zajos, paragrafusok szerint mozgó világban nincs már semmi sem, a mi a nemes hullámzásra korbácsolná az ember vérét. Szerelem? — áruczikk. Házasság? — üzlet. Párbajok?— a xegbiztcsabb mód, hogy ép egészségben maradjunk. Játék? — óh itt dobban meg szivem a legfájóbbau ! Megölte a paragrafus. Bidan-Baden, Wiesbadeu, Homburg s a többi német paradicsom, hol arany volt a kavics, megszüntetve, bezárva. Még pár év előtt legalább meg volt a kis svájczi Saxou, ott a Pierre á voir lábánál; most már csak Monaco az egyedüli menedéke a nemes szenvedély barátjának. — Da mikor olyan köves tájék az a Monté Carló, olyan meleg s a kÖJÖusége olyan demi-monde csőcselék! Oh mi volt hajdanában Homburg ehhez képest! Ragyogó, aranyos termek, lengő kárpitok, vakitó csillárok, piros bársony ruhás szolgák nesztelen talpokon járó serege, s ott a trente-et-qu raute meg a roulette asztalai körül gyönyörű, selyemben suhogó közönség. Ott játszik Baját veretű aranyaival a meiuingeni herczeg, ott szórja a zecchinokat marokkal a kalkuttai nábob b ott szurdalja gombostűvel a rouge et-noirt Kiseleff grófué, ez a vén muszka bojárné, ki már ötven éve lakik Homburgbau s nam m^rad el a játszó teremből egy nap sem. Hát mikor Patti Adelina, az aranyos torkú diva vesztegeti itt az arany-garmadákat, melyeket ezüst hang]áért fizettek. Oh önök boldogtalanok, kik még nem láttak hazárdjátékot játszani egy szép nőt! Nem is tudják, mikor legcsábitóbbak Éva leányai! Fehér ujjai izgatottan zizegtetik a zöld posztón fénylő Napoleond'or halmazt; izemeiben izzó tűz ég s ajka vágyat lehel, haja homlokára hullva; kéj rezeg minden izmában, mikor lesi a croupier szavát: — Rien ne va plus! Rouge gagne et coulaur! Hát a ki látta játszani Garciát! A ki látta, az jelen volt a Waterlooi ütközetnél, mert az ép oly óriási harcz volt. Sőt még több, mert ott csak anyagi erő vivott szellemmel, itt pedig a vak szerencse ellen küzdött az emberi ész. Önök tán már nem is emlékeznek e varázsos névre: Garcia! Pedig ez az ember volt az, ki kevésbe mult, hogy nem tette tönkre a homburgi bankot s uem merítette ki végkép a Blanc-ék kincses hombárjai'. Vadregényes volt az ő élete, romantikus, mint egy igazi hazáidjátékosé. Valenciai származású spanyol volt, szegény hajókormányos gyermeke Marseillesben. Atyja hamar ott veszett az Antillákon a a kis Fernaudo egyedül maradt anyjával. Már gyermekkorában lángész volt; a marseillesi kikötő összes utczafattyuinak össze szokta nyerni minden garasát, gombját és pitykéjét morrán. a mi a hirtelen fölmutatott ujjak száminak összevetése által történő macaojaték. Mikor matróz lett, a koczkán elnyerte a többi hajós minden keresményét. Ü9 ő nagyobbra vágyott. Husz éves korában azt mondta az anyjának hogy adjon neki pénzt, mert ő milliókat akar nyerni a német játékfürdőkön. Az öreg asszony nem akart pénzt adni, mire a tüzvérü spanyol ifjú kést ragadott és — megölte az anyját. Elitélték halálra, de Lajos Fülöp kegyelmet adott neki. Husz évet ült a touloni gályabörtöuben 28,713 Vjlt a neve, faozipőt viselt, zöld zubbonyt, zöld sapkát, pricscsen aludt, Tizet ivott, kenyeret evett. Husz évig vert czombvastagságu köteleket a