Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-29 / 39. szám

N Y í R V I D É K." Folyó év julius 28-án a halom lábánál a munkások rgy csontvázra akadtak, mely birtokomba került. Ezen csontváz bokája rézrozsdáuak igen kifejezett nyomait mutatja. A munkásoknál tudakozódva azon értesülést nyertem, hogy a lelet napján julius 28-áu egy kis féderes njitott kocsiban, mely elé 2 fekete sötét pej szinü ló volt fogva, egy un uő utazott Gáváról Barczel felé, ki a bronztárgyakat birtokába vette. Igen kérem azon ösmeretlen un nőt, ha jelen soraim tudomására jutnak, legyen kegyes ki létéről engemet értesíteni, hogy nála tiszteletemet téve, a tárgyakat lerajzolhassam és leírhassam. Nyíregyháza, 1889. szeptember 25-én, hazafiúi üdvözlettel: Dr. Jósa András. ÚJDONSÁGOK. Kossuth-iinnep T.-Lökön. A tiszalöki olvasókör, könyvtára gyarapítása, de különösen Kossuth Lajos hazánk nagy fiának 87-ik születése napja megünnepelése alkalmából, szeptember ho 21-dikén este ünnepet ült. A díszes teremben a rosz idő és szakadó zápor daczára, igen szép számú közönség gyűlt össze, s miután az egyletLek osztatlau szeretetben részesülő elnöke: Harsányi Gusztáv kir. aljárásbiró ur, megemlékezve az általános szellemi mozgalmakról, melyek édes hazánkban napról-napra örvendetesebb lendületet vesznek; felemlítve, hogy az egylet e téren ezúttal akarja bemutatni reméuybeni életrevalóságát, felhívta a közönséget hazánk nagy fia Kossuth Ltjos 87-ik születésnapjának e szerény körben megünnepelésére — a felolvasó estélyt megnyitotta. Ekkor a Kossuth Lajosnak díszesen köritett arcképével ékeskedő emelvényre lépett Weinberger József ur egy szellemoseu irt, megérdemelt tapsban részesült elbeszélést olvasott fel. Majd a 3-ik számként Harsányi Gyula ur, a budapesti szabolcsmegyei ifjúsági körnek e lapokból is igen e őnyösen ismert eluöke lép itt az emelvényre s Káposztás István urnák „Távozzatok" czimü, féltékenységi rohamban férj gyilkosságot elkövetett s e miatt kétségbeesett asszony néhány sorban elmondott szomorú regényét adta elő. A költeményt lapuuk tárczarovatában közüljük. Maga a költeméuy is kitüuőea sikerültnek mondható s hogy felolvasása után a tetszés — mondhatni viharos volt, ez nem csak a szerző, de az előadónak is teljesen átgondolt, páratlan színezése által idéztetett elő. 4-ik számként Petőfinek »A szerelem átka* ösmert költeménye Szabó Kálmán ur által a legapróbb részletekig átgondolva s részletezve, a legmegérdemeltebb elösmerésben részesítve került eladásra — s végül Harsányi Gyula urnák „Szentesitett hazugságok" czimü »szörszálh <soga tása« fejezte be a felolvasó estélyt. Hi már a fentebbiek szerint méltányolni ókajtottam a t. telolvasó urnák érdemeit — bizony-bizony elhiheti tek. szerkesztő ur, hogy e humor gazdag szörszálhasgatódzásában valóban remekelt. No de meg is kapta érte a magáét; ugy kell neki, megérdemelte ! A felolvasás végeztével kezdetét vette a reggeli öt óráig szakadatlan jó hangulatban tarló tánczmulatság, melyben a sok közül következő szépeket jegyeztem fel: Bándy Victoria, Bory Berta, Borbély Emma, Generál Róza, Gralovics Dora (Kassáról), Lényei Irén (Nyíregyháza), Szabadszállásy Ida, Szomjas Berta és Olga úrhölgyek, továbbá Báró Vay Arnoldné szül. Mikes S rolta grófné, Bórus Lajosné, Hamángi Qusztávné, Gralovicsné (Kassa), Lényei Dénesná, Rab Józsefné, Szomjas Károlyné stb. stb. úrnők. Szünet közben Frank Imre ügyvéd a függetlenségi eszmére, Harsányi Gusztáv a jelenvolt hölgyekre. Káposztás István Harsányi Gusztáv, az olvasó kör buzgó eluö • kére sikerült toasztok mellett emeltek