Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-22 / 51. szám

„IV Y I B V I D É IC." Én két momentumot figyeltem meg Párisban, a miben a mi életünk külömbözik a párisi élettől, ez a két momentum a bálókabát, vulgó Schlafrock és a hosszú pipa teljes hiánya, teljes ismeretlensége Párisban. Engedelmet tisztelt hallgatóim, talán nevetségesnek látszik, hogy a Schlafrokot és a hosszú pipát valami nemzet kultur élete hőmérőjéül tüntetem fel, de ezeu körülmény eléggé jellemző valami nép, valami nemzet pszikhologiájában. A párisi embernek nincsen ideje otthon kényelmeskedui, hosszú pipára gyújtani, vagy háló köntös és háló sipkába burkolva családjában zsarnokoskodó Jupiterként vagy lágyszívű papucshősként szerepelni. Párisban egész más színezete van az életnek, nem „geműthlich" élet ez, 'hanem pezsgő, lázas, zivataros, elkábító, boldogító és lesújtó momentumokban változatosau bővelkedő élet; érzi az ember még a legszerényebb társadalmi rétegben is, hogy ő a világ szivében él, érzi, mit Goethe oly helyesen fejez ki, mi a mi nyelvünkön, majdnem lefordíthatatlan, hogy ő ott van „am sausenden "Webstuhl der Zeit

