Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-10 / 45. szám

N Y í R V I D É K." A templomi gyász iiteni tisztelet után, jó barátok vitték ki a koporsót a családi sírbolthoz, kisérve a kocsik hosszú sora s ezerre menő közönség, valamint a várnagy vezetése alatt, hat megyei hajdú által. Ez óriási résztvevő közönség jeleníétébeu helyezték el a koporsót a családi sírboltba A temetésen jelen volt Miklós László főjegyző, miut alispáni helyettes, a tisztikar több tagjának élén, Megyery Géza kir. törvényszéki elnök, Nyíregyháza város részéről Meskó László t. ügyész, Mikecz János orsz. gyűlési képviselő s a szomszédos és távolabbi községekből is több földbirtokosok. Óhajtandó lenne, jegyzi meg tudósítása végén levelezőnk, hogy az elmondott gyászbeszédek közzététetnének, mert az elhunyt derék férfiú életénék nemes vo násait igy ismerhetné meg igazán a nagy közönség. — Reformatio ünnep Nyíregyházán. A helybeli ev. ref. templomban élénk ünnepélyességgel tartatott meg a folső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye részéről november 3 dikáu a reformatio emlék napja. Az ünnepi szónoklatot Lukács Ödön felső szabolcsi esperes tartotta Ephes. IV, 11 — 16 alapján. A beszéd ugy szónoki alkotását miut előadását tekintve a jelesebb müvek között foglalt helyett. Az úrvacsora feletti beszédet és imát dr. Heisler József mondotta az ő szokott ihlotével; e beszéd méltán sorako zik e kitűnő iró jelesebb müveihez. A helybeli dalárda szépon előadott darabokkal emelte az istenitisztelet ünue pélyességét. Kár hogy az egyházmegyei papság teljes számmal nem lehetett képviselve a miatt, hogy legtöbb egyházban épen e napra volt kitűzve a szüreti úrvacsora kiosztása. Óhajtandó, hogy jövőre ugy rendeztessék az ünnepély, hogy abban az egyházmegye (megye) közönsége is részt vehessen. — Hirdetmény. A bérbe adott házak tulajdonosai ídtal élvezett házbér jövedelemről szólló vallomások beadására a uagyméltóságu m. kir: pénzügyminisztérium 66,881. sz. rendeleteben a folyó 1889. évi november 15— 30-ika közötti időt tűzte ki; felhivatnak tehát mind azon háztulajdonosak, kiknek házai bérbe vannak adva, hogy házbér jövedelmükről szóló vallomási ivdket, mely a városi adóhivatalban ingyen kaphatő, szabályszerűen kitöltve, a fenntjelzett határidőben a városi adóhivatalban beadni el ne mulaszszák. Kelt Nyíregyházán, 1889. évi november 9 én. Krasznay Gábor, polgármester. — Holub Emil hires utazónak városunkban tartandó felolvasása iránt már is nagy az érdeklődés ugy itt, mint a vidéken. Holub Debreczenből jön Nyíregyházára s deczember 2-dikán tartja itt meg telolvasását, melynek közelebbi részleteiről falragaszok utján is érte sittetni fog a közönség. — A szabolcsmegyei nyilvános közkórház beteg forgalmi kimutatása: Szeptemberről visszamaradt 27 férfi és 39 nő, összesen 66 beteg, október havában újonnan felvétetett 47 férfi és 42 nő, összesen 89 beteg. Igy október havában összesen ápoltatott 74 férfi és 81 nő, vagyis 155 beteg. Ezen 155 beteg közül elbocsáttatott október havában gyógyulva 28 férfi és 33 nő, vagyis 61 egyén; javulva 5 férfi és 6 nő, vasryis 11 egyén; gyógjulatlanul távozott 1 férfi; meghalt 1 férfi és 2 nő, vagyis 3 egyén. Az összes fogyaték tehát 35 férfi és 41 nő, vagyis 76 egyén. Visszamaradt október hó végéu 39 férfi és 40 nő, vagyis 79 beteg. Az október havában ápolt 155 összesen 2283 ápolási napot tesz ki. — A nyíregyházi iparos ifjúsági önképző egylet, saját pénztára javára, f. évi novomber bó 16. é» d