poharat. Végül a felolvasó estélyt rendező bizottság egyhangú határozata folytán, Kossuth Lajos hazánk nagy fiához 87 ik születés napja alkalmából meleghangú üdvözlő távirat intéztetett. Az estély bevétele eddigi számitások szerint 50 frtot is meghtlad! A végeredményt lesz szerencsém közölni. Molnár Gusztáv. — A vármegye őszi közgyűlése október hó 8 dikán turtatik meg. Ai általános tisztújításig ez lévén az utolsó rendes köigyülés, előre láthatólag, igen népis lesz. — Alapkő-letétel. A városunkbau építendő törvénykezési palota egyik részének: a börtön épületnek alapkő letétele e hó 23-dikán délelőtt 10 órakor ment végbe. Az ünnepies aktusnál jelen voltak: Lázár Kálmán kir. ügyész, Koczok László kir. főmérnök, Munczhardt József kir. mérnök és Nyíregyháza város hatókága részéről Krasznay Gábor polgármester. Májerszky Béla főjegyző, Kerekréthy Miklós főkapitány, Bencs László és Sexty Gyula tanácsosok és Horváth tiszti mérnök voltak jelen. Az igazságügyi kormány nevében Lázár Kálmán kir. ügyész tette le az első két téglát, a város hatósága nevében pedig, a polgármester megbízásából, Májerszky Béla főjegyző. — A Nyíregyháza—polgári vasút vonal irányának közelebbi meghatározása is a kiépítéshez szükséges pénz-erő beszerzése felett való tanácskozás és a további teendőkre nézve, a vármegye közönségének 5/889 BG/. számú határozatával javaslat tétellel megbízott küldöttség október hó 7-éu délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kis termében tanácskozist tart. Ar. ügy kiválló fontosságánál fogva az alispín felkéri a küldöttségi tagokat, hogy tanácskozásban résztvenni szíveskedjenek. — A nagy lovaslaktanya építő vállalkozója: Jiraszek szegedi épitéiz a héten hétfőn városunkba érkezett s itt a laktanya építésére vonatkozó szerződést s a terveket aláirta. Ez aktussal e nagy fontosságú ügy effektuáltuak tekiuthető. Ugyancsak hétfőn itt járt városuukban Soucup Kassa városi főmérnök is, ki az épilkezés ellenőrzésével lesz megbízva. Az építéshez még az őszszel hozzáfognak s d vállalkozó c.ég a földmunkálatokon kívül még egy pavillont is föl szándékozik ez évben építeni, hogy ott az épitési irodát elhelyezhesse. — Ülések a vármegyénél. Az állandó választmány az október 8-diki közgyűlés tárgyainak előkészítési czéljából, október hó 3 dikán d. e. 9 órakor ülést tart. — A számonkérőszek október 5 dikeu d. e. 9 órakor ülést tart. — A biráló választmány, a legtöbb adót fizető tagok 1890-re érvényes névjegyzéke ellen beadott felebbezések tárgyában október hó 7 dikén d. e. 9 órakor tartja ülését. — Erlesités. Nyíregyháza tekintetes képviseleti közgyűlésének f. é. szeptember 24 én 6503 sz. a. ke'.t határozata sztrint, a helybeli alsófokó ipariskolába eddig működött tanítók tiszteletbeli állásukra újra megválasztatlak és megerősítettek, minél fogva rendes mű.tődésöket a tauonczok beiratásaival szeptember 29 tői tovább foly tatják. Midőn erről a t. szülők és iparos me-ter urak értesítettnek, egyszersmind felkéretnek, hogy a tanköteles tauonczaikat az ipariskolai igazgatónál mielőbb beíratni és a tanórákra rendesen eljáratni szíveskedjenek. Az ipar iskolai tr-név ünnepélyes megnyitás f. é. október hó 6 án délután 3 órakor a rom. kath. iskolák egyik tantermében fog megtartatni, melyre az ipiriskolai tek. fel i gyelős^g és az ipartestület t. tagjai tisztelettel meghivatuak. Nyirregyháza, 1839. év szeptember 2á án Pazár István, ipariskolai igazgató. — A nyíregyházi ág. ev. főgimnázium részéről a „néhai Somogyi ützsö műegyetemi hallgató" nevét viselő ösztöndíjra pályázat hirdettetik. Az