Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-27 / 43. szám

„NYIRVIDÉK. fölkérje. A küldöttség tagjai voltak: az egyesület két alelnöke Nyiri János és P^cherer József, továbbá Miklós László, Stxíy Gyula, Bleuer Lajos, Nyiri Ferenc;, Haas Mór és Klár Dez ő. A gróf ur igen s.ivélyesen fogadta a küldöttséget, s megköszönve H bizalmat, kijelentette hogy az esetre, ua az egyesület közgyűlése részéről is szerencsés lesz a kifejezett bizalombau részesülhetni, köszönettel elfogadaudja a gazdasági egyesület elnök­ségére való megválasztását. A küldöttség uagy örömmel vette a gróf igéretét tudomásul. — Meghívás. Alantirottak a nt. egyh. megyei gyű­léstől nyert megbizatásuukból folyólag a folyó évi refor­matio ünnepének közös megturtámt november 3-dikának délelőtti 10 órájára tűztük ki Nyíregyházára, melyre az e«yhazmegyebeli egyházak lelkészeit, elöljáróit s tagjait ÍM a t. közöaséget ezennel meghívjuk. Az ünnepély sor r ndje: 1. Gy ülekezeti ének. 2. Kar-ének. 3. Ima és egyházi beszéd, kö/.ben kar ének. 4. Urvaciora osztás. 5. Gyülekezeti ének. 6. Kar-éuek. Ha a gyülekezet a templomban meg neui férne, kivül is leend egyházi beszéd. Nyiregyháza, 1889. október 26. Tisztelettel Vitéz Mihály, papi egyl. elnök. Lukács Ödön, esperes. — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük : K s-sennyei báró Sennyey Béla a maga, valamint kis­Hennyei báró Senuyey Virginia és kis-senuyei báró Seuuyey Fellicitas, úgyszintén kis-sennyei báró Sennyey Mária, kis-sennyei báró Sennyey G'za és naeymt". özvegy báró Sennyey Pálné szül. örményesi báró Fiáth Maria csás/ári királyi csillagkeresztes és palotnhölg;, uemkülönben cset­neki és t?rkői gróf Desstwffy Dénes, gróf Dess wffy Marianne, gróf D jsst\vfFy Alijos. gróf D^-bS'wffy Bda és lodroni és kastel romanoi gróf Lodrou Laterano Alajos nevében, megtört szívvel jelenti, hogy forrón szeretett tagybátya, jó testvrr, rokon és sógor méltóságos kis­sennyei báró Sennyey Victor úr életéuek 64-ik évében, hosszas betegség következtében, a haldoklók szentségének felvétele után, folyó hó 23 ikáu esteli 8 órakor az örök életbe átköltözött. A boldogult hült tetemei Királytelken, folyó évi október hó 25 ón, délutáni 3 órakor a római katholika szentegyház s/ertartátai szeriut foguak beszen­teltetni és Bottyánban (Z jmplénmegy e) levő csaludi sir boltba, folyó hó 26 ikán boldog feltámadás reményében elhelyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozatok folyó évi október 27-én a kegyúri templomokban foguak a miudau­hatóuak bemutattatui. Királytelek, 1889, október 24. Áldás és béke hamvaira 1 — A büdszentmihályi takarékpénztár volt igazgatója: dr. Kösztler Lajos és társai, névszerint Fleischer Ferencz, Lévy Mátyás és N. Tanyi János ellen csalás és okirat hamisítás miatt iuditott bűnügyben e hó 21-dikén kez­detett meg a végtárgyalás a helybeli kir. törvéuyszék előtt. E bonyodalmas büaügyben, melynek motívumait hamisoknak állított váltók s más állítólag megh imisitott okiratok képezik, a végtárgyatás hatodik napja után is alig vetődik egy kis világosság. A végtárgyalást Megyery Oéza törvényszéki elnök vezeti, a nála megszokott kitar­tással, s a legapróbb részletekig kiterjedő pontossággal. Szavazó birák