Dczem ber 26-án egyleti helyiségében családias jellegű zárikörü tánczvigalmat rendez. Belépti dij szemelyenként 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. — Nyilvános nyugtázás. Horváth József tiszaszabályozási szakaszmérnök úr 5 forintot adományozott a szabolcsi ev. ref egyháznak, templom javítási czéira, egy agarászati fogadásnak az ő javára történt eldülése alkalmából. Az adományozónak lapunk utján is köszönetét nyilvánítja a szabolcsi ev. ref. egyház lelkésze. — Tüz volt a héten, hétfőn reggel 8—9 óra között városunkban, a kiedebreczeni utcza mellett, az úgynevezett Szanyitra-zugban. Sztopka András kőmives lakóháza gyuladt ki és hamvadt el. A tűzoltók a tűz tovább terjedését meggátolták. — Aljegyző választás. A Czupra Eadre nyíregyháza-városi aljegyző elhalálozása folytán megüresedett aljegyzői állás e hó 9 dikén szombaton délelőtt tartott képviseleti közgyűlésen töltetett be választás utján. A közgyűlésen Miklós László vármegyei főjegyző, mint al ispáni helyetti3 elnökölt; ki is megnyílván a közgjülést, a képviseletet a kijelölő bizottság megválasztására hivta föl. A bizottság tagjaiul Bodnár István, Somogyi Gyula, Beniczky Miksa és Zomborszky János megválasztaiváu, Miklós László elnöklete alatt az összes pályázókat jelölték. Ezután a szavaz&tszedő bizottság — Krasznay Gábor polgármester, Májerszky Béla főjegyző, Meskó László t. ügyész és Orsovszky Gyula — megkerdték a szavazatok beszedését. B adatott összesen 160 szavazat. Ebből kapott Mikecz József 63-at, Hook Pál József 50-et, Moesz Béla 46-ot, Deák János 1 et. Aljegyzőül tehát a legtöbb szavazatot nyert Mikecz József választatott meg, ki az esküt azonnal letette. — A Budapesten fennálló Szabolcsmegyei-kör" folyó hó 2 án tartott közgyűlésén egyhangú lelkeardónsel fogadta Vietórisz József elnök azon indítványát, hogy a kör szívből csatlakozván azon mozgalomhoz, melyet Kovách István tvsz. biró ur indított meg a végből, hogy megyénk mult századbeli uagy szülöttének, uemzetiségünk s irodalmunk regenerátorának s megindítójának Bessenyei Györgynek a megye székhelyén érdemeit hirdető méltó emlék állittaisék föl: e haz fias tett megvalósításához a maga részéről is hozzájárujou csekély, de szilárd akarat szülte eszközeivel, t. i. valamelyik nagyobb a.ünidóben Nyiregjházán tartandó hangverseny és felolvasással, melynek tiszta jövedelme egyedül e nemes czél megváló sitására volna fordítandó. Az e czélból megindítandó előmunkála'okkal a kör vezetői bízattak meg, kik bizonyára nem fognak elmulasztani egy alkalmat s^m, mely az eszme megtestesülését elősegíti. Ugyanez alkalommal társas esté'yt is tar'.ott a kör, melyen Weishaus Frigyes ur Ábrányi »Koldus«-át szavalta el figyelemre méltó gondos előadással, Dietz E. Lajos és Prok Gyula arak pedig valóban szellemesen irt kedélyes tárgyú novellettejeikkel nyerték meg a társaság osztatlan elismerését. Elnök felolvasása Bessenyei ,,Philosophus"-kv(>\ az idő előrehaladt volta miatt elmaradt. Sajnos, hogy még ez dikilommal nélkülöznünk kellett estélyeínk fén; píutját, a zenekarnak oly széles körben ismert s annyiszor ünnepelt játékát, mivel ez időszerint az még alakulásának stádiumában van 8 Nagy Sándor karnagy ur buzgósága elég garanczia arra, hogy az uj zenekar méltó utódja lesz a tavalyinak. Legközelebbi estélyét szavalat-, felolvasás- és a zenekar közreműködésével deczember hó első napjaiban tartja meg a kör. Giustppe. — A felsó-tiszavídékí gazdasági egyesület e hó 13-án szerdán délelőtt tartja meg eluökválasztő közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. Olvasóink lapunk utján is értesülve vannak már, hogy az egyesület elnökjelöltje Pongrácz Jenő gróf, ki a nála e czélból tisztelgő küldöttség előtt kijelelenté, hogy a jelöltséget elfogadja. Pongrácz Jenő gróf elnöki működése elé uagy reményekkel tekintenek az érdekelt körök. — A paraszt furfang. Özv. R cs Tóik