Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-24 / 47. szám

„IN YtRVIDEK 7. A törvényhatóságokban mindeu 2—3—4 törvényhatóság számára állami főfizikus alkalmazandó, a kiuek fel adata a megyék területén lakva az egészségügyet s a közigazgatást figyelemmel kísérni s i híáuyokra ugy a törvény hatóiág, mint a minisztérium figyelmét fölhívni (ugy, a mint ez az állategészségügyre már szervcztetett) A főfiiikusok a jeles tiszti orvosok sorából választandók; tanfelügyelői ranggal és állással bírjanak. 8. Az orizágos közegészségügyí tanács ugy szervezendő, hogy ismerj* as ország közegészségügyi 'iszonyait, megismertesse hiányait « képes legjen ezek elhárítására szakvéleméayuyel kőzremüködm. A tan c« tová'ibra is leg felső szakszerű tanácsadója legjen a belügyminszteriumuak egészségi ügyekben. ÚJDONSÁGOK. — Kállay András főispán úr ű méltósága e hó 21 én ő felségénél a királynál kihallgatáson volt Budán, megköszönni főispáuná való kineveztetését. Ez volt az oka, bogy a főispán úr nem jelenhetett meg, az ugyancsak 21-dikén tartott vármegyei közgyűlésen. — A vármegye függetlenségi pártja e hó 20 dikán délután, Bory Béla elnöklete alatt közgyűlést tartott az Európa szálló éttermében, a vármegyei tisztújítás ügyében. A tagok élénk r szvétolével alakult közgyűlést Bory Béla elnök megnyitván, elvi határozatképen kimondotta a pirt, hogy a jelölésekre való megállapodásainál főszempontul azt tekinti, hogy az illetők a függetlenségi párt hivei legyenek. A jelöléseket a kisgyűlés a következő módon ejtette meg: alispinul kijelöltetett egyhangúlag Mklós László főjegyző. A főjegyzői állásr i j döltatett Mikecz János Orsi. képviselő, Saikszay Pál megyei főügyé'zszel szemben, szótöbbséggel. As első aljpgyzői állásra egyhangúlag Vidovich László, a másod-aljegyzőül Mikecz Dezső. Főügyészül egyhangúlag Szikszay Pál, alügyészül szintén egyhangúlag Fejér Imre. Árvaszéki eluökül Bégányi Ferenczczel sieuibeu, szótöbbséggel Okolicsányi Géza árvaszéki ülnök. Árvaszéki üluökiil Péchy Gyula, Böszörményi Kornél és Nóvák Gyula. Árvaszéki jegyzőül p dig Ger yelyffy János. A főszolgabírói és szolgabírói állásokra való megállapodást, minthogy a nagykállói járás kivételével a többi járások e tekintetben nem uyilatkoztak, a közgyűlés, a tisztújító szék megtartási előtt össsehivandó uj pártgy ülésig függőben tartotta. A közgyűlés még a pénztáruoki állásról leköszönt Okolicsányi Géza helyére Rudak Károly ügyvédet, a párt egjik jegyzőjét választotta meg. — A király Pscherer József bogáti főldhrtokosnak, vármegyénk közgazdasági előadójának és törvényes utódainak a »bogáti* előnevet adományozta. — Kálmán Frigyes alezredest, a városunkban állomásozó 5 ik honvédhuszárezred 2-ik osztályának parancsnokát, ezred-paranctnoki alkalmazással Feosre helyezték át. Az osztály-parancsnokságot városunkban Szemeve Pál honvéd-huszár őrnagy vesri át, kit B.Gyuláról helyeztek át Nyíregyházára. Kálmán Frigyes alezredes úr távozását bizonyára sajnálattal veszi tudotnázul városunk közönsége, mert benne társat életüuk egyik kedvelt tényezőjét veszítjük el. — A hót halottai. Bégányi Ferencz és neje szül. Srmreciányi Ilona, gyermekeik : Ferencz, Ilona, Kál mán • hőn szeretett nagynénje s a számos rokonok nevében is, bánatos síivel jelentik, hogy kedves kis fiuk Oyula folyó 1889. évi november hó 17-én délután >/»7 órakor, életének 5-ik évében, elhunyt A kedves halott porrészei folyó évi november hó 19-én délután 3 órakor fognak a nagy-kállói utczai lakásból, a >Morgó< melletti sírkertben örök njugalomra tételni. Nyíregyháza, 1889. november 18. Angyalok őrködjenek álmai felett! — tílahunka Ferencz nejével, s fiók Blahunka Kálmán, Blahunka Amália férjével Holzmajer Jánossal, Ozv. Kralo* vánszky Lászlóné, Z.erek Edéné, Fejér Imréné ferjével, dr. Kralovánszky László nejével, Kralovánszky Kálmán és Nóvák Zoltán kiskorú unokája, mélyen megszomorodott szívvel jelentik testvérök, illetvs nagynénjök s nagyanyja Blahunka Zsuzsánnának élete 64 dik évében, november 17-ikén reggi 10 órakor agyszélhüdésben történt gyászos kimult&t. