Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-17 / 46. szám

Melléklet a „IVyirvidék" 46-ik számához, az a megfoghatatlan közönyösség, melyet még Dessewffy Aurél grófnak nagy neve, tekintélye, tudománya, ügyszeretete sem birt megolvasztani Akik bizalmasabb környezetéhez tartoznak a gróf úrnak, tanúságot tehetnek róla, hogy Dessewffy Aurél, kit országos érdekű nagy feladatok megvalósításának vezéréül rendelt sorsa és tanultsága: milyen szeretettel csüggött azon a hivatáson, melyet, mint a felső-tisza-vidéki gazdasági egyesület elnöke vállak magára, amely pedig milyen kicsinyes jelentő ségű az ó többi hivatásáh >z hasonlítva. Es ennek daczára, „nagy elfoglaltságára" való hivatkozással, a gróf úr megvált elnöki állásától. .Megváltpedig azért, mert a közönyösségnek olyan példátlanul álló mértékével találkozott a vármegye gazdaközönsége részéről, mely fölmenté őt attól, hogy hiúságában való megsértődésnek tekintessék visszavonulása. Megvált azért, mert ezt a közönyösségét megtörnie nem lehetett, miutlia csak igaz lenne Kandra Kabosuak a mondása, hogy a föld, hullámos homok halmaival, a levegő, lankasztó fuvallataival, mind mind a tespedésre hárhoztatnak. Dessewffy Aurél gróf helyét Pongrácz Jenő gróf foglalja most el. ü vállalkozott, hosszú küzdelmek uián, ezt a haldoklóban levő egyesületet föltámasztani. Ismételjük, hogy hosszas magával való küzködés után. Sokáig habozott, míg vállalkozott erre a nehéz feladatra, mely — habár nagyon hálátlannak látszik a külső körülmények min den összevetése szerint — inéltó tere lehet mégis egy férti tevékenységének, s megadhatja a tevékenységnek az eredményekben való jutalmazását. Szerencsés választásnak tartjuk Pongrácz Jenő grófnak a gazdasági egyesület elnöki székére való megnyerését Agilitást, mozgékonyságot, a praktikus szükségletek fölismerését várjuk az egyesület uj elnökétől; várjuk töle azt, hogy az emberekkel való érintkezéseinek szeretetre méltó és megnyerő formája által megszerzi a gazdasági egyesületnek azoknak az érdeklődését is, kiknek távolléte e nagyfontosságú szövetkezéstől megvonta az élet-erősséget, t. i. a vármegye földbirtokos osztályának a részvételét az egyesület ügyeiben. A mi viszonyaink kőzött a felső-tiszavidéki gazdasági egyesületnek — mint azt az egyesületi alelnök úr hangsulyozá — „magas származású" elnökre vau szüksége. De nem ez a fő! S Pongrácz Jenő gróf bizonyára nem ilyen szempontból fogta föl az ő hivatását a gazdasági egyesület diszes elnöki helyére. Az ő személye: egyénisége és elmondott programmja szerint is a tevékenységet jelenti. Mozogni kell uraim és nem aludni! Készen vannak az anyagi eszközök, csak emberek kellenek hozzá, kik élni tudnak velők. Az egyesület története az utolsó évek óta a hanyatlást jelenti. Ennek az óra mutatója volt Dessewffy Aurél gróf lemondása. Olyan frappans ez a tanulság, hogy tanulni, okulni nagyon lehet belőle. Ha a Pongrácz Jenő gróf szeretetre és tiszteletre méltó egyénisége, agilis karaktere az aluszékonyságot kiöli az egyesületből, akkor igazán uj korszakot jelent az ő megválasztatása. Mi reméljük ezt és bízunk benne ! Restaurációs mozgalmak. Élénk részvételű és pártszinezet nélküli értekezletet tartottak e hó 