Juosné és Rácz Tóth Miháiy Ibránybai: levő íngatlanságukat ezelőt 20 esztendővel eladták, szerződés mellett Ku'csár Mihilynéuak, aki azt birtokába is vette, sőt uj házat js épített rá. Nevére azouban nem teiekkönyveztette. Ozv. Rácz Tóih Jánosné, gyermekeivel együtt, kik különben az eladásról tudomással birtak, ifj. Beri.cz Andris közbenjárására a már eladott ingatlant újra eladtak. A törvényszék ezért ifj. Barecz Audrást okirathamisitis vétségéért 2 havi fogházra, özv. R icz Tóth Jánosnét ugyanezért 2 heti fogházra ítélte. — Erós felindulásban elkövetett szándékos emberölésért és bárom rendbeli lop isórt 6 évre ítélte el a kir. törvényszék a héten ifj. Csocubókos Ferencz juhászboj'árt, ki tavaly novemberbeu Beroyiczki Jáuos juhászt, ki több juhot követelt tőle, miut amennyivel neki tartozott, a thuzséri határbau agyonverte. — Olvasóink bizouyuyal szivtsen veszik, ha tudatjuk, hogy a jövő évre való naptárok, magyar, német ós tót nyelven, legnagyobb választékban Tarczali Dezső könyvkereskedésében találhatók. Mmt említett könyvkereskedő lapunk mai számának hirdetési rovatában mondja 153 féle uaptár van nála, az oly nagy választék, hogy minden ember megtalálhatja kedvencz kalendáriomját. — Uj zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zeneműkereskedésében Budapesten, váczi u;cza 30. szám. megjelent. Biyer F. Dillankorona Uj folyam zongorán két kázre 1 só füzet ára 80 kr. »Az Anker élet ós járadék biztosító társulat.* E -.en társulat miuden biztosítással foglalkozik, mely az ember életére vonatkozik in. p a) biztosítással az ember életére és kiházasitási biztosítással; b) halálesoti biztosításokkal ós viszont biztosítással a halálesetért teljesített befizeté sekért; c) járadék biztosításokkal. Nyereményrósz biztosítással.— A nyeremény osztaléka 1888-ban a) túlélési esetekben kifizetésre került biztositások után a biztosított töke 25.066 °/

0-ára rúgott; b) a h iláleseti biztosításoknál az évi dij 25°/

0-ára; c) az 1888-ban liquidilt társulások eredméuye 6

3/«°/o a kamatok kamatjává. Részvénytőke és biztosítéki alap 1883 dec. hó3l-én frt 36.471.934.03. — Az utolsó évi jelentés szerint a biztosítási állom'tny 1888 decz. hó 31-én írc 173.667.929.88 tőke és 52.079.40 járadék volt. Kifizetések: h ilálesetekért 1888 deczemb hó 31 ig frt 16.850.886.04, túlélési esetekb n liquidált biztosítások után 1871-1889-ig frt 45.0'17.372.86, összesen frt 61.878.258 90.— Vezérképviselőség Migyarország részére Budapesten a társulat házában Grizellitér 6 szám Anker udvar. Képviselőség Nyíregyházán, Hartstein Ignácz urnái. -X Katalinbál. A nyíregyházi ipartestület kebelében megalakult olvasó-kör pénztára javára november hó 23 á", az egylet saját helyiségében, zártkörű Kataliu tánczmulat ságot rendez az elöljáróság. Belépti dij: S/.eraélyjegy 1 foriut. Családjegy 2 forint. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. — Tanígy. Pályázat. A „szabolcsvármegyei általános tauitó-ugyesület" központi választmányának 1889-ik év október hó 23-áu' tartott rendes gyűlés határozata értelmében — az egyesület részéről — a következő pálya kérdések tűzetnek ki: 1. A uéptanitő hivatása, s hivatalából folyó benső viszonyai mennyiben szolgálnak hátrányul az önművelődésre; általában mely külső befolyások akadályozzák önképzését. 