Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-08 / 49. szám

Melléket a „INTy írvldék" 49-ik szamához. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 12-óu délelőtt 9 órakor tartja meg rendes havi gyűlését, Kállay Audrás főispán elnöklete alatt. — A vármegyei 48-as függetlenségi párt, a tisztújító közgyűlést megelőzi napon, 16-dikán este 6 órakor közgyűlést tart, hogy megállapodásokra jusson az egyes választási kérdéseknek ama részeiuél is, amelyek fölött a legutóbbi pártgyűlés nem határozott. — A skarlát járvány városunkban úgy látszik teljesen megszűnt, mert uj^bb betegedések nem fordulunk elő. — Ó- és Uj-Vencselló községek egyesítését a belügyminiszter jóváhagyván, az uj község Vencsellő név alatt nagyközséggé vált, úgyszintén Mártonfalva község is. — Vásári tolvajok a törvényszék előtt. Vitéz Bertalan, özv. Pósa Péteruó, özv. Tokaji Gáborné ós Kutrós Istvánné hajdúnánási lakosok tolvaj szövetkezetbe állva, legfőbbképeu az országos vásárokon mindent összeloptak, amihez csak hozzáférhettek. Igy egy nyíregyházai vásár alkalmával Kardos Samu kereskedőtől két női kabátot, Lőwy és Goldberger czégtől két nagykeudőt, Péter László volt vaskereskedőtől két mosdótálat és egy vasfazekat, Manheimer Jánostól 7 csuprot, Spiegel Józseftől két cseréptálat, Lefkovics L. miskolczi kereskedőtől két női felöltőt, Borús Imre debreczeni szappanostól egy tábla szappant, Varga Dánielnó nagykárolyi szabónétól egy nadrágot stb. stb. elloptak. Itt azouban hurokra kerültek s a törvényszék a héten8—8 hónapi fogházra ítélte őket. — Agyonütött ember. K. Tót József t.-dobi kubikos, lakótársát Oláh Jánost kubiko-it, verekedés közben agyon ütötte. A tettest a rendőrség elfogta. —Menyasszonyok figyelmébe 1 Lapunk egy barátja által tudomásunkra jutott, hogy menyasszonyi kelengyekhez Biükséges vászonnemüek a legjutányosabb árak, a legpontosabb kiszolgálat mellett, kitűnő minőségben kaphatók Starha Manó szepességi szövőgyárában, Késmárkon. Szívességet vélünk tenni t. olvasóinkkal, midőn a feunebbieket ez uton közöljük s egyúttal hozzátesszük, hogy lapunk említett barátja bárkinek is szívesen szolgál bővebb felvilágosítással, már csak azért is, mert Starha Man'i czégének kifogástalanságáról személyesen volt alkalma meggyőződni. — Köszönetnyilvánítás. A nyíregyházi dalegyesület zászló-alapja gyarapítására f. hó l-én megtartott dalestély alkalmával fe.ű fizettek: Bancs László 3 frt, özv. Mányik Józsefné, N. N., Morgenstern Zsigmond ós Mann József 2 — 2 frt, Yojtovits Bertalan, Biedermann N. és Dr. Liufer I frt 60 -1 frt 60 krt. Jánószky Pál 1 frt 20 krt. Dr. Trajtler Soma, Egy valaki, N. N., Paz.'ir Istváu 1—1 frt; Polaczek JÍUOS 80 krt; André Gyula, Újlaki György. Barzó Mihály, Kerekes Pal, Nagy István Krpc=iék N.. Juhász Etele, Joszka N., Éles Lnjos, Koncz N. M skó N., Nigy G>za, Bíjza N., Maskó N.. Csicsery G zi és N. N. 60—60 krt.; Chilhó N. 40 krt.; Tamásy Eudre, Hrabéc/.y Vilmos, 0 éh Géza, Lövey Elek, Mikecz József, Szohor Pál, Tolnay Sándor, Szopkó Alfréd, Soltész Gyula, Piringer János, N. N., N N., N. N., Bisthy Barnabás, Klár DJZSŐ 20—20 krt. Összesen: 34 frt 80 krajczárk. A mélyen tisztelt adományozók fogadják a nyíregyházai dslegyesület nevében hálás kösíV netem nyilvánítását. Orsovszky Gyula dalegyesttleti titkár. — Felhívjuk n. é olvasóink figyelmét a mai számunk hirdetési rovatában található Lichtschein Miksa kereskedő hirdetményére. — A szikvíz elárusitása tárgyában f. é. 47,439. »z. a. a belügyminiszter a következő rendeletet bocsátotta ki az ország összes törvényhatóságaihoz. Értésemre esett, hogy & meleg időszak beálltával az ország különféle vidékeit, leginkább