Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-10 / 6. szám

vádlott terhére felebbezést jelentett be, valamint Apagyi Viktor és neje is felebbeztek. — A debreczeni ipar- és kereskedelmi kamarába Nyíregyházáról két tag lesz beválasztandó. A választás e hó 15 dikén fog megejtetui, s mint halljuk egyik tagul Stern Jenő fog meg választatni. — Gyászrovat. Gruden Ernő, a helybeli kir. törvényszék nyugalmazott bírája, e hó 4-dikén, élete 75-dik évében meghalt. Elhunytáról a gyászoló család a követ kező jelentést adta ki: »Alólirottak mélyen szomorodott szívvel tudatják a legjobb apa, após, testvér, nagybátya és nagyatyának id. Gruden Ernő nyugalmazott törvényszéki birónak élete 75 ik évében, rövid szenvedés után f. hó 4-én d. u. 1 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 6 án, szerdán délután 3 órakor fognak saját házától a róm. kath. egyház szer tartása szerint a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat f. hó 7 én reggel 8 órakor fog az egek Urának 1 emutattatni. Kelt Nyíregyházán, 1889. február hó 4-én. Béke lengjen porai felett! Gruden Vilma, férj. Hinsenkamp Ernőné. Gruden Ernő, Gruden Dezső, Gruden szeréna, gyermekei. Ozv. Gyalokay Antalné, szül. Gruden Klementina, huga. Gyalokay Antal, unokaöcscse. Hinsenkamp Ernő, veje. Hinsenkamp Vilma, unoka.* A boldogult temetése e hó 6-dikán ment végbe, igen nagy részvét mellett. A végtisztességtételen a család tagjain s a résztvevő köznségen kivül, megjelentek testületileg a helybeli kir. törvényszék és kir. járásbíróság tagjai is. — A t.-löki olvasókör által alaptőkéje gyarapitasára f. évi január hó 26 án rendezett tánczestély minden kívánalmat meghaladólag — fényesen sikerült. A rendezőség élén álló báró Vay Arnold b. b. elnök és ifj. báró Vay Miklós alelnök urak fáradhatlan ügybuzgósága nem csak erkölcsi diadalt aratott, a nagyszámban megjelent intelligens közönség fesztelen jókedvében, de az anyagi •iker is olyan, mely T.-Lökön, hol csak most kezdődik az intelligencia számbeli növekedése s hol tulajdonképen még csak kezdetén vagyunk egy vidéki városka emelkedésének, figyelembe véve a várost és környékét a mult évben is csaknem tönkre tevő árvízveszélyt, a legvérmesebb reményeken is túlhajtott. Da hogy is ne sikerült volna a mulatság, mikor ifj. biró Vay Miklós, az ó annyira megnyerő eleganciájával, egy egészben saját költségén kiállított s köztetszést arató sikerrel reudezett füzér tánczczal lepte meg — az ezt uem is reméló báli közönséget; miáltal ujabban felvillanyozván a különben is kedélyes társaságot — késő reggelig hangzott a »hogy volt?« Hogy a jelen volt szebbnél-szebb hölgyek között ki volt a legszebb ? azt én meg nem mondhatom; mert a régi példabeszédet: »kinek a pap stb.c legokosabbnak tartom! Az anyagi sikerre legtöbbet tett báró Vay Arnold ur, ki még a bál utáni héten is összegyűjtött a királytelki gróf uraknál 25 frtot; igy a bruttó bevétel 192 frt 40 krra ment, ebből az 52 frt 15 kr kiadást leszámítva, 140 frt 25 kr tiszta haszon állott elő Midőn a közreműködők szívességéért szerkesztő ur becses lapjában közzé tenni kért jelen soraimmal az uj életre ébredt egylet nevében hálás köszönetemet nyilvánítanám, maradtam tisztelő kész szolgája Harsány! Gyula, a t. löki olvasókör elnöke. — A kereskedő ifjak egyletében folyó hó 7-dikén tartatott meg a II ik rendes felolvasó estély, mely alkalommal, Porubszky Pál gimnáziumi tanár ur, rövid, de igen mulattató felolvasást tartott „a görög és római nőkről"; ennek végeztével, a szép számmal jelen volt díszes hölgy hallgatóság, valamint a nagyszámú ifjúság, lelkesen megéljenezte a tanár urat. Ezután Bónis