ösztöndíjJan ez idő szerint nyíregyházi születésü. jeles elő nenetelü, két müfgyetemi hallgató egyeukint 100—100 forinttal ré^zesittetik. Pályázók keUően felszerelt kórvényeiket Dr. Meskó László főgimn. felügyelő urhoí f. évi október 31 ig uyujtsvk b>. Nyíregyházán 1889 évi szeptember 16-káu t,irtott tanácsülésből kiadta: Leffier S. főgimn. tanácsjegyző. — Az aljegyzői állás betöltése felől, mely vároj sunkban Czupra Endre elha álocása folytán megüresedett, a péutek-u tartott képviseleti gyűlés iutézkedett, elhatározván a vármegye alispáujának fölkérését a pályázat kiírása s a választás határnapjának kitűzése iránt. A képviselet ezenkívül Csupra Endre elhuuyta fele t jegyzőkönyvében részvétét uyilváuítá. — 887,625 forint kölcsöut vesz föl a város a nagy lovas-laktanya épitési költségeinek fedezésére a budapesti kereskedelmi bankból, 50 évi törlesztésre. A kölcsönre vonatkozó szerződés már megköttetett s jóváhagyatott a képviselet által is. Ugy ez a szerződés, tniut az épités felügyeletével megbízott Soucup Kassa városi főmérnökkel kötött szerződés is az október 8-diki vármegyei közgyűlés elé terjesztetik jóváhagyás végett. — E'jegyzés. Dr. Kovách Elek heljbeli kir. kőijegyzői helyettes e hó 22-dikéu válto't j-gyet Korányi Anna kisasszony'nyal. Korányi Imre h-lybeli gyógyszerész kedves leáuyávul. — Az iskolai városi 147.000 forintos alapítvány után 6*/o-ot űzetett idáig a nyírjjyházai taKarékp -uztar. A mii péuzviazonyok szerint e kamat tulsigos m tga-i volt, a tiik.irfkpmztár tehát értesitet'e a tauác-iot, nogy ezeutui öt S'ázuléknál többet nem adlut. A k'pviselet tudo nisul vette és elfogadta a takarékpénztár ajánlatát. A tőiekainat adó', az öc százalékon télül a takarékpénztár fogj* fizetui. — Az iparos tanonczok iskolájának tanítóit pénteken választotta meg a képvisolet. Igazgató lett Pazár István, rajztanító Habzsuda Dániel, a többi tanerők pedig Ruman Endre, Sto'an Lijos, Orsóvszky Gyula, Horváth István, ós Szabó Endre, — valamennyien a régiek. — Hazajöttek a husz.rok! Az 5. honvéd huszár ezr<d városunk >an állo násozó 2 dik osztálya e hó 27-én délelőtt érkezett haza a felső-zempléni hadgyakorlatok ról. Díszes közönség várta ós éljenezte meg huszárainkat a vármegyeháza előtti téreu, hol az osztály megállapodván, Binczy Gyula zenekara ráhúzta a Rikóczyt. Kálmán Frigyes alesredos, osztályparancsnok ezutáu, miközben a zenekar a tuagyar himnuszt ját-zotta, mához vezényelt. A hu«zárok pzután szálásaikra vonultak. A tar talókos legénységet szombaton este hazaeresztették. — A honvédségi laktanya kibővítéséül szolgáló építkezést árlejtés utján Vojtovics és Barzó helybeli épitő czég vállalta el 41,000 forintért. Az árlejtés eredményét a pénteken tartott képviseleti közgyűlés jóváhagyta. — A száj ÓS körömfájás a szarvasmarhák között városunkbau mar szünőfélbeu vau. Ujabb megbetegülések már nem fordulnak elő s igy remélhető, hogy a jár»áuy rövid idő alitt teljesen megszűnik. — Ingyenes tanulónak vette föl a földmivelésügyi miniszter Rácz Lajos Büd-Szeut-Mihályi lakost, a liptóujvári m. kir. erdűőri szakiskolába. — Talált gyermek. Nagy Halász község határában, a Gencsy-téie tanya árkában, egy egy éves erőteljes szőke leány gyermeket talált a tanyából való egyik béres. A kis leány rongyokba volt burkolva, s nem tudni, ki apja, anyja. A béres magához fogadta a talált gyermeket, a hatóság p°dig nyo oozza szívtelen szülőit. — Hymen. Sxigetváry László törvéuyszéki tisztviselő e napokban tartotta eljegyzését Farkas Miriska kisasszonynyal, özv. Farka* Sándorné kedves leányával N.