2. Melyek a tanügy szabad fejlődését akadályozó álliberális elvek és iutézkedések. Pályadíj 2 drb magyar arany a pályakérdések bármelyikére. Pályázhat minden egyleti tag s általában ,,Szabolcsvái megyében" működő tanító. Az ide^eu kéz által írott pálya-művek jeligés level kíséretében 1890-ik óv m.ijus hó l-ig t. Mráz Károly egyesületi alelnök úrhoz Nyíregyházára küldendők. Nyíregyháza, 1889-ik év november 5-én. Stoffan Lajos, t. e. főjegyző. —- Vakmerő betörést követtek el szerdáról csütörtökre virradó éjjel Básthy Barna földbirtokos szarvasutczai lakásában. A természetesen ismeretlen tettesek kivágták az utczai lakás egyik ablak-üvegét s az ablakbau levő virág-cserepeket a földre rakták, behatoltak a szobába, hol a családhoz tartoző két fiatal ember aludt, akik azouban nem ébredtek fel. A vakmerő gazemberek gyertyát gyújtottak s igy tartottak szemlét a lakásban, melynek eredménye az lett, hogy egy 200 frtos aranyórát, egy másik 24 fitos ezüst-órát, két öltözet ruhát s egy tárczát 8 frt értékben magukhoz véve, úgy ahogy jöttek, észrevétlenül eltávoztak. Fölfeszítettek egy szekrényt is, melynek egyik felében könyvek állottak, másik felében pedig ezüstuemüek, de szereucsére, úgy látszik, a szekrénynek abba a felébe néztek be csupán, hol a könyvek állottak, mert az ezüstnemüt érintetlenül hagyták. Rendőrségünk keresi a tetteseket. — Dohánytermelő birtokosaink figyelmét külön is fölhívjuk ama hivatalos hirdetményre, mely lapuuk hivatalos részébeu a doháuybeváltási határnapokat tartalmazza a vármegyéket érdeklő dohánybeváltó hivataloknál. — Vasúti Kalauz czimmel uj zsebrétü menetrendkönyv került ki a Frankliu társulat nyomdájából, mely a magyar szent, korou-i területén létező összes vasutak téli menetrendjét tartalmazza s pedig mindazou változtatásokkal, melyek a vonatok közlekedése körül ez évi november I -ig előfordultak. A Vasúti Kalauz valóban hiányt pótol, mert különösen a zóna-tsrifa életbeléptetése óta az utazó közönség minduntalan jut abba a helyzetbe, hogy egy könnyen kezelhető olcsó, zsebrétü menetrendkÖDyv szükségét érezze. A Vasúti Kalauz össze nem tévesztendő az »Ü!mulató« czimü menetrendkönyvvel, melynek ára 50 kr. A Vasúti Kalauz csinos kiállítása, czélszerü beosztása i zsebben hordható voltánál fogva minden eddigi hasontartalmu, hazánkban nagy mérvben elterjedt külföldi vállalatot felülmúl. Ára darabonkint (16 ivoyi tartalommal) csak 16 kr., oly hallatlan olcsó ár, melyen ily könyv eddig a magyar közönség kezébe még nem került s valóbau zóuaáruak nevezhető. A fővárosi helyi érdekű vasutak forgalma a könyv elején külöu cioportositlatott. A Vasúti Kalauz a szokásos összes elárusító heljeken knpbató s a kiadóhiban (Budapesten VII. Erzsébet-körut 27. sz.) megrendelhető. — Figeczki Pál ós társai bünügyeben, a kir. kúriának uj vizsgálatot elrendelő határozata folytán, a pótvizsgálat foganatosíttatván, az ujabb végtárgyalás deczember hó 2-dikán fog megtartatni. — A zóna sikere. 1889. augusztus 1 tői október 31-ig a magyar allamvasutalí összes állomásai által kiad itott 3.324,239 személyjegy ebből a szomszédos forgalomban 1.736,628 jegy, a távolsági forgalomban 1.587,611 jegy. A mult év ugyanam» szakában összesen 1.276,118 u:as szállíttatott a magyar államvasutakon és az ídől.özben államositatott magyar-nyugoti és budapast-bécsi vasúton. Podgyás. darab szállíttatott ezen idő alatt 196,756 db, a mult év ugyanezen szakában 144,490 db. A ocvétel volt a személyszállításból a zóuatarifa első h írom havában 3.027,110 írt 43 kr, a mult év megfelelő szakában 2.569 069 frt 95 kr, a podgyászszállitásból a bevétel volt h írom bó alatt 166.908 frt 72 kr, a mult év báro n hivábau 93,683 frt 27 kr. A személyforgalom tehát ez idő alatt 2.048,121 s/.emélyiyel növekedett, a podgj ászforg.ilo.n 52 2ti6 dirabbal. A személyforgalmi nevétel uöveked-itt 458,040 frt 48 kr, a podgyászszálitási bevétel 73,225 frt 35 krral, az összes beveteli szaporulat 531,265 frt 83 kr. A magyar kir. államvasutak üzleteiedményei folyó év első felébeu a végleges számadások szerint 8.157,191 frt 85 kr üzleti erodmén^t tüutetnek ki. E fölösleg 825,574 frt 53 krral nagyobb, mint a mult év első telében a m\gyar államvasu'.Hkon és az időközben államosított magyar-nj Ujati vasúton együttvéve mutatkozott. 