Sámuel ur recitálta, báró Eötvös „Karthausi"-jának egy részét, azon szép művészi előadással, mely BÓQÍS urnák annyira sajátja, és mit a jelen voltak, valóságos tapsviharral és szűnni nem akaró éljenzéssel jutalmaztak meg. Amiat halljuk, a lll-ik felolvasó estély folyó hó 21-dikén fog megtartatni. — Nyilvános köszönet. A uyiregyhizai takarékpénztár-egyesület tekintetes Kovách László úrnak, érdemes vezérigazgatójának áldásos működése 25 éves jubileuma alkalmából — nevére egy 1000 frtos alapítványt tett; a szabadon rendelkező, alapítvány-tulajdonos úrnak óhaja és kívánsága szerint, az alapítvány kamatai évről-évre az összes elemi népiskolákba járó szegénysorsu gyermekek felruházására lesz fordítandó. Az ágost. evaug. iskolaszéknek f. évi febr. 2 án tartott gyűlésében az elnökség részéről örömmel jelentetett, hogy az alapítvány kamataiból az ág. ev. egyházra — lélekszám-arányban 26 frt 26 kr. kamatrészlet összeg esik, moly összeg a jelen tanévre is — rendeltetéséhez képest —felhasználás czéljából megkülküldetett. Kedves kötelességének ismeri az i-kolaszék, hogy ugy az alapitványozó igen tisztelt takárékpéuztáregyesületnek, valamint az alapítvány-tulajdonos tekintetes Kovách László vezérigazgató úrnak is — a szegények könnyeit letörlendő — emberbaráti szempontból tanúsított ezen ujabb, nemes jótékonyságáért, e helyütt is hálás köszönetét nyilvánítsa. Nyíregyháza, 1889 ik év febr. 9. Az ág. ev. iskolaszék nevébeu: Stoffan Lajos iskolaszéki jegyző. — Letört virág. Mély részvéttel vettük én közöljük a következő gyászjelentést: Fájdalomtól megtört szívvel jelentik Rézler György és neje Hrabovszky Cornelie, Adrienne, Jenő, Cornél és Ervin gyermekeik nevében is, mint szülők; — özv. Rézler Györgyné szül Vass Mária, Hrabovszky Rudolf és neje Kállay Auguszta, miut nagyszülők; — szeretett gyermekük, illetve testvérük, — illetve unokájuk: Rézler Alice-nak folyó hó 7-§n d. u. 4 órakor élete 17 -ik évében történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 9 én délután 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a kisvárdai sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az eugesztelő mise a kisvárdai róm. kath. egyházban fo'yó hó 11 én délelőtt 9 órakor tartatik meg. Kisvárda, 1888. február 7-én. Áldás és béke poraira! — Szavazatok felbontása. A halálozás által megüresedett felső-sza

1 olcsi ev. reform, egyházmegye gondaoki hivatalára beérkezett szavazatok f. év február hó 5-dikének déli 12 órájakor bontattak fel Nyiragyhárán, az esperesi hivatal hivatalos szobájában. Az eredmény az lett, hogy 85 szavazat közül Gencsy Albert földbirtokos kapott 68 Síavazatot, a többi 17 szavazat pedig 4 egyén között oszlott meg. Ilyenformán a felső szabolcsi ev. ref. egyházmegye gondnokául Gencsy Albert választatott meg. — Lelkész-jelölés. A nagyhalászi első osztályú lelkészi állomásra e hó 5-dikén a délelőtti órákban a következő lelkészek jelöltettek : Nagymáté Albert kis-létai, Vas Mihály géginyi, Rácz Gyula thuzséri, Márton Gyula mihálydii és Porzsolt Adám üszaszentmártoui lelkészek. A választás márczius első felében lesz. — A balkányi újonnan épült községháza tanácsterme megnyitása alkalmával, az ottani i'juság februír hó 24-dík napján jótékonyczélu tánezmulaiságot rendez. A rendező bizottság a következő urakból áll: Koczogh Ferencz elnök, Simándy Dénes alelnök, Balkányi Gyula pénztárnok, Nagy József jegyző, Berger Ignácz, B^rczy Pál, dr. B hary Ferencz, Bartók Zsigmond, Csöke Géza, Gaál András, Gottlieb Mór, Gödény Ferencz, Kádár Albert, Kot.smár Géza, Köröskényi Antal, Pásztor Károly, Papp Lajos, Somossy György, Szilágyi Imra, Szilágyi