Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-08 / 49. szám

utón foganatosítandó munkaiatok házi kezelés mellett az eddigi gyakorlat szerint, a többi utakon eszközlendő munkálatok pedig az alispáni hivatalban tartandó árlejtés utján teljesíttessenek. A vármegye alispánja utasittatik, miszerint ezen határozatot 30 napra a vármegye minden községében tétesse közhirró s a kihirdetést igazoló községi bizonyítványokkal ós netalán beadott felebbezésekkel, valamint a tervezethez csatolt A. B. (C) kimutatásokkal a közhírré tétel idejének lejárta után, jóváhagyás végett a m. kir kereskedelmi minisztériumhoz felterjessze. Miről Zoltán János alispán, Koczok László kir főmérnök, Kállay Ferencz főszámvevő, Megyery Gábor főpénztárnok, a járási főszolgabirák és Nyiregyháza város polgármestere, a „Nyírvidék" hivatalos lap utján pedig három eg.ymásutáui számban közölve a községek elöljárói közhírré tétel és a hirdetési igazolványoknak a járási főszolgabíró utján beterjesztése végett, kis-apáthi község képviselő testülete a járási főszolgabíró utján, végül Vidovich László aljegyző jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. 14,830. K j~ggj Szabolcsvármegye alispánjától. Jelentós tétetett arról, hogy a száj és körömfájás miatt Eperjeskén, Balkány, Nyir-Adony és Kálló Semjónbeu elrendelt zárlat, a járvány megszűnte folytán feloldatott. Határozat. A zár aluli feloldás és a járvány megszűnte közhírré tétetni rendeltetik. Miról Dankó Istváu állami állatorvos, a „Nyírvidék" utján pedig a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere ós a községek elöljárói ezen határozattal értesíttetnek. Nyiregyháza, 1889. deczember hó 4-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 14,650. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1889. A föszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. A vármegyei szolgaszemélyzet ruházatának beszerzése tárgyában kelt árlejtési hirdetményt közhirró tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. november 27-éu. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző Árlejtési hirdetmény. Szaholcsvármegye szolgaszemélyzete részére 1890 , 1891- és 1892 ik években szükséges ruházat beszerzése tárgyábau folyó évi deczember hó 23-ik napjáu délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, a vármegyeháza kis termében szó és írásbeli ajánlatok utján árlejtés fog tartatni. P-feTfnvatnaK, nogy a Kijeioit u és helyen megjelenvén, a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy zárt ajánlataikat 200 frt bánompénzzel ellátva s 50 kros bélyegjegygyei felszerelve a kitűzött időig az alispáni hivatalhoz beadják, s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ösmerik. Az árlejtési feltételek a következők: a) A ruházathoz szükseges sötét-kék posztót ós a ós a fehér köpenyesekhez szükséges posztót vállalkozó a „gácsi" posztó gyárból hozatni köteles, e körülményt a gyár igazgatóságának bizonylatával igazolni, s feldolgozás előtt köteles az összes anyagot, mint a jelzett bizonylatot a vármegye gazdasági választmányának bemutatni, s a feldolgozás csak a bizottság helybenhagyása s engedélye után eszközölhető. b) Köteles vállalkozó a szolgaszemélyzet összes ruházatát mérték szerint készíttetni, a hibásan vagy hiányosan készített rubanemüek át nem vétetnek, a sipkákat ugyancsak mérték szerint köteles vállalkozó veres posztóból, viaszos vászon bevonással ellátva készíttetni. c) A főispán, alispáu, főjegyző legényei részére a ruházat kettős teveszőr-zsinórzattal, sujtással, a többi szolgaszemélyzet ruházata egyszerű zsinórzattal, az eddigi szokáshoz képest lesz készítendő. d) A szolgaszemélyzet részere az összes atilla, adrág jó minőségű vászonnal bélelendő, a mellényeknek a hátrésze is ugyanazon posztóból készítendő, a bekecsek jó minőségű fehér báránybőrrel béleleudők, a külprém pedig jó minőségű erdélyi fekete báránybőrből készítendő. e) Köteles vállalkozó a szükséghez képest az uj