Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-07 / 14. szám

Mollóklot a „Nyírvidék" 14-ik számához. kony megbetegedő megóvja az állatokat a mérgező virus (fertőző auyag) ellenében ép ugy, mint a természetes fertőzés folytán okozott betegség kiállása*. Tehát magát a betegséget provokálja az oltás szelídebb alakban, hogy az állati szervezet a később netalán bekövetkezendő reudes bajnak ellent tudjon állani. Hogy az oltás által mesterségesen az állati testbe hozott baciliusok ott minő magatartást mutatnak, s ho gyan idézik elő, hogy az állat immunussá lesz, ugyancsak Plócz azt mondja »az oltás alkalmával, vagy a természetes fertőzés által történt megbetegedéskor a szervezet sejtjei edzettek lesznek s a később a szervezetbe jutott eredeti erősségű baktériumoknak ellentállani képesek.* A gazda akkor határozza el magát az oltásra, ha a tömeges elhullástól, az előbbi évek tapasztalatai folytáu, akár a beállott körülmények következtében tartani lehet. Azok az állatok, amelyek a bajban már benne vannak, vagy ahoz hasonló betegedéli tüneteket mutatnak is, nem oltandók be. Beoltani lehet lépfene ellen : lovat, szarvasmarhát, juhot sertést egyaránt. A sertést azonkívül orbáncz ellen is. Mind a lépfene, mind az orbáncz oltó anyaga ugyanegy. A nemes vérű lovakat, amelyeken eddig az oltás káros hatása lett felismerve: nem kell oltaui. Miuden időszakban lehet oltani, sőt ha a betegség pusztít, kell is, de legalkalmasabb arra a tavasz, a mig a nyári melegek nem jöttek meg. Az életkort illetőleg, amelyben az állatok beolthatok, a következőket tartsuk meg: az összes állatfajok lépfene ellen ne oltassanak be 3 hónapos koruk előtt, azután olthatok bármikor szabadon. Erősen vemhes állatokat kímélni kell az oltástól, ugyancsak kímélni kell azokat a leelléstől az elválasztásig, az utolsó eset k'lönösen áll, mivel mind az anya, mind az ujszülöttie az oltás hátrányos lehet. Ha sertéseket oltunk lépfene ellen, ami azonban nem igen gyakran fog előfordulni, ugyanazokat kell betartani, amelyek a vemhes kanc.ákra elmondattak, mind az orbáncz elleni védőoltáiuál a malaczoknál 3—5 hónapos kort ajánlják. Ha a gazda az oltásra szánja magát, először is egy megbizható s a Pasteur-féle védő oltásban jártas állatorvost szerezzen s maga, bármily könnyűnek is látszassák neki az oltás: ne igyekezzék belekontárkodni. Az ellen őrzést, különösen az oltó anyag és a fecskendő beszerzé sénél ne mulassza el, a melyről tudnia kell, hogy az oltó-anyag előállítása után 9 nappal hatását elveszti. Az oltó-anyag tenyésztésére két intézet van, egyik a párisi, másik a bécsi »Schmied-Marnfffe< czim alatt Bécs. VIII. Alserstrasse 43. Minden oltásnál kétféle oltó-anyag jön alkalmazásba, először oltanak az I. számú premier vaccínnal, mely oly erősségű, hogy csak az egeret öli meg, a nyulat és tengeri malaczot nem. Ez első oltás után 12 napra lesz az állat a Il-ik deuxieme vaccinnal beoltva, mely már erősebb ; a nyulat ugyan nem öli meg, de igen a tengeri malaczot s egeret. Az oltó-anyagot az állatorvos rendelje meg, az intézet táviratilag értesíti az elküldésről, úgy hogy sz vele együtt érkezik meg a gazdaságba, ahol az oltandó állatok vannak. Ha a gazda az oltó-anyag beszerzését nem bízhatja bármily okból az állatorvosra, hanem maga kell, hogy azt eszközölje: legyen figyelemmel a következőkre: 1. Tudassa az intézettel az állatok faját, nemét s az oltandók számát. 