József, Weiszhausz Menyhért. Jegyek előre válthatók B dkányi Gyula gyógyszertárában és este a pénztárnál. B'lépti dtj személy jegy 1 frt, család-jegy 2 frt. A mulatság kezdete 8 órakor. — A jegyzői nyugdíj választmány, mint mult számunkban jeleztük, e bó 6-dikán ülést tartott. Több jelentéktelen ügy közzül megemlítésre méltó és talán többeket érdekelhet az 1888. évi zárszámadás, mely szerint a hátrálékos követelésekkel együtt a nyugdíj alap 45166 forintot tesz. Szép összeg, de vajmi csekély arra, hogy kielégítőnek lehetne mondani, mit bizonyít az a körülmény is, hogy a számvevőség szükségét látta javaslatot tenni, hogy a folyó évben kifizetendő nyugdíj járuléknak a kamatok és évdijak által nem fedezett része kielégithetése tekintetéből a szabályrendelet 5 §-a alapján intézkedés tétessék. A zárszámadás tudomásul vétetett, a számvevőség előterjesztése azonban elvettetett, azzal az indokolással, hogy azon nyugdíj járulék, mely a f. évi kamatok és évdíjakból ki nem telik, a hátralékos évdíjakból fizettessék ki. Biztos kutforrásból hallottuk, hogy ezen összeg előreláthatólag mintegy 800 frtot tesz, mely tehát a határozat értelmében a tőke megtámadásával lesz kiegyenlíthető. — Meghívás. A >FelsőtÍ8zavidéki gazdasági egylete igazgató-választmánya folyó 1889 ik évi február hó 23 án d. e. 10 órakor Nyíregyházán a megyeháza termében üléít tart, a melyre az egylet t. választmányi tagjai, valamint az érdeklődők is tisztelettel meghívatnak. Nyíregyházán, 1889. évi február hó 6 án, Nyíri János, egyleti alelnök. — Holttest a síneken. E hó 8-án délelőtt, a Miskolciról Nyíregyházára jilvő vonat elhaladása után, a tisza-löki átjárónál egy összeroncsolt férfi holttestét talál ták a sínek mellett. A helybeli városi rendőrség azonnal értesíttetvén az esetről, a főkapitányság egyik tisztviselője, dr. Trajtler Soma városi orvos és dr. Baruch Mór vasúti orvos kíséretében megjelent a helyszínén, • kons tatáltatott, hogy az illető öngyilkos módon, maga vetette magát a robogó vonat elé, mely b il karját kiszakítva, s fejét összenyomva, félre lökte a vasúti sínek megé.A 25 — 26 éves szerencsétlen fiatal ember zsebében egy csomó Szomjas József «s neje szül. Lónyay Luiza nevére szóló névjegyet s egy törvényszéki végzést találtak. A holttestet beszállították a helybeli városi kórházba, s a rendőri nyo mozás megállapította, hogy az öngyilkos fiatal ember Bloch Barnát, t.-löki születésű volt péuzügyőr volt, kit nem rég bocsátottak el a szolgálatból. Hogy mi vitte rá a szerencsétlen embert az öngyilkosságra, azt bizonyosan tudni nem lehet, némi világot vet azonban szomorú elhatározására az a körülmény, hogy vallás elleni vétségért, — mert a t.-löki templomban verekedett, — a helybeli kir. törvényszék által elitéltetett. — A nagy-kállói ipartestület saját psnztára és a nagy-kállói tűzoltó egylet alapjajavára február hó 17-én a nagy-kállói megyeház nagytermében jótékonyczélu és zirtkörü tánczvigalmat rendez. A rendezd bizottság a következő tagokból áll: Kovács Antal r. b. elnök, Bartha Gábor, Csendes Mihály, Frenkel Emánuel, Józsa Károly, Katona Sándor, Köröskényi József, Krasznai Antal, Mihalovic* Alajos, O.ih Bálíut, Seszták György, Somják Sándor, Vieland Sebestyén. Belépti dij: személyjegy 1 frt, családjegy 2 Irt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. — Nem mind arany a mi fénylik. Mindenki ismari a kereskedésekben előforduló közkedveltslgú gyógyfüszappant, fogpasztát, fogport, szájvizet sat. Az ember egyszerűen a legközelebbi üzletbe vagy gyógytárba fordul, kéri a kívánt szippant, szájvizet vagy fogport és megelégszik azzal, a mit kap. A közönség azt hiszi: az egyik elyan mint a másik, pedig ez a közömbösség a konzerváló orvosi szerek megválasztása körül a legnagyob vétek önmaga ellen. 