csákót forgóval az eddigi kiállításhoz és alakhoz képest 8 azaz nyolcz forintokért elkészíteni. /. Egy-egy szolga ruha illetménye áll, 1 drb. vörös sipka, 1 drb. csattos nyakkendő, 1 drb. kék posztó atilla, 1 drb. vitorla vászon zubony, 1 drb. kék posztó mellény és 2 drb. posztó nadrágból: ezen ruha illetményt köteles válalkozó személyenként 32 frt 46 kr., azaz harminczkét forint 46 krajezárért elkészíteni; a szolgák ruha illetményét képezi még az eddig gyakorlatba vett időtartamra egy egy bekecs, és egy-egy fehér köpenyeg, a bekecset 22 frt azaz huszonkét forintért, a fehér köpenyeget is 22 frt azaz huszonkét forintért köteles vállalkozó elké szittetni. g) Ugy a ruházat, mint a ruhanemüek mennyiségét, a vármegye alispánja minden év september havában megrendeli, s a vállalkozó köteles a megrendeléstől számított 3 hónap alatt az összes ruhanemüeket beszolgáltatni, s a gazdasági választmány bírálata alá bocsátani. h) A kifogástalanul átvett ruhanemüek ára vállalkozónak alispáni utalványra, általa bélyegezendő nyugtára a vármegyei házi pénztárból ki fog fizettetni. i) Ugy ezen szerződés bélyegét, mint a nyugta bélyegeket is, és általában minden kincstári terheket vállalkozó sajátjából köteles fizetui. j) Köteles vállalkozó 200 frt bánompénzt készpénzben, vagy óvadék képes papírokban, a megyei pénztárba befejeztével fog vissza adatni ; ha pedig vállalkozó kötelezettségének egészben vagy részben, e szerződés értelmében eleget nem tenne, bánompénzét veszti, s a vállalat kárára és költségére fog teljesíttetni. k) Minden e szerződésből eredő peres kérdések megoldására a nyíregyházai kir. járásbíróság és a sommás per út költetik ki. Nyíregyházán, 1889. november 27-én. Alispán helyett: Miklós László főjegyző. 14,829. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter 47,076. számú intézvényének másolatát az izraelita anyakönyvvezetőkkel való közlés és szabályszerű közhírrététel végett kiküldőm. Nyiregyháza, 1889. évi deczember 5-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter. 47,076/1889. szám. Mivel a véderőről szóló 1889. VI. t. cz. némely ujabb intézkedései, nevezetesen ennek 7. §-a következtében a védkötelezettség szempontjából a nősülés tekintetébe nehézségek felmerültek, szükségesnek tartom a közönségnek becses tudomására hozni a m. kir. honvédelmi minisztérium f. évi 28,290. sz. alatti átiratának érdemleges részét, melyben egy felmerült és gyakran felmerülhető eset tekintetében a lelkészkedő papság részletes utasítást nyer. Felvetették ugyanis a következő kérdéseket: 1-ször vájjon a tényleg harmadszor állításon volt és 22-ik életévöket betöltött egyének megeskethetők-e; továbbá 2-szor vájjon tartozik-e az eskető lelkész tekintettel lenni arra, hogy esetleg a negyedik korosztály vagyis a 24-ik életévökben levő egyének is állítás alá vonhatók : s végre 3-szor vájjon azokkal szemben, kik tényleg már harmadszor voltak állításon, de jelenbeu csak a második korosztályban vannak, a házasságnál minő eljárás alkalmaztassák. Ezen három kérdésre a m. kir. honvédelmi minisztérium fentidézett átiratában következőképen nyilatkozik: Min-, denek előtt előre kell bocsátnom, hogy a véderőről szóló s folyó évi ápril 13-án életbe lépett 1889. évi VI. t. cz. 50-ilc §-a értelmében „a nősülés a hadköteles kor előtt és a harmadik korosztályból való kilépés előtt nincsen megengedve. Kivétetnek azok, akik az ujonczállitásnál töröltettek, vagy a harmadik korosztályban be nem soroztattak". Továbbá megjegyzem, hogy az állítási kötelezettség azon év jauuárius hava 1-ével kezdődik, a melyben a védköteles életének 21-ik évét betölti és az állítási kötelezettség — annak törvényszerű teljesítése esetében — azon év deczember 31-ével végződik, melyben az állításra kötelezett életének 23 évét betölti, a mikor is az a harmadik korosztályból kilép Az ujoucz-állitásra (sorozásra) évenként három korosztály hivatik fel. Az ugyanazon évi januárius l-étől fogva deczember 31-ig