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó hó 19dikén délután 3 órakor fognak az ágostai evaog. egyház szertartásai szerint a nagy-kállói u'cza végén lévő lakásáról,'a morgó melleti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyházán 1889. november 17-én. Áldás és béke hamvaira! —Kun Mátyás, Samu és Ármin testvérek és ezeknek gyermekei, ugy saját, valamint számos rokonok nevében is megszomorodott szívvel jelentik felejthetetlen jó fivérök, sógoruk, nagybátyjuk és rokonuknak S. Kohn Hermannak folyó 1889. évi november hó 17-én, életének 60 ik évében reggeli három órakor, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványi folyó évi november hó 18 án délelőtti 10 órakor fognak a helybeli izr. temetőben örök nyugelomr* tétetni. Kelt Nyíregyházán, 1889. november 17-én. Áldás és béke poraira I — Vay Andor és neje szül Becsky Ilona, gyermekeik: Mária, Ilona, Amália és Miklós, s a számos rokonok nevében is, bánatos szívvel jelentik, hogy kedves kis leányuk Erzsébet folyó 1889. november hó 21-ára virradóra, életének 7-ik évében elhunyt. A kedves halott porrészei folyó évi november hó 24-en délután 3 órakor fognak a vizi-utczai lakásból a »Morgó* melleti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyiregyháza, 1889. november 23 Angyalok őrködjenek álmai felett ! — Erőszakos főbíró. Papp Liszló, Thas? község főbírája, elfelejtkezvén arról, hogy mi tartozik tulajdonképen az ő községi birói hatáskörébe, egy becsületsértési ügyben S.res Zsuzsáua thassi lakost 2 frt pénzbírságra Ítélte. Az asszonynak értésére esvén, hogy az ő dolgában a járásbíróságnak kellene ítélkezni, erősen tiltakozott a főbiró eljárása ellen, mikor az a 2 frt pénzbírságot végrehajtás utján akarta rajta behajtani. Biró uram azoruban elővette nádpáczáját, összeverte vele az asszonyt s mikor az még sem hallgatott el, letartóztatta, a kisbíró által— láuczra verve — lakására kisértette, s ott az ólban öt óra hosszan át lezáratta. A helybeli kir. törvényszék személyes szabadság megsértése és hivatalos hatalommal való visszaélésért 20 frt pénzbüntetésre itélte el P^pp László főbírót. Az Ítélet ellen Hrabovszky Aurél kir. alügyész felebezett. — A vörheny-járvány még mindig pusztit városunkban, sőt terjedni látszik, daczára a városi közegészségügyi bizottság szigorű óvintézkedéseinek. A járvány veszedelmességét még fokozza az a körülmény, hogy a betegedések igen vehemens jellegűek s nagy arányban végződnek halállal. — Nagy vadászatot tartottak a héten Királytelken. A vadászat három napon át tartott, s eredménye a nyulak és fáczánok uagy zsákmánya volt. — A helybeli ipar ós kereskedelmi bank pénz t raokául — miuiau Maár Adolf volt pénztár iou beteg skedése folytán ez állásról lemondott — Tester Lajos ii.kilmaztatot'. — A nyíregyházi dalegylet, mint már jeleztük, deczember elsején este 8 órakor az »Európa* vendéglő nagytermében Benczy Gyula zenekarának közreműködése mellett, a dalegylet készítendő zászlójának költségeire, d destélyt rendez, a következő müsorozattal: 1 Búcsú Rieger. 2. Oh nevezz engem rózsádnak Ziuiay. 8. Köuy és Mosoly Szentirmay. 