10-dikén délután a vármegyeháza nagytermében, a jövő hónapban megtörténendő általános vármegyei tisztújítás kérdésében. Az értekezlet lefolyásáról a következő tudósítást közöljük: Jelen voltak: Zoltán János, gróf Vay Ádám, gróf Vay Gábor, gróf Dessewfty Dénes, gróf Dessewffy Alajos, gróf Pongrácz Jenő, Bory Béla, Lukács Ödön, Nyiry János, Kállay Jenő, Kállay Rudolf, Jármy Ödön, Jármy Márton, Okoliesányi Lajos, Farkas Balázs, Gencsy Bertalan, Gencsy Béla, Kornis Ferencz, Ónody Géza, Zoltán Aurél, Péchy Béla, Szentmariay Dieues, Székely Benedek, Maudel Eduárd, Részlerj György, Görömbey Péter, Beniczky Miksa, Lázár Kálmán, Borbély Gáspár, Bencs László, dr. Meskó László, Zoltán Ödön, Fereuczy Bertalan, Szunyoghy Bertalan, Bodnár István, Korányi Imre, Márki Elek, Somogyi Gyula, Gaál Elek, Verzár István, id. Szunyoghy Bertalan, László Imre, dr. Trajtler Soma, Szeszich Lajos, Márkus Károly. Zoltán János megnyitván az általa összehívott értekezletet, üdvözli a megjelent bizottsági tagokat, s előadja, hogy a küszöbön álló megyei általános tisztujitásnál követendő irányelveknek megállapítása, s az egyes hivatali állásokra megválasztandó egyének kijelölése czéljából tartotta szükségesnek a mai értekezlet összehívását, melynek első feladata az, hogy a tanácskozások vezetésére egy elnököt, s a hozandó határozatok írásban foglalására egy jegyzőt válasszon. Az értekezlet összehívása közhelyesléssel fogadtatván, a tanácskozások vezetésére elnökül gróf Vay Ádám ő méltósága, jegyzőül dr. Meskó László közfelkiáltással felkérettek. Gróf Vay Ádám az értekezleti tagok élénk éljeuzései s őszinte üdvözletei közepett elfoglalván az elnöki széket, megnyitó beszédében a jó közigazgatást s a megyei önkormányzat megóvását ós fentartását jelölé meg azon czélokul, melyek elérésére a megejtendő megyei általános tisztújítás alkalmából e vármegye bizottsági tagjainak pártkülönbség nélkül törekedniük kell. Szükséges e végből, hogy az egyes hivatali állások betöltésénél első sorban a minél magasabb qualificatio, s a vármegyei közigazgatás terein eltöltött kifogástalan közszolgálat legyenek irányadók, de ki kell jnoudauunk a vármegyei öukormáuyzat megóvása érdekében azt is, hogy mint az önkormányzati elvek törhetlen hívei, a tiszti állások betöltésénél oly egyénekre adjuk szavazatunkat, kik a muuicipális jogoknak s a választási szabadságnak hü őrei ós fentartói lesznek. S kik az ezzel ellenkező irányú szereplésre vállalkozni nem fognak, legyenek jelöltjeink pártállásra való tekintet nélkül azok, kiknek jelleme nekünk erre nézve biztosíték, kikről tudjuk, hogy bennök vetett bizalmunkban csalatkozni nem fogunk. Ezután őméltósága felhívja a megjelent bizottsági tagokat, hogy a tisztujitásuál követendő irányelvek tekintetében nyilatkozataikat adják elő. Kornis Ferencz, Bory Béla, Ferenczy Beitalau, Bodnár István, Szuuyoghy Bertalau s őméltósága ismételt felszólalásai után az értekezlet egyértelmüleg elhatározta, hogy az elnöklő gróf által irányelvekül körvonalozott eszméket teljes mértékben magáévá teszi, s kimondja, hogy a megejtendő átalános tisztújításon a közigazgatás helyes vitelére s a megyei öukormányzati jogok és szabadságok megoltalmazására képes jellem