-Szebenbeu. - A Morgó korcsmát s a leégett uagyveudéglő meglevő részét október 1-től j iuuár l-ig terjedő időre kiadta a város. Az elsőt Friedmau Jakab vette ki, a nagyvendéglőt pedig Gutman N. — A „Budapesti Hirlap" ot, mely Csukási József ós Rákosi Jenő kiadótulajdonosok szerkesztése alatt kileuczedik esztendejét éli, Migyarország legkedveltebb és legelterjedtebb lapjává avatta a közönség pártfogása. Pár.itlaunak tetsző elterjedését a hazai olvasó közönség óriási megszaporodásán kivül a lap olcsósága is teszi. A legszegényebb ember is adhat naponkint egy számért négy krajczárt, hogy tájékozást szerezzen a politikai, társadalmi és művészeti események felől. A „Budapesti Hirlap", mely naponkint 28—30,000 példányban forog közkézen, oktatva szórakoztat, mialatt hű értesítéssel szolgál a világnak minden ujvezetesebb eseményéről. Da előmozdította a lap terjedését teljes politikai függetlensége is, mely lehetővé teszi, hogy miuden kérdésben a részrdhijlatlan tiszta igazság szempontjából ítéljen s ugy a pIrtokat, mint a konninyt szabadon birálji. I)i a „Bu lapesti Hirlap" nemcsak politikai, hanem irodalmi és művészeti kérdésekben is megőrzi teljes függetlenségét. A hírek gyors és hiteles közlése is sokat leuditeit a „Budapesti Hirlap" ou, mely csak táviratokra annyit költ, a mennyi harmincz évvel ezelőtt egy-egy magyar lapuak egés$ évi költsége volt. A tudósítóknak jól szervezett kara réseu áll az ország miuden pontján, hogy ellássa hírekkel a „Budapesti Hírlap"-ot Európában seholsem történhetik nevezetesebb dolog, melyről másnap már kimerítő jelentéssel ne szolgálna a „Budapesti Hirlap " A külföld világvárosaiban rendes levelezői vaunak s a hová szükséges, oda külön tudósitókul küldi el szerkesztőségi tagjait. A „Budapesti Hirlap" napról-napra arra törekszik, hogy minél szorosabb kapocs támadjon közte és olvasói közt. Bekopogtat mindennap a magyar családhoz, dicsér vagy dorgál, óv vagy figyelmeztet, de mindig őszinte szóval, a hogy egy tiz éves jó baráthoz illik. A szerkesztőségnek tizennégy belső tagja állítja össze naponkint a „Budapesti Ilirlap" különböző rovatait s a külmunkatársak diszes csoportja segíti a lapot sokoldalú föladatának sikeres megoldásában. Szakkérdésekben első rangú szakemberek mondják el véleményüket a „Budapesti Hírlap" hasábjain s az eszmék tisztázása végett tért enged a szerkesztőség az övétől eltérő nézeteknek is. A „Budapesti Hirlap" rendes cdkkirói Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő és Balogh Pál, s a m tgyar politikai élet kitűnőségei közül is többeu szóin tk e lap révéu a közönséghez. A vezérczikkek irányeszméje a magyar uemzeti politika, a magyar nemzeti állam, s ennek mindent alárendel a „Budapesti Hirlap" de ezt nem rendeli alája semminek. A tárczarovatban, mely szintén egyik erőssége a lapnak, a belső tárczairókon kivül Hermán Ottó ős Eötvös Károly is igen sokszor gyönyörködteti a „Budapesti Hírlap" közönségét. A helyi rovatok szakavatott kezekbeu vannak s híven tükrözik vissza ezerféle változataiban a fővárosi életet. Regénycsarnokában az idén két magyar, két angol és egy orosz regényt közölt a „Budapesti Hírlap" s legujtbbau megszerezte jelentékeny áldozatok árán Ohuet Györgyuek, a most legnépszerűbb franczia regényírónak U olsó szerelein cziinü regényét, melynek közlését szeptember 25-én kezdi meg. E regény tele van érdekfeszítő fordulatokkal s méltó társa a kitiinő író korábbi híres alkotásainak, Serge Panine-uak és a Vasgyáros-uak Az idegen lapok közül a „Budapesti Hirlap" közli legelőbb. A franczia eredeti is csak karácsony táján jelenik