Virágh Kálmán és Horváth Bálint, pót­bíró Dudinszky Gyula. A vádhatóságot Hrabovszky Aurél kir. alügyész képviseli. Dr. Kösztler L íjos első rendű vádlottat dr. Heuman Ignácz védi, Lévy Mátyást és N­Tanyi Jánost dr. Ferlicska Kálmán, Fleischer Ferenczet pedig id. Krúdy Gyula. A magáupauaszosokat Polonkay egri ügyvéd kepviseli. A vád aUpját az képezi, hogy a vádlottak egymás3il összejátszva, a panaszosokat ravasz fondorlattal tévedésbe ejtették s e tévedésüket fölhasz­nálva, részben uevükre váltók hamisítása, részben nem őket terhelő adósságok elvállaltatása, részben a fenálló valódi adósság s a hamis váltók fedezetére kicserélés gyauáut szánt váltókuak uj kölcsöu gyauánt értékesítése által megcsalták. Ez áital — a vádinditvány szerint — a pauaszosokuak 80,000 forint kárt okoztak. A végtárgyalás­uak idáig lefolyt hat napja a vádlottak s a panaszosok egy­részének kihallgatasávBl tölt el. A vádlottak mindannyian tagadják a terhükre rótt bűnös cselekményt s idáig a bizonyítás semmi pozitív eredményre nem juthatott. A végtárgyalás egy hetet még okvetlenül igénybe fog venni, mert a panaszosok egy részén kivül hitra van még 57 tanúnak a kihallgatása. A tárgyalás eddigi meneté­ről tudósítást adnunk lehetetleuség, mert — ha hűséggel akarnánk ezt tenni, külön kiadást kellene lapunkhoz mellékelni. De különbeu is a tárgyalás egyes jelenetei nélkülözik azt az érdekességet, mely az olvasó kö/.öuségre különösebb hatással lenne. A vármegye uagyterme, hol a végtárgyalás folyik, nem is igen telik meg közöoségge). Meglehet, hogy u tanuk kihallgatása közben kerülnek elő ezek a várt érdekesebb jelenetek. — A végtárgya­lás további menetéről, az érdekesnek ígérkező vád és védbeszédekről s a törvényszék meghozandó Ítéletéről annak idejéu értesíteni fogjuk olvasóinkat. — A Ludovika akadémia tisztképző tanfolyamára, a Butler-féle alapítvány két helyére, a vármegye tavaszi közgyűlése első sorban Gergely ffy Ferenczet és Buday Elemért ajánlotta. Gergelyffy Fereucz azonban elmaradván, a honvédelmi miniszter a harmadik helyen ajánlott Szilágyi Dezsőt, Szilágyi Ödön csendőr főhadnagy fiát vette föl az alapítványi helyre. Hymen. Friedman Mór helybeli kereskedő el­jegyezte magának özv. E'igel Bernátné kedves és szerp­tetre méltó leányát Rozáliát Duniszerdahelyről. »Az Anker élet ós járadék biztosító társulat.* Ezen társulat minden biztosítással foglalkozik, mely az ember életére vonatkozik m. p. a) biztosítással az ember életére és kiházasitási biztosítással; b) haláleseti biztosításokkal és viszont biztosítással a halálesetért teljesített hetizeté sekért; c) járadék biztosításokkal. Nyereményrész biz­tosítással. — A nyeremény osztaléka 1888-ban a) túlélési esetekben kifizetésre került biztositások után a biztosított töke 25.066 °/ 0-ára rúgott; b) a hiláleseti biztosításoknál az évi dij 25°/ 0-ára ; c) az 1888-ba.u liquidált társulások eredménye 6»A 0/o a kamatok kamatjával. Részvénytőke és biztosítéki alap 1888 decz. bő 31 éu frt 3G.471.934.03. — Az utolsó évi jelentés szerint a biztosítási állomány 1888 dfC/. hó 31-én lrM73.667.929.88 tőke és 52.079.40 járadék volt. Kifizetések: halálesetekért 1888 deczemb. nó 31-ig frt 16.850.886.04, túlélési esetedben liquidált biztosítások után 1871 — 1889-ig frt 45.027.372.86, össze­sen frt 61.878.258 90.