szilárd férfiakból kivátija megalakítani Szabolcsvármegye tisztikarát. Elnök felhívja az értekezletet, hogy a betöltés alá kerülő egyes tiszti állásokra a megállapított irányelv alapján az egyéni kijelölést ejtse meg; mire Zoltán János értek«zleti tag — annak előrebocsátása mellett, hogy változott egészségi viszonyai miatt az alispáni székből végleg visszavonulni kényszerül — alispáni jelöltül ajánlja Miklós László jelenlegi főjegyzőt, kinek szeplőtlen jelleme, kiváló képességei s ernyedetlen buzgalma biztosítékul szolgáluak arra, hogy helyes irányban vezetendi a megyei közigazgatást. Zoltán János ajánlata közlelkesedéssel fogadtatván, az alispáni állásra Miklós László egyhangúlag kijelöltetik. A többi tisztviselői állások kerülvén sorra, a főjegyzői állásra Szikszay Pál és Mikecz János, mint a megyei közszolgálatra egyaránt érdemes egyének jelöltetnek. Az első aljegyzői állásra jelöltetik Vidovich László. E jelölés az elnöklő Vay Adám grófnak, az értekezlet helyeslésével fogadott ama kijelentése alapján történt, hogy a vármegye közöuségének Vidovich László jelöltségéhez való ragaszkodása által egyszersmind, a tavaly vele szemben elkövetett ismeretes eljárással szemben, az autonomiához való ragaszkodását^ kell demonstrálnia. A 2-od aljegyzőségre Mikecz Dezső. Főügyészül, ha főjegyzővé meg nem választatnék jelöltetik Szikszay Pál, ha ellenben a főjegyzői szék Szikszay Pállal töltetnék be: Fejér Imre jelenlegi alügyész. Alügyészül, ha a főügyészi hely meg nem üresedik, Fejér Imre, ha ellenben utóbbi főügyészül megválasztatnék, kijelöltetnek Buday Ferencz és Imre János. Árvaszéki elnökül Bágányi Ferencz, ülnökökül Péchy Gyula, Okoliesányi Géza, Böszörményi Kornél, árvaszéki jegyzőül Nóvák Gyula jelenlegi jegyző és Olchváry Pál közig, gyakornok. Pénztárnokul Megyery Gábor. A nyirbáthori járásba kijelöltetik főszolgabíróul Vay István, szolgabiróul Lövey Miklós. A nagykállói járásba főszolgabíróul Zoltán István, szolgabiróul Sípos Endre, Sípos Béla. A nyirbogdányi járásba főszolgabíróul Krasznay Péter, szolgabiróul Elek Béla. A dadai alsó járásba főszolgabíróul Dobos Imre, szolgabiróul Vay Géza. A dadai felső járásba főszolgabíróul Jármy Jenő, szolgabiróul Kemmerling János. A kisvárdai járásba főszolgabíróul Komoróczy Aladár, szolgabiróul Somlyódy János. A tiszai járásba főszolgabíróul Erdőhegyi Baraa, szolgabiróul, ha aljegyzővé meg nem választatnék, Mikecz Dezső, ha megválasztatik, Angyalosy Pál és dr. Lövey Elek. A gazdasági egyesület közgyűlése. Ha szokatlannak konstatáljuk az érdeklődést, mely a felső-tisza-vidéki gazda«ági egyesület e hó 13 diki közgyűlése iránt a tagok részéről njilvánult, bizonjára nem túlozunk. M^rt 50—60 egyesületi tagnak a jelenléte a gazdasági egyesület közgyűlésén, évek ÓU p.ratlauul áll ez egyesület történetében, amihez különben ékesen szóló kommentárul szolgál Kállay András főispánunknak, az egyébként is tekintélyes és kitűnő gazdának az önboisrnerése, hogy ő is azok kösé tartozik, kiket raóltáu érint het az elnöki székből, ez alkalommal is hangoztatott az a vád, hogy a vármegye birtokosai n8m istápolják -rdeklődésükkel és hozzájárulásukkal az egyesületet, czélj .i elérésében. A rendkívüli alkalom, az