meg a párisi köuyvpiaczon. — Az országgyűlés elé fokozott érdeklődéssel néz a közönség s a „Budapesti Hirlap" nagy gondot fordít arra, hogy a képviselőháznak ugy nagy vitáit, mint kisebb epizódjait hiven adják elő tudósításai s a nyilvános jelenetek mellett a folyosók titkairól is bőven referáljauak. Külöubeu is minden rovata jeles olvasmányokat, gondosan megirt, magyar zamató közleinényuelcet kiuál, nein pedig léha pletykákat, melyek megmérgezik a kedélyt és üressé teszik a szivet. — Az előfizetés föltételei- Ejész évre 14 frt, félévre 7 frt, u^gyjdévere 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések legczélszerübbeu postautalványnyal eszközölhetők következő czitn alatt: A "Budapesti Hirlap" kiadóhivatalának, VI. kerület, kalap-utcza 16. szám. »Az Anker élet és járadék biztosité társulat.* E'.eu társulat minden biztosítással foglalkozik, mely az emb^r életére vonatkozik iu. p a.) biztosítással az ember életére ós kiházasitási biztosítással; b) hilalesetí biztosításokkal é3 viszont biztosítással a halálesetért teljesített befizetésekért; c.) járadék biztosításokkal. Nyereményrósz biztosítással. — A nyeremény osztaléka 1888 bau a.) túlélési esetekben kifizetésre került biztositások után a biztosított töke 25.066.°/

0 ára rúgott; b.) a h tláleseti biztosításoknál az évi dij 25'/

0 ára; c.) az 1888 ban liquidált társulások eredménye 6'/s% a kamitok k im ltjával. Részvénytőke és biztosítéki alap 1888 dec>. hó 31 én frt 36.471.934. 03. Az utolsó évi jelentés szerint a biztosítási állomány 1888 deci. hó 31 éu ír. 173.667.929.88 tőke és 52.079 40 járadék volt. Kifketések: h ilálesetekért 1888 decz. hó 31 ig frt 16.850.886.04, túlélési eseteiben liguidált biztosítások utáu 1871 — 1889 ig frt 45.027.372.86, összesen frt, 61.878.258 90. — Vezérképviselőség Magyarország részére Budapssten a társnlat házibau Gizellatér 6 szám AuKer udvar. Csarnok. HayuaU, miut magyar földesúr. (Vége.) Dégenfeld Imre gróf, a Tisza Kálmán apósa is meglátogatta egyszer H íynaut, a ki annak idejeu kiszabadította az újépületből, míiior bukását tudva egy csapással egyenlítette ki politikai számadását. Haynau bizouyos gazdasági kérdésekben gyakran k^rt tanácsot D-g«ufeld gróftól, a ki Biktában, Szabolcs'iiegyébeu lakott. Ha Haynau a debreczeni vásárra ment és BafeU felé vette az útját, miudig a grófhoz szált be. A grófnéval nem beszélt íohise, mert ha a kastélyban volt, sohase kerültek elő a grófné m?g a gyermekei. »A grófné beteg* hangzott a stereotip válasz, valahányszor kérdezősködött. Csak egyetlen egyszer láthatta futólag. A grófné a belső szobákban volt, s mikor,a kocsizörgóst meghallotta, azt hitte, hogy a távollevő férje élvezett meg. Eiéje sietett a gyermekekkai, s a lépcsőn terpeszkedve jött f»l Haynau. Mikor a grófné meglátta, elájult, s ágyba kellet vinni A gazdaságról Hiynauuak nagyon fura fogalmai voltak. Törvényeket asart diktálui a természetnek. Persze igy a jószágigazgatóival is sok bija volt, s négy eszteudő alatt szép számmal voltak jószág direktorai ; mind szepességi németek. Az inasat mind kiszolgált katonák voltak s ezeknek birony elég keserves volt az életök; gyakran hatalmas ütlegeket is kapjak. Ilyeu ütlegelésekkel Haynan egyszer majd megjirtH. A szomszédjának a csordaját egyszer a saját legelőjén találta s e fölött való nagy bosszúságában pifonütötte a kanászt. S ekkor kevés hiján nagy htji lett volna annak az embernek, kinek haragj itól egykor egész ország ramegett: hl a lábai nem lettek volna elég fürgék, akkor agyo iverie volna a megütött kanász. JTolytatús Jt t olapoa.