4. Az igaz a családi élet Párisban általában véve nem oly benső, mint minálunk, nem is lehet az a nagyvilágváros életviszonyainál fogva. Mihelyt megszületik a gyermek vidékre küldik, mert különben biztos halálnak néz elébe: nem csak azért küldik vidékre, mert a levegő Párisban, daczára a sok tág és parkírozott tér, avenue ós ligetnek romlott és káros befolyású a gyenge csecsemőnek, hanem azért is, mert a gyermek nagy finaucziális kérdése a családnak. Ne felejtsük azt, hogy a dajka Párisban többe kerül, mint a lakbér, holott a költség, ha vidékre adják, sokkal kevesebb és a gyer mek jobban fejlődik. Azonkívül a párisi nép zöménél a házasság is, még inkább mint nálunk gazdasági kérdés. Ha dolgozik a férj, dolgozik a nő is; gyakran akad, hogy a férj hivatalnok, tanár, kereskedősegéd s a nő divat, vagy virág vagy csipkeárus vagy eféle üzletben van elfoglalva. Mikor egybekelnek, már is elhatározzák: ha 25 vagy 30 évig dolgoztunk, aDnyi meg annyi ezer frankot a jövedelemből félretettünk, ugy hogy a 25 vagy 30 óv lefolyása után, megtakarított tőkéjükkel vagy Párisban, vagy más valami olcsóbb városban uralkod hassanak. Tisztelt hallgatóim! Francziaország gazdag ország, de gazdagságát legnagyobbrészt lakosai két nagy erényének köszöni, mely egyedül képes nemzetet nagygyá és boldoggá tenni, a szorgalomnak és takarékosságnak, mihez még hozzájárul a leleméuyesség, a genialitás a körülmények felhasználásában. Mihelyest nagyobb lesz a gyermek, iskolába küldik, még pedig internátusba. Világos, hogy ottan legjobban van ellátva a gyermek, miután sem apja, sem anyja, egész napon át esti 6 óráig nincsenek otthon. A párisi élet legérdekesebb fejezete a nők, különösen az idegeneknek, ki akárhonnan is jöjjön, csak kisszerű fogalmakkal bir a uri nemről, míg nem volt Párisban. A nő, a természet gyönyörű rejtménye, melyet megoldani és megérteni nem sikerült sem a bölcs Salamonnak, daczára annak, hogy száz meg száz rózsát ültetett kertjébe, sem a nők kegyenczének Goethének, Párisban még titokzatosabb, mint másutt, a minek megfejtésére, megértetésére a férfi képtelen. — Bátran mondhatom, tisztelt halgatóim, ha másutt a nő a férfi gyöngye, akkor Párisban ő a gyémántja, ő a királynő, az uralkodó. — Miről beszéljek először: a toilletéről, a csábító kellemről, az öntudatos bájról, az utánozhatatlan izlésrő', a párisi espritről, a gyermekdedségről, vig kedélyökről, nyiltszivüségükről, őszinteségükről ! A párisi divat békóban tartja a világot! hiába szerkesztik Bécsben, Berlinben, Nómethonban a mindenféle „modejournalokat", hiába fáradoz a német sógor még a gratiákat is szolgálatába vonni, miután kivívta a politikai fölényt. A pedáns német világ professorokat és kókharisnyás professornóket e tekintetben földre teriti az utolsó házmester leány, ki valaha tipegett a párisi boulevardok aszfaltján. Párisban nem létezik modejournal, nem is létezik divat, mint mi azt értjük t. i. szük, meghatározott szabás szeriut készült uői toilette. A párisi nő e tekintetben valódi Éva, ő legjobban tudja, hogy melyik toilette illik reá legjobban, a chiket, ezen utánozhatatlan ízlést, eltalálja és elsajátítja a boulevárdokon, a szalonban, a színházban és szobájában. És milyen jól tudja a színeket, mily gratiával hajzatát a toilettéhez választani, mindig észszel, mindig tudománynyal a természet adta bájait emelni, kellően megvilágítani, hiányait eltakarni, elsimítani. A ruha kelmére nem adnak sokat; többnyire egyszerű kelméből készitik toilettejöket; láttam a boulevárdokon munkás leányokat, az úgynevezett grisetteket egyszerű fekete satin ruhában, melynek szabása testéhez illősége által elragadóan hatott ón reám, a mihez még hozzájárult a kellemdus hajzat. — De, uem tekintve azt, hogy a jó izlés már a frauczia nép vérébe ment át, anuyi alkalma vau a párisi nőnek szépet látni, lehetetlen, hogy Ízlése ne fejlődjék. Ott van a Louvre, ott a palais Luxembourg ós sok más képcsarnok gyűjteményei, ott a boulevárdokon a gyönyörű kiarakatok és amit különösen ki akarok emelni, ne felejtsük, hogy Francziaország évszázadokon át pompát, fényt és fényűző udvart látott Páris falaiu belül, mely a politikai és irodalmi fölény mellett gyúpontja volt a lovagkortól átörökölt lovagiasság, udvariasság, és hölgyszolgálatnak. Tisztelt hallgatóim! aki Párisról beszél, aki Párisról és Francziaországról ir, lehetetlen, hogy a nők befolyását a nyelv csiszoló fejlődésére, a közerkölcsök finomítására, a jó ízlésen lendítésre, a társasélet ártatlanabb, uem durva örömeire, egy szóval mindenre ue ismerné föl, de csak elfogultság és a szellemi látkör szűk volta képes arra, hogy a hölgyvilág befolyását károsnak, erkölcsrontóuak, könnyelműnek tüntesse föl. De a uó más állást is foglal el nyugaton, mást, minél inkább kelet felé iuduluuk; még Németországbau is a Gretcheuek és Lőtték hazájában a nő, ha már a barátnője is, de inkább még igavonó szolgája, holott Fraucziaországbau valóban társa és barátnője! A franczia elválaszthatatlan a uőtől; társaság, mulatság nő nélkül nem képzelhető, niiudeuhová kíséri a uő, részese mindenben, örömbeu és búban, erényben és bűnben. A francziákhoz viszonyítva mi még keveset foglalkozunk feleségeinkkel, leányainkkal: külön világnak tekintjük, paradicsomnak, melybe olykor, olykor bekandikálunk. Bálban és szalonban, szinházbau és korzóu ott bizony találkozunk velők, vagy a férj, az apa, ha hazajöu a hivatalból, de csak hamar el is hagyják és fölkeresik társaikat egy pohár borra vagy egy tarokk-partira. Olyforma mulatság mondhatom, melyben az urak egyedül magok vannak, Fraucziaországbau nem létezik, ha már borivásra, va.'y kártyázásra kerül a dolog', akkor a nők ép oly vitézséggel állják meg a sarst akár a férfiak, magától értetődik, hogy azért oly ritka ott akármiféle kihágás. A nőkkel való folytonos érintkezés oly finom, oly udvariassá tette a francziákat; egy nemzet sincs annyira hivatva, már nemzeti büszke ós lovagias jelleménél fogva, még a francziákat is felülmúlni e tekintetben mint a magyar. A német jelleme szögletességénél fogva' otthon, a család tűzhelye mögé húzódik, a franczia az utczán mulat, az egyiknél hiányzik az izlés ós a közszellem, a másiknál a komolyság és bensőség, habár a formák kellemével is bir. A magyar egyedül egyesitheti miud a kettőnek jó oldalait, anélkül, hogy félszegségeik, hibáikba esnék. (Vége.) Felelős szerkesztő : INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1889. deozember 21-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 7.90 Rozs 100 Árpa 10 J Zab 100 KukorirzalOO K. repcze 100 Paszuly 100 Szesz I 7.20 6.2") 6.80 4 70 Borsó Leucse Mund-lis/.t Zsemlye-liszt Buza-lis/ct 5— iterenként 48— Placzl árak. Bamakenyér-liszt 1 kiló 1 » 1 » 1 > 1 > 8.20 7.50 6 60 7-— 4.86 5.25 - 46'/» —.20 — 24 —.17 —.16 —.14 -.12 Burgonja uj Marba hús Borjú búi Sertés hús Juh hús Háj Diszoó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika Írós vaj Eczet SÍ én a Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 100 kiló 1 > 1 » 1 i 1 » 1 > 1 > 1 > 1 » 1 csomó 1 kiló 1 liter l » 100 kiló 100 » köbmtr. 2 — ítí - 44 —-32 -.64 —.64 — 21 —.06 —.14 —.27 -.80 8— 1.10 3— 2.90 Nyilt-tér. Köszönet nyilvánítás. Mindazon jó barátaimnak, ismerőseimnek, jóakaróim nak, az ág. ev. egyház tek. elöljáróinak, az ág. ev. tanítótestületnek, a nyíregyházai tanitói járáskör tagjainak s végre a helybeli iparos dalárdának, kik megboldogült szeretett férjem temetésén részvétük által kívántak fájó sebemen enyhíteni, nyilvánítom úgy egyenkiut, mint összesen ezen uton is legforróbb köszönetemet. Nyiregyháza, 1889. deczember 20. Özv. Andrási Sámuelné Topser Karolina. Hinnot, teát, különféle tea süteményeket magyar és frauczia cogliacot, olasz ges/,tényét, mogyorót, sajtokat, bei és külföldi főzelékeket, kitűnő szárított gombát, úgyszintén az „ungvári kincstári műmolom" országszerte legjobbnak ősinert Őrleményeit jutányos árban aJ