2. Pontosan tudassa ac időt, a mikorra az állatorvossal megállapodott nz oltás végrehajtására. A második, az erősebb anyaggal eszközlendő oltás idejét az iutézet úgyis tudja, ezt tudatni nem kell. 3. Ha gazdasága a vasúttól távol fekszik, intézkedjek az iránt, hogy a postán megérkezett anyag, esetleg hivatalos utja elkerülésével a legrövidebb idó alatt kézhez jusson. 4. Minden előmunkálatot végezzen el az anyag megérkezéséig, helyet készítsen, emberekről gondoskodjék, hogy az oltás fennakadás nélkül megkezdhető legyen. 5. Az oltó-anyagot felhasználásáig hűvös, de nem hideg helyen, ugy a mint érkezett, becsomagolva hagyja. nem vagyok rosz szivű — elmentem gratulálni, amikor a multat is felemiitettem, azt mondta rá a vén kisasszony, hja! más idők, más emberek! minden megváltozott! Meg is változott nemsokára minden, asszony lett belőle, 3 esztendő multán a takarékpénztári könyvecské nek csak emléke élt már ... a boldog férj pedig elszármazott más városba kedves kis felesége nélkül. Nem állhattam meg — nem vagyok rosz szivü — elmentem részvét-vizitre. . . Hogy a pletykázásban megedzett ész és sziv tajtékozó ajakkal minő kegyeletes szavakkal emléke zett meg a Hymen láncziból kiboldogult férjről . . . nem szabad leírni. Ne tűnjék fel, hogy ennyit foglalkoztam egy vén leány nyal, jogom van rá még többet, sokat is irni az ilyenekről; nekem is van egy ilyen pártában rekedt roko nom, aki pletyka természetével gondozó átkom; csak ott nem árt, ahol nem tud: és én mégis szivemből kivánom neki — talán megcsendesül ? hogy a farsangon vigye valaki feleségül — a Syrius csillagba. . . Az agglegények nyugalmas életének legnagyobb megzavarója szintén a pletyka. Az ilyen bácsik rendesen nagyon rátartósak és erősen adják a komolyat, erényest . . . sat. Igen, csakhogy mellettük is ott van ám a pletyka és kiséri lépteiket és ismeri látogatóikat . . nemcsak, hanem el is mondja l 'soknak; a bácsik persze boszankodaak, a pletyka kárörvendve kaczag ós tovább figyel, kutat ! . . . Csúnya biz' a pletyka — és rosz valami! »A rágalmat még maga az eréuy se n képes kikerülui* mondja Shakespeare. Szerencsés az, ki küzdelmek, szenvedélyek árán od-i jutott, hogy van elég ereje és türelme már nem törődni a pletykával. Sokat megtanítottam erre a versre, magam is hej! beh! sokszor elmondtam. »Ha nyelve bánt a rágalomnak, Abban találd vigasítalásod, Nem rosz gyümölcs, mit megrohannak Falánk ajakkal a darázsok I.... < Csúnya biz' a pletyka még a szép asszonyok vagy leányok rózsa piros piczi ajkán is! a pletykáló férfinál 6. Végre tudomásul vegye, hogy a megkezdett üveget, mely 100 drb. juhra, malaczra, 50 drb. nagy állatra tartalmaz anyagot, igyekezni kell még ugyanazon nap felhasználui. A hamis vagy későn felhasznált oltó-anyagon kivül a kedvezőtlen eredmény oka nem ritkán a fecskendő tökéletlensége. Ha már oltó anyag s állatorvosra áldozuik: (Oltó-anyag ára 100 drb. állatra I. és Il-ik számú együtt 12 frt) ne igyekezzünk a fecskendőn takarékoskodni. Vegyék meg a gazdák az intézet által beszerzési áron adott, de a legminutiosusabb pontossággal készült fecskendőket, mert a legcsekélyebb mennyiségi differenczia, vagy tulerős, vagy gyenge oltást eredményez, a mi mindkettő baj; első esetben elpusztulhat az állat ép az oltás következtében, a második esetben a kiadott pénz felesleges költekezés. A szétszedhető fecskendőt használat előtt 5% karbolos vísben, azután forró vízben megmossuk, szárazra törüljük, ugyanezt tesszük a használat után is, az üreges tűből kihuzzuk a benne levő sodronyt s vele a fecskendőt felszereljük s az oltó-anyagot tartalmazó üveget erősen felrázzuk, a kaucsuk dugót kivesszük s tiszta helyre félre tesszük. Most belemártjuk a fecikendőt az üvegcsövében, visszanyomjuk a folyadékot belőle s a töltést ismételjük. Juhnál és kis borjúnál a teljesen töltött fecike időnek '/8-ad, szarvasmarha és lónál >/