4. Magyar dalár induló Hu jer. 5. Dal a szép Margitról Szentirmay. 6 Király induló Huber. (Benczy Gyula zenekarával.) — Rabstatisztika. A nyíregyházai kir. törvényszéki fogházban a mult hó végén le volt tartóztatva 277 egyéni és pedig jogérvényesen elitélt 211, felebbezés alatt 24 vizsgálati fogoly 42; nemre nézve 246 fi, 31 nő. A nagykállói járásbíróságnál le volt tartóztatva jogérvéuyesen elitélt 12 vizsgálati fogoly 1, nemre nézve 12 fi, 1 nő ; Nyirbáthorban 9 egyén volt letartóztatva, és pedig jogérvényesen elitéit 6, vizsgálati fogoly 3, nemre nézve 7 fi, 2 nő. Kmárdában le volt tartóztatva 13 egyén, jog érvényesen elitélt 12, vizsgálati fogoly 1, nemre nézve 12 fi, 1 nő. T.-Lőkön szintén 13-an voltak letartóztatva és pedig jogérvényesen elité.t 10, vizsgálati fogoly 3, nemre uézve mind a 13 féifi. — 596 ember halt meg a mult hó folyamán a vármegye területén, ami a halál07ási iránynak 1000 lakosra 2'88-ad részét jelenti. — A bosszú. Tirpák Bertalan és Tóth János zalkodi lakosok ez évi agusztus hó 18 dikán este összetalálkoztak ^ornyák Jánossal, kire — egy e találkozást megelőzőleg történt verekedés miatt — haragudtak. A találkozásnak az lett az eredménye, hogy Tirpák és Tóth minden ok nélkül megtámadták Hornyák Jánost s ámbár az futásnak eredt, a fejét addig ütötték, mig csak holtau nem rogyott össze. A kir. törvényszék m. héten, halált okozott súlyos testi sértés miatt, egyenkint három és fél évi fegyházra itélte a vádlottakat. — A vármegyei árvaszék működése a mult hé folyamán a következő volt; szeptember hóról elintézet lenül átjött október hóra 1010 ügydarab, október hó folyamán érkezett 1454, elintézendő volt tehát 2464 ügyd»rab, melyből feldolgoztatott 1381 hátralékban maradt 1083. Szaporodott a hátralék 73 ügydirabbal. — Eljegyzés. Ifj. Englender Ignácz helybeli fűszerkereskedő folyó hó 17-én jegyezte el Schreiber Mór gálszécsi lakos kedves leányát, Anna kis isszonyt. — A Blum-testvérek helybeli czipész-űzlete és raktára bolthelyiségét a róm. kath. népiskolai bérházból a Gredig-féle házba tette át. — Az elsült pU3ka. Még a mult évben törtéut, hogy Cserepes Ferencz a Tóth Péter tisza-dobi kerülő puskáját a szegről leakasztva, azt nézegetve, a fegyver kezében elsült, s a lövés Tasó Mária kilencz éves kis leányt oly szerencsétlenül érte, hogy belehalt. A törvényszék a héten Cserepes Ferenczet emberölés vétségéért, a btk. 85. §-ának alkalmazásával 8 napi elzárásra itélte. — Kemény Jenő s.-a. újhelyi, helyben is előnyösen ismert fényképész, helybeli fényirdájának vezetésével Deák M. jónevü féuyképészt bizta meg, ki felvételeket naponta bármily időben eszközöl. A felvett fényképek kidolgozását, illetve elkészítését azombau továbbra is Kemény magu eszközli. — Marlitt, a ciak nomrég elhunyt legkiválóbb német Írónő összes regényei jelennek meg 25 kros illusztrált füzetekben a Siuger és Wolfuer czég kiadásában. Marlitt regényei ugyan már le vannak fordítva nyelvünkre, ma azonban egy-kettő kivételével mind végleg elfogyott s e körülmény egyszersmind a legjobb bizonyíték arra uézve, hogy Marlitt regényei, melyek a modern regényirodalom legkiválóbb termékeihez tartoznak, mennyire kedveltek a magyar közönség előtt is. A gyűjtemény Marlitt talán legérdekesebb regényével »A vén kisasszony titka* cíművel kezdődik, ezt fogják követni: »A pusztai herczegnő«, »Második feleség*, »Aranyos Erzsike* stb. ciimil müvei. Az uj gondos fordítás, valamint az igen díszei képekkel ellátott kiadás bizonyára még több olvasót fog szerezni Marlitt regényeinek. — Minden 2 hétben egy 25-kros gazdagon illusztrált füzet jelenik meg. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában Bűd községet is hozzávontuk ama mulasztó községek sorába, melyeknek elöljáróságait a vármegye közigazgatási bizottsága 5—5 frt pénzbirságra itélte azért, mert a halottkémi adatok beküldését a járási orvoshoz elmulasztották. E közleményünket most kiigazítjuk azzal, hogy Bűd község helyett Pthrügy község értendő. — H magyar gazdasági szakirodalom jelesebb termékeinek jegyzéke 1860 — 1889 Ciim alatt egy kiváló gonddal őszeállitott könyvészeti jegyzék jelent meg s küldetett be hozzánk Tarczali Dezső helybeli könyvárus által. Ezen jegyzék már szakszerű összeállításánál fogva is megérdemli, hogy ezt minden gazda megsíerezze, mert ezeu jegyzékbeu az 1860 óta megjelent összes gazdasági szakmunkák benfoglaltatnak. E'.en szakjegyzéket fentebb emli tett könyvkereskedő — minden érdeklő gazdának a ki eziránt hozzá fordul — ingyen és bérmentve küldi meg. — Szana Tamás jeles magyar kritikus előszavával ellátva »Irodalmi utmutató* czimen egy újabb és jelesebb müvek jegyzéke jelent meg Bjreghi József szerkesztésében. A jegyzék az iroddom különféle (102) ágai szerint van rendezve betűrendben, úgy, hogy a könyvvásárlóknak ezen jegyzék majdnem nélkü'özhetetleu kellék és mint ilyen kiválóan hasznos szolgálatot teszen. Ajánljuk az irodalom kedvelőinek és pártolóinak ezen jegyzék megszerzését, melyei Nyíregyházán Tarczali Deasö könyvkereskedő mindenkinek — a ki ez iráut hozzá fordul — ingyen és bármentve küld meg. »Az Anker élet ós járadék biztosító társulat.* Ezeu társulat minden biztosítással foglalkozik, mely az ember életére vonatkozik m. p. a) biztosítással az ember életére ós kiházasitási biztosítással; b) haláleseti biztosításokkal és viszont biztosítással a halálesetért teljesített befizeté sekért; c) járadék biztosításokkal. Nyereményrész biztosítással. — A nyeremény osztaléka 1888-ban a) túlélési esetekben kifizetésre került biztositások után a biztosított töke 25.066 °/

0 ára rúgott; b) a halaleseti biztosításoknál az évi dij 2ő'/

0 ára; c) az 1888-ban liquidáit társulások eredméuye 6»/,,% a kamatok kamatjával. Részvénytőke és biztosítéki alap 1888 decz. hó 31-én frt 36.471.934.03. — Az utolsó évi jelentés szerint a biztosítási állomány 1888 deci. hó 31-én Irt 173.667.929.88 tőke és 52.079.40 járadék volt. Kifizetések : halálesetekért 1888 deczemb nó 31»ig frt 16.850.886.04, túlélési eseteiben liquidáit biztosítások után 1871 —1889-ig frt 45.027.372.86, összesen frt 61.878.258.90.— Vezérképviselőség Magyarország részére Budapesten a társulat házában Gizellatér 6 szám Anker udvar. Képviselőség Nyíregyházán, Hartstein Ignácz urnái. Csarnok. Dr. Holub Emil. Azon ujabbkori kutatók sorában, kik Afrika bensejénok felderítését tűzték ki életczélul, méltó helyet foglal dr. Hilub Emil. Livingstone, Stanley, Wissmann, Peters, Lenz, Flegel és mások neveivel talán gyakrabban találkozunk, mint az övével, jóllehet azok egy része nem járt be akkora területet és nem ment át annyi viszontagságon, mint ő. Oka az, hogy utazásainak uem volt kizárólagos czélja. Nem vezetett másnak felmentését czélzó expedíciót, nem ment azért, hogy valamely állam képviseletében kereskedelmi szerződéseket kössön az ottani néptörzsekkel, vagy hogy más államnak befolyását ellensúlyozza. Elment, mert tudományszomja hajtotta; itthagyta kényelmes helyzatét, rokonait, ismerőseit, elébe ment ezer ismoretlen veszélynek, csakhogy ifjúkori ábrándját — Afrika kikutatásával a tudománynak, az emberiségnek használni — kielégitheise. Afrika ethuographiai viszonyait, faunáját, flóráját akarta tanulmányozni. Két izbeu volt Afrikában. Először 