bagno hajógyárában, husz évig tört követ az izzó naptól sütött tengerparton, hú?z évig viselte nyakán a vas pereczet 8 ezen a lánozra kovácsolt mázsás vasgolyót. Nem csüggedt el. Mig kezét a legsúlyosabb munka törte, gondolatában mindig azon a zseniális játékterven dolgozott, melylyel ő a homburgi bankot ki fogja meríteni. Mikor leteli, a húsz év, zsebébe o húsz évi gály arab-keresmény ével: 380 frankkal megir.du.lt Homburg felé. Ez történt 1863-ban. Garcia ekkor negyven éves volt. Csodálatos jellegzetes, élesen metszett vonású spinyol fej, melynek bőrét kordovánszerüvé cserezte a déli nap heve. Szemei két fekete sasszem, haja sötét vadon erdő. Kezei eldurvultak a rab munkától, ujjai idomtalanok, lábai meggörbülve és elnehezedve a béklyó viselésben. Homburgba érve, pénze utolsó maradékán ruhát szerzett magának, aztán bement a játék palotába. 0:t megfigyelte a legelegánsabb játszók egyikét, kinek rosz napja lehetett, mert halommal vesztette az aranyat. S mikor az fölkelt az asztaltól, Garcia hozzá lépett: — Uram, egy szóra kérem ! A francia gróf, — mert az volt a játékos, — meghökkent a bozontos, uehéz alaktól. — Mit akar ön ? — Csak egy pillauatra kívánnám önt fárasztani. Lépjen velem e treute et-quaraute asztalhoz. Nos, megmondjam önnek, mit fog kivetni legözelabb a croupier P Rouget é» enverst. Nem megmondtam ? Most köve kezik rouge és couleur. Nos? Most noir és couleur? Most ismét rouge és envers! Kijött! A francia mágnás elképedt. — Boszorkán)mester ön? — Dehogy — mosolygott Garcia — csak egy szegény ember, a ki hót vetés közül hatot biztosan, számit-s alapján ki tud találni, de nincs öt frankja, hogy föltegye egyik vagy másik színre. A gróf karon ragadta a csodálatos embert, magával vitte 8 este már megvolt a négy tagból álló kouzorczium, mely egyelőre ötvenezer frankot adott játszópénzül Garciának. A volt gályarab oda ült a trente-et-quarante asztalhoz és első este megháromszorozta ;\z összeget. A mi ez után következett, az mir a legendákkal határos. Garc a milliókat és milliókat halmozott össze a Blanc-testvérek pénztárából. A börzén panique ütött ki, a nábob Blac-ok bukása csaknem bizonyos volt. Garcia mindig a tizenkétezer franknyi legmagasabb tételt rakta, de később folyamodott: engedtessék meg neki huszonnégyezret tenci egyszerre. Blanc-ék ráálltak, azt hivén, hogy Garcia igy hamarabb visszaveszti millióit, ha lordul a szerencse. De a szerencse csak nem akart fordulni. Garcia minden este kilencz óra felé megjelent a konzorczium tagjaival és két titkárával a kerti játékteremben s a trente et-qaarante asztalhoz állt. Soha sem szokott leülni. Az apró játékosok ugy röppentek szét az asztaltól, mint verebek, mikor jött a sas. Egy maga játszott az asztalon ; körülötte tiszteletteljes távolban, néma csöndben százakra menő közönség szorongott. Gircia nem szokott pénzt tenni az asztalra; párisi bankárok névjegy nagyságú rózsaszín bankbilletjeit szokta odadobálni a croupiereknek. Egy-egy ilyen kis halváuypiros kártya 24,000 frankot ért. A játékhős mellett állt két titkára, kik jegyezték a kijött színeket. Garcia néha belepillantott a jegyzékbe, aztán ismét odavetette e kis