— Vezérképviselőség Magyarország részére Budapesten a társulat házábau Gizellatér 6 szám Anner udvar. Csarnok. Táucz. Első sorbau is az a kérdés merül fel, hogy mi az a táucz? Mintha hallanám a komoly, öregemberek fele­letét: fiatalnak való bolondság. Ugyan igy felelnek azok kik testi fogyatkozás, táuczravaló hajlam hiánya, vagy túlságos komolyság miatt nem tánczolhatuak. Pedig alig ha van igazuk, mert a táucz testedző mulatság ; művé­szet, melyben rátermettséggel és huzamos gyakorlat által bármely ép testű ember mester lehet Azonbau, felelve a feltett kérdésre, a táuczot ilyenformán definiálhatni : hogy az a testnek szemet gyöuörködtetó, összhaugzatos mozgása. Egy plasztikus alak ilyetén mozgása valóban eléli a szépművészeti fokot. Persze, hogy az esetlen ugra bugrálás csupa figura, nevetség. Valamint csak az a zene nyújt valódi gyönyör élvet a műértőnek, meiynek nemcsak hangjai, hanem gondolatai is vannak: ügy egye­dül csak az oly táucz képes az aesteticailag finomult ízlésű szemlélőre kellemes hatást gyakorolni, mely nem csupán eltanult gépies mozdulatok, hanem az érzelmek sziu és árnyalat szerinti kifejezései, hű kinyomatai által ragadják meg s kötik le az ember figyelmét. Ámde igy táuczolui leginkább csak az tudhat, a kinek adatott. Nem tagadom, az előirt szabályok szerint, lehet igen szépen táuczolui, bravúros figurákat kecses mozdulatok­kal véghez vinni; de, — ha a zene goudolatai azokba a mozdulatokba uiucsenek bele öntve : az egész uem egyébb automatmozgásuál. — Azt szokták mondani, — és nagyon helyesen — hogy senki jobban ne táuczoljou, mint a hogy tud, mégis sokan ellenkezőleg cselekszenek. Mikor ilyet látok, min­dig ama bizouyos szarka jut eszembe, amely sokat akar. Nem utolsó mondás az sem: ha nincs pénzed, ne tánczolj. Az emberek valamint kézírásukra, ugy tánczukra uézve is külöuböznek egymástól. Az egyik a fejével, másik a felső testével, vagy csak a kezével tánczol. Némelyiknek az egyik lába háromszorta jobban járja, miut a másik. Kétségkívül, legkönnyebb ülve táuczolui; praktizálják is a víg kedvű, de másfél inéteruiázsás legények. Természetes dolog, miszerint a táucz zeuét, legalább egy szál füttyöt feltételez; a ki e nélkül tánczol, ügyel­jen magára, mert mihamar dőreséggel vádolják. No meg a bor sein utolsó tánczingerlő, sőt beismerik sokan, hogy őket kizárólag a sűrű kvaterka teszi katókká. Az indiai fakir vallásos fanatisinusától ösztöuöz­tetve, addig táuczol, mig össze nem roskad s végképpen kimerülve, hetekig tartó hipnoticus álomba merül. A tánczoló dervisek életök nagy részét ugráudozássai és imádkozással töltik. A pápua neger, ha szülei elöreged­tek, csupa jószívűségből megöli őket, azután összecsőditi a rokonságot, a temetést megejtik, tüzet raknak s azt éktelen zsivajjal körűi-körül táuczolják. Már a gyagyogni kezdő kis gyermek is örömrepesve táuczol; a kis bárány tánczol : a paripa tánczol; a pillaugó táuczol, deuikve is, bármerre tekintünk, mindenütt csak táucz, meg táucz. Hiszeu maga a világ egy táuczterem, melyben a „sors" bandája szokott szerződésileg muzsikálni. Mondhatni, kitűnő banda, fáinul kezeli a vonót, de