egyesület uj elnökének megválasztása hozta össze ily szép számban a tagokat e hó 13-dikán a vármegyeháza nagytermébe, hol az elnökválasztó közgyűlés végbement. A közgjülést Nyíri János alelnök nyitotta meg. Üdvözölve a szép számmal megjelent tagokat, tudatta, hogy a közgyűlés legfontosabb tárgya, a Dassewffy Aurél gróf leköszönéss folytán megüresedett elnöki szók betöltése leend s ajánlva az egyesület elnökéül Pongrácz Jenő grófot. Az egyhangú éljenzésből az eluök konstatálván azt, hogy Pongrácz Jenő grófot a közgyűlés egyértelmű határozata az egyesület elnökéül megválasztá, Kállay András főiapán elnöklete alatt küldöttség menesztetett, tudatni a gróf úrral a közgyűlés határozatát. Pongrácz Jenő gróf, a küldöttség kiséretébeu rövid idő múlva megjelent a közgyűlés előtt » viharos éljeuzéssel fogadtatott. Nyíri János alelnök szép beszéddel üdvözölte a gróf urat, s tudatva véle a felső-tisz^vidóki gazdasági egyesület elnökévé való egyhangú megválasztatását, az egyesület tagjait ai egyesülsti tevékenységben való élénkebb részvételre szólitá föl. Pongrácz Jenő grót A következő beszéddel foglalta el elnöki székét : Tisztelt gazdasági egyesület! Mielőtt sz elnöki széket, melyet egy kiváló tthatséggel b iró országot nevü és a gazdasági ügyekben kimagasló szaktekiutely hagyott el, elfoglalnám, fogadja elsőbben is az igen tisztelt ugyesülut hálás köszönetem sízOn reám uézve megtisztelő bizalmiért, melyiyel engemet érdemetlent megajándékozni síive&kídott. De épsn e részemről uem várt nssgybtCBÜ bizalomnál fogva, jellememben gjökeredző nyíltsággal kötelességemnek tartom öuök előtt őszintén kijelentem, hogy sok ós nehéz aggálylyal küzdöttem bensőmben, vájjon elfogadjam e csekélységem tudatában éB a közélettől eddigi távolmaradásom folytáti tapasztalatlanságom miatt, e kiváló állást, melynek féuyét és benső értékét annyira emelte az egyesület mélym tisztelt volt elnöke, ki vezér Csillaga az országos gazdasági egyesületnek, s ki a «a?da>ági érdekeknek ugy itt e megyébeu, miut határain kívül az egóaz országOan, első vezér harezosa, s mely a közjólét előmosditása szempontjából annyira foutos. S ha az érzett jogos kételyeim ós személyes hiányaim mellett mégis elfogadtam, tettem ezt kötelességérzetből az önök szives bizalmával szemben — tettem azou reményben, hogy sz egyesület minden tagjának tanácsa és támogatására számithatok — s tettem saját éuemből kifolyó elhatározásomból, hogy telj.?® erővel odaadó szorgalommal és tevékenységgel fogok igyekezni az önök bizalmáuak eleget tenni. Tisztelt egyesület! Általában, de különösen a jelen időbeni válságos gazdasági viszonyaink között, midőu a nyerstermény értéke annyira alászálott, midőn a fokozott terhek nagysága oly sulyosau nehezedik a gazdaközönségre, ez egyesületnek nagy szerep jut, mert ez van hivatva első sorban e válsággal szemben kijelölni azon utakat és módokat, melylyekkel a kibontakozás lehetővé tótessék és vau hivatva felölelni az összes gazdasági ágakat, megfigyelni a hiányokat és azok javulását előmozdítani. De ez csak ugy érhető el, ha az egyesület minden tagja elhozza ide személyes tapasztalatait, elhozza tanácsait, hogy itt ez egyesületi ülésen eszmecjere által átszűrődve