1 drb Popp-féle gyógyfüszappan 30 krba kerül és ez a szappan mégis feltűnően kdlöbözik a többi szappanféléktöl. Első sorban nem drága, mert egy darab egy család részére több mint egy hóig elég, és e szappan kitűnő gyógytulajdonsága mellet a legfinomabb pipere szappan. Dr. Popp udvari fogorvos egyébb készítményei mint Anatherin-szájvize, melynek pilaczkjait most tetemesen megnagyobbította, fogpasztája és fogpora oly külöalegességek, melyek a üámos ártalmas hamisítványok daczára, általánosan kedveltetnek, az egész világ jn el vannak terjedve, és kiváló gyógyhatásúk miatt, melyekkel minden száj és fogbaj ellen használtatnak, egyedül kipróbált szájkonzerváló szerekuek tekinthető'r. Hamisításoktól azonban óvakodai kell ós csak Popp féle készítményeket kell elfogadnunk. E szerek kaph itói : Nyíregyházán Szopkó Alfréd, Korányi Inra és L^derer Ignácz gyógytárában; Nigy-Kállóa: Urszinyi Károly gyógyszerésznél; Nyírbátoron: Sztruhár J. keresked inéi s a gyógytárban. — Díszes ós tanu'síg83 nugárjegyzók. A tavasz közaladhéaek legbiztosaob, a fecskéket is megelőző hirnökei: a m igkereskedók árjagyzékei már megjelentek. A számos, több-kevesebb gonddal szerkesztett árjegyzékek kőiül egy u*y a ezé,? kitűnő hírnevéhez méltóan gondv san öjsseállísott éi renluivül gazda;on illusztrált tartalmival, mint ízléses 03 igen díszes külsejével különösen kiválik. E'., a nemciak ná'uak országszerte, hanem a külföldön is legelőnyösebben imnrt Miuthner Ölön budipisti magkereskedónek ({oroaaherc'.eg-uteza 18. sz.) 1889 ik évi tavaszi főárjegyzáke, mely a mezőgazdasági kertészeti és erdészeti magvak egész lexikonját képezi. Nevezett czég nem szokásos száraz árjegyzéket nyújt a gazda- és kertészközönségnek, hanem költséget nem kiméive, oly növénytani könyvet, melyből sok hasznos dologról mérithetui magyarázatot. K'tünö fametszvényei pedig, melyekkel mindeu nevezetesebb uövényt szemlélhetővé tesz, bármely növénytani dtszmüaek is díszére válnának. Az árjegyzékben foglalt számtalan elismerő és köszönö irat pedig megcáfolhatatlan bizonyítékul szo'gál egyréizt a czég üzletének rendkívül nagy kiterjedéséről, másrészt a czég megbízhatósága, magjainak tisztasága és csiraképessége mellett, mely utóbbi tulajdonságokat különben már nem egy kiállítás juryje ismerte el s nyilvánította ki. Igy legutóbb a nagykőrösi gazdasági kiállítás juryje is, mely Mauthntr Ödönnek egy aranyérmet az indokolás szerint, miut »a gazdasági magvak igen megbízható forrásának,* egy másik aranyérmet pedig >feltünö szép vetemény magvak és kerti eszközökért* itélt meg. A tanulságos árjegyzéket és különösen annak igen számos s más árjegyzékben nem található újdonságait melgen ajánljuk a haladni kivánó gazda- és kertészközónség figyelmébe. Ismerve a czég előzékenységét, meg vagyunk róla győződve, hogy e költséges árjegyzékét is kívánatra szívesen megküldi ingyen és bérmentve a gazda és kertész-közön, ségnek. O s a r n o k. A „Pokol torka." — Add ide a csurapémat, asszony! — Hová akarsz már megint indulni, ember ! ? Egész Istenadta vasárnapon a tőke mellett babráltál; most pedig, mikor beállott a munkanap a korcsmákat járod ? — Fogd be a szád, ne locsogj, ha mondom! Rézi mester-asszony igen jól ismerte férje urát, Kulacs Pá't. Tudta, hogy ha a szomjúság meglepi gégéjét, hát ekkor ottan heverhet tőle napokig a kapta, dikics, musta; ő ugyan egy hüvelykujjal sem nyul hozzftjok, hanem megyen a »Pokol torka* czégérü korcsmába. Ott gyülekeznek össze mindeu vásár után a czégéres mestramok: Kanc.