1 1" 0 (1 il 1 0 111. Almanach *). Már- már azt hittük, hogy az Almanchok kora örökre lejárt minálunk. A fajtó rohamos fejlődése általában egyre kisebb területre kezdi szorítani a szépirodalmi könyveket s az utolsó tíz évben még gondolni is alig mertek kiadók arra, hogy a kedves emlékezetű Almauacho kat fölkeltsék mohb pte sírjaikból. Körülbelül igy okoskodtak : minek ahnauach, mikor a napi sajtó elárasztja a közönséget regéuujel, novellával, tárczával? Vájjon vau-e nálunk még publikum, mely kedvelt írói', a kikkel különkülön mindegyre találkozik, együtt is szeresse látni. Ez a kérdés sok fejtörést okozott kiadóknak és Íróknak egyarant, mígnem a Siuger és Wjlfner kiadó-czég, szövetkezve Mikszáth KUmtnnal, »mert és nyert*. A közöuség hamar megidta a választ. Igenis, szereti együtt látui kedvelt íróit. A Mikszáth-féle Almanach váratlauul fényes sikert aratott első föllépésével s ma már az Almanach a legnépszerűbb szépirodalmi könyv Magyarországom A magyarázat igen egyszerű: az almanach a régibb és ujabb írói nemzedék legjobbjainak a találkozója. S mert valamennyi nem találhat helyet egyszerre, minden esztendővel ujabb meg ujibb, a közöuség előtt azonban ne n i-meretlen név vegyül a régibbek közé. Miuden esztendőben 14 —15 elbeszélő találko.ik az Almanachban s mesél egy náluuk szokatlanul uagy számú közönségnek. A magyar írók áltálában — fájdtlom — még mindig szenveduek az ősrégi magyar betegségbeu. de C3odák csodája, mihelyt arról vau szó, hogy az Almanach közönségének kall irni, levetkőzik e betegséget s igézi becsű,et kérdésévé teszik, hogy az almanachb* a legszebb dolgukat írják meg a legszebben, a legtöbb gonddal. Mert egy napi lapban a sok mindenfele közlemény közt elvész a gyenge, hirtelenében összehányt vetett dolgozat is, ám az Almanachban valamennyi igyekszik kitenni magáért, tudván, hogy nem olyan közöuség elé lép, a mely csak olvas, de a mely bírál is. Valóságos nemes verseuy az, melyre kelnek iróiuk, — öregek és ifjak — minden esztendöbenjegyszer. E inak természetesen a közönség örül a legjobban. IUQSU van aztán, hogy az Almanach óvrölévra emelkedik, nemlsak érdeiessegben, de irodalmi értékében is. Előttem fekszik az 1890-ro szóló Almanach, a harmadik évfolyam e nagybecsű vállalatból. S mindjárt kellemesen lep meg, hogy Mikszáth szellemes előszava után, Jókai, a magyar költők fejedelme, nyitja meg a sort. Jókai mindig érdekes, most különösen az, mert csakugyan beváltja fenyegetését az ar<-di hölgyekkel szemben: vázát adva sáaművének, melynek az íradi nők lesznek a hősnői. Az aradi nők voltak t. i. a kik felfogadták, hogy Jókaitól, a 25. § megszavazása után, nem olvasnak többet. De egy regényírón bajos kifogni, főként hí az a regényíró Jókai. Miudjárt megfenyegette (?) az aradi nőket, hogy csak az'rt is drámát ír, melynek ők lesznek a hősnői s mint az Almanachban jelzi, e kegyes fenyegetést tényleg be is váltotta. Hogy tapsolnak majd e drámának az ar.tdi li ügyek, csupa öröm lesz látni. Jókai után mindjárt egy fiatal leáLy: Tutsek Anna. A szerkesztőtől mindenesetre szép figyelem volt, hogy a u-'gyobb közönség előtt most először fellépő fiatal leány kezét a Jókai kezébe teszi. Ám üogy magára is biztosan menne, azt mindenki elfogja ismerni, a ki elolvassa a »Ríggeltől estig* c.imü költői szép novellát. Uj név e *) Almanach az 1890 évre. Szerkeszti Mikszáht Kálmán. Egye temes R géuytár V. évfolyam V. és VI. kötete Sing«r és Wolfner kiadása Ara diszkölésben 1 forint. Foly tatás a főlapon.