roppaut rátarti, ugyan gyerek legyen, a kinek a nótáját, elhúzza, meg­mutatja, hogy nem szorult a más pénzére. Vigat is hüz, de nótái többnyire oly siralmasak, hogy az ember sírva táuczol rajta, mint az oláh medvéje. Miként fentebb mondám : a táucz szép művészet, habár — miut a fe .tészet — nem önálló is, mert hi­szen zene nélkül táncz alig képzelhető. Vagy, ha igen, az csak olyau, miut a kapa nyél nélkül. Mit a zene ütemes hangokban, azt a tánczos megfelelő mozdulatok­ban fejezi ki. A táuczbau is, mikéut a zenében, szintúgy kifejezésre juttatható az erő, a méltóság, a báuat, az öröm, a komolyság, valamiut a pajzán jókedv. Az egye­sek, sőt az egész nemzetek táncza is híven visszatükrözi az egyedek, illetve a nemzetek temperamentumát. A cholericus vérmérsékletű német dreischrittbeu lejtve kering, párját, álhatatos hű szerető módjára, karjai közzé zárva: lebeg fel s alá. A sangviuicus gallus tüzesen szökdel, csalfa pilantásokat váltva, mihamar párt cserél, — a tánczbau is csapodár, vakmerő ka óz. A flegmati­cus angol ritkáu buzdul táuczia, ha teszi is, hidegen A lengyel táncza bánatos melaucholiára vall; mikor ma­zurjat járja is, elveszett szabadságát kesergi. Ilyenforma mélabús a tót és oláh nótája is. Csak a magyar keveri, váltogatja érzelmeit táuczközben. Egyszer bánatosan an­dalog, csaknem könyezik ; máskor kitör belőle az ujjougó kedv, mellyel egy társaságot felvillanyoz, magával ragad. Mikéut Berzsenyi uioudja: „A magyar táucz köz­ben majd lebegő szellő, szerelemre felolvad epedve s bújt hevét kényes mozdulatokba szövi, majd lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatait. Diadalmi hevébeu megveti a lánykát s Kiuizsikéut rengeti a földet. Titkos törvé­nyit mesterség nem szedi rendbe, csak maga szab tör­vényt s lelkesedési határt. Ember az, ki magyar táncz­hoz jól terme; örüljön; ferfierő s lelkes szikra feszíti erét".— Gyönyörű is a magyar táucznak lassüja, frisse, a midőn t. í. az egész tánczoló közönség ütemre moz­dul, mintha villany folyam mozgatná; mikor egy lassú­ban oly szépen hullámzik a tánczolók serege, mintha enyhe szellő kalászteugert ringatna. Vájjon kinek nem tetszenek az ilyen táncz ? Az ilyet a legeslegálmosabb mama is elnézi öreg éjfélig. És pedig igy minden tánczra termett legeuy táuczolhat, csak a költőt értse meg, ős azutáu ügyeljen szivére, mint az érzelmek fokusára; de ha, magyarom, tánczközbeu folytonosan teszed a szépet: ugy az csak olyan táncz lesz, miut a minő utazás az. mely alatt az ostornyél mindig a esizmaszárral, a gyeplő pedig a lőcsfejjel diskurál. — Hiába, egyszerre két úrnak szolgálni nem lehet. Kálmus. Nyilt-tér. Értesítem a tisztelt közönséget, hogy friss főzelékeim már megérkeztek. Kitűnő boszniai szil­vát és lekvárt, szepesi és stockeraui borsót és lencséi, úgyszintén mindenféle főzeléket igen jó minőségben és jutányos árban szolgálhatok. Tisztelettel HOFFMA.N ADOLF fűszerkereskedő. J A y jb. / Lieber Sáli £ W , A / / / Lewnofszki Vilmos / ^ Nyíregyháza, / jegyesek. / / jL Birtok eladás. A nyíregyházai 2482. sz. tjkvben foglalt Szatmáry Kálmáuné és társai tulajdonát képező 77 kat. holdra és 429 • ölre terjedő kizárólag szántóföldből álló, kitűnő talajú sima pusztai tehermentes