bankjegyet valami sziure vagy voualra, fehér keztyüs kezeivel. Mindig fehér keztyüket viselt, hogy kezén ne láasék a rubmuuka. Egy-egy este négy-öt bivalybőr-erszénynyel hoztak be a görnyedező bankszolgák aranyat a fogyó asztali pénztárba. Garcia besöpörte valamennyit. Ötven millió frank nyeresége volt neki 8 a konzorciumnak. Blancék a bukás szélén állottak. Ekkor azonban következett a forduló-pont. Garcia egy este ismét vagy kétszázezer frank nyereséggel tért haza s a konzorcium szokás szerint osztozni kezdett. Osztozás közben egyszerre vita támadt valami számítási különbség miatt Garcia és a részvényesek közt. Garcia heves spanyol, a francziák izgékonyak. A vita nő, vé^re a francia gróf arczulüti Garciát: — Nesze, te gályarab! Garcia, ki az ütés előtt dörgő hangou, vörös arczczhl, ökleit emelve vitázott, egyszerre elnémult, elsápadt, meghunyászkodott — Jól van jól, — mondá rekedt hangon; kihúzta zsebkendőjét,, megtörülte az arczát, aztáu távozott. Másnap,harmadnap ismét óriási összegeket nyert; negyednapon azonban egyszerre odavesztett egy milliót. És ezután rohanva ment le a lejtőn. OJavesztette az összes nyereséget, a még mindig görcsösen reménylő részvényesek minden vagyonát, s oda saját utolsó fillérét. Négy év előtt nekam Saxonban egy bozontos, őszhajú, kopott ruhás embert mutattak a játszóteremben, ki a roullette asztalnál két frdnkjával rakta. Minden vesztésnél nagyot sóhajto'.t, ha p3dig nyert, izgatott tüz gyúlt ki szsmében. Egy kis kocsmában szokott ebédelgetni s egy falubeli p irasztbázbau lakott. Végre kitiltották a játszóterőmből, mert igen rongyos volt a ruháj». Garcia volt. Tavaly azt olvastam egy francia lap valamelyik eldu»ott zugában, apró betűkkel uyomtatva, hogy Garcia, a német játékfürdók egykori milliomos nyerője, a lausennei kórh'izban, ötvenhat éves korában meghalt. Ez volt a kártyakirály vége. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 1O0 kiló 6.50 Roz3 100 » 5.10 Árpa 100 » 4.85 Zab 100 > 3.30 KukoriczalOO » 4.60 K. repcze 100 > —.— Paszuly 100 » —.— Szesz literenként 50«/

2 Piaczi árak. GAIIONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1889. április 6-án. 6.70 5.20 4 95 5 40 4.75 49 Borsó Lencse Muud-liszt Zsemlye-liszt Buza-liszt Barna kenyér-liszt 1 kiló 1 » 1 » 1 • 1 —.24 -.24 — .17 —.16 —.13 -.12 Burgonya 100 kilő Marha húa 1 > Borjú hús 1 » Sertés hús 1 » Juh hús 1 » Háj 1 • » Diszoó-zsir 1 » Szalonna 1 > Faggyú (nyers) 1 > Zöldség 1 csomó Paprika 1 kiló liós vaj 1 liter Eczet 1 » Széna 100 kiló Szalma (tak.) 100 » Bikfa 1 köbmtr. Tölgyfa 1 , 2.— —.40 -.40 -.40 —.12 —.72 —.60 -.20 —.00 —.80 —.60 -.10 2.85 1.15 3.2S 2.74 Szerkesztői üzenetek. V. J. urnák, Budapest. Hogy az ajánlásnak sikere volt, köszönjük. A vers legközelebb jön. A múltkori dolog nagy port vert. De — tudjuk — bogy szél utáu mindig tisztul & levegő. K. M. ny anitó úrnak, Oros. Szívesen támogatnánk az ügyet hi az egész dologra több világosságot vető adatokat hozna tudomásunkra. Felelős szerkesztő : INCZÉDT LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÖBA ELEK. Nyilt-tér. IMAEQNYVEK, minden vallásfelekezet számára a közelgő húsvét ünnepek alkalmára nagy választékban, kiváló jutányos árak mellett kaphatók KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN

1 (u-.io-.) Nyíregyházán, n.-debreczeni-utcza, Pavlovits-ház. Legelőnyösebben ismert Bikszádi ógvényes, konyhasós savanyú-viz friss töltésben kapható (84—?-4) Fest Lászlónál Nyíregyházán nagy-debreczení és n.-kállói-utcza sarkán. Kerti vetemény és virágmagvak elsőrendű erfurti magtelepekből, gazdasági magvak, kiállítási fűmag keverék friss minőségben kaphatók HOFFMANN ADOLF kereskedésében. A már megjelent magárjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve küldetik. K. 6177. K. 823. K. 2024. 1888 1889. 1889. Hirdetmény, Hirdetmény. Nyíregyháza város képviselőtestülete a kis-c9erkeszi malom épület és teleknek tanyai elemi iskolai czélra leendő átadáia, a a Serház-utczai Krajcsovics-féle 1152. népszorszámu puszta teleknek 400 írtéit Kovács András meleheczki részére leendő eladása, Csengery Sámuelné által kisdednevelés czéljaira tett alapítvány következtében Egyház-utczai 124 népsorszám alatti ház és udvar fele részének 600J frt felajánlott összegért leendő megvétele feletti hdtároMthoz tála czéljából, folyó éri májnshó 3-ik napjának délelőtti 9 órájára a városháza gyülésterinébe közgyűlés tűzetik ki. Miról a városi képviseleti tagok ezúttal azon felhívás mellett értesíttetnek, hogy a kitűzött időben és helyen lehetőleg teljes számban azon okból megjelenni méltóztassanak; mert az 1886. XXII. t. cz. 110. § a érteimétien a fentemlitett tárgyakban érdem legesen a képviselet összes vagyis 220-ra menő tagjainak csak átalán<>s többségével lehet határozni. Kelt Nyíregyházán, 1889-ik évi ápril hé 2-án tartott képviseleti közgyűlésből. Krasznay Gábor, Májerszky Béla, p

olgármester. (117-2-1

) főjegyző

. K. 2,027. 1889. Nyíregyháza város képviselő-testülete által az itt fennálló és működő önkéntes tűzoltóságnak, tűzvész idején, a már előzetezen meghatározandó működési nem és kerületi beosztás szerint a 20-dik évtől a 40-dik éves korig — segítségére és támogatására szolgálandó városi tűzoltóság szervezésére vonatkozó szabályrendelet, a mai naptól számított 30 napi határidőre, a polgármesteri hivatalba közszemlére azon kijelentéssel tétetik ki, hogy az ezen határidő leteltével, a netalán benyújtandó felebbezésekkel együtt, Szabolcsvármegye törvényhatóságához jóváhagyás végett fel fog terjesztetni. Kelt Nyíregyházán, 1889. évi áprilhó 2-ik napján tartott képviseleti közgyűlésből. Krasznay Gábor, Májerszky Béla, polgármester. (115-2-1) főjegyző. K. 1,769. 1889. ~ « uNyíregyháza város által a törvénykezesi palota es fogház épités czéljaira a magas kincstárnak átadott Nagy-Oros-utczai telkeken fennálló épületek egyenként folyó evl április hó 17-U napján délelőtt 10 órától kezdve a h -lyszinén megtartandó nyilvános árverésen el f.gnak adatni azon kötelezettseggel, bogy vevő felek tartoznak ezen megve ndö épületeket folyo evi április hó 25-ik napjától kezdve az árverésnél közzé teendő feltételekben megszabott határidón belől elbontatni és elhordatm. Kelt Nyíregyházán, 1889-ik évi április bő 3-ik napjan. Krasznay Gábor, Májerszky Béla, polgármester. (116-2-1) fojegyeő. Hirdetmény.