4-edét fecskendezzük egy állatba. A kiránt mennyiség a számozott fokokra osztott dugatytyu-nyélen levő csavar által szabályozható, amelyet a tele fecskendőnél l-re állítunk. Az oltási hely a szarvasmarhánál a mellkas alsó harmada felső részén 6-ik borda köz, lónál a nyak azon része, hová a hám nem ér, juhoknál és sertéseknél a cjomb belső felülete. A befecskendezés előtt a szőr lenyiratik a kijelölt helyről, '/íooo sublimát oldattal a lenyírt helyen a bőrt megmosva: fertőtlenítjük, azután pedig tiszta viszel lemossuk, hogy sublimát oldat a bőrön ue maradjon. Nagyobb állatok oltását álló helyzetben kell végezni, a juhokat, malaczokat a földre vagy asztalra vagy két asztal magasságú kecskelábra helyezett deszkára hanyatt fektetjük, ugy, hogy az állat fejénél levő egyén a a két első lábát tartja, azon lábat pedig, amelyen az oltást végezzük, egy másik egyénnel tartatjuk, ki az asztal ugyanazon oldalán áll, mint amelyiken az oltást végező egyén. Elegendő egyén mellett 8 — 10 áUat is fekhetik az asztalon 8 egy segéd az oltó előtt a bőrt fertőtlenítve, az oltás igen gyorsan megy. Egy ügyes állatorvos egy óra alatt 3 —400 al is végezhet. A fecskendő tőjét, melynek nyelén a szabályozó csavar 1 számra van állítva, a bőr alá szurjuk t egy nyomással a folyadékot az állatba szorítjuk, mig a fecskendő nyele a csavaron meg nem akad. A következő állatoknál a csavart a 2 - 3 8 a nyolezad knál a 8 számra kell igazítani, mely után újra kell tölteni. Nagy állatoknál a csavar igazítás természetesen a 2 és 4 satb. számokra történik s a fecskendő megtöltése csak 4 állatra elég. A második oltó-anyagot az első oltás után 12 nappal később ugyanily módon, de a test ellenkező oldilán fecskendezzük a bőr alá, t. i. ha az első oltást a jobb c .omb belfelületén végeztük, ugy a másodikat a bal ezomb belfelületén fogjuk eszközölni; szarvasmarhán, lovon, ha az elsőt a jobb oldalán végeztük, a másodikat ugyanazon a helyen fogjuk eszközölni. Az állatok magatartására oltás után a következők tapasztaltattak: a beszúrási helyen vizenyő lép fel, amely duzzanat középfokban fájdalmas, 2—3 nap múlva elsimul. A beoltott állatok hSmérséke az oltást követő napon '/a— lC°-kal emelkedik, mely bőemelkedés kisebb-nagyobb ingadozással harmad-negyed nap szűnni szokott s az állat étvágya is helyre áll. A malaczok az oltás után fejlődé • sükben egy kissé visszamaradnak. Az oltás körül a következő óvszabályok tartandók be : 1. Figyelni kell, hogy az oltás ténye alatt az állat ne mozogjon, annál kevésbé szabaduljon fel, mig csak az — mert ilyen is van ám! — pedig rútabbat, utálatosabbat a »Brittish«-mur,eumban sem mutogatnak. Oh ! ti a 19. felvilágosult század humánus gondolkozású szülöttei, kik könyöradományt hordtok össze, kik nem akartok ártani a légynek sem, kik tépést csináltok a sebekre ... ne pletykáljatok sem unalmas délutánokon, sem hosszú téli estéken, se csillagos nyári éjeken, mert csúnya az a ki pletykál, nem gondolja meg, hogy »a nyelv nagyobb sebet üt, mint a kard, mely csak a testet gyilkolja meg, míg a nyelv a lelket.