áu

lja HÖFFMAN ADOLF fűszerkereskedő. Árverési hirdetmény. Demecserben a községházánál folyó évi deczember hó 27-ik napján délelőtt 9 órakor — zárt ajánlatok mellett — nyilvános árverésen eladandók a közbirtokosság tulajdonát képező, alább meguevezett ingatlanok úgymint: 1. A külső csárda, állás, az ott fekvő mintegy 42 hold szántó kaszálló földdel 3360 írt kikiáltási ár mellett; 2. A belső korcsma, állás, mintegy 800 Q öl udvar, kert és a mellette fekvő pusztateiek megváltási jogával; kikiáltási ár 600 frt. Bánatpénzül a kikiáltási ár 10% a teendő le. Zárt ajánlatok alulírotthoz Borzsova, posta Demecser küldendők, hol az árverési feltételek is megtudhatók. Kelt Deraecser, 1889 november hó 30. Elek László, (398 — 3—3) a demecseri közbirt. elnöke 6,785. tk. Hirdetmény-kivonat, 1889. Hirdetmény-kivonat. A nyíregyházai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Nádassi Györgynek Kövér László és társai ellen 30 frt behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében, ezen kir. törvényszék területén fekvő a) a halászi 69. sz. tjkönyvben A. I. 2. sor. a. foglalt s 276 frtra becsült; b) a halászi 622. sz. tjkvben A + 1. sor. a. foglalt, 1 frtra becsült; c) a halászi 670. sz. tjkvben A + 1. sor. a. foglalt és 259 frtra becsült ingatlanok 1890. február 20 án délelőtt 10 órakor Halász községházánál megtartandó nyilvános árverésen becsáron alól is el fognak adatni. Kikiáltási ár a fennebbi becsár. Bánompénz a becsár 10%-a. Nyíregyházán, 1889. deczember 11. Virágh Kálmán, kir. tvszéki biró. 6598. tk. 1889. A nyíregyházai kir. törvényszék miut tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Makay Mihálynak Tarczal községe ellen 250 frt s járulékai behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében ezeu kir. törvényszék területén fekvő következő ingatlanok: 1. A berezeli 35 sz. tjkönyvben A. I. 27—32. sorsz. alatti iugatlanság és a hozzátartozó közlegelőbeli illetőség 710 frt becsértékben; 2. a berezeli 254. sz. tjkönyvben 535. hrsz. alatti iugatlau 30 frt becsértékben; 3. ugyancsak a berezeli 254. sz. tjkvben 1027. hrszátn alatti ingatlan 30 frt bicsértékbeu 1890. évi február hó 25 én délelőtt 10 órakor Berezel község házánál megtartaudó nyilvános árverésen becsáron alól is el fognak adatni. Kikiáltási ár a fennebbi becsár. Báuompénz a becsár 10%-a. Nyiregyházáu, 1889. deczember 6 án. Hirdetmény. (419 — 1 — 1) Virágh Kálmán, kir. tvszéki biró. Hirdetmény. (417—1-1) 8,752. K. 1889. Nyiregyháza város tulajdonát képező vásárvámszedési jognak jövő 1890-ik évi január 1 tői 1890. deczember 31 ig feltétlenül, azután 1891- és 1892-ik évekre feltételesen leendő bérbeadása czéljából folyó évi deczember hó 27 ik napjának délutáni 3 órájára a városi gyűlésterembe árverés tűzetik ki, melyre érdeklő felek ezeunel meghivatnak. Az árverési feltételek az árverés előtt a polgármesteri hivatalban tekinthetők meg. Kelt Nyíregyházán, 1889. évi deczember hó 20-án tartott városi képviseleti közgyűlésből. Ki'stsznny Gábor, Májerszky Béla, '"^yai-sier. (420-1—1) főjegyző. _ 00003009 JOOOOOO30000 O Női ruhaszövet és vászon raktár. o o ' ö 8 O O » Ö 9 ^ © = O 2 Üo » 4= t_ O