pedig a falvakat utazó ügynökök járják be, kik a lakosság közt mindennemű szikvizet árusítanak el. Minthogy pedig az ily uton elárusított szikví* közegészségi szempontból gyakran kifogás alá esik, a meuuyibeu a viz megromlott, élvezhetlen. széniavat alig tartalmaz, a viz, mely a késiitósnél felhasználtatott, származásra nézve nem mindenkor kifogástalan a palaczk pedig gyakran tisztátalan s annak feje — a szívó készülék — a szabályrendeletileg megszabott ólomszázaléknál nagyobb menyiségű ólmot is tartalmazhat s igy a fogyasztó közönség, mely a szikvízben üdítő italt keres, abbau egészségének súlyos ártalmát lelheti ^sürgősen szükségesnek mutatkozik, hogy a hatóságok az ily módon elárusított szikvízre figyelmüket irányozzák. E/.en okból felhívom a törvényhatóságot, hogy a vándor szikvíz ügynökök intézkedéséit folyton éber figyelemmel kisértesse, a uálult található szikvizet a készítés, minőség, tisztaság frisseség stb. tekintetében, a szikvíz-paltczkfe jeket pedig az ólomtartalom százalékra nézve, szakközegeink közbenjöttével gyakrabban vizsgáltassa meg, bebizonyult visszaélési eseiekben a megtorló intézkedést tegye m

eg, s egész eralylyel hasson oda, hogy a lakosság egészségi ártalmának ez oldalról ne legyen kitéve. Eunek kapcsán, egyszersmind a szikvízgyártás körül követendő eljárás targyában 1869. évben január 27-én 649 s«. a. kibooiátott itteni körroudaietet oly felhívással idézem vissza a törvényhatóság emlékezetébe, miszerint annak mikénti foganatosítása s foganatosittatásának ellenőriztetéséről magának alapos meggyőződést szerezvén, az e részben mulasztást tevők, vagy a rendelet megszegői ellen teljes szigorral járjon el. Olcsó hús. Huszt városa, hogy a város közönsége meggyőződést szerezzen az iránt, vájjon a hús-árak a szarvasmarha árának megfelelnek e, a legutóbb Huszton megtartott országos vásár alkalmával 3 darab szarvasmarhát vett, azokat próba-vágásként levágatta, és az eredmény az lett, hogy a hús ára azóta 30 krról 24 krra szállíttatott alá, és hogy a marha e.éjéből és hátuljából vágott hús között árkülömbség nincsen. Mit szóljon ehhsz Nyiregyhaza, midőu nálunk csakuem két annyi áron mérik a legsilányabb miuőségü húit is?! — Mikszáth Kálmán munkáinak Kévai testvérek budapesti könyv kiadóhivat a la által megindított füietes kiadása gyors egymásutánban jelenik meg. Csak röviddel ezelőtt jeleztük a „Nemzetes unimék'' befsjezését, mely az összkiadás 3-ik kötetét képezte, és most már „Pipacsok a búzában" összczim alatt, mint a vállalat 4 ik kötetéuek kezdete ujabb két füzet, a 16 és 17 ik fekszik ellőtünk. — Az e füzetekben foglalt elbeszélések közül egy kevtő már régi ismerősünk, de jó emlékben álló ismerősünk. Láttára, illetve olvastára újra á'éljük és átérezzük azt a gyönyört, melyet csakis a jó olvasmáuy nyújthat. Azok az elbeBzélesek pedig, melyek e régi ismorősökhöz kwéretkép csatlakoztak, méltó kísérői azoknak és »A majornoki lázadást, melyet Mikszáth múzsája szerfelett jó kedvében diktálhatott, egy csöppet sem áll »Az öreg gróf* mögött. — A kik e pompis kiállítású fűzeteket még nem láttak, reudeljensk belőle legelőbb mutatóba egyet. — meg vagyunk róla győződve, hogy a többieket haladéktalanül meghozatják és kevée pénzért, rövid idő alatt Mikszáth munkáit bírják összegyűjtve, ami a humoros olvasmányok dolgában felér egy egész köaytárral. A vállain! kiadóhivatala Budapesten, IV., Vaczi-utcza 1. sz. a. vau ós rendelés, előfizetés iránt legczélszarübb egyenesen ide fordulni. A Figeczki-bünpör. Olvasóíuk bizonyára élénken emlékeznek még arra a szenzációs bűnesetre, mely Figeczki Pál volt helybeli heut&st ós korcsmabérlőt, Kövér Miklós és