* (Ágoston). Ezeket elmondtam barátomnak Ködvágó Tóbiásnak, mire ő egy világfájdalmas hangulatban szebben, szabályosabban igy zengte nekem a pletykát: A pletyka kétélű fegyver, Készen áll arra, hogy megver; Rád les nappal, sötét éjben, Üldöz álomban és ébren. Unalom hozza világra, És ugy adják szíjról-szijra; Mint szikra, lángra lobban, Terjed folyvást jobban-jobban. Hógomoly lesz görgeteggé, Röpke szellő — förgeteggé. Sok bajnak ez a szülője, Házi szentély betörője ; Emberszólás tejtestváre, Bút ho/. férj és nő fejére. Hazudsággal táplálkozik, Káromol, hi — imádkozik, Az neki az ünnepnapja : Híreit, ha légből kapja ; Akkor van csak elemében, Ha eláztat csúnya lében. Folyton töri fejét roszba, Hátu'ról támad — orozva. Éle3, hegyes tőr a nyelve, Önmagával van eltelve: Rid zúgja a »p3reat«-ot, Ellenné tesz jó barátot. Ha szálka van a szemedben, Ó gerendát szemlél ebben, S a ki legnagyobb galiba — Dehogy van ő benne hib i 1 Ez aztán erkölcsi dudva, Tenyésztik szándékkal tudva ; Renyheség a melegágya, Rosz indulat rajt' — a trágya. Kis város a fjtanyája, Itt van legtöbb híre, nyája. Tétlen élő nők s anyósok — (Fájdalom, van ilyen jó sok !) Elpletykáznak kávé mellett, Kiről milyen s mennyi telhet. Mert, hogy nincs más dolga, [gondja: Könnyelműn a szót ki mondja, Tiszti nőerénybe gázol, Galambot hollóvá mázol. Hízeleghet tán — aggszűznek, Ha nevéhez pletykát fűinek ; Agglegény fejét csóválja... Zöld erdőnek korhadt fája I S^ép ajkakon rút valami, Szinte oly kinos hallani I Férfinál meg utálatos, Teszi az, ki — járdát tapos, Léha oz3onna-gavallér, Értékére csak — fataílér. * * * Sz ikits h it e rú t szokással I Foglalkozzíl jobbal, mással; Hiszen sok tér nyílik neked, M ily nemesiti életed ; Mely fölemel és nyugtot ad: Boldogítani másoku, Eisimitni gondrediket, Vigasztalni szenvedőket 1 Kunicz. bevégezve nincsen. Ennek következtében, vagy bármi más okból ne maradjon beoltatlan a csapatban egy sem, mert a Il-ik oltásnál, ennek erősebb anyagára elkészítve nem lóvén: okvetlen megbetegszik, ugyanez történik akkor is, ha az állatok mozgása következtében az első oltás nem volt tökéletesen eszközölhető. 2. Az oltás után az állatok néhány óráig teljes nyugalomban lágy almon hagyandók s óvni kell őket minden irányban, hogy mig az oltás következtében létrejött daganat teljesen el nem oszlik: az oltott testrészt meg ne sértsék. 3. Igyekezni kell az oltást minél gyorsabban végezni, de sohasem a tökéletesség rovására. Azért ha a gazda előtt nem teljesen bizalmas és ismert állatorvos áll, legjobb a honoráriumot nem a beoltott állatok darabszáma hanem napidijak szerint állapítani meg. 4. A beoltott állatok a be nem oltottaktól a lehető szigorúan elküiönitendők, mert a betegség átragadása ellenkező esetben biztosra vehető. Midőn a fennebbiekben a t. gazdaközönséget tájékozzuk, meg kell még említenünk azt, hogy egyletünk választmánya a maga részéről mindent megteszen arra nézve, hogy tömegesebb jelentkezéssel s ennélfogva nagyobb számú állatok oltásával az oltás kivitele minél kevesebb költségbe kerüljön, sőt erre nézve lépést tett a nagyméltóságú föld-nivelési ministeriumnál, hogy egy a Pasteurféle védő-oltásban járatos állatorvosi szakemberét teljesen díjtalanul engedje át oltásra vállalkozó gazdáinknak. Ha azonban e kérése egyletünknek nem fogna teljesíttetni, még azon esetben sem annyira költséges az oltás foganatosítása, hogy gazdáiuk attól visszariadjanak, mert habár az állatorvos napdija 20—25 frt s az oltó-anyag ára 100 dirabra (I és Il-ik) 12 frt is, ha tekintetbe vesszük, hogy a jó állatorvos naponta 1200 darabot, sőt többet is beolt: ez a magasnak látazó kiadás nagyon elosztható s az oltás 4 9/o veszteségnél már kifizeti magát. Cjak kevés számú állatok kisérleli oltása költaéges és kivihetlen is. Megjegyezzük még azt, hogy az oltáshoz az 1888. évi