1

1KARÁCSONYI és ÚJÉVI AJÁNDÉKNAK ajánlja nagy választéka és különféle díszárúit. Nyíregyháza, 1889. deczembfr hó. T AH Y ISTVÁN. (396-3-3) Q Paplan, madrátz és szőnyeg raktár, Q 0000000030000 3300000 K. 8695. 1889

7' Nyiregyháza város képviselő testülete legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének az 1890-ik évre az 1886. XXII. t. cz. értelmébeu kiigazítását elrendelvén, az ezzel megbízott küldöttség a kiigazítást Szochor Pál adóügyi tanácsnok elnöklete alatt annak hivatali helyiségében folyó évi decze nber hó 28 ik napján délelőtt 9 órától 12 ig és délután 3 órától 5 óráig fogja eszközölni. Miről az illető érdekelt felek ezeuuel értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán, 1889. deczember 20-án tartott képviseleti ülésből. Krasznay Gábor, Májerszky Béla, polgármester. főjegyző. 1902/1889. tkv. sz. Hirdetményi kivonat. A t.-löki kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Spitzer Jözsefnének özv. Lefkovics Leopoldné, Stark Mártonné és Spitzer Simon, de mint Spitzer József örökösei ellen 500 frt behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. törvényszékhez tartozó ezen kir. jbiróság területén fekvő, a t.-löki 509. sz. tkvben 576. hrsz. alatt felvett házas belsőség 400 frt becsértékben az 1889. évi deczember hó 30-ik napján d. e. 9 órakor e bíróság tkvi hivatalában megtartandó nyilvános árverésen becsáron alól is el fog adatni. Kikiáltási ár a fennebbi becsár. Bánompénz a becsár 10%-a. Kelt T.-Lökön a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál, 1889. október 12. Előadó helyett: (4i2_i—i) Vekerdy, kir. albiró. Szabolcsvármegye földbirtokosaihoz. Több oldalról kapott becses megbízásuk folytán minden kételyt eloszlatandó, tudtára adom a tisztelt gazdaközönségnek, hogy az általam képviselt banknál, a kölcsöntőke készpénzben fizettetik ki, csupáu 2'/»% vonatik le összeseu a papirvesztasségre. Tekintve, hogy ezen bauk a földbirtokosnak összes adósságait couvertálja, sokkal előuyösebb azon bankok kölcsöneinél, melyek & földbirtokra csekély összegű kölcsönt szavaznak meg, s igy a még fenmaradt váltóadósságok mellett a földbirtokoson nem segítenek. Szíveskedjenek próbát tenni, meggyőződnek, hogy ajánlatom nem hasonló azokhoz, melyek hirdetések utján eget földet ígérnek — de nem adnak. Kassa, 1889. deczember hó. (390-4-3) KECZER BERTALAN, földbirtí kos. Itassa, kov'ács-utcza 50> sz.