Boros Szita Károly berezeli lakosokat, rablás és gyilkosság vádja alatt, a törvényszék elé állította. Ebben az érdekes bűnügyben másod izben ült ösz sze ítélkezni a törvényszéki tauács. Az első végtárgyalás a mult év november havában tartatott meg, amikor is a vádlottak életfogytiglani fegyházra ítéltettek el. E-t az itélotet azonbau a kir. kúria feloldotta, és pedig azért, mert a táblai ítélet kihirdetése után Boros Szíta Károly kihallgatásra jelentkezett a kir. ügyészségnél, e beismerő vallomást tett, még pedig azért, mart a kir. táblai itéle'. Figeczkire és Kövér Miklósra nézve, vele sstmben nagyon kedvező volt. A kir. kúria által elrendelt pótvizsgálat befejeztetvén, ennek alapján vette kezdetét e hó 2-dikán az uj vég tárgyalás. Megyery Géza törvényszéki elnök, megnyitván a végtárgyalast, felolvastatta a kir. kúria végzését s azután Boros Szita Károlyt hallgatta ki. B. Szita Károly a gyilkosság történetére vonar kozólag előadta, hogy a mult évi márczius hó 2-dikán Kövér Miklós felszólította őt, hogy menjen be vele Nyír egyházára. Be is jöttek s estére ide érve, a Bundi korcs mábun szállottak meg, melynek akkor a bérlőjs Figeczki volt. Másnap reggel Kövér Miklós ait mondta neki, hogy egy embert fog kelleni megölnie, kinél 9000 forint vau s át is adott neki egy karvastagságú nyers akáczfa rudat, hogy azzal üsse le majd azt az embert, kit ő és Figeczki fognak majd odahozni a Bundibi. Ö azouban nem vállalkozott rá. Figeczki és Kövér erre eltávoztak a korcsmából, előbb azonban Figeczki a korcima udvarán levő szekereseket mind kiutasította. Egy óra múlva egy uri bundás ember társaságában jöttek vissza, s bementek vele az állásba, hol egy ctepat sertés volt. Az idegen nézegette a disznókat, Kövér Miklós pedig oda-oda nézett Boros Szitára, hogy üsse le már. 0 uem tette s igy a kiszemelt áldozat megmenekült. Figeczki és Kövér erre megint eltávoztak a Buodiból s csak u^y 11—12 óra között délban tértek vissza, egy fehér bund ts ember társaságában. Ez volt Szabó Sáudor, a böszörményi sertés kupec-, az áldozat. Boros Szíta Károly az ólból látta, hogy bementek az állásba. Ejy jó negyed óra múlva kijővén az istállóból, föltűnt neki, hogy a Kövér Miklós szánkája derékig vau szalmával, holott előbb inó.,' üres volt. Belenyúlt a szalmába, s egy ember lába akadt a kezébe. B )ment ezután az állásba, s Figeczkit ós Kövér Miklóst a pénzen való oztozkodásban találta. Elrejtették előtte a pénzt, de ő azért ésrrevette. Megszólította Kövért, hogy menjenek már haza, mire Kövér azt falelte neki, hogy őt már nem viheti, mert urakat visz Barczelre, hanem adott neki 5 frtot forspontra. Ekkor B. Szita megkérdezne Kövértől, hogy ki az aa ember a szánkában. Kövér erre revolvert rántott elő s fejének szegezve azt mondta neki: te is ugy jársz, mint az a másik ember, ha nem hallgatsz. ígértek is neki mindjárt még 410 frtot, a mit néhány nap múlva meg is kapott — a hallgatásért Ilyen módon vallott B. Szíta Károly, hogy kimentse magát a veszedelemből. Vallomásának azonban nem adhatott hitelt a törvényszék, abban a részében t. i., mely a gyilkosságban való részvételben az ő részességét tagadja. Szembesítése Kövér Miklós és Figeczkível igen érdekes jelenet volt, de nem vezetett eredményre. Mind a kettő makacsol megmaradt a merev tagadás mellett, hogy semmi részük sincs Szabó Sándor meggyíkolásábau. 