1872—1879. Dél-Afrikában, a Z*mbesi környékén, másodszor 1884— 1887. a Muschukulumbék orezágábau. Már egyetemi hallgató korában Prágában, hol az orvosi pályára készült, foglalkozott egy afrikai utazás eszméjével, amiben a Harz hegységben később tett utazásai csak megerősítették. Csehországban folytatott orvosi gyakorlata nem elégítette ki utazásokra vágyó lelkét, elhagyta tehát Holitzot és 1872-ben tavaszszal (illetve őszszel) érkezett Erzsébetrévbe Dél-Afrika keleti partján fekvő kikötő városba pénz és terv nélkül, de azon szilárd elhatározással, hogy Afrika belsejét felfogja keresni. Habár mint orvos itt fényes ajánlatokat kapott, mégsem maradt sokáig, hanem elment Dutoitspanba a nyugoti Griqua tartományba, hogy közelebb legyen vágys.1 czéljához. Dutoitspin a gyémánt keresők egyik főfészke, igen • nószségtelen hely és igy orvos emberre vonzó erővel bir. Dutoitspaut, a hova majdnem ruha nélkül 5 shillinggel (2 frt 50 kr) zsebében ért, tette többrendbeli utazásának kiinduló pontjává és választotta orvosi gyakorlatának színteréül, mert azzal akarta az utazáshoz szükségei eszközöket és pénzt előteremteni. Nehéz helyzetét beláthatjuk, ha meggondoljuk, hogy a lakosság nagyobb résie angol és holland, ő pedig ezen nyelvekun alig tudott valamit. Pénz hiánya rá kényszeritette, hogy maga legyen magának laboransa, szabója, szakácsa sőt még moiónéja is. Lakása egy sátor, melynek vásznát egy benszüiött kihasította, hogy éjjel rí támadhasson ós kirabolhass*; melyet később a szél elhordott, ugy hogy egy betegétől visszatérve, házának csak helyét találta. Más hasonlót bérelt ki, melynek szilárdságát az képezte, hogy más erósebb házak körött állott és egy ilyen nyomorult hajlékért kénytelen volt havonta 50 frtot fizetni. Csodálni kell a lelkesedés azon er«jét, melylyel kitűzött Cíélja iráut viselkedett, hogy annyi szenvedés, annyi nyomor daczára mégsem mondott le arról 1 Egy-két sikerült orvoslása könnyített anyagi hslyzetén és ő utazási tervének végleges megállapítására gondolhatott. Elhatározta, hogy a Zimbesit, Dél-Afrika o hatalmas folyóját keresi fel. E végből szükségesnek látta, hogy testét egy nagy uton oly gyakran változó klima hatásaihoz szoktassa, hogy egy ilyen utazáshoz szükséges eszközöket, a bauszülöttek szokásait megismerni és vad népekkel való érintkerés módját elsajátítani tanulja. Két próba utazást tett. Egyet Dutoitspantól L?katlongig, egy másodikat DutoitBpantól Schoschongig 500 kmnyi távolságban. Mindkét utja bőven figyelmeztette azon veszélyekre, melyek érhetik. Egy kisebo folyón átjárást keresve, majdnem belefúlt az iszapba ; számtalanszor érezte társaival vízhiány miatt a szomjúság égető kinját. Egyszer vp.dászat közben a szomjúságtól kimerülve összerogyott és csak úgy menekült meg a biztos haláltól, hogy egy arra menő benszüiött vette vállaira és vitte vissza szekeréhez. Majd a megégés veszélyének voltak kitéve, midőn egy réten kellett áthaladniok, melynek száraz füve lángban állott. A tűz gyorsan közeledett az utazók felé és csak a legnagyobb erőlködéssel, a vontató állatoknak a kimerülésig való hajtásával sikerült elérniök egy partot, melynek kopársága gátat vetett a tűi továbbterjedésének. A vad állatos sokasága, a mérges kígyók töméntelensége (Schoscbong már a forró földöv alatt fekszik) száz halállal fenyegették. Ha már két próba úíji annyi különböző élményben bővelkedik, mennyivel inkább mondhatjuk azt fő útjáról, melyet 1875 bin a Mtrutsék orszig'iba tett. Fölkereste ezen a Zimbisi meatéu elterülő ország szé'thelyH Sebese a eket, és itt anaik kirilyáó: Sipopo tói engedélyt nyer-