jusson ugy a gazdaközönség, miut az illetékes intéző felső fórum tudomására, hogy a bajon addig, mig lehető, segítve legyen. Éa a magam részéről ez irányban ismételten ígérem, hogy kötelességszerüleg teljes odaadiatal fo*ok működui, de viszont önöket is kérem, hogy minden egyts tag tanúsítsa a legnagyobb érdeklődést, az egyesület működése eránt, mert csakis igy remélhető, ho^y képesek leszünk sikerrel működhetni, gazdasági viszonyaink fejlesztése érdekében. Hivatkozva a nHgy Széchenyi mondására : »Kezet fogó és vállat vető munkában van az erőc, ama beuső kívánsággal fejezem be szavaimat, hogy az erő munkásságunkban soha ne hiányozzék. Z\jos ó'jeuzéasel fogadta a közgyű és uj elnökének beköszöntő beszédét. Ezután az egyesületi titkár terjesztette elő a zárszámadásokat és költségelőirányzatot, melyekot a közgyűlés elfogadva, a közg>űlós a uyiregyházai iparbanknak, miut az egyesület pénzkezelőjének a fölmentést megszavazta. As indítványok során Nyíri János egyesületi aleluök két javasUtot terjesztett a közgyűlés elé. Az egyik javaslat az állami tenyész api állatoknak megszerzésére vonatkozik. A földmivelémgyi miniiztérium ugyanis fölajánlotta az egyesületnek, hogy fele áron ad tenyósz apa állatokat a községeknek és egyes gazdáknak való kiosztás czéljából. Az egyesület választmánya ez ajánlatot, annak idsjéa, nem fogadta el, aggodalmai lévéu a behajtás biztoisiga iránt. Nyíri János iuditványa ezt az ügyet elevenítette föl, ajánlva, hogy az egyesület 1000 forintot szavazion mag a tenyész apa állatoknak az említett módon való beszerzéséra. Ez indítványt a közgyűlés megszavazta s egyszersmind elhatározta azt is, hogy a vármegye közönsége, a tenyész ap i állatok meg»ízsgáIásáról szóló szabályrendelet némely intézkedéseinek megváltoztatására, s e tekintetben a gazdasági egyesület véleményének előzetes meghallgatására fölkeressék. Nyíri János alelnöknek egy második indítványa folytán elhatározta az egyesület, hogy a Romániával kötendő gazdasági egyezmény kérdésében föliratot intéz a képviselőházhoz oly értelemben, hogy a romáuiai gabo uának az egyezményben szándékolt szabad behozatala ue engedtessek meg, valamint, hogy ukadályoztassék meg azaz eljárás, hogy rominiai gabonanemüek, Síerbián át, mint szerb termények találjanak szabid behozatalt Magyarországba. E kérdést különben még az egyesület választmánya fogja formulázni. Kállay András főispán indítványára, a közgyűlés jegyzőkönyvében határozta kifejezni elismerését Djssewífy Aurél gróf iránt és sajnálkozását az egyesület elnöki hely érői való távozása fölött. A közgyűlés az uj elnök Pougrácz Jenő gróf éltetésével ért végett. * * * A közgyűlés ünnepiss aktusát Pongrácz Jenő gróf tiszteletére rendezett közebéd fejezte be az Európa szállóban, hol mintegy 40 eu vettek részt az egyesület tagjai közül, számos toasztbau éltetve az egyesület uj eluökét, kiuek működéséhez az egyesületi tevékenység fölfrissülésének oly sok reményei fűződnek. ÚJDONSÁGOK:. Oláh iskolák a vármegyében. Lapunk első helyéu, az ujdonsági rovatban s nyilatkozatok alakjában is foglalkozott már a „Nyirvidék" a szent-györgy-ábrányi, nyiradouyi és nyiracsádi oláh iskolák ügyével, igyekezvé.1 megadni e kérdésnek azt a fon-