59 tanút is kihallgatott a törvényszék, kiknek vallomásai részben megerősítéséül szolgálnak a gyilkosságnak B. Szita által elmondott előzményeinek, részben pedig egyéb körülményekhez szolgáltattak léuyeges magyarázatot. A legutolsó tauú egy rablásért elitélt rab, Porkoláb József volt, ki — mint néhány napig szoba tárBa B. Szita Károlynak a fogházban, elbeszélte, hogy B. Szita miképen beszélte el neki Szabó Sándor megöletését, E szerint Szabó Sándort B. Szita ütötte le, az általa is emlegetett akáczfa doronggal, és pedig úgy, hogy az első ütést a szájára mérte, ami megjegyezik a boncsjegyzőkönyv amaz adatával, hogy Szabó Sáudor holttestén a fogak kiverését konstatálták. Figeozki és Kövér jelen vo'tak ott s csak mikor Szabó Sándor öszerogyott, mentek ki az állásból. Boros Ssita Károly magához vévén Szabó Sándor pénzét, azzal menekülni akart, de Figeczki az udvaron megfogta, Kövérrel együtt behurczolták egy fáskamarába s ott a pénzt elvették tőle. Porkoláb Józsefnek ezt a tanuságU B. Szita hazugságnak moudta s megmaradt előbbi állításai mellett. Ezután — szombaton délelőtt — következtek a vád és védbeszédek. Hrabovszky Aurél kir. alügyész az első és a most megtartót végtárgyalás adataiuak bizonyítása alapján índitváuyozta, hogy Figeczki Pál, Kövér Miklós és B. Szita Károly rablás és gyilkosságban, mint tettes társak bűnösöknek mond issanak ki, s ezért kötél általi halálra ítéltessenek és pedig akként, hogy ítélet els6 sorban B Szita Károlyon, másodsorban Kövér Miklóson s azután Figeczki Pálon hajtassék végre. E'.után Imre János űjyvád, Figeczki Pál védöja igyekeíett m?ggyöi?iteni ijen szép baszédbm, a véd in cza büaöiségáre feaforo^ni látszó bíziayítékokat, dr. Sartstein Sándor B. Szita Kuroly védője psdig, védencze" beismerő vallomását kérte az Ítélet alapjául megáila pittatni. Dr. Járosy Sándor, Szesztay Károly ügyvéd helyette6se a következő beezídet mondotta el vídentze, Kövér Miklós érdekében : Tekintetes Törvényszék! Nagys igos ElnöH ur! Ha szabad a sorok közt olvasnom s a nagyméltóságú Curia feloldó határozatából ki nem fejezett" intenczióra következtetnem, méltóztassék megengedni, hogy azou meggyőződésemnek adjak kifejezést, miszerint a nagyméltóságú Curia e/.en iutézkedésevel megerősítette a gyakorlatban s elméletben elfogadott azon felfogást, hogy egy bűuper a mai bűuvádi eljárási rendszer s különösen felebbezési szabadság mellett kizárólagosan csak a ténybeli bizouyitékok alapján bírálható el s a közvetlen tapasztalatok által keltett inpressiók s az ezekből származott egyéni meggyőződés nem képezhetik forrását az ítélkezésnek, mert mig a felsőbíróság a ténykedések elbírálására jogosult, mi ott csak a beszerzett ténybeli bizonyítékok alapján történhetik, addig nem térhet el ez útról a közvetlenség és szóbeliség szerint eljáró első bíróság sem, ha csak a saját és a felső forumok Ítéletei közt örökös ellentétet nem akar teremteni. Kötelességemnek tartottam ezeket felhozni akkor, a midőu a tek. törvényszék előbbi ítéletét ismerve, ismét védelmet terjesztek elő Kövér Miklós érdekében, mit. ha nem bizonyítékok mérlegelése, de egyéni meggyőződés alapjáu itélő bíróság előtt állanék, nem tehetnék, mert csekélységem tudatában kifejezett birói meggyőződés befolyását niegkisérleni sem merészelném. Ezek szerint védenczem érdekében kötelességemet a végtárgyalás alkalmából beszerzett adatok mérlegelése s az ekként származó consequeutia levonása által vélem teljesíteni. A mult végtárgyalás során az ott felhozottakra már volt szerencsém reflektálni s azokból csakis azon bizonyítékokat fogom említésbe hozni, melyek a póttárgyalás adataivU szoros összefüggésben állanak. Mindenekelőtt azon kérdés nyomul előtérbe, vájjon a jelen végtárgyalás eredményezett-e több bizonyítékot s az ügyállás lényegében változott e ? E tekiutetben a tárgyi tényálladékot tekintve kétségtelen, hogy Szabó Sándor halálának körülményei ma sem voltak kiderithetők, mert nem változott egyéb, mint a mult végtárgyaláson feláilitott hypothézis, azaz Szabó S indor halálának időpontja márczius 3 és 4 ike közti éjjelről márcz. 