Vll-ik t. cz. értelmében az oltatni akaró gazdák II-od fokú engedélyt tartoznak megszerezni. Ezeknek alapján azon kéréssel fordulunk gazdatársainkhoz, hogy mindazok, a kik az oltásra magukat elhatározzák, jelentsék be azt egyesületünk titkárságának legkésőbb folyó évi április hó 20 áig, a mennyiben sokkal czélszerübb, ha egyszerre csoportokban vállalkozunk s egy közeg intézi el ez ügyben mindazt, a mit előlegesen elintézni szükséges. //. A Ny ír viz-szabályozás által a dohány term*lésr« alkalmassá vált, valamint a hivatalos dohány-talaj vizsgálat utján hibásan osztályozott s ez által a dohánytermeléstől elzárt teriiletek újbóli megvizsgálására a m. kir. pénzügyi miniszter iámtól a talajvizsgáló bizottságnak a törvény értelmében a termelök költségért leendő kiküldésének ügye. A mult évi október 11-iki közgyűlésünk elébe Bleuer Béla választmányi tagunk azon indítványt terjesztette be, hogy tekintettel arra, miszerint a Nyírvíz-szabályozásokkal — a melyek már megyénkben a befejezéshez közelednek — olyan területek lettek felszabadulva, a melyek mint dohánytermelő szakértők által állíttatik, a dohánytermelésre kitűnőek, hasson tehát az egylet a nagyméltóságú pénzügyiministeriumnál oda, hogy ezen területek a talajvizsgáló bizottságok által megvizsgáltatva: a dohánytermelésre alkalmas talajok közzé soroltassanak. Ez indítvány értelmében az egyesület nem késett feliratot intézni a magas pénzügyiministeriumhoz, kérve, hogy a vizsgálatot elrendelni s annak alapján a kérdéses területeket dohánytermelésre alkalmas talajokul osztályozni méltóztassék. E felterjesztésére egyesületünknek a válasz megérkezett ugyan s biztosítja az egyletet, hogy a megvizsgálás, a mint az ország területén folyó vizsgálatok befejeztetnek, azonnal megejtetni fog. Magán utoni értesülés alapján azonban az egyleti választmány felvilágosittatván arról, hogy tíz év is eltelik, a mig a bizottság kiszáll a vizsgálatra, Bleuer Béla, mint az indítvány tevője oda módosítani kéri indítványát, miszerint szólittassanak fel azon dohánytermelők, a kik a Nyírviz-szabályozás folytán e tekintetbe érdekelve vannak, valamint azok is, a kik a már végrehajtott dohány talajvizsgálattal sérelmet szenvedtek s igy a termelők közösen s a törvény értelmében saját költségeikre kérjék a talajvizsgáló bizottság kirendelését. Tisztelettel kérjük azért fel azon dohánytermelő gazdatársainkat, a kik a fennebbi két eset folytán érdekelve vannak, hogy a folyó évi április hó 20-ig egyletünk titkárságához jelentsék be, ha vájjon óhajtják-e a talajvizsgáló bizottságnak saját költségeikre való kirendelését. Kiváló tisztelettel Nyíregyházán, 1889. évi márczius 29 én. a »Felső-tiszavidéki gazdasági-egylet* nevében: Szentkirályi János Nyiri János e. titkár. e. alelnök. Népnevelés, jöjjön el a te országod! A nyir-bogdányi járás felekezet nélkül népnevelési egyesületének alapszabályai. (Vége.) Igazgató választmány. 16. §. Az igazgató választmány áll a 11. §-ban megjelölt tisztikarból, kik a közgyűlés által a jelenlevők szavazattöbbségével az egyesület tagjai közül 3 évre választatnak; mely határidő leteltével újból megválaszthatok. 17. §. A választmány hatásköre: a) az egyesület vagyonát s mindenne nü ügyeit egyetemes felelősség mellett kezeli s vezeti ; b) az évenkénti költségvetést elkészíti, a számadásokat megvizsgálja s jóváhagyás végett a közgyüléshiz terjeszti; c) a segélyezendők névsorát, a segélyre jogosultság lehető megjelölésével s az illetékes lelkészek ajánlásával ellátva az elöljáróságoktól bekéri s a méltányosság fijjye-