ó Zsiga, Szeszes Marczi, Szomjas Kelemen. No meg még mások elegen. Kulacs Pált kötéllel sem lehetett ilyenkor visszatartani. Pedig hejh ! öt neveletlen gyermek rí a háznál kenyér után. Mindegyiknek arczán sápadoz az éhség és könyö* kén kandikál a rongyos szegénység! Dahát mióta Kulacs Pál mester lett és családapa, a korcsma lett az ö templomai Beléje is dörgölődzött a nyomorúság oly mód felett, hogy feleségének tíz évi szakadatlan könyárja nem volt képes lemosni. Mindez azonban nem volt képes Kulacs Pál eszét megreperálni. 0 a tátongó inség daczára is ivott — ivott határtalanul. Vigasztalás képen aztán, részeg állapotában hazajöttekor rendesen dúdolgatni kezdte kedves nótáját, hogy: »Addig iszom, mig a fogam ki uem ázik* . . . Éppen most ii a »Pokol torka* czimü korcsmába készült, midőn feleségétől nagy dühösen a csurapét kérte. — Az ég szerelmeér! legalább soká ki ne maradj a házból! — kérte ót könyes szemmel felesége. — Ne oktass, asszony! — válaszolt neki Kulacs Pal — majd eligazít engem annak idején a kakas szó! Ezután Kulacs Pál zöld csurapéját egy pár vállö* késsel kerékvágásba helyezve s téli kucsmáját füle tövéig a fejére húzva, kiballagott a házból, lépteit egyenest a »Pokol torka* felé dirigálva. Künn az utczán élesen sivított a szél, mintha kínozná egy titkos üldözője; benn a rozzant viskóban elfojtott zokogás hangzott fel, mint a kinek szivét járja át egy titkos fájdalom tőre . . . * * * A hajnalt már fölébreszté a kakas-szó. Az égnek derengő világa benézett az ablaküvegeken. A nyugvó halandók szemeiről elreptllt, mint madár, az álom. Helyét mozgás, munka s élet váltotta föl. -- Istenem! hol lehet az az ember, hogy még mostau sem került haza! — sóhajtott fel Rézi asszony, miközben reggeli imára inté apró gyermekeit. — Komámasszony! Kulacsné komámasszony! — hallatszott át az ablakon egy ijedelmes hang — jőjjék ki csak szaporán! — Szent Istenem! mi baj történhetett I — kiáltott fel Rézi asszony, perezre elhüledezve. — Jöjjek már szaporán, ha mondom; de ne ijedjen meg, — ismétlődött az előbbi hang. Rézi asszony szaporán kendőt dobott vállaira s kirohant. Da alig ért az udvarra, midőn férjét pillantja meg, a mint félig megfagyottan két ember czipeli a ház ajtaja felé, egyik a fejénél, másik a lábánál tartva őt. — Hamar, hamar havat elő ! — kiált a két férfi, dörzsölni kell erősen. Talán még benne van az élet. Az árokban találtuk, lefordulva a jéghideg vizbe. Bizonyára pityókás volt a szerencsétlen s u^y dőlt bele. Hja, igy van az, ha valaki nem a lábával, hanem a fejével akar járni! * * * Kulacs Pál az erős dörzsölésre egy kissé magához jött ugyan, de csakhamar iszonyú forró láz rohanta meg. Egyre félre beszélt. Az orvoi már nem segíthetett. Csak a fejével bólintott, miutegy mondva: Nem szeretem a dolgot. Itt már minden késő! — Nem ! nem iszom többet — kiáltozott magán kivül Kulacs Pál. — Nem iszom ! Haza kell mennem ! Hagyj békét! Ne kinálj! . . Megyek I Ne kínálj, ha mendom ! — Mit beszélsz, te apjok ! — cseüdesité őt síró felesége — Hiszen itthon vagy már ! Nem lesz semmi bajod ! — Nem, nem — kiáltott Kulacs Pál — Haza I engedjetek! Engedjetek ! Ne kínáljatok többet! Nem iszom I Nem! — sóhajtozott még párszor, aztán néhány hörgés után szemei fon akadtak ... s az álla leesett . . . * * Banatos özvegy és öt apró árva gyermek haladt egy gyászkoporsó után. A gyászmenet épsn azon az utczán vonult el, h)l a >Pokol torka* czégérü korcsma állott. Midőn a bus hilotti ének elcsendesült, a » Pokol torka* korcsma ablakából vig zene hingzott ki az utczára közbe-közbe egy-egy nkedt kujautás. Iá íjd felzengett eg