3-ikának delére tétetett át Boros Szita Károlynak előadása alapján s a mi változás történt, az mind erre vezethető vissza. Ez okból Boros Szita előadását kell mérlegelni és pedig kvalifikálni ezen előadást s megállapítani horderejét. Boros Szita előadása önvallomásnak, beismerésnek nem tekinthető, mert saját ténykedéséi csak mint a vádbeli bűntény tnellékcselekméuyét kivátija feltűntetni s mert vádlott társait felbujtással vádolva, tettességét megtagadja. Bárminek is tekintetik azonban B. Szita előadása, az miut ilyen önmagában bizonyító erővel nem bír, mert indító oka Hanvay tauu vallomása szerint a másodbiróság Ítéletének kihirdetésekor keletkezett bosszúvágy, mert a kir. Curiának döntvénytár n. f. 15. kötet 207. lapján közzétett döntvénye szerint azon vádlottárs terhelő vallomása, ki az irányában állítólag használt fel bujtást mentségül hozza fel, figyelembe nem jöhet. Eltekintve azonban ettől, nem fogadható el B. Szita vallomása bizonyítékul, mert önmagában véve valótlansága az első pillanatra szembeötlő. Absurdum az, hogy két egyén egy harmadikat bűntettre bujtva fel, midőn tervük nem sikerül, azt önmagok hajtsák végre, nem rettenve vissza, hogy az, kit felbujtani hiába kísérlettek meg, mint egy koronatanú lesz ellenök. Elképzelhetlen az, hogy egy oly forgalmú helyen, mint a Buudi-korcsma, fényes nappal nyitott ajtó mellett egy ember feltűnés nélkül meggyilkolható legyen. Lehetetlen az, ho^y egy tettes az általa elrabolt corpus delictit egy oly embernek adta legyen, kinek hallgatását pénzzel kellett megvennie. B. Szita vallomását egyátalán nem teszi az valószínűvé, hogy a szombat reggel 8 óráig történteket tanuk igazolják, mert az addig bizonyított körülmények egyáltalán teljesen függetlenek a később állított eseményektől. Lehetetlen az, hogy Szabó Sándor halála délben következett volna be, hiszen Daróczi Miklós tanú ugy az előző mint a elen végtárgyalás során beigazolta azt, hogy Szabó Sándor márczius 3-án délután még életben volt. B. Szita vallomása tehát nagyon rászorulna arra, hogy tanuk által erősíttessék meg; nem volt azonban olyan tanú, ki magára a vádbeli tényre felvilágosítást volna képes nyújtani. Tek. törvényszók! Meg vagyok győződve, hogyha lett volua valaki, aki Boros Szita Károlyt felvilágosította volna, hogy bevallott cselekménye nem orgazdtság vagy bűnpártolás tényálladékát állapítja ineg, hanem, a paszsziv részességet, mely a volt országbíró gyilkosainak bünpere óta hazai joggyakorlatunk szeriut az activ bűnrészességgel egyenlőnek tekintetik, B. Szita Károly biztosan más mesét gondol ki s azt hasonló arczátlansággal mondja szemébe vádlottársainak, dehát a fogház büntető jogászai annyira még nem haladtak, hogy ilyen tanácsot adtak volna neki. Tek. törvényszék! Nem akarok B. Szita vallomására bővebben kiterjeszkedni, az előadottak alapján azon meggyőződésemnek adok kifejezést s ebben osztom a kir. ügyész ur véleményét, hogy abból egy szó sem igaz, ami a vádbeli tényre vonatkozik. Fentebb volt szerencsém jelezni, hogy ami változás az előbbiekhez képest bekövetkezett, az mind Boros Szita vallomására vezethető vissza, s ezért, mert a premissa nem áll, nem áll meg a conclusió sem. Tek. törvényszék! A póttárgyalás s az ott felmerült adatok, nem hogy több bizonyitékot nyújtottak volna, de sőt ellentétes eredményeket hoztak létre, ami természetes következménye anuak, hogy uem volt biztos kii ti dulási pont. hol a bünpar szálai összesíthetők lettek volua. Az előző vógtárgyalás soi'áu kiemjltem azt. ho»v_a társví