tagos birtok, előnyös feltételek mellett, szabad kézből eladó. Bővebb felvilágosítás nyújt Horovicz Jakab megbízott ügyvéd, (357-3-1) Nyíregyházán (vendég-utcza 128. sz. a.) Hirdetmény. Vb. Lusztig Sámuel csődügyében a csődválasztmány a tömegnek nyilvános árverés utján leendő értékesítését elhatározván, alólirott tömeggondnok a választmány meg­bízásából ezennel közhírré teszi, hogy vb. Lu6ztig Sámuel csődtömegéhez tartozó és bolti felszerelvéoyek, áruczikkek, activ követelesek és házi bútorokból ál !ó összes ingóságok 1062 frt 97 kr becsértékben f. é. november hó 5-ikén d. e. 8 órakor Nyírbátorban vagyonbukott üzleti helyí­ségébeu és lakásán birói kiküldött közbeujötte mellett nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek el fog'iak adatni. A csődleltár tömeggoudnok ügyvfdi irodájában bár­mikor megtekinthető. Nyírbátorban, 1889. október 25-én. Dr. Róth Izsó ügyvéd, mint vb. Lusztig Sámuel (355—1—1) csődtömegének gondnoka. 818/1889. Bf. Árverési hirdetményi kivonat. A nyírbátori kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Szabó Erzsébet bogáti lakos végrehajtatónak, Nagy M. Péter bogáti lakos vég­rehijtást szenvedő elleni 57 frt 25 kr. tőkekövetelés és járulékai iránt végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. törvényszék (a nyírbátori kir. járásbíróság) területén levő Bogát községben fekvő a Bogáti 201. számú tjkönyvben A I. 242. 997. a), 1120. b), 1176. b), 1256. a) és 1351. a) hr. szám alatt foglalt ingatlauokra az árverést 582 frtban ezenuel megállapított kikiáltási árbau elrendelte, és hogy a feunebb megjelölt ingatlanok az 1889. évi november hó 25 ik napján d. e. 9 órakor Bogát község házánál megtartandó nyilváuos árverésen a megállapított kikiáltási árou alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsáráuak 10°/ 0-át vagyis 58 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42. § ban jelzett árfolyammal számított és az 1881- éu november hó l én 3333 sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendeM 8. §-ban kijelölt Óvadékképes értékpap rban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. § a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatui. Nyírbátorban, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1889. augusztus 1. Szabó József, (350— 1 — 1) kir. aljárásbiró. XX XX X XXX X XXX XXX X XXXX Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdouos : JÖBA ELEK. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Hirdetmény. Van szerencsénk a n. é. közönség szives tudomására hozni, miszerint mi az ottani jó hírnevű kereskedő czégnek HIBJAN SÁMUEL úrnak eredeti és kifogástalan minőségük folytán közkedvelt doboz-teánk egy dúsan felszerelt eladási raktárt adtunk át. Az eladás budapesti eredeti árakon tör­ténik. — Egyúttal biztosítjuk a nagyérdemű közönséget, miszerint mindenkori főtörekvé­süuk leend, csakis kifogástalan, finom minő­ségű áruk pontos kiszolgáltatása által, általá­nos teljes megelégedést kiérdemelni. Kiváló tisztelettel DIETEICH k GOTISCHLIG cs. kir. mlv. szállitók, tea és rum nagykereskedők (S56—1—?) BUDAPESTEN. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X jr t 3 0"— 1 -') XXXXXXXXXXXXXXXXXX XX

Next

/
Thumbnails
Contents